Korábbi cikkek

Business people discussion explaining the financial graph data and marketing plan

Miért keveredik össze a demográfia, pszichográfia és élethelyzet?

A legtöbb vállalkozó és meglepően sok marketinges is úgy beszél a célzásról, mintha egyetlen döntés lenne: „kinek adom el?” Valójában három külön szinten gondolkodunk egyszerre, csak ritkán mondjuk ki. A demográfia leírja, hogy ki az ember statisztikai értelemben (életkor, nem, lakóhely, jövedelem-kategória, családi állapot, végzettség). A pszichográfia leírja, hogy milyen ember: milyen értékekkel él, mitől...
Elolvasom

Mi a baj a klasszikus „célcsoport” gondolkodással?

Ha megkérdezel egy átlagos vállalkozót, ki a célcsoportja, nagy eséllyel kapsz egy mondatot, ami úgy hangzik, mintha egy ügyvéd írta volna a személyleírást: „25–45 éves nők, városban élnek, középosztály, szeretik a minőséget.” Ezzel a mondattal papíron mindenki megnyugszik. Jól hangzik, könnyű kimondani, és még a marketinges prezentációban is szépen mutat. A baj csak az, hogy...
Elolvasom

Hírhedt, félresikerült reklámkampányok világszerte II.

A félresikerült reklámkampányok nem egyszerűen „kínos pillanatok”. Üzleti értelemben ezek a hibák a bizalom tőkéjét égetik, és a bizalom az a médium, amiben minden értékesítés úszik. Ha ezt a médiumot beszennyezed, nem az adott kreatív bukik, hanem az egész rendszered: a következő kampányod drágább lesz, a konverziód törékenyebb, a vevőid türelme rövidebb, a kollégáid pedig...
Elolvasom

Miért dolgozz együtt egy ENTJ személyiségszerkezetű marketingessel?

Ha marketingest keresel, általában azt nézed, mennyi pénzt költött már el hirdetésre, hány ügyfele volt, mennyire olcsó, és persze mit ígér. Azt viszont nagyon ritkán vizsgálja egy vállalkozó, hogy kivel fog együtt gondolkodni hónapokon, éveken keresztül. Márpedig a marketinges nem „hirdetésgomb-nyomogató”, hanem a cégstratégiád egyik legfontosabb partnere. Ebben a cikkben azt járom körbe, miért érdemes...
Elolvasom

Vállalkozók AI-láza: gyors meggazdagodás és a józan ész hiánya

Az elmúlt egy-két évben az AI-ból lett az új „megold mindent” eszköz. Amikor 2007 környékén a Google Ads futott fel, majd később a Facebook-hirdetések, ugyanezt láttam: a vállalkozók jelentős része abban reménykedett, hogy végre lesz egy gomb, amit ha megnyom, akkor a rendszer helyette gondolkodik, helyette tervez, helyette kommunikál. Most ugyanez játszódik le új köntösben....
Elolvasom

Marketinges szemmel: agy, látás, emlékezet – mesék az idegtudomány történetéből

Ha marketingesként őszinte vagy magaddal, be kell ismerned: nem „felületekkel” dolgozol, hanem idegrendszerekkel. A Facebook, a Google, a hírleveled, az óriásplakátod csak közvetítő közeg. A valódi csatatér az emberi agy: az, hogy mit vesz észre, mit tart lényegesnek, mit felejt el két másodperc alatt, és miből lesz tartós emlék. A modern idegtudomány története tele van...
Elolvasom

A mindentudás illúziójának vége: Az információs aszimmetria összeomlása és a „Guru-modell” halála

A marketing és az üzleti tanácsadás világa évtizedeken keresztül egyetlen, jól bevált üzleti modellre, az információs aszimmetriára épült. A „Guru” – legyen szó marketing-zseniről, tőzsdecápáról vagy vállalatvezetési orákulumról – azért létezhetett, mert birtokában volt egy olyan tudásnak, amelyhez a tömegek nem, vagy csak nagyon nehezen fértek hozzá. A színpadon álló szakértő volt a kapuőr (gatekeeper),...
Elolvasom

Neuromarketing etikusan: hogyan hatnak ránk az algoritmusok?

Van egy marketingvalóság, amelyet ritkán nevezünk nevén: az érzelmi kondicionálás és a figyelemgazdaság metszéspontja. A közösségi platformok és hirdetési rendszerek úgy optimalizálnak, hogy az ingerküszöböt meghaladó tartalmak – a düh, a félelem, a szorongás, de pozitív oldalon a rácsodálkozás – előnybe kerüljenek. Itt lép be az a világ, amit a köznyelv neuromarketingnek hív: nem „trükkök”...
Elolvasom

Így lesz a TikTokból kiszámítható ügyfélszerző rendszer

A legtöbb vállalkozó fejében a TikTok ma is egy „kaotikus, trendhajhász” platform: néha valami hirtelen felrobban, máskor egy gondosan készített videó szinte nézettség nélkül marad. Kívülről nézve ez tényleg úgy néz ki, mintha egy kaszinóban játszanánk: bedobsz egy videót, meghúzod a kart, és reménykedsz, hogy most végre jön a nagy nyeremény – a virális elérés,...
Elolvasom

Miért veszek meg ma egy drágább terméket, amikor a boltban van olcsóbb is?

Ismerős helyzet: jó napod van, valami jól sikerült, kapsz vagy adsz magadnak egy kis szabadon elkölthető pénzt, és ahelyett, hogy betennéd tartós élelmiszerre vagy mosogatószerre, bemész egy specialty kávézóba, és gondolkodás nélkül kifizetsz egy többszörös árat egy „különleges” kávéért. Ugyanebben a városban pár utcával arrébb olcsóbb is lenne, a boltban pedig még olcsóbb – mégis...
Elolvasom
1 2 3 84

Éppen olvassák

Pszichológiai trükkök a tartalommarketingben

Manapság sok példát látni arra, hogy egy nagyobb cég látványos kampányokkal, nehezen ellenőrizhető ígéretekkel vagy évekkel korábbi díjesőre hivatkozva próbálja megtartani a figyelmet – közben a termék, a szolgáltatás és a működés lényegi része nem változik. Ez nem csak ízlés kérdése: az ilyen kommunikáció lassan veszít a meggyőző erejéből, mert az emberek a mindennapi döntéseikben...

A reklámod megjegyezhető?

A marketingben gyakran úgy beszélünk a vásárlókról, mintha színtiszta racionalitásból döntő gépezetek lennének: látják az ajánlatot, mérlegelik az árat, összevetik a funkciókat, majd választanak. A valóság ennél sokkal érdekesebb és reménykeltőbb is: az emberi emlékezet elképesztően bonyolult, mégis megbízhatóan működő rendszer, amely folyamatosan szűri, értelmezi és újraírja a világról alkotott képünket. Egy reklám nem akkor...
Dajka Gábor

A marketing-tanácsadás és a pszichológiai konzultáció különbsége

Elsőre meglepő lehet a témakör, pedig naponta találkozom azzal a jelenséggel, hogy a „marketingprobléma” mögött valójában lelki kérdés áll. A vállalkozás ugyanis nem vákuumban működik: az ütemezés, az ajánlat, a csatornaválasztás és a kreatív mind az emberre vannak rákötve, aki mögöttük áll. Ha az a rendszer – az ember – épp szétesőben van, a legjobb...

Az 500 Ft-os benzinár pszichológiája

Több média készített mini közvéleménykutatást arról, hogy hol van a benzin literenkénti árának a lélektani határa, és ez kereken 500 Ft-ra jött ki. A megkérdezettek döntő többsége azt mondta, hogy ha eléri az 500 Ft-ot a benzinár, akkor ők bizony leteszik az autót.  Én szeretek az emberek véleményével, gondolkodásával foglalkozni illetve érdekesnek találom az egymásra...

Belelesünk a neuromarketingbe

Képzeld el, hogy egy kísérleti laborban ülsz, a fejeden EEG-szenzorokkal, miközben reklámfilmek peregnek előtted. A jelenet egyszerre kicsit filmszerű és ijesztően valóságos: az agyhullámaid apró rezdülései rögzülnek, a képernyőn pedig néha érzelmes, máskor kifejezetten száraz anyagok futnak. A neuromarketing – pontosabban a fogyasztói idegtudomány – erről szól: megpróbálja összekapcsolni az agy mérhető reakcióit azzal, amit...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom.
Sajtóreferenciák itt.

Idézz tőlem

Szeretem ha a gondolataimat idézik kiadványokban, weboldalakon, adásokban. Szívesen visszalinkellek, írj rám.

© Copyright 2025