A „magyarok kedvenc közösségi média platformjai” típusú kérdés első ránézésre egyszerűnek látszik, szakmai szempontból mégis rosszul van felépítve. Azért okoz félreértést, mert több különböző jelenséget egyetlen sorrendbe akar beszorítani. Más mutatja meg, hogy egy platformot hányan használnak, más azt, hogy milyen gyakran nyitják meg, és megint más azt, hogy a felhasználó melyik felületet tartja a […]
A reklámpszichológiát sokszor túlságosan szűken szokás tárgyalni: mintha a feladata annyi lenne, hogy megmondja, milyen üzenet hoz több kattintást, magasabb átkattintási arányt vagy gyorsabb vásárlási reakciót. Ez a nézőpont kevés. A reklámpszichológia valójában azt vizsgálja, hogy a reklám hogyan lép be a figyelmi folyamatokba, miként szervez jelentést, hogyan épít felidézhető emléknyomokat, és milyen feltételek mellett […]
A Google Ads körül a kisvállalkozói világban egyszerre él a túlzott várakozás és a túlzott óvatosság. Sokan gyors eredményt várnak tőle, mások eleve drága és átláthatatlan rendszerként kezelik. A szakmailag védhető álláspont jóval nyugodtabb. A Google Ads olyan döntési környezet, amelyben a keresési szándék, az aukciós verseny, a hirdetés és a landing oldal összhangja, valamint […]
A SEO és a tartalommarketing gyakran csatornaként vagy eszközkészletként jelenik meg a vállalati gondolkodásban. Ebben a rövidített olvasatban a feladat kimerül a keresőbeli jelenlét javításában, a forgalom növelésében és néhány tartalmi formátum rendszeres előállításában. A versenystratégiai nézőpont ennél tágabb. A kérdés itt az, hogy a vállalat milyen keresleti helyzetekben akar jelen lenni, milyen problémamegfogalmazásokat akar […]
Az a nézet, hogy a reklám csak hatást gyakorol, és közben nem érvel, túl kényelmes leegyszerűsítés. A reklám sok esetben rövid, vizuális és erősen szerkesztett közlésforma, ettől még következtetésre épít. Egy biztosítási ajánlat biztonságot társít a szerződéshez, egy kozmetikai kampány a használatot pszichológiai és társas előnyökkel kapcsolja össze, egy pénzügyi szolgáltatás pedig kutatásokra, szakértőkre vagy […]
A szervezeti átalakulásokról szóló vezetői beszélgetések többnyire a struktúráról, a költségekről, a technológiáról és a határidőkről szólnak. Ez érthető, mert ezek látható, táblázatba rendezhető, riportolható elemek. A valódi töréspont azonban sokszor jóval korábban jelenik meg, mint ahogy a pénzügyi mutatók ezt megmutatnák. Megjelenik a meetingeken, ahol kevesebb a kérdés. Megjelenik abban, hogy ugyan formálisan mindenki […]
Az e-kereskedelemben a pénztároldalról sokáig úgy beszéltek, mint technikai átjáróról. A vevő eljut a termékig, kosárba teszi, megadja az adatait, fizet, és kész. Ez a leírás kényelmes, csak éppen félrevisz. A pénztár a vásárlási út egyik legnagyobb mentális terhelésű döntési tere. Itt ütközik össze a vágy, a bizalom, a kockázatérzet, az időnyomás, a megszokás és […]
A webshopok jelentős része ugyanazzal a céllal fejleszti a pénztárfolyamatát: minél gyorsabban vigye át a vásárlót a fizetésen. A logika érthető. A fizetési oldalon történik a legtöbb lemorzsolódás, ezért minden plusz kattintás, minden új mező, minden bizonytalanság veszteségnek tűnik. Innen nézve magától értetődőnek látszik, hogy a jó pénztárfolyamat egyre rövidebb, egyre simább és egyre láthatatlanabb. […]
Az e-kereskedelemben sok vezető hajlamos úgy beszélni a fizetési innovációkról, mintha a technológia önmagában képes volna megrendeléseket előállítani. A pénztár oldalon azonban továbbra is ugyanaz történik, mint korábban: egy ember eldönti, hogy befejezi-e a vásárlást. A Qvik ezért marketinges és vezetői szemmel jóval több, mint egy új fizetési opció. A valódi kérdés az, hogy mit […]
Sok magyar cégvezető hetekig egyeztet néhány százaléknyi beszerzési kedvezményről, miközben a vállalkozás számláján hónapokon át ott áll egy olyan összeg, amelyhez valójában nem kell holnap hozzányúlni. Ez a pénz első ránézésre biztonságban van. Az internetbankban látszik, azonnal elérhető, és nincs vele napi teendő. Vezetői szemmel mégis könnyű túlértékelni ezt a kényelmet. A folyószámlán tartott nagyobb […]