Az elmúlt húsz évben legalább száz vállalkozó sértődött meg rám pusztán azért, mert nem akartam átverni. Ez első hallásra túlzónak tűnhet, mégis nagyon pontos mondat. Aki hosszabb ideje dolgozik vállalkozókkal, előbb-utóbb ugyanabba a helyzetbe kerül: megjelenik valaki egy ötlettel, egy lelkes tervvel, némi pénzzel, sok várakozással, és azt szeretné, hogy a marketing majd megoldja mindazt, […]
Sok cég addig hiszi azt, hogy rendben van a kultúrája, amíg a csapat kicsi, a tulajdonos mindenről tud, és a napi működést személyes jelenléttel lehet összetartani. A valódi próba általában akkor kezdődik, amikor a szervezet növekedni kezd. Tíz fő körül még sok mindent megold az, hogy mindenki lát mindenkit. Harminc főnél már külön vezetői szintek […]
Az egyre nagyobb céggel egyre nagyobb krízisek járnak. Ezt sok vállalkozó személyes kudarcként éli meg, pedig a jelenség józan szervezeti logikával is leírható. Egy kisebb vállalkozásban egy rossz hónap többnyire tulajdonosi szorongást, átmeneti bevételkiesést vagy néhány kellemetlen telefonhívást jelent. Egy nagyobb cégnél ugyanennek a helyzetnek már egyszerre van bérköltségre, beszállítói kapcsolatokra, ügyfélbizalomra, határidőkre, adófizetésre, finanszírozásra […]
Sokan úgy beszélnek a reklámról, mintha az leginkább jópofa szlogenekből, látványos vizuálokból és hirdetési rendszerek beállításaiból állna. Ez a megközelítés kényelmes, mert a felszínre figyel. Könnyű megmutatni egy képes hirdetést, egy videót, egy érkezőoldalt vagy egy kampányképernyőt. Sokkal nehezebb megérteni azt a belső folyamatot, amely a fogyasztó fejében zajlik le akkor, amikor egy üzenettel találkozik. […]
Az ESG körüli vita Magyarországon sokszor rossz helyen indul. A legtöbb cégvezető első kérdése az, hogy rá vonatkozik-e már valamilyen kötelező jelentési szabály. Ez érthető reakció, mégis félreviszi a gondolkodást. A magyar KKV számára 2026-ban az ESG már nem csak jogi szöveg, és még csak nem is elsősorban kommunikációs téma. Sokkal inkább üzleti alkalmassági próba. […]
A legtöbb marketinghiba a szókészletnél kezdődik, és csak utána jelenik meg a kreatívban. A vállalkozás megszok bizonyos kifejezéseket, és egy idő után úgy kezeli őket, mintha semleges reklámnyelvi elemek lennének. Ilyen szó a „prémium”, a „magyar”, a „piacvezető”, az „ellenőrzött”, a „környezetbarát”, az „ingyenes”, a „garantált” vagy az „ajánlott”. A gond az, hogy ezek egy […]
A Google Ads a Google online hirdetési rendszere, amely kampánytípustól függően a kereső találati oldalán, a YouTube felületein, a Google Maps környezetében, a Google Shopping felületén, valamint külső webhelyeken és alkalmazásokban is megjelenést biztosíthat. A rendszer alapgondolata az, hogy a hirdető üzleti célt rendel a kampányhoz, majd ehhez illeszkedő kampányformát, célzást, kreatív elemeket, költségkeretet és […]
A „magyarok kedvenc közösségi média platformjai” típusú kérdés első ránézésre egyszerűnek látszik, szakmai szempontból mégis rosszul van felépítve. Azért okoz félreértést, mert több különböző jelenséget egyetlen sorrendbe akar beszorítani. Más mutatja meg, hogy egy platformot hányan használnak, más azt, hogy milyen gyakran nyitják meg, és megint más azt, hogy a felhasználó melyik felületet tartja a […]
A reklámpszichológiát sokszor túlságosan szűken szokás tárgyalni: mintha a feladata annyi lenne, hogy megmondja, milyen üzenet hoz több kattintást, magasabb átkattintási arányt vagy gyorsabb vásárlási reakciót. Ez a nézőpont kevés. A reklámpszichológia valójában azt vizsgálja, hogy a reklám hogyan lép be a figyelmi folyamatokba, miként szervez jelentést, hogyan épít felidézhető emléknyomokat, és milyen feltételek mellett […]
A Google Ads körül a kisvállalkozói világban egyszerre él a túlzott várakozás és a túlzott óvatosság. Sokan gyors eredményt várnak tőle, mások eleve drága és átláthatatlan rendszerként kezelik. A szakmailag védhető álláspont jóval nyugodtabb. A Google Ads olyan döntési környezet, amelyben a keresési szándék, az aukciós verseny, a hirdetés és a landing oldal összhangja, valamint […]