Ismerős helyzet: jó napod van, valami jól sikerült, kapsz vagy adsz magadnak egy kis szabadon elkölthető pénzt, és ahelyett, hogy betennéd tartós élelmiszerre vagy mosogatószerre, bemész egy specialty kávézóba, és gondolkodás nélkül kifizetsz egy többszörös árat egy „különleges” kávéért. Ugyanebben a városban pár utcával arrébb olcsóbb is lenne, a boltban pedig még olcsóbb – mégis...

A pékségnyitás romantikája csábító: hajnali csendben kelő tészták, ropogós héj, első vevők gőzölgő kenyérrel a papírzacskóban. A valóság ennél keményebb és izgalmasabb: termelési logika, pénzügyi fegyelem, élelmiszerjog, folyamatos toborzás, marketing, és helyi közösségépítés. Aki ma Magyarországon pékséget nyit, egyszerre élelmiszeripari vállalkozó és kiskereskedő. A siker alapja nem a „titkos recept”, hanem a következetes rendszer. Ha...

A Coca-Cola marketingjét sokan ikonként emlegetik, de a jelenség valódi súlya nem az emblematikus piros színben vagy a kontúrpalackban rejlik, hanem abban, ahogyan a márka az integrált marketingkommunikációt (IMC) a mindennapi fogyasztói döntések nyelvére fordította. A vállalat több mint egy évszázada ugyanazt a problémát oldja meg nap mint nap: a figyelmet konzisztens módon vásárlási ösztönzéssé...

A legtöbb „funnel” nem rossz ötlet miatt bukik, hanem a sorrend miatt: túl korán kér elköteleződést, túl későn ad bizonyítékot, és közben nincs világos időzítése. Jeff Walker Product Launch Formula (PLF) rendszere ennek a fordítottja: szakaszokra bontja a piacfelmelegítést, előre felépíti a várakozást, és a nyitás–zárás dramaturgiájával tereli döntésbe a közönséget. A PLF nem csak...

Az IKEA termékleírásai gyakran igyekeznek érzelmileg bevonni az olvasót. Ez azt jelenti, hogy a szöveg nem pusztán a termék funkcióit sorolja fel, hanem érzéseket és hangulatokat közvetít. Például egy kárpitozott ágykeret leírásában így fogalmaznak: „Könnyű beleszeretni és kényelmes hazavinni”. Ezzel a szóhasználattal a bútor iránti pozitív érzelmet keltik (szinte mintha egy szeretett személyről lenne szó),...

Kevés személyiségmodell vált annyira közbeszéd tárgyává, mint a Myers–Briggs-típuselmélet. A négy betűs címkék – INTJ, ENFP, ESTJ stb. – a közösségi médiától a vállalati tréningekig mindenhol felbukkannak. A népszerűség azonban hajlamos elfedni a szakmai árnyalatokat: mit ad valójában az MBTI a vezetőknek, és hol kezdődik a túlértelmezés? Vezetéspszichológiai szemmel a kérdés nem az, „jó-e” az...