2026 tavasz: nehézpálya a beszámolóknál – így védd meg a 2025-ös eredményt jogszerűen

Ha őszinte akarok lenni, 2026 tavaszán sok vállalatnál nem a kreatív könyvelés dönt majd, hanem az, hogy a 2025-ös évet mennyire fegyelmezetten vitték végig. A gazdasági környezet nem ellenséges, csak nem bocsát meg figyelmetlenséget. Magas a pénz ára, a bérköltség tovább kúszik, és több szektorban élnek a különadók. Közben beérett az a felismerés is, hogy a jelentéskészítés (CSRD/ESG) nem PR-dosszié, hanem adatfegyelmi projekt, a csoportoknál pedig a Pillar Two komoly struktúra-kérdéseket hoz. Ez a cikk nem azt ígéri, hogy „szép” beszámolót farag a semmiből. Azt mutatom meg, hogyan védd a fedezetet, hogyan tedd rendbe a cash-ciklusod, és hogyan hozz okos, jogkövető számviteli és kereskedelmi döntéseket, amelyek mellett 2026 tavaszán fel tudod vállalni a számaidat. Nem ígérek gyors trükköket: következetes, auditálló megoldásokat kapsz. Ha ezt komolyan veszed, a beszámoló nem mentőexpedíció lesz, hanem egy tisztán felépített eredmény kimondása. És igen, közben üzletileg is jobban fogod érezni magad: kiszámíthatóbb pipeline, tisztább szerződési feltételek, kevesebb elfolyó energia. A cél egyszerű: a 2025-ös év legyen stabil, vállalható és bemutatható—nem látványos, hanem megbízható.

Miért lesz nehéz „szép” 2025-öt zárni?

Az idei év több fronton szorít. Egyrészt béroldalon: a kötelező szintek emelése nem csak az érintett pozíciókat tolja fel, hanem a teljes bértáblát. Ez átgyűrűzik a járulékokra és a beszállítói árakra is, így az egységnyi bevételre jutó élőmunka-költség nő. Másrészt a finanszírozási környezet sem olcsó: ha a vállalkozásodnak hitelre, forgóeszköz-finanszírozásra, faktoringra van szüksége, a kamatszint és a kapcsolódó díjak érzékelhetően magasak maradtak—vagyis a „hibák ára” nagyobb. Harmadrészt a szektorális adók és pótterhek több ágazatban még mindig a P&L fölött lebegnek (energetika, pénzügy, biztosítás), ami közvetlenül vagy közvetve csökkenti a mozgástered. A helyi iparűzési adó (tipikusan legfeljebb 2%) látszólag kicsi tétel, de inflált árbevételi környezetben aránytalanul csíphet, ha nem figyelsz az adóalap csökkentési lehetőségeire és a szerződéses struktúrára. Közben a jelentési kötelezettségek újraszabása (CSRD/ESG) átmeneti levegőt ad ugyan bizonyos cégeknek, de az adatelőkészítés, a rendszerépítés és a belső kontrollok költsége most jelentkezik. Nagy cégcsoportoknál a Pillar Two (globális minimumadó) miatt nemcsak adótervezési, hanem irányítási és adatminőségi követelmények keményednek. Mindez együtt azt jelenti: 2025-ben a profit nem jön „magától”. Szerződésben, folyamatban, controllingban és könyvelési politikában kell megvédened, különben a beszámoló kompromisszumos lesz.

Mit jelent ez készpénzben és eredményben?

Fordítsuk le cash-re. Ha az árazás és a szerződéses feltételek nem védik a bruttó fedezetedet, a 2025-ös P&L-ben két helyen fog fájni: a közvetlen költség soron (bér, beszállítói árak, energia) és a pénzügyi műveletek ráfordításain (kamatok, díjak). Az első orvosság a bevételi mix és az árarchitektúra: magasabb értékű csomagok, kiegészítő szolgáltatások, tiszta SLA-k és automatikus indexálás, hogy a költségsokk ne a marginból legyen finanszírozva. A második a készpénz-ciklus: gyorsabb számlázás, következetes cut-off, szigorúbbb vevői hitelkeretek, DSO-célok, szükség esetén faktorálás. Harmadik a számviteli politika: mi az, amit szabályosan aktiválhatsz (szoftver, fejlesztés, belső projektek), és mit írj le egy összegben (pl. kisebb értékű eszközök) a saját politikád keretei között. Ha ezekre ráállsz, az eredménykimutatásod kevésbé lesz hullámzó, a cash pedig nem ragad be készletbe és vevőkövetelésbe. A cél nem varázslat: a vállalható eredmény és a finanszírozási költségek kézben tartása. Ezt a kettőt egyszerre kell kezelni, különben az egyik oldalon megnyert forintot a másikon „elviszi a szél”.

12 jogszerű, azonnal bevethető profitvédő mozdulat (2025 → 2026 Q1)

1. Bevételi cut‑off vasfegyelemmel: Teljesítésarányos elhatárolás, WIP-leltár, ami jár, menjen be 12.31-ig; ami nem, maradjon kint. Dokumentálj.
2. Kintlévőség‑diéta: Heti DSO-dashboard, 30/60/90 létrák, egyértelmű behajtási script. Ahol kell, faktorálás, de költség/haszon alapján.
3. Készlet‑sebészet: Holt készlet célzott akcióval ki; reorder-pontok újrakalibrálása; bruttó fedezet legyen nagyobb, mint a leértékelés költsége.
4. Aktiválj, ha jár: Saját fejlesztés és szoftver aktiválása a Számviteli törvény feltételei szerint—nem smink, hanem tőkésítés.
5. Értékcsökkenési politika: Hasznos élettartamok reális beállítása; kis értékű eszközök (pl. 200 000 Ft alatt) egyösszegű leírása policy szerint.
6. Árarchitektúra: „Good–Better–Best” csomagok, SLA és támogatás külön szolgáltatásként, automatikus indexálás a szerződésben.
7. Projektportfólió‑tisztítás: ROIC‑küszöb és cash‑gate: ami nem hozza, leállítod Q4-ben, nem húzza át a fedezetet.
8. Opex → Capex, ha lehet: Tartós értéket adó tételek eszközre, fegyelmezett amortizációval.
9. Adóoptimalizálás legálisan: Fejlesztési tartalék, K+F minősítés és dokumentáció, helyi adóalap-csökkentések—időzítve és auditképesen.
10. Finanszírozás átstrukturálása: Fix kamat, egységes 3%-os kkv‑hitelek mérlegelése; díjstruktúra és cash‑ciklus összehangolása.
11. ESG/CSRD „minimum viable reporting”: Adatgerinc (anyag‑energia, emissziók, HR), szerepkörök, ellenőrzési pontok; a többi mehet 2026-ra.
12. Pillar Two a nagyoknak: Entitás-szintű GloBE-térkép, safe harbor vizsgálat, értesítések rendben; bírság helyett felkészülés.

Controlling‑„quick wins”: 7×1 oldalas zárócsomag

Ha a controlling csapatodnak egyetlen kérést adhatnék év végére, ez lenne az: készítsetek hét darab, egyoldalas, döntéstámogató összefoglalót, amik bármikor letolhatók a vezetői asztalra. Ezek nem „színes jelentések”, hanem olyan fókusz-lapok, amelyek azonnal jelzik, hol veszik el a pénz, és mit kell ma megcsinálni. A pipeline-lap megmutatja a rendelés–teljesítés–számlázás–pénz útvonalát és a bottleneckeket. A fedezeti mátrix a termék/szolgáltatás portfóliód fedezeti rangsorát, churnt és upsell-potenciált teszi ki olvashatóan. A készlet-hőkép az ABC/XYZ és öregedési bontással jelzi, hová szorul be a cash. A kintlévőség-korfa a DSO-t és a hitelkereteket rázza helyre. Az opex-lap szétválasztja a nem vágható, áttervezhető és megszüntethető tételeket. Az adóelőny-tracker egy helyre húzza a K+F-et, fejlesztési tartalékot, helyi adókat és a csoportos tao-opciókat. Az ESG/CSRD adatútvonal pedig azt rögzíti, melyik adat honnan jön, ki felel érte, hogyan ellenőrzöd és mikor publikálod. Az alábbi táblázat segít a fókusz kialakításában.

Marketing × Pénzügy: a bevétel is „számviteli tétel”

Sokan ilyenkor reflexből költséget vágnának. Én óvatosabb vagyok: 2025-ben az egészséges profit inkább bevétel‑designból jön. A szerződéses indexálás például nem „árdrágítás”, hanem fedezetvédelem: infláció, deviza, kritikus inputok indexeinek érvényesítése transzparens, előre rögzített szabállyal. A csomagolás (good–better–best) és a szolgáltatási szintek (SLA, onboarding, támogatás) arra valók, hogy a vevő teherbírásához és kockázatvállalásához mérten fizessen—és te se fedezd a plusz munkát a marginból. A retention és a bővítés (upsell, cross‑sell) sok vállalatnál gyorsabban növeli a nettó bevételt, mint egy új ügyfél megszerzése. Mindezt le kell fordítani számokra: A/B árazási próbák, egyértelmű kedvezményrendszer, és határidős ajánlatok, hogy ne csússzanak át Q1-be a 2025-ben megdolgozott bevételek. A témát bővebben is tárgyalom az „Online marketing és pszichológia” című könyvemben, ahol a viselkedési mechanizmusok üzleti váltásait is bemutatom. Lényeg: az árbevétel nem csak sales-feladat. A szerződéses feltételek, a számlázás ritmusa, a szolgáltatási csomagok és a controlling együtt döntik el, hogy az idei munkád a 2025-ös beszámolóban látszik‑e, vagy elszivárog a következő évre.

• Csomagolás és árarchitektúra: belépő → közép → prémium, világos jogosultságokkal.
• Indexálás: infláció/deviza/input indexek beépítése automatikus lépcsőkkel.
• Retention‑fókusz: a bevételnövekedés fele sokszor upsellből jön, nem akvizícióból.
• Árazási kísérletek: A/B próbák, minimálisan életképes kedvezményrendszer.

Buktatók (amibe most sokan beleszaladnak)

• Nem időzített teljesítés: Elvégzett munka, csúszó számlázás. Következmény: bevétel 2026-ra csúszik, DSO romlik.
• Aktiválás „ízlésre”: Dokumentáció nélkül az auditban visszapattan. Kritériumok, döntési jegyzőkönyvek, felelősök kellenek.
• K+F címke bizonyítás nélkül: Minősítés és nyilvántartás hiányában az adóelőny visszafizetendő lehet.
• Olcsó finanszírozás félreértve: A 3% kamat is drága lehet, ha a díjstruktúra és a cash‑ciklus nincs összehangolva.
• ESG/CSRD ad‑hoc: Az „utolsó hónapban összerakjuk” hozzáállás költséges és kockázatos; adatgerinc nélkül szétesik.
• Pillar Two „ráér” attitűd: Nagy csoportban a safe harbor, az értesítések és a számítási módszertan késése bírságkockázat.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A következő hónapokban azt tanácsolom: ne a „szép” beszámolót hajszold, hanem a tiszta folyamatokat. Ha a szerződés, a számlázás és a controlling nem egy ritmusra jár, bármilyen szám helyett csak a bizonytalanság látszik ki. Nem kell heroikus növekedési sztori—stabil fedezet, tiszta adat, vállalható kamat- és adószerkezet. A piaci kockázatok most nem tűnnek el, de kezelhetők. A siker annak a jutalma, aki hajlandó unalmasan következetes lenni a részletekben. Ha ebben nincs kompromisszum, nagyon nehéz lesz megingatni az eredményedet 2026 tavaszán. Az alábbi mondattal húzd alá a stratégiád, és ragaszkodj hozzá a napi döntésekben is:

„2025 a fedezet védelméről szól. Nem a nagy gesztusok adják a profitot, hanem a szerződéseink fegyelme, a számlázás ritmusa és a controlling pontossága.” — Dajka Gábor

Gyakori kérdések (FAQ)

1) Mikor érdemes árindexálást bevezetni az új szerződéseknél?

Azonnal, ha az inputköltségeid volatilisek (anyag, energia, deviza), vagy ha a bérhányad magas. Az indexálás legyen transzparens: melyik indexhez kötöd (pl. fogyasztói ár, deviza-kosár, iparági benchmark), milyen gyakorisággal emelsz, és van-e plafon. A meglévő szerződéseknél hosszabbításkor érdemes átvinni. Fontos, hogy az indexálás automatikus legyen, ne eseti alku, mert akkor véd igazán.

2) Miből látszik, hogy a készletem túl nagy?

Ha a készlet/árbevétel arányod nő, az öregedési lista hosszabbodik, és egyre több a leértékelés. A rotáció és az ABC/XYZ elemzés segít: az A‑tételek pörögjenek, a Z‑kategóriát viszont ki kell vezetni célzott akciókkal. Ha a bruttó fedezeted kisebb, mint a készletfenntartás teljes költsége (finanszírozási díjakkal együtt), ott azonnali beavatkozás kell.

3) Kisebb kkv-ként kell‑e foglalkoznom a CSRD‑vel 2025-ben?

Lehet, hogy közvetlen kötelezettség még nem érint, de beszállítóként adatot fognak kérni. Érdemes most felrajzolni az „adatgerincedet” (anyag‑energia, kibocsátás, HR‑mutatók), kijelölni a felelősöket és futtatni egy első, belső „dry run” jelentést. Így nem 2027 előtt fogsz kapkodni, és értékes partnerré válsz a nagy megrendelők szemében.

4) Megéri‑e a 3%-os fix hitel?

A kamat önmagában vonzó, de számolj teljes költséggel (THM‑logika: kamat + díjak + biztosítékok + deviza/kamatkitettség). Ha a cash‑ciklusod hosszú, a finanszírozás költsége megeheti a marginod. Akkor éri meg, ha a hitel futamideje és törlesztési üteme illeszkedik a bevételeidhez, és a díjstruktúra nem emészti fel a kamatelőnyt.

Ajánlott magyar videók/podcastok

Források

• Magyar Közlöny 2024/127. szám – 2025. január 1-jétől érvényes minimálbér és garantált bérminimum
• MNB közlemény (2025.09.23.) – Az alapkamat 6,50%-on maradt
• EU Tanács sajtóközlemény (2025.04.14.) – „Stop‑the‑clock” mechanizmus

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.