Én személy szerint sokszor azt látom, hogy a vállalkozó elolvas egy-egy könyvet, meghallgat egy-egy hanganyagot, beül egy méregdrága előadásra, és ezzel le is tudja az anyagot, nem dolgozza fel, így semmin sem változtat.
A másik hiba, amikor a vállalkozó feldolgozza az anyagot, de rosszul húzza magára a sablont – gyakorlat hiányában –, és ezzel árt a vállalkozásának. A sablonok egyébként gyakran hiányosak, csak fél információt tartalmaznak.
A könnyű marketinges könyvek közös jellemzője az, hogy nagyobb betűk vannak bennük és sok kép, hogy mindenki számára is fogyaszthatóak legyenek. A könnyű marketinges rendezvényekkel is ugyanez a helyzet, ott is szórakoztatnak az előadók a könnyen befogadható, izgalmas részterületekkel. A valóságban az igazi marketinges könyvek, tanfolyamok cseppet sem szórakoztatóak és igen nagy koncentrációt igényel az információk befogadása. Nem egyszer elő szokott fordulni velem az, 1-1 mondat megértéséhez egy 30 perces kutatómunkát kell végeznem, hiszen a marketing a pszichológiára épül. Tehát az igazi marketing nem kasszarobbantó, bevétel duplázó, 5 pontos csekklisátkból állnak, meg hiptnotikus tárgymezőkből, meg légből kapott ne akciózz soha szlogenekből.
Az egyik legdurvább sztorim, amikor egy sofőr lemásolta az áraimat, az én mintámra megvette a domain nevét – ugye a nevével – és kiírta, hogy marketing-tanácsadás 200.000 Ft / nap. Majd elkezdett erősködni a csoportomban, hogy mit játszom itt az agyamat, ő is olvasta az xy magyar marketing szakértő 300 oldalas könyvét, ami valóságban csak kb. 120 oldalas lenne, ha kivennénk belőle az üres lapokat, és a betűméreteket normálisra állítanánk. Én legalább 100 marketinges / üzleti könyvet olvastam el. De ő bele sem gondolt abba, hogy egy szakma elsajátításához nem elég egy kb. 60 perces olvasmány. Ő és még sokan mások azt hiszik, hogy egy 60 perces tanulás után elkérhetnek 200.000 Ft-ot. Ezeket hívom én önjelölt szakértőknek és ez a Dunning–Kruger-hatás. És napi szinten bukkannak fel ilyen és ehhez hasonló Mekk Mesterek a semmiből. Mi napi 2-3 ilyennel találkozunk a Facebookon és az Instagramon. Meg kell ilyenkor vizsgálni azt, hogy az adott ember rendelkezik-e a témáról valódi ismeretekkel, tudással, gyakorlattal. Ennek az egyik módja, hogy rákeresünk a nevére, referenicáira, hogy egyáltalán mi köze van az adott témához.
A másik ilyen durva sztorim ügyféljelölthöz kapcsolódik. Az első telefonhívás alkalmával értette és elfogadta azt, hogy hogyan induljunk el és, hogy mi mikorra fog nála beérni. A második hívás alkalmával közölte, hogy volt egy marketinges kiállításon és beszélt 3 percet a szervezővel aki egyben híres szakértő is. Ez a beszélgetés és a rendezvény pedig annyira mély nyomot hagyott benne, hogy át akarta venni az irányítást, hogy mit hogyan csináljunk, mert a sztár szakértő ezt és azt mondta neki. A legismertebb marketing szakértő kb. ugyanazt mondta el mint én, nem volt igazi véleménykülönbség, csupán a kronológiai sorrend nem egyezett meg. Ez pedig azért lehetett, mert 3 perc alatt nem láthatta át a szakértő az ügyfél valós és teljes problémáit. Azon az előadáson feltüzelték az ügyfelet, hogy ő is meg tudja csinálni, hiszen más is megcsinálta. Higgy magadban! Más így és úgy csinálta anno, stb… Teltek-múltak a napok, ügyféljelöltünk elhívott sörözni 3-4 másik marketingest, majd felhívott engem azzal, hogy x ezt mondta te pedig azt, y-on ezt mondta, te pedig azt, és hogy ne dolgozzunk mégse együtt, inkább szétosztja nekik a munkákat. Ő a torzított információkeresés, tozított interpretáció és persze a torzított memória csapdájába esett. Tehát úgy kérdezett, hogy az neki jó legyen, a kapott válaszokat hol felértékelte, hogy alulértékelte és csak arra emlékezett vissza, amire vissza akart emlékezni. Mindeközben rossz sablonokat kezdett a vállalkozására húzni. Egy káoszt kezdett el csinálni a vállalkozásában.
Ez kb. 2 évvel ezelőtt volt. Ha jól tudom végül senkit sem bízott meg semmivel, és ma ugyanazok a problémái, mint anno. Igen, ez egy kis ország.
Az elméleti tudás, mit sem ér gyakorlati tapasztalat nélkül.