Meglepő és aggasztó eredményre jutott egy friss felmérés: tízből több mint nyolc cég egyáltalán nem tervez béremelést az idei évben. Ez azt jelenti, hogy a hazai vállalatok 85%-a befagyasztja a fizetéseket – egy olyan időszakban, amikor az infláció magas, a megélhetési költségek emelkednek, és a munkavállalók jelentős része már így is nehezen boldogul a jelenlegi fizetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan juthattunk idáig, és mit jelent mindez a dolgozók, a munkaerőpiac és a gazdaság egésze számára? A válasz összetett. A gazdasági környezet változásai és a cégvezetők óvatossága egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a bérek többségénél idén is marad a befagyasztás. Érdemes közelebbről megvizsgálni a felmérés részleteit és az okokat, amelyek a béremelések elmaradása mögött húzódnak. Az alábbiakban áttekintjük a kutatás főbb megállapításait, a háttérben álló gazdasági tényezőket, valamint azt, hogy milyen következményekkel járhat a bérstop a munkavállalókra és a vállalkozásokra nézve.
A felmérés főbb eredményei
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által megrendelt legfrissebb negyedéves felmérés – közismert nevén a VOSZ Barométer – rávilágít a magyar vállalati szektor aktuális hangulatára és terveire. A 2025 harmadik negyedévére vonatkozó adatok szerint a vállalkozói hangulat indexe 50 ponton stagnál, ami nagyjából az optimizmus és pesszimizmus határán van. Ez azt mutatja, hogy a cégek összességében óvatos bizakodással tekintenek a helyzetükre: a nyári adatokhoz képest nincs romlás, sőt bizonyos részmutatók javultak. A megkérdezett kkv-vezetők 58%-a kedvezőbbnek látja saját cége kilátásait, mint korábban, és a gazdasági környezetet pesszimistán megítélők aránya történelmi mélypontra csökkent. Ugyanakkor a pozitív alap-hangulat nem jelenti azt, hogy a vállalatok növekedésbe kezdenének. A felmérés szerint a beruházási hajlandóság továbbra is alacsony, alindexe mindössze 32 pont – új beruházást csupán a cégvezetők egynegyede tervez a következő évben, lényegesen kevesebb, mint korábbi években. Ezzel összhangban a többség létszámbővítést sem tervez: új munkaerő felvételét kevesebb mint a vállalatok negyede tartja valószínűnek, míg a legtöbben inkább a jelenlegi dolgozói létszám megtartására rendezkednek be. Pozitívum, hogy csoportos leépítést vagy elbocsátásokat csak a cégek 8%-a tart szükségesnek – ez rendkívül alacsony arány, és még csökkent is az előző negyedévhez képest. Mindezek a számok azt támasztják alá, hogy a vállalkozások egyelőre kivárnak: nem terveznek nagy fejlesztéseket vagy bővülést, de pánikszerű leépítésekbe sem kezdenek.
Nem lesz fizetésemelés: okok a bérstop mögött
A felmérés legnagyobb visszhangot kiváltó adata, hogy a vállalkozások 85%-a egyáltalán nem készül fizetésemelésre. Mindössze 15% tervez bármilyen béremelést, és ezen belül is csupán elenyésző, 2%-os kisebbség gondolkodik 10% feletti emelésben. Ez döbbenetes arány, különösen annak fényében, hogy az elmúlt két évben a bérek országos átlagban 25–30%-kal nőttek, részben a munkaerőhiány, részben a megugró infláció hatására. Mi változott azóta, hogy most a cégek ekkora hányada „behúzta a kéziféket” a bérek terén? A háttérben elsősorban gazdasági okok állnak. A magas infláció ugyan felemésztette a fizetések vásárlóerejének jelentős részét, de közben a gazdaság teljesítménye alig bővült – a GDP alig néhány százalékkal nőtt az utóbbi években, miközben a bérek jóval nagyobb ütemben emelkedtek. Ez azt eredményezte, hogy sok vállalat nyereségessége megcsappant, tartalékai kimerültek. A kisebb cégek különösen nehéz helyzetbe kerültek: kevesebb a pénzügyi puffereik nagysága, ezért nincs honnan kigazdálkodniuk a további béremeléseket a gyenge piaci kereslet és csökkenő bevételek közepette. A vállalkozók visszajelzéseiből kitűnik, hogy a legfőbb problémák között immár a magas adóterhek, a megrendelések elmaradásából fakadó veszteséges működés és a lakosság csökkenő vásárlóereje szerepel. Ilyen körülmények között a fizetések emelése sokaknál nem realitás, hiszen elsődleges cél a túlélés és a működés fenntartása. „Ezekben az időszakokban a tartalékokhoz kell nyúlni, ki kell tartani addig, amíg jobbra fordul a gazdasági helyzet” – jellemzi a helyzetet sok cégvezető gondolkodását Perlusz László, a VOSZ főtitkára. Más szóval a vállalatok többsége inkább várakozó üzemmódba kapcsol: igyekeznek átvészelni a nehéz időket anélkül, hogy további terheket vennének a nyakukba béremelések formájában.
A minimálbér-emelés kihívásai
Nem csupán a piaci bérek vannak nyomás alatt – a kötelező minimálbér emelése is komoly fejtörést okoz a cégeknek. 2024 végén a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek hároméves bérmegállapodást kötöttek, melynek értelmében 2025-ben 9%-kal, 2026-ban további 13%-kal, 2027-ben pedig újabb 14%-kal nőne a minimálbér összege. A cél az volt, hogy három év alatt közel 40%-os emelést kapjanak a legkisebb keresetűek. Csakhogy az azóta eltelt időben a gazdaság teljesítménye elmaradt a várakozásoktól: elmaradt a remélt „dinamikus növekedés”, sőt 2025-re mindössze 0% körüli GDP-bővülést valószínűsítenek az elemzők. Ennek fényében a jövő januárra tervezett 13%-os minimálbér-emelést a vállalkozók jelentős része egyszerűen _nem tartja megvalósíthatónak_. A VOSZ jelezte is, hogy szükség lesz a bérmegállapodás újratárgyalására, mert a korábbi feltételek (magas infláció, gyenge gazdasági növekedés) mellett a kitűzött emelés aránytalanul magas lenne. A munkaadói oldal szerint inkább mérsékeltebb növelés indokolt: a VOSZ nagyjából 9%-os emelést lát reálisnak 2026-ban, míg a szakszervezetek legfeljebb 12%-kal növelnék a minimálbért – mindkét javaslat alacsonyabb a korábban lefektetett 13%-nál. Az eltérés oka érthető: a két év alatt összesen 20%-os minimálbér-növekedés (a 2025-ös és 2026-os emelések összege) éles kontrasztban áll a mindössze 2%-os gazdasági bővüléssel, és komoly egyensúlytalanságot idézne elő. A kormányzat részéről is mutatkozik nyitottság a korrekcióra – Orbán Viktor miniszterelnök utalt rá, hogy a gazdaság realitásaihoz igazítanák a béreket. Várható tehát, hogy a felek új megállapodást kötnek a következő hetekben-hónapokban, amely valamivel kisebb, a termelékenység javulásával inkább összhangban lévő minimálbér-emelést irányoz elő. Ez a lépés némileg enyhítheti a cégek terheit: sok munkaadó számára már önmagában a kötelező bérek szinten tartása is kihívás, nemhogy további emelése.
Lanyhuló munkaerőpiaci nyomás
A bérek befagyasztásának egyik _implicit_ feltétele, hogy a munkaerőpiac ne kényszerítse ki az emeléseket. Az elmúlt években megszoktuk, hogy súlyos munkaerőhiány volt számos ágazatban, ami felfelé hajtotta a béreket – a cégek a megtartás és a toborzás érdekében rákényszerültek a folyamatos béremelésekre. Mostanra azonban a helyzet megváltozott: kevésbé feszes a munkaerőpiac, mint tavaly ilyenkor. A gazdaság lassulásával párhuzamosan valamelyest csökkent a kereslet új munkavállalók iránt, és nőtt a munkaadók mozgástere a béralku során. A VOSZ felmérésben a vállalkozók arról számoltak be, hogy bár továbbra is vannak hiányszakmák, összességében csökkent a munkaerőhiány nyomása. A cégek mindössze 23-24%-a tervez létszámbővítést a közeljövőben, ami azt jelenti, hogy a többség nem verseng aktívan az új dolgozókért. Ez a környezet lehetővé teszi számukra, hogy béremelés nélkül is megtartsák jelenlegi alkalmazottaikat – annál is inkább, mert a bizonytalan gazdasági kilátások közepette a munkavállalók is óvatosabbak a munkahelyváltással. Megfigyelhető, hogy kevesebb az “ugrálás” a munkahelyek között, a dolgozók értékelik a meglévő állásuk biztonságát még akkor is, ha a fizetésük reálértéke csökken. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem a munkavállalók „elégedettségét” jelenti, csupán a kényszerű alkalmazkodást: jelenleg kisebb az esély arra, hogy máshol lényegesen jobb feltételeket találnának. Így a munkaadók – különösen a kkv-k – a béremelések elmaradása mellett is bízhatnak abban, hogy nem veszítik el tömegesen dolgozóikat. Rövid távon tehát a munkaerőpiaci viszonyok is a bérstop fenntartását teszik lehetővé.
Beruházási kedv és növekedési kilátások
A bérek és létszám alakulása mellett a cégek beruházási hajlandósága is mélyponton van, ami szoros összefüggésben áll a béremelések elmaradásával. A VOSZ Barométer adatai alapján új beruházást jelenleg csupán minden negyedik vállalkozás tervez. Ez jóval alacsonyabb arány, mint amit békeidőben megszokhattunk – a korábbi évek hasonló időszakaiban lényegesen több cég készülődött fejlesztésekre. Most azonban a bizonytalan gazdasági környezet és a szűkülő profitmarzsok a biztonsági játék felé terelik a döntéshozókat. Sokan elhalasztják a tervezett beruházásaikat: a vállalatok alig 55%-a tudta befejezni a korábban elindított fejlesztési projektjeit, ami jelzi, hogy rengeteg beruházás parkolópályára került. Ennek több oka is van. Egyrészt a magas infláció és a korábbi jegybanki kamatemelések nyomán drága volt a finanszírozás – a hitelkamatok emelkedése visszafogta a hitelből beruházók kedvét. Bár a kamatszint azóta csökkenésnek indult, a bizalomhiány és a kereslet visszaesése miatt a cégek még mindig kivárnak. Másrészt a vállalkozók attól tartanak, hogy a jelenlegi gyenge fogyasztás közepette egy új beruházás nem térülne meg, hiszen nincs, aki megvegye a többletkapacitás termékeit vagy szolgáltatásait. Ráadásul sokan a saját bőrükön tanulták meg 2022-2023-ban, hogy tartalékok nélkül sebezhetőek: most inkább tartalékolnak, feltöltik a kasszát ahelyett, hogy kockáztatnának. Mindez egy ördögi kör kockázatát hordozza: a beruházások elmaradása gátolja a termelékenység és a kínálat bővülését, ami hosszabb távon korlátozza a gazdasági növekedést. Ha pedig a gazdaság nem nő, a vállalatok később sem érzik majd indokoltnak vagy lehetővé a béremeléseket. A kormány próbál ugyan élénkítő lépéseket tenni – például fix 3%-os kamatozású hitelprogramot hirdetett a kkv-knak a likviditási gondok enyhítésére –, de a cégek hangulata alapján ez inkább tűzoltásnak tűnik. A tartós kilábaláshoz stabilabb, kiszámítható gazdasági környezet kellene, ami visszahozza a vállalkozói kedvet mind a beruházásokhoz, mind a bérek emeléséhez.
A bérstop hatása a munkavállalókra és a gazdaságra
A béremelések elmaradása értelemszerűen kedvezőtlenül érinti a munkavállalókat. A magas infláció miatt a fizetések vásárlóereje csökken: sokaknál előfordul, hogy bár forintban ugyanannyit keresnek, mint tavaly, a pénzük kevesebbet ér, így hónapról hónapra nehezebben élnek meg. Egy friss elemzés szerint minden harmadik dolgozó reálbére alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt – vagyis a bérek növekedése nem tartott lépést az árak emelkedésével. Ez a jelenség széles rétegek életszínvonalára nyomja rá a bélyegét. A fogyasztók visszafogják költéseiket, ami tovább gyengíti a keresletet a piacon. Innen pedig már könnyen összeáll a kép: ha a lakosság kevesebbet költ, a cégek bevétele is alacsonyabb lesz, ami újfent azt eredményezheti, hogy nem lesz miből béreket emelni – és a kör kezdődik elölről. A bérstop így önmagát erősítő, ördögi körbe fordulhat át a gazdaságban, hacsak valami ki nem mozdítja a rendszert ebből a helyzetből. Az alkalmazottak oldaláról nézve a tartós reálbércsökkenés akár fluktuációhoz vagy elvándorláshoz is vezethet: a képzett munkaerő egy része nyitottabbá válhat arra, hogy külföldön vagy más, jobb fizetést kínáló szektorban keressen megélhetést. Igaz, a jelenlegi globális bizonytalanság miatt ez a folyamat egyelőre nem öltött kritikus méreteket, de hosszabb távon mindenképp kockázat. A vállalatok számára pedig kihívás a dolgozói motiváció fenntartása. Extra anyagi ösztönzők híján a cégeknek más módokat kell találniuk a munkatársak megtartására – legyen szó rugalmasabb munkafeltételekről, képzési lehetőségekről vagy akár kisebb, béren kívüli juttatásokról. Összességében a bérek befagyasztása rövid távon segíthet a vállalatok költségeinek féken tartásában, de hosszabb távon széles gazdasági és társadalmi következményekkel jár. A csökkenő vásárlóerő és a stagnáló életszínvonal a gazdasági növekedés gátjává válhat, ezért mind munkáltatói, mind makrogazdasági szinten fontos lenne mielőbb megtörni ezt a spirált.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Dajka Gábor szerint a jelenlegi helyzetben a legtöbb cégvezető kényszerpályán mozog: a gazdasági realitások miatt nem emelhetnek bért, ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy ez a döntés hosszabb távon visszaüthet. Stratégiai szempontból a bérek befagyasztása rövid távon stabilizálhatja a vállalat pénzügyi helyzetét, de fennáll a veszélye, hogy a munkavállalók elégedetlensége, csökkenő lojalitása és a motiváció hiánya aláássa a cég versenyképességét. A sikeres vállalkozások hosszú távú titka mindig az volt, hogy képesek voltak megtartani és fejleszteni a legjobb embereiket – ezt azonban nehéz megvalósítani, ha a fizetések értéke folyamatosan erodálódik. Új egyensúlyra van szükség a munkaadók és munkavállalók viszonyában. Egyrészt a cégeknek kreatív megoldásokat kell találniuk: a nem anyagi jellegű juttatásoktól kezdve a hatékonyságot növelő belső fejlesztésekig sok eszköz kínálkozik, hogy a dolgozók érezzék a megbecsülést akkor is, ha átmenetileg elmarad a fizetésemelés. Másrészt a munkavállalók részéről is érthető a türelmetlenség, hiszen a mindennapi megélhetés kihívásai fokozódnak. Gábor véleménye szerint a következő időszak egyik legnagyobb próbatétele az lesz, hogy a vállalatok miként kommunikálják döntéseiket és hogyan vonják be alkalmazottaikat a megoldáskeresésbe. A transzparencia, az őszinte párbeszéd és az esetlegesen közösen kidolgozott hatékonyságnövelő intézkedések segíthetnek áthidalni ezt az időszakot. Ugyanakkor ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható pályára álljon, a makroszintű feltételek javulására is szükség lesz. Amint a gazdasági növekedés újra beindul és az infláció tartósan mérséklődik, a cégek mozgástere is bővülhet a bérek rendezésére. Dajka Gábor meglátása szerint a mostani kényszerű bérstop nem tarthat örökké: a piaci verseny előbb-utóbb kikényszeríti a bérek emelkedését, különben a vállalatok lemaradnak a tehetségekért folytatott küzdelemben. A kérdés csak az, hogy a gazdasági környezet mikor engedi meg újra a bérek felzárkóztatását. „A munkaerő éppolyan befektetés, mint bármely eszköz – a bérek rövid távú befagyasztása segíthet túlélni a nehéz időket, de hosszú távon a versenyképességet veszélyezteti, ha a dolgozók motivációja és jóléte háttérbe szorul” — Dajka Gábor. A vezetőknek így most az a feladatuk, hogy egyensúlyozzanak a pénzügyi óvatosság és a humán erőforrásba való befektetés között. Ha ezt sikerül jól megoldaniuk, akkor a béremelések elhalasztása átmeneti kellemetlenség marad csupán – és amint a körülmények javulnak, a cégek újra érdemi fizetésemelésekben gondolkodhatnak, helyreállítva a dolgozók anyagi gyarapodásának pályáját.
Szakértő válaszol
Miért nem terveznek a vállalatok béremelést idén?
A cégek elsősorban gazdasági kényszerből tartják vissza a béremeléseket. Az elmúlt időszakban drasztikusan megemelkedtek a költségeik (energia, alapanyagok, hitelkamatok stb.), miközben a bevételeik a gyenge kereslet és a stagnáló gazdaság miatt alig nőttek. Sok vállalat nyeresége lecsökkent vagy veszteségbe fordult. Ilyen körülmények között a munkaadók többsége egyszerűen nem tudja kigazdálkodni a magasabb bérköltségeket. Emellett a munkaerőpiaci nyomás is enyhült: mivel nincs súlyos munkaerőhiány, a cégek kevésbé érzik kényszerét, hogy fizetésemeléssel tartsák meg az embereiket.
Milyen hatással van a bérek befagyasztása a dolgozókra?
A bérstop negatívan érinti a munkavállalókat, mivel a magas infláció mellett a fizetésük egyre kevesebbre elég. A reálbér – vagyis a fizetés vásárlóereje – csökken, ami sokaknál életszínvonal-romláshoz vezet. A dolgozók kénytelenek spórolni és visszafogni a kiadásaikat. Ez anyagi feszültséget, motivációvesztést okozhat, hiszen senki sem örül annak, ha a kemény munkáért „valójában” kevesebb jár. Hosszabb távon akár a fluktuáció is nőhet: egyes munkavállalók más állást vagy külföldi lehetőségeket kereshetnek, ha úgy látják, máshol jobban megbecsülik őket anyagilag.
Mi várható a minimálbér-emelés terén a közeljövőben?
A jelenlegi tervek szerint 2026 januárjában 13%-kal kellene emelni a minimálbért a korábbi hároméves bérmegállapodás alapján. Ugyanakkor valószínű, hogy ezt felülvizsgálják. A gazdasági szereplők (munkaadók és szakszervezetek) már jelezték, hogy kisebb mértékű emelésben gondolkodnak: a munkaadók körülbelül 9%-ot javasolnak, a munkavállalói oldal 12% körüli növelést tartana elfogadhatónak. A kormány is nyitottnak mutatkozik a módosításra, tekintettel arra, hogy a gazdasági növekedés elmaradt a várttól. Várható tehát, hogy év végéig új megállapodás születik, és 2026-ban a minimálbér valamivel mérsékeltebb ütemben, kb. 10% körüli mértékben emelkedik majd.
Csak Magyarországon ilyen borús a helyzet a béremelések terén?
Nem kizárólag magyar jelenség, hogy a bizonytalan gazdasági helyzetben a cégek óvatosak a béremelésekkel – sok más országban is megfigyelhető, hogy az inflációs sokk és a gazdasági lassulás miatt a vállalatok visszafogják a bérnövekedést. Ugyanakkor a helyzet súlyossága változó. Magyarországon különösen magas volt az infláció az elmúlt évben, és a gazdasági növekedés gyakorlatilag megállt, emiatt a bérek reálértéke itt erősebben csökkent. Nyugat-Európában például a bérek sok helyen emelkedtek, bár ott is elmaradhattak az inflációtól. Összességében tehát a béremelések elmaradásának tendenciája nem csak nálunk ismert, de a magyar piac sajátosságai – mint a magas infláció és a kkv-k pénzügyi sérülékenysége – miatt itthon különösen érezhető a bérstop hatása.
Ajánlott magyar videók/podcastok
Források
- A cégek 85 százaléka nem tervez béremelést, a tervezett minimálbér-emelés is gondokat okoz a többségnek (HVG)
- Sokkoló felmérés: tízből nyolc cég idén sem ad fizetésemelést (HR Portál)
- Továbbra is mélyben a beruházási kedv (Portfolio)
