A digitális marketingben sokan még mindig abban bíznak, hogy az algoritmus majd „eldönti helyettünk az igazságot”. A Google okos, a rendszer figyel, ha pedig valaki csal, azt úgyis kiszűrik – gondolja a legtöbb hirdető. Ez a hozzáállás kényelmes, de veszélyes. Különösen a helyi szolgáltatók piacán – víz-gáz-fűtésszerelés, duguláselhárítás, autómentés –, ahol egyetlen konverzió (egy bejövő hívás vagy lead) könnyedén érhet 10–15 ezer forintot, a PPC-kampányok napi költése pedig sokszor meghaladja a klasszikus kisvállalkozói reklámbüdzsét. Itt minden kattintás pénzügyi döntés; ha ezt nem így kezeled, már induláskor hátrányból futsz neki a versenynek.
A helyi szolgáltatóknál különösen éles a verseny. Kis piac, néhány szereplő, akut probléma (csőtörés, dugulás, lerobbant autó), az ügyfél pedig a Google első oldalán keres megoldást. A legtöbb hirdető ugyanarra a pár keresőkifejezésre lő, nagyon hasonló hirdetészövegekkel, és sokan nem építettek ki hosszú távú márkát, ügyfélkapcsolati rendszert. Ilyen közegben a kattintáscsalás (click fraud) kísértése nagy: a konkurens számára „csábító” lehet az a gondolat, hogy pár kattintással meg tudja drágítani a szomszéd hirdetését. A kérdés ezért ma már nem az, hogy történik-e kattintáscsalás, hanem az, hogyan reagálsz rá üzletileg, technikailag és etikailag.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-knál két szélsőség uralkodik: vagy teljes tagadás („ugyan, ki foglalkozna velem ennyit, hogy kattintgasson rám?”), vagy teljes paranoia („minden kattintás biztosan a konkurens”). A valóság ennél sokkal árnyaltabb. A hirdetési rendszerek valóban védenek bizonyos szintig, de nem helyettesítik a tudatos kampánykezelést. A versenytársak közül pedig lesz, aki taktikázik a kattintásokkal, de sokszor maga a rosszul megtervezett stratégia égeti el a pénzt. A hatékonyság és a transzparencia itt nem egy „beállítás” kérdése, hanem gondolkodásmódé: egyszerre kell értened a technikai védekezést, a fogyasztói viselkedést és a piaci etikát.
Mit csinál valójában a Google Ads a kattintáscsalás ellen?
Érdemes azzal kezdeni, hogy a Google Ads nem hagy teljesen magadra. A rendszer folyamatosan elemzi a kattintások mintázatait, és külön kategóriát tart fenn az úgynevezett érvénytelen kattintásokra (invalid clicks). Ide tartoznak többek között az automatikus eszközökkel generált kattintások, a nyilvánvalóan téves vagy véletlen kattintások, illetve a csalárd szándékú kattintások, amelyek mögött nem áll valós érdeklődés. A Google több lépcsőben szűri ezeket: egy részüket már eleve nem engedi be az aukcióba, másokat utólag azonosít és jóváírja az ellenértékét a hirdető egyenlegén. [oai_citation:0‡Google Help](https://support.google.com/google-ads/answer/42995)
Ez a szűrés a háttérben történik, és sok hirdető nem is tud róla, legfeljebb azt látja, hogy „valamiért” kevesebb a terhelt kattintás, mint a nyers forgalom. A Google Ads felületén be lehet kapcsolni az „érvénytelen kattintások” és „érvénytelen kattintási arány” oszlopokat, de a legtöbb fiókban ez nincs felkonfigurálva, így a hirdető hajlamos minden konverzió nélküli kattintást veszteségként elkönyvelni. A valóság ezzel szemben az, hogy a rendszer aktívan foglalkozik a click fraud jelenségével; több szabadalomban és szakmai anyagban is leírták, hogy IP-címeket, cookie-kat, eszközazonosítókat, földrajzi helyeket és viselkedési mintázatokat használnak az érvénytelen forgalom felismerésére.
A probléma ott kezdődik, amikor a hirdető erre a védelemre úgy tekint, mint „végső igazságra”. A Google nem lát mindent (például a te ügyfélszolgálati naplódat, CRM-adatbázisodat, offline panaszokat). Nem tudja, hogy az adott napon bejött tíz kattintásból hány lett tényleges kiszállás, mennyi bevételt hoztak, milyen minőségű ügyfeleket generáltak. Ezeket az összefüggéseket neked kell összeraknod. A platform annyit tesz, hogy csökkenti a legdurvább visszaélések hatását; a pénzügyi és stratégiai felelősség marad nálad. Ha ezt nem fogadod el, akkor nem marketinget csinálsz, hanem szerencsejátékot.
Milyen jelek utalnak arra, hogy nem valódi érdeklődők kattintják a hirdetéseidet?
A kattintáscsalás felismerése soha nem egyetlen jelből áll. Egy-egy furcsa kattintás, alacsony idejű látogatás vagy magas visszafordulási arány önmagában nem bizonyít semmit. A gyanú ott kezd megalapozottá válni, amikor egy időszakon át következetes mintázatot látsz. A nemzetközi szakirodalom és gyakorlati tapasztalat egyaránt azt mutatja, hogy a click fraud által érintett kampányokra jellemző a nagyon rövid átlagos munkamenet (gyakran 0–3 másodperc), a szinte nullához közelítő oldalletöltésszám, valamint az azonos időablakokban megjelenő, hirtelen megugró kattintásszám.
Egy átlagos magyar KKV-nál ez így néz ki: tegyük fel, hogy víz-gáz-fűtésszerelőként hirdetsz, és azt látod, hogy délután 3 és 4 óra között néhány napon át hirtelen megugrik a kattintásszám, miközben az átlagos munkamenet hossza néhány másodperc, nincs hívás, nincs ajánlatkérés, a felhasználók pedig mind ugyanabból a városrészből érkeznek. Más napszakokban ugyanennyi költés mellett stabilan jönnek a hívások, a folyamatos munkamenetek, és látszik a normális keresési viselkedés (kulcsszóra érkezés, görgetés, több oldal megtekintése). Ha a „furcsa” időszakok lokációja, időzítése és mennyisége visszatérő, akkor érdemes gyanakodnod.
Ilyenkor két dolgot kell elválasztani. Az egyik, hogy technikailag van-e értékelhető bizonyítékod (Analytics riportok, szerverlogok, hőtérképes felvételek, IP-címlisták), a másik pedig, hogy üzletileg mekkora kárt okoz a jelenség. Ha napi 2–3 kattintás „gyanús”, de a kampány összességében profitot termel, akkor nincs értelme mindent ennek alárendelni. Ha viszont a költség jelentős része olyan időszakokra vagy lokációkra esik, amelyek konverziót nem hoznak, és ez hetek óta így van, akkor a védekezés már stratégiai kérdés. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb magyar kampány nem azért bukik el, mert kattintáscsalás áldozata, hanem mert senki nem nézi rendszeresen a számokat – így a valódi problémák (rossz árazás, gyenge ajánlat, rosszul célzott kulcsszavak) és az esetleges visszaélések is észrevétlenül maradnak.
IP-szűrés Google Ads-ben: manuális védekezés, ha már látod a mintát
Amikor már nem csak „érzésed” van, hanem adatokkal alátámasztott gyanúd, akkor jöhet szóba az IP-szűrés. Ez technikailag azt jelenti, hogy bizonyos IP-címeket vagy tartományokat kizársz a hirdetéseid megjelenítéséből. Ez a módszer akkor hasznos, ha azonosítottál olyan forgalmat, amely gyanúsan viselkedik (napi többszöri kattintás, nulla konverzió, azonos napszak, azonos helyszín), és joggal feltételezed, hogy nem valós érdeklődő áll mögötte. Ilyen lehet például egy konkurens irodájának hálózata vagy egy konkrét eszköz, amelyről újra és újra érkeznek irreleváns kattintások.
A Google Ads lehetőséget ad arra, hogy kampányonként IP-címeket zárj ki. A felület logikája röviden: belépsz az adott kampány beállításaiba, megkeresed a haladó vagy további beállításokat, és ott találod az IP-kizárás mezőt. Ide soronként tudsz felvinni IPv4 címeket (például 81.182.105.14), illetve bizonyos tartományokat. Fontos korlát, hogy egy kampányban maximum 500 IP-cím vagy tartomány zárható ki, és IPv6-címeket a rendszer nem fogad el. Ez azt jelenti, hogy az IP-szűrés elsősorban célzott, „sebészeti” eszköz, nem tömeges védekezésre való.
Az igazi kérdés az, honnan szerzed meg az IP-ket. Ha saját tárhelyed van, a szerverlogokból (Apache, nginx) ki tudod olvasni, mely IP-címek kérik le rendszeresen ugyanazt az oldalt, nagyon rövid időt töltenek ott, és például mindig ugyanabban a napszakban érkeznek. Másik lehetőség, hogy hőtérképes vagy session-felvételes eszközöket (Hotjar, Microsoft Clarity típusú rendszerek) használsz, és az ott látott anomáliákat egyezteted a Google Ads kattintásadataival. A cél nem az, hogy minden gyanús jelre azonnal tiltólistát írj, hanem hogy néhány nap megfigyelés után objektív módon eldöntsd: szükséges-e kizárni az adott IP-t. Ha kizársz valakit, azt tekintsd üzleti döntésnek, ne indulatból hozott „bosszúnak”.
Időzítés, lokáció és eszközszintű szűrés: finomhangolás, nem pánikreakció
Az IP-szűrés mellett három olyan beállítási terület van, amelyet sokan alulértékelnek, pedig sok esetben ezekkel lehet a legtöbb kárt megelőzni: az időzítés (ad scheduling), a földrajzi célzás és az eszközszintű finomhangolás. Ha például azt látod, hogy az éjszakai órákban rendszeresen elmegy a napi költség nagy része, de csak nappal érkeznek hívások és megrendelések, érdemes elgondolkodni az éjszakai hirdetések korlátozásán vagy teljes lekapcsolásán. Helyi szolgáltatóknál (duguláselhárítás, autómentés) lehet indokolt a 0–24-es jelenlét, de még ilyenkor is érdemes megnézni, hogy az éjszakai kattintások arányosan hoznak-e bevételt, vagy csak viszik a pénzt.
A földrajzi célzás finomhangolása szintén hatékony védekezés lehet a „kósza” kattintások ellen. Ha egyértelműen látod, hogy bizonyos városrészekből vagy településekről soha nem érkezik megbízás, miközben a kattintások száma jelentős, akkor egyszerűen kizárhatod ezeket a területeket, vagy alacsonyabb ajánlati szorzót adhatsz rájuk. Ezzel nem csak a potenciális kattintáscsalókat szorítod ki, hanem azokat a felhasználókat is, akiket földrajzi okokból amúgy sem szolgálnál ki. Hasonló a helyzet az eszközökkel: ha például azt látod, hogy a mobilról érkező forgalom adja a gyanús kattintások túlnyomó részét, miközben a legtöbb megrendelés asztali gépről érkezik, akkor érdemes lehet külön kampányokra bontani a mobil és desktop forgalmat, és eltérő stratégiával kezelni őket.
Fontos, hogy ezeket a lépéseket ne félelemből hozd meg. A cél nem az, hogy minimálisra csökkentsd a látszólag kockázatos kattintásokat, hanem az, hogy olyan kampányt építs, ami a valós ügyfelekhez igazodik. Ha a számok azt mutatják, hogy bizonyos időszakokban, helyszíneken vagy eszközökön csak elenyésző a bevétel, akkor üzletileg racionális döntés ott szűkíteni – függetlenül attól, hogy van-e kattintáscsalás vagy nincs. Ha pedig a szűkítés után a teljesítmény javul, az önmagában erős visszajelzés a stratégiád helyességéről, függetlenül attól, hogy valaha is bizonyítani tudod-e a konkrét visszaélő személyét.
Külső click fraud védelmi rendszerek: mikor érdemes plusz pénzt költeni rájuk?
Bizonyos szint fölött a Google saját védelme és a manuális beavatkozás már nem elég. Nemzetközi szinten több olyan specializált szolgáltatás létezik, amely kifejezetten a kattintáscsalás felismerésére és megelőzésére szakosodott. Ezek a rendszerek jellemzően nemcsak az IP-címet figyelik, hanem eszközlenyomatot (böngésző, operációs rendszer, képernyőfelbontás), geolokációt, VPN-használatot, viselkedési mintázatot is. A kattintásokat valós időben elemzik, és ha gyanús tevékenységet észlelnek, automatikusan kizárják a felhasználót a jövőbeli hirdetésmegjelenítésekből, jellemzően úgy, hogy IP-kizárást vagy egyedi azonosítást állítanak be a Google Ads fiókban.
Ezek a szolgáltatások általában havi előfizetéses modellben működnek, és nem olcsók. Dajka Gábor tapasztalata szerint akkor érdemes komolyan fontolóra venni őket, ha a napi hirdetési költésed tartósan eléri vagy meghaladja a 10–20 ezer forintos szintet, és olyan piacon hirdetsz, ahol a verseny nagyon koncentrált (például nagyvárosi víz-gáz-fűtésszerelés vagy non-stop duguláselhárítás). Ilyen környezetben már néhány százaléknyi megtakarított érvénytelen kattintás is könnyen fedezheti az előfizetés árát, különösen akkor, ha a kattintásonkénti költség 800–1500 forint között mozog.
Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a külső védelem nem oldja meg a rossz ajánlat, a gyenge weboldal, a nem létező ügyfélkezelés problémáit. Ha maga a marketingrendszered gyenge, akkor a kattintáscsalás elleni szoftver ugyan adhat egy kis biztonságérzetet, de valójában csak egy „drágább tűzoltókészülék” lesz egy rosszul megépített házban. Érdemes ezért először a saját alapjaidat rendbe tenni: tiszta kampánystruktúra, jól megírt hirdetések, értelmes landing oldal, következetes mérés. Ha ezek megvannak, és továbbra is azt látod, hogy a számok szerint jelentős érvénytelen forgalom ér, akkor már van értelme külső rendszeren gondolkodni, mert lesz mihez viszonyítanod az eredményeit.
Etikai és jogi kérdések: hol húzódik a fair verseny határa?
A kattintáscsalás nem csak technikai jelenség, hanem etikai és jogi probléma is. Amikor egy versenytárs szándékosan kattintja le a hirdetésedet, valójában nem „okos trükköt” alkalmaz, hanem anyagi kárt okoz. A magyar versenyjogi környezet elvben ismeri a tisztességtelen piaci magatartás fogalmát, és ha egy vállalkozás bizonyíthatóan ilyen módon próbálja ellehetetleníteni a másikat, annak elvileg lehetnek jogi következményei. A gyakorlatban azonban nagyon magas a bizonyítási küszöb: naplók, Analytics riportok, szerverlogok, esetleg külső szakértői vélemény szükséges ahhoz, hogy jogilag is támadható legyen egy konkrét vállalkozó.
Stratégiai szempontból ezért érdemes különválasztani két kérdést. Az egyik, hogy meddig megy el egy versenytárs, és neked mikor éri meg jogi szintre emelni az ügyet. A másik, hogy milyen értékrendet akarsz képviselni a piacon. Dajka Gábor tapasztalata szerint a kattintáscsalással élő cégek ritkán építenek hosszú távú, stabil vállalkozást. Rövid távon lehet, hogy nyernek néhány megrendelést, vagy sikerül kiszárítaniuk egy-két szereplő hirdetési büdzséjét, de közben nem fejlesztik sem az ajánlatukat, sem a rendszerüket, sem az ügyfélkapcsolataikat. Hosszabb távon azok a cégek maradnak talpon, akik a saját értékükbe fektetnek, és transzparens, mérhető, fejleszthető marketinget építenek.
Ha úgy érzed, hogy egy konkrét versenytárs tudatosan és szisztematikusan visszaél a hirdetéseiddel, első lépésként dokumentálj: mentsd a logokat, készíts riportokat, rögzítsd a mintázatokat. Ezzel párhuzamosan tedd meg a technikai védekezési lépéseket (IP-szűrés, időzítés, lokációs szűkítés). Ha ezek után is folytatódik a jelenség, és a kár jelentős, akkor lehet értelme jogi tanácsot kérni. De fontos: ne a bosszú vezessen, hanem az üzleti racionalitás. Lehet olyan helyzet, amikor egyszerűen olcsóbb és gyorsabb új szolgáltatási csomagot, erősebb márkát és jobb ajánlatot építeni, mint éveken át jogászkodni egy bizonyíthatatlan ügyön.
Stratégiai szemlélet: ne a kattintáscsalás köré építsd a marketingedet
A kattintáscsalás elleni védekezés fontos, de nem ebből kell kiindulnia a marketingstratégiádnak. Ha minden döntésedet az vezeti, hogy „hogyan védjem ki a konkurens kattintásait”, akkor valójában lemondtál a kezdeményezésről. Ahelyett, hogy piacot építenél, reagálsz. Ahelyett, hogy ügyfélélményt fejlesztenél, a logfájlokat bámulod. Rövid távon ez érthető, főleg ha szűk a büdzsé, hosszú távon viszont zsákutca. Egy stabil vállalkozás stratégiája három szinten épül: piaci pozícionálás (kinek, mit és miért), rendszerépítés (folyamatok, mérés, kommunikáció) és védekezés (kockázatkezelés, csalások kezelése). A kattintáscsalás csak az utolsó kategória része.
Az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben részletesen foglalkozom azzal, hogyan érdemes a magyar, tőkehiányos piacon marketingstratégiában gondolkodni. A legtöbb hazai vállalkozó ott rontja el, hogy a külföldi milliárdos cégek taktikáit próbálja másolni, miközben teljesen más a kulturális környezet, a fogyasztói gondolkodás és a rendelkezésre álló erőforrás. Ha nincs rendben a buyer persona meghatározása, ha nincs világos értékajánlatod, ha nincs konzisztens tartalomstratégiád, akkor hiába védekezel a kattintáscsalás ellen, a kampányaid továbbra sem fognak hatékonyan működni. A technikai védekezés csak akkor hoz valódi eredményt, ha egy átgondolt, pszichológiai mechanizmusokkal is számoló marketingrendszerbe illeszted.
Dajka Gábor tapasztalata szerint a legjobb védelem végső soron az, ha olyan szintre emeled a céged gondolkodását, hogy a kattintáscsalás csak zaj legyen a rendszerben, ne pedig mindent elsöprő probléma. Ha jól választod meg a kulcsszavakat, ha a hirdetéseid előszűrik azokat, akik nem valók hozzád, ha a landing oldalaid egyértelműen kommunikálják az árakat, feltételeket, és ha a belső folyamataid gyorsan reagálnak a bejövő leadekre, akkor minden egyes érvénytelen kattintás súlya csökken. A cél nem az, hogy nullára csökkentsd a veszteséget – mert ezt nem lehet –, hanem az, hogy olyan rendszert építs, amely messze a csalások szintje fölött termel nyereséget.
Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint
Vállalkozóként egy ponton el kell döntened, hogy hogyan tekintesz a Google Ads-re és általában a digitális hirdetésre. Vagy úgy, mint egy szerencsejátékra, ahol reméled, hogy az algoritmus majd jól keveri a lapokat, és ha valaki csal, azt „a rendszer úgyis elintézi”. Vagy úgy, mint egy tudatosan felépített pénzügyi eszközre, ahol minden kattintás befektetés, minden beállítás döntés, és minden adat visszajelzés. Az első hozzáállás kényelmes, de benne van a csőd kockázata. A második fárasztóbb, de ezzel lehet stabil céget építeni. Én az utóbbit javaslom.
„Ha a hirdetési büdzsédre nem úgy nézel, mint egy befektetésre, akkor előbb-utóbb valaki más fogja úgy kezelni – csak ő a saját számlájára fogja felírni a nyereséget.” – Dajka Gábor
Ne legyenek illúzióid: lesznek versenytársak, akik visszaélnek a kattintásokkal. Lesznek időszakok, amikor azt érzed, hogy a rendszer igazságtalan, és a pénzed fele a semmibe megy. De ez nem ok arra, hogy feladd a felelősséget. Használd ki a Google beépített védelmét, tanuld meg értelmezni az Analytics adatait, alkalmazz IP-szűrést és időzítési/lokációs finomhangolást, és ha indokolt, fontold meg a külső click fraud védelmet. Közben pedig ne feledd: a legjobb védekezés mindig az, ha olyan ajánlatot, olyan márkát és olyan rendszert építesz, amely hosszú távon erősebb, mint bármelyik kattintáscsaló trükkje.
Ha pedig úgy érzed, hogy ebben a folyamatban kell egy külső szem, egy stratégiai gondolkodó, aki nem csak technikai tippeket ad, hanem az egész vállalkozásodat segít átlátni, akkor marketing-tanácsadásra van szükséged, nem még egy „csodafegyverre” a hirdetési fiókba. Aki csak a kattintáscsalás ellen harcol, de közben nem épít rendszert, az mindig védekezni fog. Aki rendszert épít, annak a kattintáscsalás csak egy kezelendő kockázat lesz a sok közül – és nem a főszereplő a cég életében.
Szakértő válaszol – gyakori kérdések
Honnan tudom, hogy a gyenge kampányomat nem csak rossz beállítások, hanem kattintáscsalás rontja el?
Első lépésként mindig a saját hibalehetőségeidet zárd ki. Nézd át a kulcsszavakat, ellenőrizd, hogy releváns keresésekre jelensz-e meg, rendben van-e az ajánlatod, nem túl tág-e a földrajzi célzás, működik-e a mérés (konverziókövetés, call tracking). Ha ezek rendben vannak, és még mindig azt látod, hogy bizonyos időszakokban vagy lokációkból irreálisan magas a kattintásszám nulla konverzióval, nagyon rövid munkamenetekkel, akkor kezdj el gyanakodni érdemben a kattintáscsalásra. A hangsúly a mintázaton van: néhány „furcsa” kattintás normális, a következetes, hetek óta tartó anomália viszont már jel.
Mekkora költés fölött érdemes külső click fraud védelmi rendszert használni?
Általános ökölszabályként azt szoktam mondani, hogy napi 10–20 ezer forint stabil hirdetési költés alatt ritkán térül meg egy külső, havi díjas védelmi rendszer. Ilyen szinten általában elegendő a Google saját védelme, kiegészítve tudatos IP-szűréssel, időzítési és lokációs finomhangolással. Ha viszont rendszeresen ennek a többszörösét költöd, nagyon drága kulcsszavakra hirdetsz, és jól dokumentált gyanúd van arra, hogy jelentős részben érvénytelen kattintások égetik a pénzedet, akkor érdemes legalább tesztszinten kipróbálni egy ilyen rendszert. A döntést mindig számok alapján hozd meg: mennyit spórolsz, mennyibe kerül, és javul-e a kampány profitabilitása.
Mit tegyen egy magyar víz-gáz-fűtésszerelő vagy duguláselhárító, ha a konkurensére gyanakszik?
Először is ne indulatból cselekedj. Állíts be részletes jelentéseket a Google Ads-ben (időszak, lokáció, eszköz), és nézd meg, hogy hol látsz következetes anomáliát. Ha például mindig ugyanabból a városrészből, azonos napszakban érkezik sok rövid kattintás, akkor kezdd el vizsgálni a szerverlogokat, hogy milyen IP-címekről jönnek ezek a kérések. Ha van elég adatod, IP-szűréssel kizárhatod a gyanús címtartományt. Közben optimalizáld az ajánlatodat, a hirdetésszövegeidet és az időzítést is. Ha a védekezési lépések után is masszív a probléma és a kár jelentős, akkor dokumentáld a bizonyítékokat, és fontold meg, hogy jogi tanácsot kérsz – de csak akkor, ha reálisan van rá kapacitásod és értelme.
Érdemes-e jogi útra terelni a kattintáscsalás gyanúját a magyar piacon?
Elvileg igen, gyakorlatilag csak nagyon indokolt esetben. Jogi úton csak akkor van értelme elindulni, ha erős, jól dokumentált bizonyítékod van (logok, riportok, szakértői vélemény), a kár jelentős, és készen állsz arra, hogy időt, energiát és pénzt tettél már a technikai védekezésbe is. A legtöbb kisvállalkozónak rövidebb távon jobban megéri a saját rendszerét fejleszteni, a marketingstratégiáját erősíteni, és úgy beállítani a kampányait, hogy az esetleges kattintáscsalás csak a profit egy kisebb hányadát érintse. A jogi út nem kizárt, de ezt inkább végső, nem pedig első eszköznek tekintsd.
Ajánlott magyar videó/podcast
Ha szeretnél tovább gondolkodni azon, hogyan illeszkedik a Google Ads a teljes marketingrendszeredbe, és miért nem elég csak „feltekerni a költést”, ajánlom ezt a videómat:
Források
- Google Ads Súgó: Érvénytelen kattintások és megjelenítések
- P. Priyadharsini et al.: Advertisement Click Fraud Detection System – A Survey (IJERT)
- Setupad: Invalid Traffic – What Is It and How to Prevent It?
