KKV Marketing Videók

Ülj be mellénk és beszélgessünk a marketingről 4.

Videó leirata:

Gábor: Sziasztok, Dajka Gábor vagyok, Marketing Szakértő.

Beatrix: Sziasztok, Mézes Beatrix vagyok, Online Marketing Manager, és Marketing szövegíró.

Gábor: Az előző videóban nem lett túl jó a hang, úgyhogy beszereztem egy ilyen kis fülest, úgyhogy remélem, jobban el fog választódni az én hangom, a motor hangjától, vagy a gépkocsinak a hangjától.

Reggel 7 óra 45 perc van, és Egerből indulunk fel Pestre, két partnerjelöltünkhöz is. Velük megbeszéljük, hogy mit tudnánk segíteni a marketingjükbe, felállítunk egy marketing stratégiát, és megbeszéljük, hogy hogyan tudnánk kivitelezni ezt, és még beugrunk a detektor boltba vásárolni egy traffipax mérő készüléket. A legelső ügyfél egy fitnesz stúdiót szeretne nyitni, ennek állítjuk fel a marketing stratégiáját, legalább is az előzetes marketing stratégiát, mármint amit fel tudunk állítani egy két óra hossza alatt. Illetve megnézzük, hogy el tudjuk-e vállalni ennek a 100%-os kivitelezését. A második ügyféljelöltnek pedig évente 200 millió forintos forgalma van, és meg szeretné duplázni ezt a forgalmat, úgyhogy hozzá is elugrunk és megnézzük azt, hogy hogyan tudnánk segíteni. Mind a két partnerjelölt Budapesten van.

Beatrix: És milyen izgalmas, hogy az egyik szeretne éppen valamit megnyitni, a másiknak pedig az a problémája, hogy stagnál a forgalma, és szeretné megduplázni.

Gábor: Igen, ez nagyon jó! Mi lenne, ha beszélgetnénk kicsit a marketing konzultációról, hogy milyen ügyfelek szoktak minket elhívni marketing konzultációra? Milyen problémákat tudunk általában megoldani? Szétbontanánk ilyen csoportokra ezeket a konzultációkat. Szerinted mi a legelső csoport?

Kik kérnek marketing tanácsadást?

Beatrix: Akik a legtöbbet minket megkeresnek, inkább az újdonsült vállalkozók, akik éppen be szeretnék indítani a vállalkozásukat. Az előrelátóak!

Gábor: Ők az előrelátóak, akiknek elég magas a pénzügyi intelligenciájuk. Bárcsak minden vállalkozó így gondolná, akkor sokkal kevesebb vállalkozás csődölne be, már az első félév, egy évben. Szerintem van még csoport, mi lenne, hogy ha az ellentétjéről beszélnénk? Ki a második csoport szerinted?

Beatrix: A másik csoport a kétségbeesett vállalkozók, akik már ide is beletettek egy kis pénzt, oda is beletettek egy kis pénzt, itt is kommunikáltak, ott is kommunikáltak, de a végén az jött ki hogy…

Gábor: Kipróbálták ezt a marketingest, kipróbálták azt a marketingest, és a végén mi sült ki ebből?

Beatrix: Hogy nincs forgalmuk.

Gábor: Igen, szerintem pont az előző videóban beszélgettünk a türelmetlen vállalkozókról, ez lehet részben most is igaz rájuk, de másik részben, hogy nem találták meg igazán az ő saját hangjukat, és azért nem megy a vállalkozásuk, mert még nem dolgoztak profi marketingessel. Szerintem van egy csoport is azért!

Beatrix: Ők az igazán profi vállalkozók, akiknek a „főbb” problémájuk az, hogy stagnál a forgalmuk, és szeretnék, mondjuk megduplázni, és ezért keresnek meg minket.

Gábor: Igen, róluk azt kell tudni, hogy nagyon jól élnek, például a mostani partner jelölthöz, akihez felmegyünk, éves szinten 200millió forintos forgalma van, lényegében nagyon – nagyon sok pénzt bele tudna tenni a marketingbe, hogy ha látná ennek értelmét. Hát, most egy nagyon nagy témába vágtuk a fejszénket, mert ezeket a csoportokat szét lehet bontani alcsoportokra is, és meg lehet keresni ezeknek a vállalkozóknak a problémáját. Mi lenne akkor, hogy ha elkezdenénk a harmadik csoporttal kicsit foglalkozni. Nekik hogy tudunk segíteni? Mi az az 5 dolog, amiben a legjobban tudunk segíteni ahhoz, hogy megduplázzuk a forgalmukat, vagy meg triplázzuk a forgalmukat, attól függ mi az igény. De persze az is elképzelhető, hogy nem feltétlenül kell, mindig forgalmat duplázni van, amikor a vállalkozó azt mondja, hogy még 20%-os forgalomnövekedést szeretne, és a 20%-os forgalomnövekedést is marketinggel lehet elérni. Mit szoktunk ilyenkor csinálni? Mi az a top5 legfontosabb dolog, amit ilyenkor meg kell vizsgálni?

Konkurenciakutatás

Beatrix: Az első és legfontosabb talán a konkurenciakutatás, hiszen lehet, hogy ő miattuk állt meg a forgalom, tehát valamit esetleg lehet, hogy jobban csinálnak, átnézzük az ő összes kommunikációjukat, a weboldalukat esetleg lecserélték-e új weboldalra, megjelentek-e új marketing eszközön, csatornán? Érdemes megvizsgálni a konkurenciát elsősorban.

Csőlátás

Gábor: Igen, hát a harmadiknak az a legnagyobb baja, hogy valószínűleg kialakult már a csőlátása. De mielőtt belemennénk a csőlátásba szerintem, azért azt érdemes elmondani a nézőknek, hogy egy vállalkozónak lehet offline vállalkozása is és online vállalkozása is, és a konkurencia kutatáskor mindkét esetben teljesen máshogy járunk el. Viszont, offline vállalkozás esetén, felvesszük a kis öltönyünket, és megnézzük a konkurenciát, hogy milyen szolgáltatást ad. Ha az egy hotel, akkor egy napot ott alszunk, ha egy étterem, akkor pedig kipróbáljuk, ha ez egy szépségszalon, engem az ilyen nem, de Beatrixet széppé varázsolhatják, vagy még szebbé varázsolhatják. Ha valakinek online vállalkozása van, akkor mondtad is, hogy a weboldalát kell megnézni, a marketing kommunikációját kell megnézni, mert sokszor a vállalkozó nem is tudja azt, hogy a konkurenciának sokkal jobb weboldala van, vagy sokkal jobban kommunikál rajta, mert ugye a vállalkozónak nem a marketing kommunikáció a szakmája, hanem a vállalkozónak az a szakmája, amit csinál a saját vállalkozásában.

Amikor a versenytárs, mindent rosszul csinál

Offline boltnál is azért sokszor szoktunk azzal találkozni, hogy a vállalkozó már annyira be van rágva a konkurenciára, hogy azt mondja, hogy az mindent rosszul csinál, semmihez sem ért, mindenben rossz. Itt sajnos az van, hogy ha elmegyünk egy szépségszalonba, vagy egy étteremben, és elmegyünk a megrendelő szépségszalonjába, vagy éttermébe, teljesen mindegy. Kipróbáljuk azt a szalont, vagy szolgáltatást, ami a megrendelőnek van, akkor sokszor találkozunk azzal, hogy lehet nem ért hozzá a vállalkozó társad, vagy a konkurenciád, de sokkal jobb szolgáltatást nyújt, sokkal finomabb ételeket kínál, sokkal jobb a felszolgálás, sokkal viccesebb a pincér stb., szóval ilyenkor elég kegyetlennek kell lennem. Hála istennek neked Beatrix nem, de nekem kegyetlennek kell lennem és elmondanom, hogy azért nem vállalkozásod, mert a konkurensed sokkal jobban csinálja, amit csinál. Lehet, hogy nem ért hozzá, lehet, hogy neki nincs olyan nanokristályos lézertechnológiával készült arcösszehúzó lézere a szépségszalonba, de akkor is sokkal jobb, sokkal jobb a környezet, meghittebb. De mivel a vállalkozó annyira haragszik a konkurensére, hogy ezt így már nem látja be. Te mit gondolsz erről, miért szoktunk még konkurenciát kutatni?

Beatrix: Meg szoktuk vizsgálni azoknál a boltoknál is, hogy kik térnek be az adott üzletbe, milyen korosztály, hogyan öltöznek fel stb.. és ebből nagyon sokat le tudunk szűrni, hogy milyen a célcsoport.

A konkurencia megfigyelése

Gábor: Igen, ezt tulajdonképpen nem pont úgy kell elképzelni, hogy leülünk egy kispadra a bolt elé, és itt most nem élelmiszer boltra kell gondolni, és megnézzük azt, hogy milyen emberek mennek be, hogyan öltözködnek, milyen telefon van a kezükbe, és persze azt, hogy hányan mennek be. Ezt megcsinálhatjuk reggel, délben, este is. Meg azt, hogy mennyire látjuk hitelesnek az adatokat, vagy mikor érezzük azt, hogy igen ezek az adatok sokkal hitelesebbek. Szóval, kedves vállalkozók, hogyha megjelenünk a vállalkozásotokban, akkor sohase tudhatjátok azt, hogy a konkurensetek küldött rátok, vagy csak így simán mi is igénybe akarjuk venni a szolgáltatást, vagy be menni.

Mi lesz akkor, ha felismernek?

Fel szokott vetődni az a kérdéskör, hogy mi van akkor, hogyha felismernek titeket, és direkt sokkal jobb kiszolgálást kaptok emiatt. Ez nem baj, de úgy sem tudja jobb kiszolgálást nyújtani. Tehát, ha most bemegyünk egy étterembe, és kérünk egy, most bocsánat, de tojásos nokedlit pörkölttel, a pörköltet nem fogják tudni helyben fél óra alatt újra lefőzni és sokkal finomabbra lefőzni. Tojásos galuskát pedig ki tudják szaggatni, de azt úgy sem tudják finomabbra kiszaggatni, a pincér pedig nem fogja tudni, megtanulni a szakmát, mondjuk fél óra alatt. De akkor sem, hogy ha a maximum akarja nyújtani, de eddig nem rendelkezett a képességeivel, egy hotel szoba pedig nem lesz tisztább, a személyzet se lesz kedvesebb. Valamennyivel lehet, hogy kedvesebb lesz, ha felismernek, de azért nem ez a jellemző. Mondjuk, egy fogorvos adhat ilyenkor esetleg egy nagyobb adag lidokaint az ínyünk alá, hogy tényleg fájdalommentes legyen a kezelés de, a fogorvosnak sem lesz jobb fúrógépe. Ha évekig rosszul csináltak valamit, akkor azt nem fogják a mi kedvünkért jól csinálni, hiszen hogy ha tudnák jól csinálni, akkor mindig jól csinálnák. És szerinted mi lesz a második pont? Mit kell ilyenkor még megvizsgálni?

Beatrix: Az eddigi marketingcsatornák megvizsgálása. Tehát a jelenlévő marketingcsatornákat megvizsgáljuk, hogy hogyan kommunikáltak, hogyan reagált a célközönség, valamint felderítsük az új lehetőségeket, hogy hol jelenhet még meg az adott vállalkozás.

A célközönség viselkedése

Gábor: Például Facebook esetén megnézzük, hogy egy – egy vállalkozó egy – egy posztjára hány like érkezett, hány megosztása van, hány commentje van. Hogy ha a vállalkozó fennhagyta a vállalkozás értékelésének a lehetőségét, akkor azt is megnézzük, hogyan értékelik az ő vállalkozását, a vállalkozó hogyan reagál ezekre a véleményekre. Átnézzük az Adwords, az Adwords kommunikációt, a hirdetési szövegeit, az átkattintási arányokat, a konverziós arányokat. Offline bolt esetén is vannak azért bőven lehetőségek. Azt egyébként a legtöbb ember nem tudja, a legtöbb vállalkozó nem igazán gondolkodik offline-ban, pedig igencsak nagy húzóereje van még mindig. Offline bolt esetén milyen lehetőségei vannak a vállalkozónak, mert ugye az offline világot, azt egyre jobban kezdik elhanyagolni a vállalkozók, és ez szerintem a marketingeseknek a hibája, mert az önjelölt marketingesek ugye a Facebook-ra fel tudnak rakni sokkal gyorsabban egy hirdetést, meg az Adwords-re egy hirdetést. Szerintem mindenféle tervezés nélkül, ott van egy nagy piros gomb, hirdetés feladása, és akkor ez a marketing, pedig nem erről szól feltétlenül, azért vannak offline eszközök is, amik sokkal jobban meg kell tervezni. Te meg pont offline marketinget tanulnál az egyik egyetemen igaz?

Beatrix: Igen azt is tanultam.

Gábor: Milyen offline lehetőségei vannak például egy szépségszalonnak?

Beatrix: Például szórólap, de helyi rádióban, tv-ben is hirdethet, nyilván a költségkeretnek megfelelően döntjük el, hogy belefér vagy nem. De nem kell elfelejteni a postai úton feladott leveleket, hiszen arra már szinte senki nem gondol manapság.

Offline marketing eszközök

Gábor: Igen mert nagyon fontos, hogy rengeteg offline marketing eszköz áll a rendelkezésre még ezen kívül, ha ott vannak a magazinban, elavult hirdetések ezek is, de persze nem mindegy, hogy én egy egyszemélyes szépségszalonról beszélünk, vagy egy olyan szalonról ahol van vagy 10 kozmetikus és fodrász stb., azért itt mérlegelni kell. Nem minden vállalkozónak kell feltétlen szórólapoznia, vagy a helyi tévében hirdetni, a helyi rádióban hirdetni, vagy plakátozni, vagy magazinban hirdetni stb. ez már mind a személyes marketingtanácsnak a része ahol kialakítjuk ezeket a stratégiákat. Nagyon nagy negatív sztereotípia van a szórólappal kapcsolatban, meg a postai levéllel kapcsolatban, hogy azok nem működnek. De, azok nagyon jól működnek, de ha a vállalkozó saját magának készíti el ezeket az eszközöket, akkor azok biztos, hogy nem fognak működni ezt aláírom.

Beatrix: Erre mondok egy példát! Például nekem nagyon jól esik, amikor szülinapomról kapok egy vállalkozótól egy postai úton feladott levelet, hogy Boldog Születésnapot és akkor ezt meg azt az ajándékot. Jól esik, hogy gondoltak rám.

Gábor: Igen, meg az a kezedbe veszed, és nincs letudva egy e-mail-lel, vagy egy Facebook posztban amikor 300 ismerősöd megjelöl. Költenek rád pénzt, nem?

Beatrix: Olyan is volt, hogy egy adott mobilszolgáltatótól, egy ilyen összecsomagolt, valami kis ajándékszerű papírt kaptam, amit én tudtam összerakni, és egy ilyen kis ajándéknak nézett ki.

Gábor: Ez gondolom Németországból volt.

Beatrix: Igen az Németországból volt.

Gábor: Azért azt tegyük hozzá. Arról van fényképünk, hogy ezt be tudjuk vágni vágóképnek?

Beatrix: Meg kell néznem. Kellene, hogy legyen.

Gábor: Jól van, ha van róla fénykép, akkor bevágjuk. Szerinted mi lesz a harmadik pont?

A kommunikáció stílusa

Beatrix: A harmadik pont, a stíluskommunikáció megvizsgálása. Hogy eddig hogyan kommunikált a vállalkozó, milyen stílusban, milyen célközönségnek, átnézzük, s ha ez nekünk nem tetszik akkor javaslatot teszünk arra, hogy mi lenne a megfelelő irány az ő célcsoportja számára.

Gábor: Tehát magyarra átfordítva, az a jó, hogy te mindig ilyen tudományosan magyarázod meg .

Beatrix: Ezért egészítjük ki egymást.

Gábor: Ugye itt próbálunk minél egyszerűen magyarázni, hogy mindenki megértse a mi videóinkat. Nagyon jó az, amiket mondasz, csak az a baj, hogy nem mindenki érti meg abból az egy, kettő, három mondatból és sajnos, agy inkább szerencsére te hozzá vagy szokva, ahhoz, hogy a németországi egyetemen a tanárokkal, diákokkal így kommunikáltatok egymással, fél szóból is megértettétek egymást, de mindegy, én kiegészítem ezt a mondatodat, tolmácsolok neked. Sokszor a vállalkozónak azért reked meg a forgalma, mert mindig ugyanabban a stílusban kommunikál, és ugyanazokat az embereket szólítja meg. Erre szoktuk mondani, hogy dupla reklámmal, nem biztos, hogy dupla forgalma lesz. Most teljesen mindegy, hogy Béla egyszer látja a hirdetésedet, vagy Béla 10-szer látja a hirdetésedet, vagy Béla 20-szor látja a hirdetésedet, hogy ha éppen nincsen szüksége a te termékedre vagy szolgáltatásodra, akkor nem fogja azért megvásárolni, mert 20-szor látta. A marketing nem erről szól. Ilyenkor nagyon nehéz dolgunk van, mert ki kell mozdítani egy kicsit a vállalkozót a komfortzónájából, hiszen milyen jó volt ugyanannak a célközönségnek kommunikálni, már meg van a fix like-olók száma, meg van a fix betérők száma, az adott központból, megvannak azok a típusú emberek, akiket szívesen lát a vállalkozásában, ha egy offline boltról van szó. Szóval ilyenkor a mi feladatunk új kapukat nyitni a vállalkozó életében. És nem csak a vállalkozásában, hanem ilyenkor a vállalkozó életét is egy kicsit megváltoztatjuk.

Beatrix: Igen, a gondolkodás módján kell egy kicsit állítani.

Célközönöség meghatározása

Gábor: A gondolkodás módján, az életszemléletén. Mondok egy példát, nem biztos, hogy csak az ügyvédeket kell mostantól kiszolgálni, hanem mondjuk a fogorvosokat is. Ez egy lesarkított példa volt, de még is csak erről van szó. Lehet, hogy a fogorvosok is ugyanolyan jó fejek, mint az ügyvédek. Attól azért nagyon óvjuk a vállalkozókat, hogy saját maguknak kezdjenek el új stílusokat keresni a kommunikációjukban, vagy új célközönséget keresni, mert látjuk, hogy abból sok jó nem szokott kisülni. Oda tényleg kell egy marketinges szakember, aki segít rajtuk. Sokszor tapasztalom azt is, hogy a vállalkozó véletlenül érzett rá a célközönségére, és a szerencsének meg a véletlennek köszönhető az, hogy ő eljutott egy ilyen magas szintre. De ahogy el kell kezdeni egy új stílust kitalálni, új célközönségnek kell kommunikálni, na, ott szokott igazán baj lenni, ott szokták a vállalkozásuknak a forgalmát lecsökkenteni akaratlanul is. Van például egy fogalom, hogy kettős kommunikáció, például egy Facebook, egy szórólap kommunikációban nem biztos, hogy érdemes két célcsoportra lőni, ugyanazon a marketing csatornán belül. Például a Facebook-on nem biztos, hogy szerencsés megszólítani a kisebb pénztárcával rendelkezőket, majd a következő posztban, a nagyobb pénztárcával rendelkezőket, de ez megint csak egy lesarkított példa volt, mert ennél sokkal komplexebb és komolyabb dolgokról van szó. Szerinted mi lesz a negyedik pont?

Marketing költségvetés tervezés

Beatrix: A negyedik pont, a marketing költség megtervezése, mi az ami belefér a vállalkozás költségkereteibe, és mi az ami nem. Melyik kommunikációs csatorna a legideálisabb anyagilag is, és megtérülés szempontjából is.

Beatrix: Szia, Gábor a mai találkozót tegyük át kérlek, mert itthon fekszem tüdőgyulladással, hívlak, ahogy dolgozom, köszönöm, Péter.

Gábor: A negyedik pont?

Beatrix: A marketing költség megvizsgálása, és újra tervezése.

Gábor: Szóval akkor magyarra átfordítom megint, megnézzük, hogy a vállalkozónak, vagyis a nagyobb vállalkozóknak van egy fix marketing költsége, mondjuk 10 millió forint per hó, és ezt osztják el különböző csatornákon belül. Facebook, Adwords, szórólap, plakát, rádióhirdetés, tartalomgyártás, weboldalfejlesztés stb., és megnézzük azt, hogy ezeket a költségkereteket optimálisan osztja-e el. Mert szoktunk olyannal találkozni, hogy a leginkább a Facebook-ba teszik a költségkeretének a legnagyobb részét, holott ott a tartalomgyártásba kellene inkább fektetnie, mert azt látjuk, hogy sokkal jobban megtérül, mint a Facebook. Vagy az is lehetséges, hogy kicsit megpróbáljuk ezeket a költségkereteket kicsit átcsoportosítani, megmozgósítani és megnézzük, mi történik akkor.

Konverziós útvonal

Mert akkor a konverziós útvonal, azt nagyon sokan úgy hiszik, hogy meglátja Facebook-on a vállalkozó hirdetését, és akkor meg is vásárolja az adott terméket. Beírja a Google-be a problémáját, vagy amire a megoldást keresi, és már meg is vásárolja az adott terméket. Holott, sokkal inkább elképzelhető az, hogy a Facebook-on meglát egy hirdetést, felmegy a weboldalra, elolvassa a blogokat, megnézi azt, hogy a vállalkozónak milyen az összképe, az online megjelenése, utána beírja a Google-be a megfelelő kulcsszót, megint visszamegy a vállalkozónak a honlapjára, és akkor, ha megtörténik a vásárlás, akkor az Analytics az AdWords-nek tulajdonítja a vásárlót. Pedig ez a Facebook és a blogok nélkül ez nem jöhetett volna létre. Ilyenkor jön az, hogy a vállalkozó azt látja, hogy jött még egy vásárló az AdWords-ből, akkor megduplázom a költségkeretemet, és nem lesz dupla vásárlója. Ilyenkor azt szoktuk megnézni, hogy komplexen hogyan kell gondolkozni. Tehát legyen egy kicsivel több Facebook hirdetés, legyen egy kicsivel több tartalomgyártás, de az AdWords-nek a költségeit ne emeljük meg, mert nem igazán az a legfőbb marketing csatorna, csak az is az értékesítési tölcsér egyik szereplője, de nem a legjobb szereplője. Ilyenkor van az, hogy elküldjük a vállalkozót egy fotóstúdióba, elküldjük a vállalkozó csapatát szintén egy fotóstúdióba.

Vita

Ilyenkor sokat kell veszekedni a vállalkozóval, hogy igen szép vagy, még akkor is, hogyha férfi, ha nő, akkor sírni kell heteken keresztül, hogy nagyon szép vagy, fényképeztesd le magadat, legyen egy normális csapat fotó a weboldalon. Az után Józsit is meg kell győzni, hogy ha már itt dolgozol, akkor tegyük már fel a szép portré képedet a weboldalra, hiszen te is a csapatnak része vagy, a vállalkozásnak a része vagy, és így lesz több meló stb. Ez egy nagyon komplex munka, a marketing költségkeretnek az elosztása. Akkor az ötödik pont és akkor ki is végeztük ezt a témát? Az jön most? Bea most egy kicsit puskázni fog, mert ez egy kicsivel komplexebb. Felolvasod?

Beatrix: El kell kezdeni egy másik célcsoportnak kommunikálni, vagy pedig egy új terméket a piacra dobni.

Gábor: A másik célcsoportnak való kommunikálásról már beszéltünk, az új termék piacra dobása, pedig ismét egy új célcsoportnak való kommunikációt szólíthatunk meg vele. Lehet ez akár egy teljesen új termék, vagy egy bevezető termék. A belépő termék egy a már meglévő terméknek a lebutított verziója, az olcsósított verziója, hogy a fogyasztó ki tudja próbálni a termékünket, vagy szolgáltatásunkat, de annak az olcsóbb verzióját. Hogyha megkedvel minket, vagy megkedveli a termékünket, akkor meg tudja venni a rendes áron a rendes szolgáltatásunkat. Ezzel a fogyasztóról egy nagyon nagy terhet veszünk le, sokkal kevesebbet kockáztat. Nekünk is van ilyen bevezető termékünk, a blog írás, az havi 35.400 Ft-ba kerül havi 4 db blog, minden héten küldünk a felhasználónak egy blogcikket, ha ez megtetszik neki, illetve úgy gondolja, hogy tud velünk együtt működni, akkor megvásárolhatja az aranycsomagot, ez már 109.000Ft-ba kerül. Ha a felhasználó még sem elégedett velünk, akkor csak 35.000Ft-ot bukott el, nem pedig a 109.000 Ft-os csomagot. Így hirtelen ennyit szerettem volna elmondani, megyünk a konzultációra, késésben vagyunk, úgyhogy sziasztok!

Beatrix: Sziasztok!

Gábor: Az a helyzet, hogy a két marketing konzultációból csak egy konzultáció jött össze, vagyis nem konzultáció volt, hanem megbeszélés. Sajnos a második ügyfél lemondta tüdőgyulladás miatt, viszont sikerült megvenni a radardetektort, úgyhogy ez a nap jól telt.