Miért nem tanácsot adok – hanem látásmódot

Amikor valaki megkérdezi tőlem, hogy „miért lettél marketingtanácsadó?”, valójában nem egy szakmára kérdez rá, hanem arra, hogyan alakult ki egy gondolkodásmód. És ezért nehéz erre egyetlen mondatban válaszolni. Nem azért, mert titokzatosnak akarok tűnni, hanem mert a válasz nem egy pillanathoz, hanem egy hosszú fejlődési ívhez kötődik. A mai pozícióm nem egy szerep, amit felvettem, hanem egy szemlélet, amit 17 év alatt építettem fel. Programozói háttérből indultam, digitális kampányokon edződtem, vállalkozóként és cégvezetőként megtanultam a kockázatot kezelni, coachként pedig azt, hogy a döntések mögött mindig ember van. A tanácsadói munka nálam sosem arról szólt, hogy „okosabbat mondjak, mint mások”, hanem arról, hogy rendet tegyek a zajban: mi számít, mi nem, mi fér bele, mi nem fér bele, és mi az a döntés, amit most kell felvállalni, nem pedig majd „amikor jobb lesz a piac”.

A marketingtanácsadásnak van egy félreérthető oldala: sokan azt gondolják, hogy a tanácsadó egy ötletgyár, aki gyors válaszokat ad, és kész megoldásokat hoz. Dajka Gábor tapasztalata szerint ez a gondolkodás a legtöbb vállalkozást félreviszi, mert a marketing nem önmagában álló feladatlista, hanem egy döntési rendszer. Ha nem tudod, kihez beszélsz, mit vállalsz fel, miben különbözöl, mennyit vagy hajlandó kockáztatni, és mennyi időt adsz magadnak, akkor a legszebb kampány is legfeljebb rövid távon fog működni. A tanácsadás akkor kezd el értéket teremteni, amikor nem egy kampányt csinálunk „szebbre”, hanem a cég döntési kultúráját tesszük fegyelmezettebbé. Én ezért írom ezt most nem elméletként, hanem útként. Mert az én történetemben is volt keresés, volt túlzott önbizalom, volt kudarc, és volt újrafogalmazás. És végül lett egy felismerés: az igazi tanácsadás nem válaszokat ad, hanem segít jó kérdéseket feltenni. A kérdések pedig sokszor kényelmetlenek. De a vállalkozás nem azért van, hogy kényelmes legyen, hanem azért, hogy működjön.

2007–2012: a technikai alapok és a mérhetőség szemlélete

2007-ben az első online munkáim idején még programozóként dolgoztam egy nagy, hazai vadászati webáruháznál. Aki ma marketingtanácsadóként lát, hajlamos azt hinni, hogy én „reklámosként” indultam. Valójában a gondolkodásom alapja technikai volt: rendszerben láttam a működést, ok–okozatban gondolkodtam, és azt kerestem, hol csúszik el a folyamat. A webes környezetben ez nagyon hamar átfordul mérhetőségbe. Ha valami nem működik, annak oka van. Ha egy oldal lassú, az mérhető. Ha egy űrlap nincs kitöltve, az vizsgálható. Ha egy kampányból jön a forgalom, de nincs vásárlás, akkor nem „rossz a szerencse”, hanem hiányzik egy láncszem. Ez a gondolkodás később a marketingtanácsadásban is meghatározó lett, mert a legtöbb cég ott hibázik, hogy érzésekből hoz döntést adatok helyett, vagy adatokból hoz döntést kontextus nélkül.

A Google AdWords világa akkor még sokkal egyszerűbbnek tűnt kívülről, de belül már akkor is az volt a tét, ami ma: ki mit keres, milyen szándékkal, mennyire sürgősen, és miért pont nálad költene. A YouTube-hirdetések újdonságnak számítottak, a remarketing még nem volt olyan „alap”, mint ma, és a legtöbb vállalkozó fejében az online marketing egyenlő volt azzal, hogy „legyen fent a weboldal”. Dajka Gábor tapasztalata szerint a technikai háttér egy dologban óriási előnyt ad: nem hiszel el mindent bemondásra. Megnézed, mi történik a valóságban. Nem elég, hogy „sok a kattintás”, érdekel, mi történik utána. Nem elég, hogy „szép a kreatív”, érdekel, hogyan változik tőle a viselkedés. Ez a szemlélet ma is velem van: a kampány sosem cél, hanem eszköz. A mérés pedig nem öncél, hanem döntéstámogatás. Ha nincs döntés, akkor a mérés csak statisztika. Ha van döntés, akkor a mérés üzleti fegyelem.

2013: vállalkozói váltás és az első üzleti leckék

2013-ban váltottam vállalkozói pályára, és ez a váltás sokkal többről szólt, mint arról, hogy „mostantól a saját főnököm vagyok”. A vállalkozás a marketinget azonnal a helyére teszi. Nem elméletként, nem szakmai játékterepként, hanem pénzügyi valóságként. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb jó marketinges akkor válik igazán éretté, amikor a saját pénzével kell döntést hoznia. Amikor a hirdetési költés nem „büdzsé”, hanem cash-flow, és a rossz kampány nem „tanulás”, hanem veszteség. Az első évemben elértem a 12 millió forintos árbevételi keretet, ami akkor egy erős visszajelzés volt: lehet ebből rendszert építeni. Közben jött szakmai elismerés is, például bekerültem a Google magyarországi „Ready To Rock” versenyébe, később a Google Partners oldaláról is kaptam külön figyelmet. Ezek jó pillanatok, de ha őszinte akarok lenni: nem ezek vitték előre a gondolkodásomat, hanem az a tény, hogy a piac nem tapsol, csak reagál.

Az is ekkor vált világossá, hogy a magyar piac sajátosságai nem díszítő elemek, hanem realitások. Kisebb a piacméret, sok a tőkehiány, sok a bizalmatlanság, és rengeteg cégvezető egyszerre akar mindent: gyors bevételt, stabil márkát, olcsó ügyfélszerzést és hosszú távú hűséget. Ebből jönnek a belső feszültségek: ha nincs pénz, akkor miért költünk márkaépítésre; ha nincs bizalom, akkor miért hinnének nekünk; ha drága a kattintás, akkor miért ilyen a piac. A vállalkozói lét arra tanított, hogy a marketing nem egyenlő azzal, hogy „megjelenünk”. A marketing a pozicionálásból indul, a termékígéretből folytatódik, és az ügyfélélményben ér véget. Ha ezek nincsenek rendben, akkor a legjobb Google Ads fiók is csak tüneti kezelés. És itt kezdett el bennem átalakulni a szerep: a kivitelezés önmagában kevés. A cégeknek nem hirdetésre van szükségük, hanem jobb döntésekre. A hirdetés csak az a pont, ahol a döntés látszani kezd.

2016: amikor a kivitelezésből tanácsadás lett

2016-ban már Kft.-ként dolgoztam, és ekkor történt meg az, amit ma fordulópontnak nevezek: a szolgáltatásom egyre inkább kivitelezésből tanácsadásba fordult. Nem azért, mert a kivitelezést lenézem. Éppen ellenkezőleg: aki nem tud kivitelezni, az gyakran túl gyorsan akar stratégiáról beszélni, és nem érzi a terepet. De Dajka Gábor tapasztalata szerint egy idő után a kivitelezés már nem a legnagyobb érték, amit adni tudsz. A legnagyobb érték az, hogy átlátod a rendszert, és segítesz dönteni. Ebben az időszakban aktívan képeztem magam: a Google Ground program meghívásos rendszerében fejleszthettem kampányépítési tudásomat, jártam haladó szövegírói és e-kereskedelmi konferenciákra, és Google által akkreditált vizsgákat is tettem. Ez mind hasznos volt, de volt egy pont, ahol megértettem: okleveleket lehet gyűjteni, gondolkodásmódot nem.

A gondolkodásmódváltás egy másik helyről jött. Coaching képzésekből, vezetői helyzetekből, szupervíziós típusú beszélgetésekből, és igen, pszichológiai témákból is, de hadd mondjam ki egyenesen: nem pszichológusként dolgozom. Engem a pszichológiai mechanizmusok érdekelnek, mert a marketingben minden döntés mögött emberi működés van. A célcsoport nem „szegmens”, hanem emberek félelmekkel, vágyakkal, rutinokkal, önigazolásokkal. A cégvezető sem egy „owner”, hanem személyiség, aki kockázatot vállal, és közben a saját mintáival küzd. A tanácsadói gondolkodás nálam itt lett filozófia: nem a kampányok „megjavításáról” szól, hanem arról, hogyan lesz a marketing a cégben közös nyelv. Hogyan beszél a pénzügy, az értékesítés és a marketing ugyanarról az ügyfélről úgy, hogy ne egymás ellen dolgozzanak. A tanácsadás nekem nem gyors válasz, hanem fegyelmezett tisztázás. És ez sokszor kényelmetlenebb, mint egy új kampányötlet. De pont ezért hasznosabb.

A marketing nem termék, hanem döntési kultúra

Az egyik legfontosabb felismerésem az volt, hogy a legtöbb ügyfélnél a marketingprobléma nem marketingprobléma, hanem döntési dilemma. „Kihez szólunk?” „Mit vállalunk fel?” „Mit engedünk el?” „Mennyit kockáztatunk?” „Mikor mondjuk ki, hogy ez nem a mi piacunk?” Ezek nem technikai kérdések. Ezek identitáskérdések. És erre nem lehet válaszolni egy „kampánycsomaggal”. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar vállalkozói közegben különösen erős a bizonytalanság: sokan attól félnek, hogy ha szűkítenek, akkor elveszítenek vevőket. Pedig a valóság sokszor az, hogy ha nem szűkítesz, akkor nem lesz elég erős állításod ahhoz, hogy bárki komolyan vegyen. A piac nem jutalmazza a képlékeny cégeket. A piac azt jutalmazza, aki világosan vállal valamit, és azt következetesen végigviszi.

Egy átlagos magyar KKV-nál ez úgy néz ki, hogy a tulajdonos egyszerre akar árversenyt nyerni és prémiumként megjelenni. Egyszerre akar „olcsón sok ügyfelet” és „kevés ügyfélből magas profitot”. Egyszerre akar rövid távú bevételt és hosszú távú márkaépítést, de közben nincs rendben a termékígéret, nincs rendben a kiszolgálás, és nincs rendben az utánkövetés. Ilyenkor a hirdetés csak felerősíti a problémát: több érdeklődő jön, több panasz jön, több visszafordulás jön. A tanácsadói munka itt kezdődik: visszamegyünk a döntésekhez. Mit adunk el valójában? Mi a vásárlási akadály? Mi az, amit a cég tud, és mi az, amit csak szeretne tudni? Milyen belső határaink vannak? Ha a cég nem tudja kiszolgálni a növekedést, akkor nem az a kérdés, hogyan költsünk többet, hanem az, hogyan építsünk stabilabb működést. A marketing így válik döntési kultúrává: nem kampányokról beszélünk, hanem arról, milyen cég akarunk lenni. Aki ezt megérti, annak a marketing nem teher lesz, hanem vezetői eszköz. Aki nem érti, annak a marketing mindig „fájdalom” marad, mert a rossz döntések újra és újra visszajönnek a számokban.

Tanulás és újraírás: amikor a szakmai ego helyett rendszer épül

2018 és 2020 között sok minden változott, és ezt nem tudnám úgy leírni, hogy ne beszéljek a tanulásról és a kudarcokról. Részt vettem digitális értékesítési programokban, szövegírói mesterképzéseken, és volt egy olyan időszakom is, amikor gyakorlati újságírói mentorálásban tanultam tartalomstratégiát. Ezek a képzések nem azért voltak hasznosak, mert „új trükköket” adtak, hanem mert rendszerbe rendezték a gondolkodást. Közben megírtam az első könyvemet is, Én Megmondtam címmel. Ma már nem vagyok büszke rá. Nem azért, mert ne lett volna benne munka, hanem mert akkor még nem volt meg bennem az a mélység, amit ma képviselek. És ezt ki is merem mondani. A fejlődés nem arról szól, hogy mindig jól nézzen ki a múltad. A fejlődés arról szól, hogy képes vagy újraírni magad, amikor rájössz, hogy valami nem elég jó.

Ez a szemlélet vezetett el ahhoz, hogy 2023-ban kiadjam az Online Marketing és Pszichológia című könyvet. Ez már nem „marketinges tippek” gyűjteménye, hanem egy integrált látásmód: marketing, pszichológiai mechanizmusok, döntéselméleti logika és üzleti stratégia együtt. Dajka Gábor tapasztalata szerint a hazai mikro- és kisvállalkozók egy része hajlamos külföldi óriáscégek eszközeit másolni, miközben a magyar piac mérete, hangulata és tőkeereje teljesen más. Én nem trendeket akartam lemásolni, hanem olyan alapokat akartam átadni, amik a változások közepette is működnek. Ezzel párhuzamosan elindítottam Egerben a coaching szolgáltatásomat, és újra elkezdtem tanulni, ezúttal a Varsói Menedzsment Egyetemen, ahol pénzügyi, analitikai és menedzsment ismereteket mélyítek. Mert számomra a tanácsadás nem múltbéli címkékből él, hanem jövőbeli elköteleződésből. Aki tanácsadóként megáll, az a saját ügyfeleit hagyja cserben. A piac nem vár. Neked sem szabad.

A stratégia nem terv, hanem vállalás

Tanácsadói munkáim során újra és újra látom: sok cégvezető nem stratégiát akar, hanem egy tervet. Egy ütemezést, néhány KPI-t, és egy listát, hogy „mit csináljunk a következő negyedévben”. Ez érthető, de nem elég. A stratégia nem Excel, és nem prezentáció. A stratégia az, amit mérlegelés után elhagyunk. A stratégia az, amit nem csinálunk, akkor sem, ha épp most mindenki arról beszél. A stratégia az, amiben kitartunk akkor is, amikor jön egy újabb „csodamegoldás”, ami állítólag mindent felgyorsít. Dajka Gábor tapasztalata szerint a stabil növekedés ott kezdődik, hogy a cég kimondja: „ezek a dolgok nem nekünk valók”, és nem szégyelli ezt. A döntési fegyelem sokszor fáj, mert lemondás. De a lemondás nem veszteség, hanem fókusz.

Ezen a ponton jön be a coaching szemlélet. Mert a stratégia belső munka is. A vezetőnek el kell bírnia, hogy nem tetszik mindenkinek. El kell bírnia, hogy lesz, aki nem ért egyet. El kell bírnia, hogy az első hetekben nem jön azonnal eredmény. Ha a vezető alapmintázata a halogatás, akkor sosem lesz döntés, csak „még egy kör”. Ha az alapmintázata a túlzott alkalmazkodás, akkor a márka hangja mindig elmosódik. Ha az alapmintázata a kontrollvágy, akkor a csapat nem tanul meg felelősséget vállalni, mert minden az utolsó pillanatban visszakerül a vezetőhöz. Ezek nem marketingproblémák, de a kampányok eredményeiben tökéletesen látszanak. És itt jön az a pont, ahol a befektetői gondolkodás is segít: a kockázat nem ellenség, hanem kezelendő tényező. A kockázat csökkentése nem azt jelenti, hogy nem lépünk, hanem azt, hogy tiszta szabályokkal lépünk. A stratégia ezért nálam nem „szép jövőkép”, hanem vállalás: mi a cél, mi a határ, és mi a következő logikus lépés. Aki ezt megérti, az nem csak marketinget épít, hanem vállalkozást.

A tanácsadás határai és a felelősség kérdése

Az egyik legnehezebb kérdés tanácsadóként mindig ugyanaz: meddig tart a tanácsadás, és honnan kezdődik a felelősség? Sok vezető vár tőlem konkrét válaszokat. „Mit csináljak?” „Melyik csatornát válasszam?” „Mennyit költsek?” Ezekre lehet mondani számokat és taktikákat, de ha én mondom meg, és ő csak végrehajtja, akkor a tanácsadásból függőség lesz. Dajka Gábor tapasztalata szerint a rossz tanácsadó az, aki a saját egóját építi az ügyfél döntéseire. A jó tanácsadó az, aki visszateszi a döntést a vezető kezébe, miközben segít tisztábban látni. Nem azért, mert nem lenne véleményem. Van. De pontosan tudom: nem én viszem a cég következményeit. Nem én élek együtt a döntés utóhatásaival. Ez nem romantikus alázat, hanem szakmai fegyelem.

A tanácsadás határa ott van, ahol a szervezet felelőssége kezdődik. Én nem vezetem a céget, csak segítek, hogy aki vezeti, jobban lásson. Ezért dolgozom úgy, hogy legyenek szerepek, legyenek döntési pontok, legyenek megállási szabályok. A tanácsadás akkor lesz stabil, ha a cég nem engem akar „megkérdezni”, hanem megtanul a saját rendszerében dönteni. Ezért hiszek a hosszú távú partnerségekben: nem gyors válaszokat adok, hanem építem a gondolkodási kultúrát. Van, akivel 5–10 éve együtt dolgozom folyamatosan. Nem azért, mert nem tudná egyedül megoldani a kampányokat, hanem mert neki is fontos, hogy legyen egy külső nézőpont, aki nincs benne a napi túlélés logikájában. A tanácsadás értéke nem mindig azonnal látszik. De ha jól csináljuk, évekkel később is hat. Mert a döntések, amiket ma hozol, akkor is alakítják a céget, amikor már rég nem gondolsz rájuk. Ez a súlya ennek a munkának. És ezért nem fér bele a „majd kitaláljuk menet közben” mentalitás. A piac nem együttérző. A piac csak mér.

Hogyan dolgozom: a tanácsadói folyamat rövid, de fegyelmezett menete

Sokan azt várják egy marketingtanácsadótól, hogy „megmondja a tutit”. Én inkább azt ígérem: rendet teszünk a döntésekben, és ettől a kivitelezés is jobb lesz. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb együttműködés ott siklik félre, hogy nincs közös definíció: mi a cél, mi a siker, és mi a vállalható kockázat. Ezért nálam a folyamat nem úgy indul, hogy „milyen hirdetést csináljunk”, hanem úgy, hogy milyen üzleti állítást akarunk bizonyítani. A tanácsadói munka egy része kifejezetten unalmasnak tűnhet elsőre: célok tisztázása, mérési definíciók, termékígéret rendbetétele, ügyfélút feltérképezése (és igen, itt direkt nem használok nagy szavakat: egyszerűen megnézzük, milyen lépéseken megy át az ember, amíg vásárló lesz). A másik része viszont felszabadító: amikor a csapat végre ugyanarról beszél, és nem egymás mellett dolgozik.

Az alábbi lépések nagyjából lefedik azt, ahogy én marketingtanácsadóként és business coachként egy együttműködést felépítek:

• Diagnózis: mi a jelenlegi helyzet, hol szivárog a pénz vagy az energia, és mi az, amit biztosan tudunk, nem csak sejtünk.
• Cél és fókusz: egy elsődleges cél, maximum egy másodlagos. Ha több van, az rendszerint szétesik.
• Üzenet és ajánlat: mit ígérünk, mivel támasztjuk alá, és milyen ellenérvekre számítunk.
• Csatorna és kivitelezés: nem „divatból”, hanem cél és közönség szerint.
• Mérés és döntés: mit nézünk hetente, mit havonta, és mi számít „állítsuk le” jelzésnek.
• Visszacsatolás: tanulságok rögzítése, hogy ne ugyanazt a kört fussuk újra.

Ha ezt rendszerszinten akarod látni, itt egy rövid sablon, amit a legtöbb ügyféllel már az elején kitöltünk:

Önismereti miniteszt: készen állsz-e tanácsadóval dolgozni?

A tanácsadás nem mindenkinek való ugyanabban az élethelyzetben. Ha ezt a részt komolyan veszed, sok pénzt és ideget spórolsz magadnak. Pipáld végig magadban őszintén:

• Tudod-e egy mondatban megfogalmazni, mit adsz el, és miért jobb ez, mint az alternatívák?
• Van-e bármilyen mérési rendszered, amiben megbízol, vagy csak érzésekből működteted a marketinget?
• Képes vagy-e kimondani, hogy bizonyos vevőket nem akarsz, még akkor sem, ha rövid távon pénzt hoznának?
• Ha egy kampány nem működik, az első reakciód a hibáztatás, vagy a vizsgálat?
• El tudod-e fogadni, hogy a tanácsadó nem dönt helyetted, csak segít tisztábban dönteni?

Ha ezekre a kérdésekre több helyen bizonytalan a válaszod, az nem baj. Csak annyit jelent, hogy először alapokat kell rendbe tenni. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legjobb együttműködések nem ott indulnak, ahol „minden tökéletes”, hanem ott, ahol a vezető hajlandó szembenézni azzal, ami még nincs rendben.

Dajka Gábor – szerzői bemutatás

Dajka Gábor marketingtanácsadó, business coach, cégvezető és befektető, az Online Marketing és Pszichológia című könyv szerzője. Pályája 2007-ben indult programozóként, majd digitális kampányfejlesztéssel, Google Ads-specializációval, tanácsadással és tartalomstratégiával bővült. 2013 óta vállalkozó, 2016 óta cégtulajdonos. Munkájában a stratégiai marketing gondolkodást ötvözi a mérhetőség szemléletével és a vezetői döntéstámogatás eszközeivel. Nem pszichológusként dolgozik, de kifejezetten foglalkoztatják a pszichológiai mechanizmusok, mert tapasztalata szerint a marketingben a döntések ritkán tisztán racionálisak. Coachként abban segíti az ügyfeleit, hogy a cég pozicionálása, a célcsoport-fókusz és a márkaidentitás ne kampányötletek szintjén, hanem vezetői szinten legyen tiszta.

Gábor számára a tanácsadás nem egyszeri beavatkozás, hanem hosszú távú partnerség: több ügyfele 5–10 éve dolgozik vele folyamatosan. Saját bevallása szerint ENTJ személyiségtípusú, DISC szerint domináns („piros”), ami a munkájában határozott fókuszt, gyors döntési logikát és következetes végrehajtási elvárásokat jelent. Tapasztalatait coaching, pénzügyi és üzleti képzésekkel folyamatosan mélyíti; jelenleg a Varsói Menedzsment Egyetem hallgatója. Szakmai múltjában helyet kapott többek között e-kereskedelmi és szövegírói képzés, analitikai ismeretek fejlesztése, valamint a Google szakmai programjai. Befektetői szemlélete miatt a marketingre nem költésként, hanem kockázattal járó, de menedzselhető befektetésként tekint: a cél a kiszámítható megtérülés, a fegyelmezett tesztelés és a tanulás intézményesítése a cégben. A mottója egyszerű, és minden munkáján átüt: a tanács nem hangos, hanem pontos.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, miért lettem marketingtanácsadó, azt mondanám: mert elegem lett a felszínből. A kampányok felszínéből, a „csináljunk valamit gyorsan” pánikreakciókból, és abból, hogy a marketinget sokan még mindig úgy kezelik, mint egy különálló szigetet a cégben. Dajka Gábor tapasztalata szerint a marketing akkor kezd el stabilan pénzt termelni, amikor a cégben a döntések tiszták. Amikor nem az történik, hogy az egyik héten árat csökkentünk, a másik héten prémium márkát játszunk, a harmadikon pedig kétségbeesetten „több leadet” akarunk. A piac nem büntet, csak visszajelez. Te pedig vagy tanulsz ebből, vagy újra és újra ugyanazt a kört futod.

„A tanács nem válasz – hanem tisztánlátás.” – Dajka Gábor

És itt jön a provokáció, amit sok vezető nem szeret hallani: a legtöbb marketingkudarc nem a platformok miatt van, és nem a „rossz kreatív” miatt. Hanem azért, mert nincs döntési fegyelem. Nincs kimondva, kihez szólunk. Nincs felvállalva, mit jelent nálunk a minőség. Nincs meghatározva, mennyi kockázat fér bele. Nincs rendben a felelősség: ki dönt, ki mér, ki állít le. Ha ezt nem teszed rendbe, akkor a marketinged mindig rángatózni fog a piaci zajra. Ha rendbe teszed, akkor a marketinged nemcsak ügyfelet hoz, hanem bizalmat épít, és a bizalom a magyar piacon drágább valuta, mint a kattintás. Én ezért lettem tanácsadó: mert a kampány a látható rész. A döntések a valódi munka. És ha te vezetőként hajlandó vagy a döntéseid minőségén dolgozni, akkor a marketing nem gond lesz, hanem előny. Nem „megúszandó feladat”, hanem üzleti eszköz. Aki ezt komolyan veszi, az hosszú távon nemcsak jobb kampányokat csinál, hanem erősebb céget épít.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Mi a különbség a marketing kivitelezés és a marketingtanácsadás között?

A kivitelezés arról szól, hogy valaki megcsinálja a feladatot: hirdetést állít be, kreatívot készít, kampányt optimalizál. A tanácsadás ezzel szemben a döntésekkel foglalkozik: miért ezt csináljuk, miért most, és mi az a vállalás, ami miatt működni fog. Dajka Gábor tapasztalata szerint kivitelezés nélkül a tanácsadás könnyen elrugaszkodik a valóságtól, tanácsadás nélkül pedig a kivitelezés könnyen „vaktában futás” lesz. A legjobb működés ott van, amikor a döntések tiszták, és a kivitelezés fegyelmezetten követi őket.

Mikor érdemes marketingtanácsadót bevonni egy vállalkozásba?

Akkor, amikor nem csak több hirdetést akarsz, hanem jobb döntéseket. Tipikus helyzet: van forgalom, de nincs profit; van érdeklődő, de kevés a minőségi ügyfél; van kampány, de nincs következetes növekedés. Ilyenkor gyakran nem a platformot kell cserélni, hanem a fókuszt. Dajka Gábor tapasztalata szerint a tanácsadó akkor ad a legtöbbet, amikor a cég már érzi, hogy „valami nincs rendben”, de nem tudja megfogalmazni, hol csúszik el a rendszer. A tanácsadó feladata ezt tisztázni, és a döntéseket vállalhatóvá tenni.

Mitől nehéz a magyar piacon marketinget építeni, és mit lehet ezzel kezdeni?

A magyar piacon a bizalom törékeny, az árérzékenység erős, és a vállalkozások jelentős része tőkehiányos. Ez azt jelenti, hogy a „majd hosszú távon megtérül” típusú ígéretek gyakran nem férnek bele a cég életébe, mert rövid távon is kell eredmény. Dajka Gábor tapasztalata szerint ezért különösen fontos a tiszta ajánlat és a bizonyítható állítás: mit kap az ügyfél, miért éri meg, és hogyan csökkented a kockázatát (garancia, próba, átlátható feltételek). A stabil növekedéshez pedig elengedhetetlen a saját adatbázis építése (CRM, hírlevél, utánkövetés), mert ez ad védelmet akkor is, amikor a hirdetési piac drágul.

Honnan tudom, hogy egy tanácsadó valóban jó, és nem csak jól beszél?

Figyeld, hogy kérdez-e. A jó tanácsadó nem az első 10 percben „megmondja”, hanem tisztáz. Kéri a számokat, rákérdez a működésre, és nem ígér azonnali csodát. Dajka Gábor tapasztalata szerint a jó tanácsadó kényelmetlenül pontos: nem engedi el a homályos mondatokat, és nem hagyja, hogy a cég „mindenkinek mindent” akarjon. Emellett legyen transzparens a felelősségben: mit vállal, mit nem vállal, és hogyan hoz döntést a rendelkezésre álló információk alapján. A tanácsadás nem show, hanem munka. Ha valaki csak show-t ad, azt előbb-utóbb a számok leleplezik.

Források

• ISO 20700:2017 – Guidelines for management consultancy services (ISO)
• Institute of Management Consultants USA – Code of Ethics
• ICF Australasia – What is Coaching? (ICF definícióval)