Korábbi cikkek

Ezek fogják a következő években forradalmasítani a marketinget

A marketing következő nagy korszakát nem egy új csatorna, nem is egy hangos „hack” nyitja meg, hanem egy szemléletváltás: a kampányok helyett rendszereket építünk. Olyan rendszereket, amelyek célra optimalizálnak, valós időben tanulnak, és nemcsak végrehajtják az utasításainkat, hanem javaslatot is tesznek a stratégiára. Ez nem sci‑fi: a generatív és ügynökalapú (agent) megoldások együtt építik fel...
Elolvasom

A Ferrari nem hirdet a tévében” – mítosz, amely rossz döntésekhez vezethet

Városi legenda kering a marketinges körökben: „a Ferrari nem hirdet a tévében, mert a célközönsége nem ott van”. Ezt a mondatot gyakran idézik tárgyalásokon és briefekben, mintha egy univerzális törvény igazolná a tömegmédia kerülését. A gond nem az, hogy a kijelentés teljesen légből kapott lenne, hanem az, hogy leegyszerűsít. A luxusmárkák – és köztük a...
Elolvasom

Upsell és árérzékenység: miért szeretjük a prémiumot még akkor is, ha nem engedhetjük meg magunknak?

Miért szeretjük a prémiumot – sőt, miért nyúlunk érte még akkor is, ha a tárcánk szerint nem kéne? A válasz nem pusztán az „ego” vagy a „pazarlás”. A prémiumválasztás gyakran racionalizált irracionalitás: a fejünkben összeálló történet, amely egyszerre szól a kockázatcsökkentésről, az önazonosságról és a jövőbeli megbánás elkerüléséről. A marketingben ezt az elmozdulást nevezzük upsellnek...
Elolvasom

A marketing rossz híre

A marketing rossz hírét többnyire az adja, hogy túl gyakran azonosítjuk hangos reklámmal, gyors kampányokkal és kényszerített vásárlással. Ez tévedés. A marketing valójában vállalati döntéshozatal: annak fegyelmezett rendszere, hogy mikor kinek, mit és milyen feltételekkel kínálunk, majd hogyan tartjuk meg őt. Ha ez megvan, a marketing a cég motorházteteje alá költözik: bevételi előrejelzés, költségfegyelem, ajánlat-...
Elolvasom

Miért vesz egyre több könyvelő „online marketing és pszichológia” témájú könyvet?

A könyvelő nem csupán számot könyvel; viselkedéseket lát. A főkönyv sorai mögött döntések, ösztönök, kockázatkerülés és hiedelmek futnak – mindaz, ami a vállalati valóságban megmozgatja a pénzt. Ez az oka annak, hogy egyre több könyvelő keresi a viselkedéstudomány és a marketing metszetét: mert a pénzügyi tények nem a semmiből jönnek, hanem emberek választásaiból. Ha egy...
Elolvasom

Ideje kipróbálni a csomagos árazást

Az elmúlt években a legtöbb cég reflexe az volt, hogy a költségsokkokra egymást követő áremelésekkel reagált. Ez a reflex rövid távon egyszerű, hosszú távon viszont kifárasztja az ügyfeleket, elengedi a rugalmatlan kereslet utolsó tartalékait, és csendben feldarabolja a márka iránti jóindulatot. A csomagárazás (bundling) ezzel szemben nem az egységárat piszkálja, hanem a vásárlási döntés architektúráját...
Elolvasom

Csendes márkák nyernek: kevesebb reklám, magasabb bizalom

Ez első hallásra paradoxonnak tűnhet egy olyan korszakban, ahol minden felület küzd a figyelemért, és a hirdetési technológia a legapróbb célzási különbségeket is képes kihasználni. Mégis, minél nagyobb a zaj, annál inkább értékké válik a csend – pontosabban a zajmentes, tiszta, döntéskönnyítő jelenlét. A klasszikus „többet, hangosabban, sűrűbben” logika a figyelem szűkösségének törvényébe ütközik: a...
Elolvasom

A magyar fogyasztó lelke drágább, mint a pénze

Nem költői túlzás, hanem piaci tapasztalat: az emberek többsége nem a legalacsonyabb árra, hanem a legalacsonyabb idegrendszeri költségre optimalizál. A vásárlás pillanatában nem excel táblát nyitunk; rutint, kockázatérzetet, bizalmi jeleket és döntési rövidutakat futtatunk. A magyar piacon ez különösen élesen látszik. A mindennapokban sűrű a zaj, az információs aszimmetria magas, a szolgáltatási minőség szórása nagy,...
Elolvasom

Miért nem a pénztárca dönt, hanem az idegrendszer?

„Miért nem a pénztárca dönt, hanem az idegrendszer?” – a kérdés elsőre provokatív, mégis hétköznapi tapasztalatra épül: a legtöbb vásárlásnál nem azt vesszük meg, ami papíron a legolcsóbb, hanem azt, ami a fejünkben a legkevesebb ellenállással jár. A pénztárca számol, az idegrendszer kímél. A menedzsment gyakran úgy szervezi a marketinget és az értékesítést, mintha az...
Elolvasom

Marketingezz úgy, mint egy kémelhárító

A legtöbb cég úgy marketingel, mintha díszszemlére készülne: kifényesíti az üzenetet, kitolja a zászlókat, és reméli, hogy a piac majd tapsol. A valóság inkább a „szürke zóna”: zaj, ellenvélemények, algoritmusok által formált láthatósági ingadozás, versenytársi reakciók, sőt időnként jól célzott zavarkeltés. Az a vállalkozás, amelyik ezt továbbra is ünnepi felvonulásként kezeli, folyamatosan drágábban szerez ügyfelet,...
Elolvasom
1 2 3 4 5 6 84

Éppen olvassák

Pszichológiai trükkök a tartalommarketingben

Manapság sok példát látni arra, hogy egy nagyobb cég látványos kampányokkal, nehezen ellenőrizhető ígéretekkel vagy évekkel korábbi díjesőre hivatkozva próbálja megtartani a figyelmet – közben a termék, a szolgáltatás és a működés lényegi része nem változik. Ez nem csak ízlés kérdése: az ilyen kommunikáció lassan veszít a meggyőző erejéből, mert az emberek a mindennapi döntéseikben...

A reklámod megjegyezhető?

A marketingben gyakran úgy beszélünk a vásárlókról, mintha színtiszta racionalitásból döntő gépezetek lennének: látják az ajánlatot, mérlegelik az árat, összevetik a funkciókat, majd választanak. A valóság ennél sokkal érdekesebb és reménykeltőbb is: az emberi emlékezet elképesztően bonyolult, mégis megbízhatóan működő rendszer, amely folyamatosan szűri, értelmezi és újraírja a világról alkotott képünket. Egy reklám nem akkor...

A marketing-tanácsadás és a pszichológiai konzultáció különbsége

Elsőre meglepő lehet a témakör, pedig naponta találkozom azzal a jelenséggel, hogy a „marketingprobléma” mögött valójában lelki kérdés áll. A vállalkozás ugyanis nem vákuumban működik: az ütemezés, az ajánlat, a csatornaválasztás és a kreatív mind az emberre vannak rákötve, aki mögöttük áll. Ha az a rendszer – az ember – épp szétesőben van, a legjobb...

Az 500 Ft-os benzinár pszichológiája

Több média készített mini közvéleménykutatást arról, hogy hol van a benzin literenkénti árának a lélektani határa, és ez kereken 500 Ft-ra jött ki. A megkérdezettek döntő többsége azt mondta, hogy ha eléri az 500 Ft-ot a benzinár, akkor ők bizony leteszik az autót.  Én szeretek az emberek véleményével, gondolkodásával foglalkozni illetve érdekesnek találom az egymásra...

Belelesünk a neuromarketingbe

Képzeld el, hogy egy kísérleti laborban ülsz, a fejeden EEG-szenzorokkal, miközben reklámfilmek peregnek előtted. A jelenet egyszerre kicsit filmszerű és ijesztően valóságos: az agyhullámaid apró rezdülései rögzülnek, a képernyőn pedig néha érzelmes, máskor kifejezetten száraz anyagok futnak. A neuromarketing – pontosabban a fogyasztói idegtudomány – erről szól: megpróbálja összekapcsolni az agy mérhető reakcióit azzal, amit...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom.
Sajtóreferenciák itt.

Idézz tőlem

Szeretem ha a gondolataimat idézik kiadványokban, weboldalakon, adásokban. Szívesen visszalinkellek, írj rám.

© Copyright 2025