Az „Aaker 1991-es kutatása” fordulat a marketinges és egyetemi szóhasználatban többnyire David A. Aaker 1991-ben megjelent Managing Brand Equity című munkájára utal. A rövidítés azért terjedt el, mert a szakdolgozatokban, prezentációkban és üzleti anyagokban gyakran egyetlen évszámos hivatkozással nevezik meg azokat a műveket, amelyek fogalmi alapot adnak egy teljes tématerületnek. Aaker könyve pontosan ilyen. A […]
A téma körül sok a félreértés, és ez már a kérdésfeltevésnél elkezdődik. A vállalkozók egy része úgy közelít a problémához, mintha a Google valamilyen egykapus ellenőrzéssel eldöntené, hogy egy szöveget ember vagy mesterséges intelligencia írt-e. A nyilvánosan elérhető Google-dokumentumok alapján a helyzet ennél jóval prózaibb és szakmailag érdekesebb. A Google a tartalom hasznosságát, eredetiségét, pontosságát, […]
A vezetésről sokan addig gondolják, hogy elsősorban kommunikációs vagy személyiségi kérdés, amíg meg nem érkezik egy olyan helyzet, ahol egyszerre kell pénzügyi, emberi, technológiai és reputációs kockázatot kezelni. Nyugodt időszakban sok vezető tűnhet hitelesnek. A heti státuszok mennek, a csapat nagyjából kiszámítható, az ügyfelek nem idegesek, a tulajdonosi vagy igazgatósági elvárások sem feszülnek napi szinten. […]
A világháló korai korszakában az internet még jóval inkább szerkesztett felületek, linkgyűjtemények, portálok és kategóriák rendszere volt, így a felhasználó többnyire elfogadta, hogy az információhoz vezető út előre kijelölt. A Google felemelkedése ezen a ponton hozott valódi fordulatot. A keresőmező messze túlnőtt az egyszerű technikai funkción, és a modern döntéshozatal egyik alaprétege lett. Attól a […]
A Google Ads skálázásáról sok vállalkozó úgy gondolkodik, mintha egy jól működő kampány egyszerűen csak nagyobbra lenne tekerhető. Ha havi 300 ezer forintból elfogadható megtérülés jön, akkor majd 1 millióból háromszor ennyi eredmény érkezik. A platform működése, az aukciós környezet, a keresleti oldalon lévő minőségi különbségek, valamint a vállalkozás saját szervezeti korlátai miatt ez a […]
A Google Ads egyik legdrágább félreértése az, hogy a kampánykezelés értékét a módosítások száma adja. Sok vállalkozó és sok kezdő kampánykezelő úgy érzi, akkor dolgozik rendesen, ha minden nap változtat valamit: átírja a hirdetést, megemeli a költségkeretet, finomít a földrajzi célzáson, kivesz egy kulcsszót, hozzáad egy újat, majd este újra belenéz a fiókba. Ez emberileg […]
A Google Ads-ben a meggyőző szövegírásról sok vállalkozó úgy gondolkodik, mintha az néhány jól bevált szókapcsolat beillesztését jelentené. Ebből a szemléletből születnek azok a hirdetések, amelyek tele vannak akcióval, sürgetéssel, felsőfokkal, mégis gyengén teljesítenek. A keresőben ugyanis az érdeklődő általában már valamilyen döntési folyamat közepén jár. Van problémája, van célja, sokszor van egy kezdeti elvárása […]
A Google Ads aukciós modelljéről a legtöbb vállalkozó fejében meglepően egyszerű, és éppen ezért veszélyes kép él. Azt gondolja, hogy a rendszer lényege annyi: aki magasabb licitet ad, az előrébb kerül, aki pedig többet hajlandó fizetni, az nagyobb forgalmat visz haza. Ez a gondolat első ránézésre logikusnak tűnik, mert az aukció hétköznapi jelentése valóban a […]
A legtöbben még a klasszikus keresőoptimalizált tartalmakban gondolkodnak. Például figyelnek a kulcsszósűrűségre, a szöveghosszra, jó esetben az írásnak adnak egy egyedi stílust. Ez persze nagyszerű, de ma már csak egy alap, egy kötelező alap. Egy olyan alap, amit jellemzően sokan nem tudnak megcsinálni, mert nincsen a közönség számára értékes mondanivalójuk, vagy éppen nem tudnak szabatosan […]
2026-ban a marketing sok szempontból kijózanodott. A generatív AI által felpörgetett tartalomgyártás, hirdetésoptimalizálás és kreatív előállítás ma már nem különlegesség, hanem alapzaj. Aki kizárólag eszközszinten gondolkodik, gyorsan belefut abba, hogy ugyanazt tudja, mint a versenytársai: gyorsabban gyárt, többet posztol, több variációt tesztel. Ettől még nem lesz stabilabban növekvő vállalkozás. A vállalkozások valós kérdése 2026-ban az, […]