Status Quo hatás: ragaszkodás a megszokotthoz

Főbb pontok:

A status quo hatás (bias) a viselkedéstudomány egyik legérdekesebb megfigyelése, amely arra utal, hogy az emberek hajlamosak ragaszkodni a meglévő állapothoz, még akkor is, ha a változás pozitív eredménnyel járhatna. A megszokott környezet, döntések és rendszerek biztonságot jelentenek számunkra, és emiatt nehezen mozdulunk el a komfortzónánkból. A marketingben ezt a természetes emberi hajlamot gyakran tudatosan kihasználják a cégek, hogy fogyasztói hűséget építsenek és megakadályozzák a versenytársakra való átállást.

A Status Quo Hatás Kísérleti Alapja

A viselkedéstudomány számos kísérlettel igazolta a status quo hatás erejét. Az egyik legismertebb példa az 1985-ös New Coke bevezetése során szerzett tapasztalatok. A Coca-Cola bemutatta új italát, a New Coke-ot, amelyet vakíz-tesztek alapján a fogyasztók előnyben részesítettek az eredeti Cola ízével szemben. Azonban, amikor a vásárlóknak választaniuk kellett a régi és az új Coca-Cola között egy nem vakteszten, döntő többségük ragaszkodott az eredeti italhoz, még annak ellenére is, hogy korábban az újat jobbnak ítélték. Ez a kísérlet rávilágított arra, hogy a fogyasztók érzelmileg kötődnek a megszokott termékhez, és ellenállnak a változásnak.

Ez a megfigyelés szorosan kapcsolódik az emberek veszteségkerülő hajlamához is. Gyakran inkább ragaszkodunk ahhoz, amit már birtoklunk – legyen az egy munkahely, egy megszokott márka vagy szolgáltatás –, minthogy kockázatot vállaljunk egy új, potenciálisan jobb lehetőségért.

Hogyan Használja ki a Marketing a Status Quo Hatást?

A marketingesek tudatosan alkalmazzák a status quo hatást, hogy megőrizzék a vásárlói hűséget, és megnehezítsék a vásárlók átpártolását a versenytársakhoz. A status quo iránti elköteleződés több módon is kihasználható a piacon:

  1. Hűségprogramok: A márkák hűségprogramokat építenek, amelyekkel megerősítik a fogyasztóik elköteleződését. A pontgyűjtő rendszerek és exkluzív ajánlatok arra ösztönzik a vásárlókat, hogy hosszú távon a megszokott márkánál maradjanak, hiszen úgy érzik, már „befektettek” a kapcsolatba, és nem akarják elveszíteni ezt az előnyt.
  2. Automatikus Megújítások: Számos szolgáltató kínál automatikus megújítási lehetőségeket. Például, ha valaki internet-előfizetést vásárol, sok esetben alapértelmezett opcióként be van állítva az előfizetés automatikus megújítása. Az emberek a status quo miatt ritkán változtatnak ezen, így könnyen a szolgáltatónál maradnak, még akkor is, ha máshol kedvezőbb feltételeket kaphatnának.
  3. Termékválaszték kiterjesztése: A márkák igyekeznek minél több terméket kínálni az adott piacon, hogy a fogyasztók ne keressenek más márkát, amikor egy új igény merül fel. Például egy technológiai márka, amely nem csak laptopokat, de telefonokat, táblagépeket, és kiegészítőket is kínál, arra ösztönzi a vásárlót, hogy maradjon a márkával, hiszen az összes termékük kompatibilis egymással.

A Bizonytalanságkerülés és a Status Quo Hatás Kapcsolata

A bizonytalanságkerülés szintén szorosan kapcsolódik a status quo hatáshoz. Az emberek azért is ragaszkodnak a megszokotthoz, mert a változás mindig kockázatot rejt magában, és a bizonytalanság érzése sokakat megrémít. A marketingesek ezt is kihasználják, amikor a megszokott, „biztonságos” választást hangsúlyozzák. Például egy jól ismert bank vagy biztosítótársaság gyakran azzal érvel, hogy a hosszú évek óta fennálló, megbízható múltjuk garantálja a szolgáltatásaik minőségét.

A viselkedéstudomány egyik fontos megállapítása, hogy az emberek inkább megbánják a rossz döntést, ha az aktív cselekvésük nyomán születik, mintha semmit sem tettek volna. Ezért a status quo fenntartása kevesebb érzelmi terhet ró a fogyasztóra, még akkor is, ha az aktív döntéshozatal jobb lehetőséget eredményezhetne.

Miért Fontos A Status Quo Hatás a Marketingstratégiában?

A marketingben a status quo hatás kihasználása lehetővé teszi a márkák számára, hogy növeljék vásárlóik lojalitását és megakadályozzák az átpártolást. Az olyan stratégiák, mint a hűségprogramok, a megszokott termékek megerősítése, és a könnyen elérhető alapértelmezett opciók mind azt célozzák, hogy a fogyasztók kevésbé legyenek hajlandók változtatni a megszokott döntéseiken.

A Coca-Cola New Coke példája kiválóan illusztrálja, hogy a fogyasztók nem feltétlenül a termék objektív minőségére alapozzák a döntéseiket, hanem sokkal inkább a megszokás és az érzelmi kötődés hatására döntenek. Ezért a márkáknak érdemes olyan stratégiákat alkalmazniuk, amelyek fenntartják a fogyasztók érzelmi kötődését és minimalizálják a változtatás iránti hajlandóságukat.

Dajka Gábor, marketinges szakértő szerint „a status quo hatás kihasználása nem csak a termékek megtartásában, hanem a márkaidentitás fenntartásában is kulcsfontosságú. Az emberek ragaszkodnak a megszokott márkáikhoz, és a sikeres marketingkampányoknak ezt az érzelmi kötődést kell erősíteniük.”

Következtetés

A status quo hatás alapvető szerepet játszik a fogyasztói döntéshozatalban, és a marketingesek tudatosan építenek erre, hogy növeljék márkáik iránti lojalitást. A megszokott dolgokhoz való ragaszkodás, a bizonytalanság kerülése és a változástól való félelem mind olyan tényezők, amelyek a status quo fenntartását erősítik. A sikeres marketing kampányok ezt a pszichológiai hatást kihasználva képesek stabilan megtartani a vásárlókat, miközben erősítik a márka iránti érzelmi kötődést.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Poor guy shocked by having no money

A kínai e-commerce forradalom Magyarországon

A magyar online kereskedelem történetének legradikálisabb átalakulása zajlik. A Temu és Shein 2023-2024 között alapjaiban változtatták meg a hazai vásárlási szokásokat, 330 milliárd forintos forgalmat generálva és a teljes e-commerce piac 17%-át kontrollálva. Ez a jelenség túlmutat egy egyszerű piaci versenyen – egy globális kereskedelmi paradigmaváltás magyar fejezete, amely mélyen érinti gazdaságunkat, társadalmunkat és környezetünket....
Couple managing the debt

Rekordméretű lakossági adósság Magyarországon 2025-ben

Soha nem látott szintre emelkedett a magyar háztartások hiteltartozása. 2025 májusának végére a lakossági hitelállomány 11 596 milliárd forintot tett ki, ami egy év alatt mintegy 11%-os növekedést jelent. Ez az összeg 20%-kal haladja meg a 2008-as pénzügyi válság előtti csúcsot is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2025 első negyedévében is újabb csúcs dőlt...
office desk with laptop with facebook website on screen, flat lay

A Facebook története és főbb botrányai

2004: Harvardon Mark Zuckerberg és diáktársai (Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz, Chris Hughes) elindítják a TheFacebook névre hallgató közösségi hálót, eleinte egyetemistáknak. A hálózat gyorsan terjedt: 2005-re már más egyetemeken is elérhető lett, 2006-ra pedig bárki regisztrálhatott – ugyanebben az évben vezették be a News Feed-et is, ami a felhasználók faliújságát jelentette. 2007–2011: A Facebook nyílt...
Scandalous

Google története és botrányai

A Google hivatalosan 1998. szeptember 4-én alakult meg Kaliforniában, két Stanford PhD-hallgató, Larry Page és Sergey Brin által. A vállalat névadója a „googol” (10^100) szóból ered, jelezve küldetésüket: óriási mennyiségű információ rendszerezése az interneten. Page és Brin már 1996-ban megkezdték egy „BackRub” nevű kutatási projektet, amelynek keretében kifejlesztették a forradalmi PageRank algoritmust az akkoriban megszokottnál...

Itt érsz el

© Copyright 2025