KKV Marketing Videók

Ülj be mellénk és beszélgessünk a marketingről 1.

A videó leirata:

Gábor: Sziasztok, én Dajka Gábor vagyok, Marketing Szakértő.

Beatrix: Sziasztok, Mézes Beatrix vagyok, Online Marketing Manager és Marketing Szövegíró.

Gábor: Miért pont online marketing manager? Honnan jött ez a név?

Bea: Németországban végeztem online marketing továbbképzést. Itthon ezt OKJ-nek hívjuk. Ez egy 5.000 eurós (1.500.000 Ft) képzés, amely adta azt a kiváltságot, hogy én online marketing managernek hívhatom magamat.

Gábor: Ez olyan, hogy én akkor bemegyek és levizsgázom fél nap alatt és kész?

Bea: Nem, ez egy féléves képzés volt, ahol napi 8 órát kellett tanulni, és a végén pedig vizsgázni kellett.

Gábor: És hogyan működik egy ilyen vizsga?

Bea: Ez a marketingképzés kettő részből áll. Egyik volt a weboldal szerkesztés része, ahol egy saját weboldalt kellett felépíteni. A másik része pedig bármi, amit az online marketingről tanultunk. Egy esszét kellett írni, tehát egy kisebb vállalkozás marketing stratégiáját kellett elkészíteni. Mindent érinteni kellett, amit a fél év alatt tanultunk! Tehát egy komplett SEO elemzést, konkurenciaelemzést, piackutatást, az összes marketing csatorna ismertetése, javaslatok írása, tehát egy komplett marketing stratégiát kellett felépíteni.

SEO vizsga

Gábor: Itt nálunk a keresőoptimalizálás nagyjából egy fél oldalas kis szösszenet, ahogy látjuk itt a partnereinknél, de én tudom, hogy Németországban nagyon precízek az emberek. Csak a keresőoptimalizálásról szóló dolgozatod az hány oldalas lett, hogy kell elképzelni?

Bea: Ez konkrétan 65 oldalas volt, tehát egy kétheti munka volt ennek a dolgozatnak a megírása, de bevallom, egy kis segítség kellett hozzá, hisz nagyon az elején voltam a témának és akkor te tudtál nekem a legtöbbet segíteni.

Gábor: Átmentünk a vizsgán!

Bea: És igen így átmentünk!

Gábor: De nyilván volt szóbeli is, nem csak arról volt szó hogy beadtál valamit és rányomtak egy ötöst vagy egy négyest. Hányast kaptál, vagy pont szerint ment?

Bea: Pont szerint, de Németországban pont fordítva van. Magyarországi mérce szerint ötöst kaptam a végén…

Egyetemi igazolvány

Sohasem volt

Gábor: Képzeld el, nekem az a fáj a legjobban, amikor jönnek hozzánk a partnerek, hogy: Gábor, mi már elfogyasztottunk 4 marketingügynökséget,… 3 marketingügynökséget… Ilyenkor mi bekérjük a marketing stratégiájukat. Szeretnénk ránézni a marketing stratégiájukra, azt adják már át és akkor csinálunk rá egy ugyanolyan elemzést, amit te is csináltál Németországban. A legfájóbb pont, hogy mit szoktak ilyenkor mondani a partnerek, amikor bekérjük a marketing stratégiájukat?

Bea: Hogy nincs nekik?

Gábor: Hát hogy nincs nekik igen, ha nagyon erőszakoskodunk, akkor elmondják, hogy futott az Adwords hirdetés, futott a Facebook hirdetés.

Bea: „Raktam egy kis pénzt a Facebookra, de nem megy.”

Gábor: Igazából, nem is kis pénzről van szó hanem, pont az ellenkezője, ahogy ezt cinikusan vagy ironikusan mondják. Azért 2-3-4-500.000 forintot havonta eldurrantanak Facebook-on, és majdhogynem mindig ugyanennyit AdWords-ben is.  És számunkra nagyon szívszorító, – ha lehet így fogalmazni – hogy nem tudnak átadni egy marketing stratégiát bármit ami alapján, vagy mentén, amin eddig dolgoztak. Igazából csak néznek, hogy mit szeretnénk?

Bea: Igen, a másik fájó pont, pedig amikor mindenféle névtelen marketingesekre elköltenek rengeteg pénzt, amikor meg kikötnek egy rendes marketingesnél, akkor pedig oldjuk meg 10-20-30.000 forintból az összes csatornát meg a mi munkadíjunkat, mert már nincs több pénzük.

80.000 Ft-ot sem érünk?

Gábor: Tényleg, erről a 10-20-30.000 forintról van egy nagyon jó sztorink! Nem rég egy apartman tulajdonosnál jártunk – hát fogalmazzunk úgy – kapott egy kis pénzt innen-onnan. Nem tipikusan vállalkozói alkat és a vállalkozáshoz igazából semmi köze nincsen. Lehívott minket hogy akkor ő szeretne marketinget tőlünk. Emlékszel még, hogy mi volt az az összeg, amiből komplexen ki kellett volna hozni az egészet? Marketing stratégiát, a marketing kivitelezést illetve a hirdetési költséget?

Bea: Igen, 80.000 forint.

Gábor 80.000 forint volt, tehát azért vannak nekünk ilyen fájó pontjaink.

Bea: Egyébként annyira nem fájt volna, ha az egész létesítmény nem egy nagydolog lett volna, tehát látszódott, hogy mennyi pénzt raktak bele és nem két hét alatt hozták össze azt a helyett.

Gábor: 200.000.000-300.000.000 beruházás közé tenném.

Bea: Igen, valahogy nem volt egyenesen arányos a 80.000 forint a 2-300 milliós befektetéssel, de vannak ilyenek is.

Gábor: Nem is ez a lényeg, nem is erről szerettem volna beszélni, nem ezzel a témával készültünk, ez ilyen mellékes téma, hanem azzal a témával készültünk, bár szorosan összefügg ezzel a témával, hogy volt nekünk egy ismerősünk, aki külföldön nyitott egy üzletet, egy vállalkozást inkább mondjuk úgy. Tulajdonképpen egy  szolgáltatást vezettek be. – Hogy mi volt az a szolgáltatás az teljesen mindegy, nem vesz el a történet értékéből, hogyha nem mondjuk el, hogy ez milyen szolgáltatás volt, hogy hol nyitották meg stb., irreleváns. – Sajnos az a vállalkozás becsődölt.

Bea: Igen, pont a napokban néztünk rájuk, mert vannak olyan vállalkozók, akikkel találkozunk, de nem biztos, hogy a partnerünk lesz.

A bukás

Gábor: Hívott minket a főnökasszony, megírtuk neki a marketingstratégiát, Facebook, AdWords, a weboldal arculatát, kommunikációs stratégiát, komplexen mindent, ami kell egy vállalkozás beindításához. Videókat is akartunk nekik gyártani. Nagyon tetszett a főnökasszonynak a megoldásaink. Mindenre igent mondott. Úgy kell elképzelni, hogy a főnökasszonynak volt olyan, 8-10millió forintja erre a vállalkozásra. A marketingért elkértünk volna 1millió forintot.  De ott tényleg nagyon nehéz és komplex terepen mozogtunk volna, azért az 1 millió forintért. Mivel külföldről van szó rengeteget is kellett volna fordítani külföldi nyelvre a reklámszövegeket. Ki is utaztál hozzá külföldre és el is töltöttél nála pár napot az ő vállalkozásában, megismerted a környékbeli lakókat, a környékbeli szokásokat , adottságokat, és felállítottuk neki a marketing stratégiát, és konkrétan leírtuk, hogy ez ennyibe kerül, az annyiba kerül, kell rá költeni.

Felhívott minket a vállalkozó asszony, hogy nagyon tetszik neki minden, csináljuk ezt. Nem is akart semmiből sem alkudozni, mindent pontosan kiszámoltunk neki, úgyhogy már csak el kellett volna indítani mindent. Komplexen mi csináltuk volna a vállalkozás egész marketingjét, tehát egy kézben lett volna minden és ezért száz százalékos felelősséget tudtunk volna vállalni, hiszen nulláról induló vállalkozásról van szó, amit te Bea természetesen felmértél, piacot kutattál és azt láttad, hogy szükség van erre a vállalkozásra külföldön, mert ezekre a magyar emberekre van szüksége ezeknek a külföldi embereknek.

Az unokaöccs

Majd a főnök asszony lehívta az unokaöccsét meg a férjét, hogy akkor kössünk szerződést, kezdjük el csináln. Itt követte el a legnagyobb bakit, amit csak el tudott követni. Átadta az irányítást az unokaöccsének. Az unokaöcs nyilván nem értett semmihez, nem volt soha vállalkozása, az árakat drágállta. Maga a Facebook költségeket, meg az Adwords költségeket is drágállotta, az meg már nem rajtunk múlik, hanem a versenytársakon és az AdWordson illetve a Google-on múlik, hogy egy kattintás mennyibe kerül. Persze nem ennyire egyszerű a helyzet, de maradjunk annyiban, hogy külföldön illetve Németország felé nem húsz forintba kerül az AdWord-ben egy kattintás.

20 Ft-os CPC?

Már itthon sem feltétlenül húsz forint egy kattintás az A Google Ads-ben. A leírt stratégiát az unokaöcs megkérdőjelezte, a vállalkozó asszonynak a férje pedig nem igazán értette, hogy mit kéne nekünk a Facebookon nagyon posztolgatnunk vagy tudományosan kommunikálnunk, amikor ha ő lefényképez valamit a vállalkozásában és kiteszi a Facebookra,  akkor a vendégeknek, ügyfeleknek jönniük kellene maguktól. 2-300.000 forintos bukóval tudtunk kiszállni ebből az üzletből, helyesebben nem kiszálltunk az üzletből, hanem nem rendelték meg a szolgáltatásunkat, miközben mi stratégiát építettünk, piacot kutattunk és a weboldalt is elkezdtük készíteni.

De nekem nem ez fáj a legjobban, hanem az, hogy magyarként, honfitársként, 8-10 millió forintot elbukott, holott ez egy virágzó vállalkozás lett volna, ha az unokaöcs meg a férj miatt, – a buta emberek miatt- elbukta ezt az összeget.

Bea: Meg az álmát.

Gábor: Na meg az álmait igen. Szerinted az unokaöcs meg a férjjel ellentétben a főnökasszony mennyi energiát tett bele?

Bea: Látszódott, hogy sok energiát tett bele, hiszen én láttam azt a helyet eredeti állapotában, és láttam az után, hogy felfejlesztették. Tényleg nem minimális összegekről van szó, hanem milliókról. Igényes lett. Mondhatjuk, hogy sokkal szebb lett, mint vártam, és nagyon sajnáljuk, hogy egy marketing kommunikáció miatt, meg az ő gondolkodásuk miatt bukott el ez az egész, holott egy virágzó jövő várt volna rájuk, szerintem.

Gábor: Ez nem jött össze.

Bea: Elő szokott fordulni, hogy valakikkel tárgyalunk, és végül nem lesz az ügyfelünk. Egyébként az ilyen ügyfeleket követni szoktuk. Ha nem is heti szinten, de egy hónapban egyszer rájuk nézünk, hogy hol tartanak.

Gábor: Elolvassuk a hírleveleket, ránézünk a Facebook kommunikációjukra, meg nyilván mi is megkapjuk re marketinghirdetésbe az ő hirdetésük. Sajnos nagyon sok vállalkozó úgy gondolja, hogy ha átadunk neki egy ingyenesen megírt marketing stratégiát, azt ők is ki tudják vitelezni. Hiszen pontosan leírjuk, hogy mit mikor pontosan hogyan kell csinálni. De ez olyan, mint a szívsebészet, egy szívműtét. Lehet, hogy egy orvos el tudja mondani, hogy hogyan fogja megműteni a pácienst, de attól a páciens még nem fogja tudni saját magának megműteni a szívét, sem másnak mert, valószínűleg a beteg belehal. Egy vállalkozásnál is ugyanez a helyzet.

Bea: Igen. Szerintem most már lassan megismerkedtünk minden vállalkozó típussal, hogy ki milyen hibát szokott elkövetni.

TOP 5 vállalkozói hiba

Gábor: Beszéljünk esetleg arról, hogy a vállalkozóknak mi az a TOP 5 hibája, amit el szoktak követni?

Bea: Igen, szerintem átbeszélhetjük.

Gábor: Szerinted mi a legelső, amit minden vállalkozó elkövet, milyen esetekben?

Bea: Fontossági sorrendben nem tudnám elmondani, de a TOP 5-be elsőként beletartozik az, hogy általában úgy szeretnék a weboldalt látni, ahogy nekik tetszik, nem úgy, ahogy a vevőnek kellene tetszenie. Ezáltal nem lesz olyan a szövegezés, sem a dizájn, amit maga a termék vagy a szolgáltatás megkíván, hanem olyan lesz, ami az üzletasszonynak vagy az urának tetszik és emiatt lehet, hogy nem lesz sikeres a vállalkozás. Te ezt, hogy látod?

Gábor: Nem csak a weboldalról van szó, hanem a kommunikációról is. Én nagyon megdöbbenek akkor, amikor elkészítünk egy weboldalt, – egyébként weboldalkészítéssel nem foglalkozunk, ne is keressetek meg ilyen munkákkal, csak ha komplexen kell nekünk kiviteleznünk mindent, önmagában nem készítünk weboldalt – amikor a vállalkozó azt mondja, hogy neki nem tetszik a marketing kommunikációnk, neki nem tetszik a weboldal dizájnja, neki nem tetszik a felépítése.

De mi alapján nem tetszik? Szakmailag? Én elfogadom, hogyha a vállalkozó azt mondja, hogy Gábor, itt súlyos szakmai hibákat vétettél, mert igenis nem ezzel a szövegírási formulával kellett volna megírnod ezt a weboldalt. Igenis nem jó a „buyer persona” vagy a célcsoport meghatározása, igenis nem ezt a hangulatot szerettük volna átadni, és igenis a szöveg felénél megváltozik a szövegnek a hangulata, stb. Tehát ha ilyeneket mond, akkor azokat természetesen elfogadom, vagyis elfogadnám, de ilyen még soha nem volt, hanem egyszerűen azt mondja, hogy neki ez nem tetszik.

Mi itt a probléma?


Az a probléma, hogy nem neki kell tetszenie, hanem a célközönségének kell tetszenie. Mi nem a vállalkozónak dolgozunk ebben az esetben, mint mondjuk egy házépítő, vagy egy kőműves, hogy az ember ott akarja leélni az életét és igenis az legyen egyenes. A célpiacának dolgozunk, és mivel szakmai érveket ilyenkor nem tud felhozni a vállalkozó, nagyon sokat kell vele vitatkozni, hogy ezt indítsuk el ez működni fog. Ezt csinálom 12 éve, ennek így mennie kell. Szerinted mi lehet a második pont?

Bea: Amikor nem megfelelő célcsoportnak kommunikálnak, vagy pedig a szövegezésben rengeteg hiba van, vagy nem jó személyt használnak.

Bea: Igen, elkezdi úgy, hogy Te, Ti, majd folytatja Ön, majd megint Te, és akkor egyszerűen nem tudod eltalálni, hogy ki a célcsoport. Elveszel te is a szövegben, hiszen összevissza ugrál itt a személyekben, hogy most mégis kinek ír. Tehát én azt sem találom igazán célratörő és megfelelő útnak.

Gábor: Igen, amikor a vállalkozó saját magának kezdi el megcsinálni a marketing kommunikációt.

Gábor: De az az általános iskola 5. osztálya. Ezt fontos megjegyezni. Ez azért súlyos hiba, ezért is beszélünk róla.

Bea: Nagyon alapvető hibákat követnek el a vállalkozók. Itt én is azt akarom mondani, hogy rosszul fejezték ki a saját célcsoportjukat.

Gábor: Itt azért el lehetne mondani, hogy azonos – azonosat vonz. A vállalkozónak nem igazán van pénze, nem igazán bízik magában, nem is olyan környezetben nőtt fel ahol lett volna elegendő pénz, akkor saját magából indul ki, és olyan célcsoportot határoz meg, mint amilyen ő maga is, vagy esetleg még eggyel alább is lő, hogy akkor inkább a sokkal kisebb pénztárcájú embereket célozzuk meg, a mennyiség elvén.

Bea: Számomra nincs is kellemetlenebb dolog, hisz én pedig nem is abban a vállalkozásban dolgozok, mikor látok egy luxus szolgáltatót, aki kirak egy posztot, és tele van helyesírási hibákkal. Annál kiábrándítóbbal nem igazán találkoztam.

Írni, tudni kell

Gábor: Most egy kicsit témát váltottál, de akkor legyen ez a harmadik téma, a luxus vállalkozás.

Bea: Én ezt abszolút a célcsoporthoz sorolnám, hiszen van egy adott célcsoport, akit megcélzott, csak a saját kommunikációjával ezt kettéhúzta, mert nem azokat vonzza, akiket szeretett volna.

Gábor: Például, van valakinek egy szépségszalonja és 200.000 forintos aranymaszk kezelést akar eladni az, aki nem tud leírni két mondatot. Akkor hogyan tudná feltenni azt az arany kezelést, ami 200.000 forintba kerül? Ez azért nem játékpénz. Tehát ilyeneken is elbukhat a vállalkozó. Ha a vállalkozó hitelét veszti, akkor nagyon nehéz kijavítani ezeket a problémákat, ezeket a kommunikációs bakikat.

Bea: Bár én azt is szeretem, amikor kijavítjuk ezeket a hibákat, elkezd felfelé ívelni a vállalkozás és ő úgy gondolja, hogy már sikeres lett, akkor onnantól kezdve nem kell neki marketing.

Gábor: Ezt most már ő is tudja csinálni, már érti azt a mondatot, és akkor a második Facebook posztban már úgy van, hogy: Kedves vendégeink, szeretettel várjuk Önöket. Ha te is szeretnél egy arckezelést….” De persze, nem ennyire egyszerű a dolog, mert a nyelvtan és a helyesírás, a stilisztika azért szakma, amit tanítanak. Maradjunk ennyiben. Nem elég csak a Wordben megírni egy szöveget és megnézni, hogy melyik szavakat húzta alá, nem ebből áll a marketing kommunikáció.

Nézzünk meg egy hármas pontot esetleg?

Bea: Igen, az lehet, mondjuk a pénz elégetése, amikor ugye felkérik a különböző Instagram marketingeseket, vagy mindenféle „no name” marketingest és akkor valószínűleg azt a kommunikációs csatornát használják, amire a vállalkozónak lehet nincs is szüksége. Ott égetik el a pénzt ahol teljesen felesleges. Szegény vállalkozó meg csak áll és néz, hogy vajon miért megy el a pénz?

Gábor: Tehát ha egy szakembernek csak egy kalapácsa, akkor mindent kalapáccsal akar megoldani.

Bea: Igen. Én ezt is nagyon nagy hibának tartom. A vállalkozó nem is tud róla, hogy feleslegesen égeti, vagyis annyiból látja, hogy nincs elég megrendelés vagy forgalom, és lehet, hogy már annyi pénzt elégetett, hogy csak utána fordul egy igazán jó szakemberhez, amikor már nincs pénze.

Gábor: Hát igen, amikor a vállalkozónál látjuk a Chatbot-ot, meg az Instagram kommunikációt, – azt nem tudom, mennyire lehet kommunikációnak hívni, amit az Instagramon szoktunk látni, de maradjunk az Instagram kommunikációnál – meg a Chatbot-nál és akkor a vállalkozásnak az alapjai nincsenek rendben.

Akkor mi legyen a negyedik ilyen égető probléma?

Bea: A negyedik, talán amikor a vállalkozó úgy gondolja, hogy bármit is javaslunk, az nem jó, mindenre van kifogás.

Gábor: Mert saját magának korábban megpróbálta.

Bea: Igen, de vannak azok az emberek, akik soha semmivel nem elégedettek és mindenre talál kifogást, hogy az miért nem lesz jó, és miért nem fog működni csak akkor feltesszük a kérdést, hogy miért kerestél marketingest, amikor nem fogadod el azt, amit mond? Hogyan várod el, hogy legyen nagyobb forgalom, amikor nem jó, bárki bármit is mond, csak az a jó, amit ő gondol.

Az ügyfél jobban képzett?

Gábor: De nem jó az, amit ő mond, mert nincs forgalma.

Bea: Igen, de ez már egy sakk matt szituáció, amikor az se jó, amit ő gondol, de azt sem fogadja el, amit mi mondunk. Van sok ilyen vállalkozó sajnos.

Gábor: Meg az is baj, amikor a vállalkozó megpróbál magának szórólapozni, nem jön be neki nyilván, és akkor ajánlunk neki egy szórólapozási marketinget. Ajánljuk neki, hogy nyisson a szórólapozás felé és azt mondja, hogy ő azt próbálta korábban, az nem jön be. És akkor mondjuk neki: rendben van, de akkor kérlek, hozd elő a régi szórólapodat, és mutasd meg, hogy mivel próbálkoztál. Na, most az esetek 95%-ban tudom, hogy a szórólap az egy oldalas lesz. A szórólap rossz minőségű papírra lesz nyomtatva, illetve azt, hogy tevékenységlista lesz rajta a szórólapon, nem pedig marketingszöveg vagy reklámszöveg. Így tényleg nem fog működni a szórólapozás…

És szerinted mi legyen az 5. pont, ami miatt nem indulhat be egy vállalkozás soha?

Bea: Szerintem az egyik legnagyobb hiba, amikor a vállalkozó mindenkitől tanácsot kér, csak magától a marketing tanácsadótól nem, és előfordulhat, hogy nem azt a programot használja, nem azt a weboldalt használja, ami az Ő termékének vagy szolgáltatásának megfelelő lenne, és elfogadja mindenkitől a tanácsot. Lehet, hogy óriási nagy összegeket dob ki, pedig lehetséges, hogy minimális összegből is ki lehetett volna hozni. Rengeteg ilyennel találkozunk.

Gábor: Igazából most azt akartad mondani leegyszerűsítve, hogy elmegy a programozóhoz, a programozó csinál neki 2 millió forintért egy szuper weboldalt WordPressben. Oké, hogyha a programozóval 2 millió forintban egyeztek meg, és a programozó ezt teljesíti akkor nekünk ehhez semmi közünk, maximum megsúgjuk neki halkan, hogy ezt 200.000 forintból ki tudta volna hozni bármelyik másik programozó csapat, de ez az ő dolga. És ami a legnagyobb probléma az, hogy nem erre a típusú weboldalra lett volna neki szüksége.

Tehát a weboldal mindent tud, csak eladni nem. A másik probléma például mikor elmegy a vállalkozó egy grafikushoz és a grafikus gyönyörű szépen megcsinálja a kreatívokat, a bannereket, a  Facebookra vagy a weboldalra, tehát nem egy Paintben összedobott rossz grafika lesz, de mivel a grafikus szintén nem marketinges – mint ahogy a programozó sem– ezek a képes hirdetések egy valamit nem tudnak csinálni, mégpedig az eladás. Pedig jó pár módosítással nagyon életképesek lennének ezek a kreatívok de, mivel senki sem ért hozzá, így ezek a kreatívok nem vonzzák a látogatót.

Ki a marketinges?

Bea: De egyébként én észrevettem, hogy ezek a vállalkozók néha összekeverik a programozót a marketingesekkel, hiszen valamiért tőlük várják el a marketinget.

Gábor: Elmegy a weboldalkészítőhöz, a weboldalkészítő megírja nekik a szöveget, beállítja az AdWords hirdetést, a Facebook boltot, és átad nekik egy komplett weboldalt, de az a weboldal mindenre jó, csak értékesíteni nem tud. Pedig a vállalkozó becsületesen kifizette a több millió forintot ezekért.

Hát akkor én megpróbálnám összefoglalni ennek a videónak a lényegét.

Keress egy olyan marketingest, akiben megbízol, aki ismert a szakmában. Akinek a saját marketingje is tetszik neked, tehát nem arról van szó, hogy kiírja: „Kis Judit vagyok, 10.000 forintért adok marketing tanácsot, vedd fel velem a kapcsolatot, mert…”  Nyilván ez nem lesz jó. De az a marketinges sem lesz jó, aki össze vissza lefordítja külföldi blogokról az írásokat, a marketinges cikkeket és azt mondja, hogy ő marketinges, mert itt van a blogja. Nem elég csak a jó marketing stratégia, a saját vállalkozásodban tudnod kell gazdálkodni is. Na, most a marketingesnek nem az a feladata, hogy téged megtanítson gazdálkodni, de érdemes olyan marketingesre bízni a vállalkozásod, aki a saját vállalkozásában tud gazdálkodni, még ha nem is feltétlenül fog neked ebben tanácsot adni. De ez is egy jó kis mérce.

Bea: Szerintem egyébként ez a marketinges szakma kezd kibővülni. Már pszichológusok is vagyunk, meg gazdálkodnunk is kell, meg nyelvtant is kell kijavítanunk. Úgy érzem, hogy egyre összetettebb a mi munkánk.

Gábor: Egyre összetettebb, mert a vállalkozó azt várja, hogy mi indítsuk be az üzletét. De azért azt is figyelembe kell venni, hogy csak hozzáadott értékhez tudunk hozzáadni értéket. Vagy ha egyáltalán nincs semmilyen hozzáadott értéke egy vállalkozásnak, akkor ezeken a vállalkozásokon is tudunk segíteni, csak ezek sokkal hosszabb idő, mert hozzá kell adnunk azt az értéket, amivel el tudunk kezdeni dolgozni, és hozzá tudjuk adni a hozzáadott értékhez a hozzáadott értékünket. Ezért így fél év, vagy években kell gondolkodni sokszor.

Marketing kém

Bea: Tudok is egy nagyon jó példát mondani. Van egy ügyfelünk, akinek egész jól menő vállalkozása van, rengeteg konverzió, úgy érezzük, hogy sikeresen működik a marketing, minden flottul működik úgy, ahogy kell, de aztán mégsem érkezett vásárlás. Sokáig gondolkodtunk, átnéztünk mindent, több napon keresztül átbeszéltük, és egyszerűen nem találtunk hibát a rendszerben. Már elkezdett nagyon gyanús lenni, hogyha minden rendben van, valahol mégis kell hibának lennie, és akkor eszünkbe jutott, hogy bekérjük a levelezést, hogy ő hogyan kommunikál az ügyfelekkel. Végül kiderült, hogy ott volt a hiba, mert nem úgy zajlott a levelezés és a kommunikáció, ahogy kellett volna és ezért elesett a vásárlástól, holott rengeteg megkeresés volt. Úgy érzem, hogy ez már nem teljesen a mi feladatunk, hogy az ő saját levelezését is ellenőrizzük, de ezért mondom, hogy a mi szakmánk is egyre bővül, mindenféle más dologról is, ami az eladással kapcsolatos.

Gábor: Köszönöm, hogy megnéztétek ezt a videónkat is! Sziasztok!

Bea: Sziasztok!