A három fő állomás röviden:
| Időpont | Dokumentált példa | Mi változott? |
|---|---|---|
| 1982 | Fahlman szöveges mosolya. | Írásjelekkel különítette el a vicces és komoly közlést. |
| 1999 | A DOCOMO 176 elemes készlete. | Kis képi jelek kerültek a mobilos üzenetekbe. |
| 2010 | Unicode 6.0. | A közös karakterazonosítás nagyobb emojikészlettel bővült. |
Ezek dokumentált mérföldkövek. A hozzájuk tartozó eredeti forrásokat az alábbi részekben találod.
Egy dokumentált szöveges mosoly 1982-ből
Scott Fahlman 1982. szeptember 19-i, a Carnegie Mellon Egyetem oldalán megőrzött üzenetében a :-) karaktersort javasolta a vicces közlések jelölésére. Ugyanott a :-( sorozat is szerepelt a komolyan veendő közlések megkülönböztetéséhez. Ez jól dokumentált állomása az online emotikonhasználatnak. Forrás: az eredeti beszélgetés a CMU oldalán
Az ilyen jel az elérhető írásjelekből állt össze. Aki ismerte a használatát, könnyebben észrevehette a szerző szándékát. Az értelmezéshez azonban közös tudás kellett: a jel önmagában nem magyarázta el a beszélgetés összes előzményét.
Ennek ma is van tanulsága. Egy csapat vagy baráti társaság kialakíthat saját rövid jelzéseket, de egy új résztvevő számára ezek magyarázatra szorulhatnak. A közös használat megtanulása a technikai megjelenítés mellett külön feladat marad.
A japán mobilos emojik egyik ismert mérföldköve
Az NTT DOCOMO 1999-ben 176 emojiból álló készletet adott ki. Shigetaka Kurita figurái 12 × 12 képpontos keretben készültek. A MoMA gyűjteménye ezt a munkát 1998–1999-re datálja, és a mobilos üzenetküldéshez kapcsolódó jelentőségét is bemutatja. Forrás: MoMA, Shigetaka Kurita – Emoji
A készletben az arckifejezések mellett időjárási és más képi jelek is szerepeltek. Az „emoji” elnevezés a japán kép és karakter jelentésű szavak összetételéből ered. A szó elején álló „emo” ezért könnyen félrevezető lehet annak, aki az angol emotion szóra asszociál.
A 12 × 12 képpontos méret szűk keretet adott: 144 képponton kellett felismerhető jelet rajzolni. A MoMA által őrzött készlet ezt a konkrét tervezői munkát mutatja be. A képi kommunikáció minden előzményét azonban nem lehet egyetlen készlethez kötni.
A közös azonosítás megkönnyítette az átjárhatóságot
A Unicode 6.0 2010. október 11-én jelent meg. A kiadás egyik jelentős bővítése az emojikhoz kapcsolódott, és külön adatfájl rendelte a jeleket a korábbi japán szolgáltatói készletekhez. Forrás: Unicode 6.0 kiadási leírás
A szabványosítás gyakorlati értéke, hogy a különböző programok közös karakterazonosítókat használhatnak. A Unicode általános célja ezt a platformok és nyelvek közötti egységes karakterkezelést biztosítani. Forrás: What is Unicode?
Ez megmagyarázza a mai működés egyik sajátosságát: a másolt szöveg ugyanazokat a karaktereket viheti tovább, miközben a fogadó oldalon más rajz jelenik meg. A közös azonosítás és a látható grafika továbbra is külön réteg.
Mit magyaráz meg ebből a mai telefonod?
A régi :-) továbbra is begépelhető írásjelekből. A 🙂 emojit karakterként továbbíthatod, a rajzát pedig a fogadó rendszer adja. Egy új emoji bekerülése a szabványba még további frissítést igényelhet a telefonon vagy az alkalmazásban.
A közös azonosítás tehát a továbbítást segíti, a közös értelmezéshez a beszélgetés is kell. Régi üzenet olvasásakor a korabeli szokásokat és az előzményt is vedd figyelembe. A mai szleng önmagában nem magyarázza meg, mire gondolt valaki évekkel korábban.
A formák különbségéről és a készülékek eltérő rajzairól szóló cikkekben mai példákon is kipróbálhatod ezt.
Vidd magaddal a lényeget
Három kérdéses tudáspróba
Próbáld ki, hogyan alkalmaznád az olvasottakat. Kérdésenként egy választ jelölj meg; minden helyes válasz egy pontot ér. A kiértékelés ehhez a három helyzethez ad visszajelzést, a válaszaidat nem tároljuk és nem küldjük el.
Írd az 1982-es, 1999-es és 2010-es példák mellé, milyen technikai változást mutatnak.
Írd az 1982-es, 1999-es és 2010-es példák mellé, milyen technikai változást mutatnak.
Az időrendi táblázat megfelelő állomását olvasd újra.
A három kérdésben megkülönböztetted a formát, az azonosítást és az értelmezést; nézd meg az egyik eredeti forrást.
Megoldások és magyarázatok
- Az előbbi írásjelekből, az utóbbi kis képi karakterekből épült fel. A két történeti állomás eltérő technikai formát használt.
- A különböző programok ugyanazokat a karaktereket kezelhetik. Az azonosítás az átjárhatóságot segíti, a rajz és az értelmezés ettől még eltérhet.
- A korabeli helyzettel és a beszélgetés többi mondatával együtt. A korabeli szokások és előzmények nélkül félrevezető lehet a mai olvasat.
Számold össze a helyes válaszaidat: mindegyik egy pontot ér. A kihagyott válasz nulla pont.
- 3 pont: A három kérdésben megkülönböztetted a formát, az azonosítást és az értelmezést; nézd meg az egyik eredeti forrást.
- 2 pont: Az időrendi táblázat megfelelő állomását olvasd újra.
- 0–1 pont: Írd az 1982-es, 1999-es és 2010-es példák mellé, milyen technikai változást mutatnak.
