Pénz és gazdaság

Mi a különbség az eredménykimutatás és a cash flow kimutatás között?

Észrevettem, hogy gyakran összekeverik az eredménykimutatás és a cash flow kimutatás tartalmát. Sokan azt gondolják, hogy ezek lényegében ugyanazt mutatják meg, csupán más nézőpontból.

Mi a különbség az eredménykimutatás és a cash flow kimutatás között?

Észrevettem, hogy gyakran összekeverik az eredménykimutatás és a cash flow kimutatás tartalmát. Sokan azt gondolják, hogy ezek lényegében ugyanazt mutatják meg, csupán más nézőpontból. A két kimutatás eltérő kérdésre válaszol, és ez rengeteg félreértéshez vezethet, ha valaki nem látja a köztük lévő eltéréseket. Amikor például egy vállalkozóval dolgozom a pénzügyi tervezésén, mindig óriási hangsúlyt fektetek arra, hogy értse: az egyik kimutatás az elszámolásra, a másik a valódi, kézzel fogható pénzmozgásokra koncentrál. Szerintem ez a felismerés már önmagában megkönnyíti a tervezést, és azt, hogy tudd, a számok miként festenek a vállalkozásod valós mindennapjaiban.

A számviteli kimutatások

Az eredménykimutatás az időszak bevételeit és ráfordításait, a mérleg egy meghatározott időpont vagyonát és annak forrásait mutatja be. A cash flow kimutatás szintén számviteli kimutatás: a pénzeszközök változását magyarázza. A számviteli törvény összemérési és elhatárolási szabályai miatt a bevétel és a pénz beérkezése eltérő időszakra eshet. A számla kiállítása önmagában még nem tesz egy összeget árbevétellé; a gazdasági teljesítés és a vonatkozó elszámolási szabály döntő. A kapott előleg például pénzbevétel lehet anélkül, hogy azonnal értékesítési árbevétel keletkezne. A készletbeszerzés kifizetése pedig nem azonos az eladott áru bekerülési értékének elszámolásával. Éppen ezek az eltérések magyarázzák, miért kell több kimutatást együtt olvasnod.

A számviteli kimutatások szerepe nagyrészt azt mutatják, milyen bevételeket realizált a cég, milyen költségei merültek fel, és ezek alapján melyik időszakban milyen eredmény keletkezett. A különféle országokban eltérő szabályrendszerek (például Magyarországon a helyi számviteli törvény, nemzetközi szinten pedig az IFRS vagy az US GAAP) rögzítik, hogyan kell elkészíteni az eredménykimutatást és a mérleget. A befektetők, a hitelezők és az adóhatóság számára is ezek a legfőbb támpontok, amikor a cég teljesítményéről és pénzügyi stabilitásáról véleményt alkotnak.

A probléma ott jelentkezhet, hogy a számviteli kimutatásokban szereplő eredmény és tőkehelyzet nem tükrözi egyértelműen, mennyi pénz van ténylegesen a vállalkozás számláján, vagy mennyi készpénz áll rendelkezésre. A számviteli elvek szerint lehet, hogy nyereséges vagy, papíron nagy összegű kintlévőségeid vannak, ám ha nem folyik be a pénz, és közben fizetni kellene a beszállítókat és a béreket, könnyen készpénzszűkébe kerülhetsz. Ezért szoktuk mondani, hogy a likviditás és a profit nem mindig jár kéz a kézben. Ez a két kimutatás – vagyis a számviteli alapú eredménykimutatás és a mérleg – nem képes teljesen megragadni a tényleges, pillanatnyi fizetőképességet.

A cash flow kimutatás

A cash flow kimutatás az időszaki pénzeszközváltozás bemutatásával egészíti ki a mérleget és az eredménykimutatást. A következő napok fizetőképességéhez emellett aktuális bank- és pénztáregyenleg, valamint esedékességi pénzforgalmi terv kell. Ha egyszerűen akarnám megfogalmazni, akkor arra válaszol, hogy a vállalkozásba milyen formában, mikor és honnan áramlott be pénz, illetve hová és mikor áramlott ki. A pénztár és a bankszámlák pénzmozgásai is ide tartoznak, tehát a „cash” itt nem kizárólag bankjegyet jelent. Ha valaha ránéztél egy cash flow táblázatra, láthattad, hogy három nagy blokkra osztják fel: működési, beruházási és finanszírozási szakaszra. Bár hazai és nemzetközi szinten is léteznek apróbb különbségek az elkészítés módjában, a lényeg ugyanaz marad: a kimutatás sorra veszi, mennyi pénz folyik be a működésből – például az ügyfelektől, a napi tevékenységekből –, és mennyi megy ki ugyanebből a körből. Utána azt vizsgálja, hogy a cég beruházásokra (például gépek, eszközök beszerzése) mennyi pénzt ad ki, vagy mennyi pénz folyik be esetleg ezek értékesítéséből. Végül azt is feltárja, hogy a finanszírozási műveletek – mint a hitelfelvétel és a tőkeemelés – hogyan befolyásolták a pénzkészletet.

Az osztalék besorolásánál figyelj az alkalmazott keretre: a magyar számviteli törvény szerinti cash flow séma a fizetett osztalékot a működési részben tartalmazza. Más szabályrendszer vagy vezetői kimutatás eltérően csoportosíthat. Összehasonlításkor ezért a sorok nevén túl a számítás tartalmát is egyeztesd.

Ezáltal a cash flow kimutatás lesz az, ami pontosan megmutatja, miként alakulnak a cég likvid forrásai. Külön előnye, hogy könnyű kideríteni belőle, ha egy cég csak papíron tűnik nyereségesnek, de közben nem jön be elegendő pénz, vagy fordítva: előfordulhat, hogy bizonyos egyszeri elhatárolások és leírások miatt az eredménykimutatásban még veszteséget mutat, miközben a valóságban már dől befelé a készpénz a nagyobb eladásoknak köszönhetően. Ez azért is nagyon lényeges, mert sok esetben a vállalkozások éppen a pénzáramok pontatlan felmérése miatt jutnak el a csőd veszélyéig. A tervezésnél ezért a ki nem fizetett vevőszámlákat esedékesség és várható megtérülés szerint bontsd fel. A teljes követelésállomány nem kezelhető következő heti biztos bevételként. Ugyanígy külön soron érdemes látni a már vállalt, de később fizetendő kötelezettségeket. Emiatt sok cégnek csődbe menni sem kell ahhoz, hogy komoly likviditási nehézségei adódjanak.

A számviteli kimutatás meghatározott szabályok szerint összeállított adatokból mutatja be a vállalkozás teljesítményét vagy vagyonát. Az alkalmazott szabályrendszer teszi értelmezhetővé az elszámolást és annak ellenőrzését. Ezért alkalmazzák az időbeli elhatárolásokat, az értékcsökkenési leírásokat, a különféle céltartalékokat, és sok más olyan eszközt, amelyek a beszámoló objektivitását hivatottak erősíteni. A befektető és a hitelező ezek alapján is megvizsgálhatja, milyen feltételezésekkel készült az értékelés. A tények értelmezésekor viszont gyakran hiányzik a kontextus: hiába jelent profitszint-emelkedést az eredménykimutatás, ha közben a cash flow kimutatás azt mutatja, hogy a pénzállomány csökken, mert a vevők késve fizetnek, vagy éppen nagy tételben vásároltál alapanyagot.

A pénzügyi tervezésnél és előrejelzésnél én általában mindkét kimutatást szeretem használni, mert a számviteli jelentésből világosan láthatóvá válik, hogy hol és mennyi bevétel, kiadás, adófizetési kötelezettség keletkezik, még akkor is, ha a pénzmozgások nincsenek szinkronban ezzel. Ezzel szemben a cash flow kimutatás megmutatja, mikor és mennyi a rendelkezésre álló valós pénzösszeg. Nem egy ismerős vállalkozó panaszkodott már arra, hogy lenyűgöző profitot mutattak ki, de mégsem tudták megvenni az új gépsort, mert nem volt annyi készpénz a számlájukon – a kintlévőségeik növekedése pedig csak papíron jelent pozitívumot. A lényeg, hogy a két dokumentum más megközelítésben készült, más célt szolgál, és egyik sem helyettesítheti a másikat.

Szemléltető példa: Egy szolgáltatói cégnek óriási növekedés volt kilátásban, sok új szerződést kötöttek, de a szerződések aláírása még csak várható megrendelésállományt jelentett. Az árbevétel elszámolása a teljesítéshez és az alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódott. A vevők a munka teljes megkezdése után több héttel fizettek, részletekben. A pénzügyi előrejelzésnél hiába tűnt csodásnak a növekedési ütem, ha nem látszott, hogy ezek a bevételek csak hónapok múlva érkeznek a cég számlájára. A cash flow kimutatás viszont pont ezt mutatta meg: az adott időszakban a valós beáramlás alig haladja meg a kiáramlást, így gondoskodni kellett rövid távú finanszírozásról. A számviteli kimutatás eközben jelentős növekedést mutatott a bevételben és papíron nyereséget is, mégsem volt elég készpénz a napi működés biztonságos fedezésére. Ezzel a példával mindig illusztrálom, hogy mennyire más a két szemlélet.

A működési cash flow

A működési cash flow azt mutatja meg, mennyi pénzt termelt vagy használt fel a működés az adott időszakban. Ezt érdemes több időszakon át vizsgálni, mert egyetlen hónapot jelentősen módosíthat a készletfeltöltés, a vevők előrefizetése vagy a szállítói tartozások átmeneti növekedése. A pozitív működési pénzáram ezért önmagában nem bizonyít jó gazdálkodást: előállhat úgy is, hogy a cég elhalasztotta a beszállítók kifizetését. A negatív érték pedig lehet tervezett növekedés következménye. Vezetőként az okot keresd, és egyeztesd a változást a követelés-, készlet- és kötelezettségállománnyal. A kimutatás hitelességét itt is az adatok és a besorolások ellenőrzése adja; a pénzáramok bemutatása sem mentes automatikusan a torzítás lehetőségétől.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a számviteli kimutatások sokszor hivatalos kötelezettséget jelentenek, az adott beszámolási rend és a vállalkozásra vonatkozó előírások szerint. A magyar kft.-k általános éves beszámolási kötelezettségéből nem következik általános negyedéves vagy féléves nyilvános jelentési kötelezettség. A cash flow kimutatást is gyakran előírják bizonyos mérethatár felett, illetve a hitelezők vagy a befektetők is kérhetik, azonban számos kisvállalkozásnál előfordul, hogy nem készül hivatalos cash flow táblázat, mert „nem kötelező”. Ilyenkor a tulajdonos vagy a pénzügyes saját magának állítja össze, de sokan ezt is megspórolják. Itt jön a meglepetés: hiába van a mérlegedben szép összeg a követelések soron, ha az ügyfeleid lassan fizetnek, vagy egyáltalán nem. Ugyanígy a készletek értéke is szerepel a mérlegben, de ez nem jelenti, hogy a raktárban pihenő áruk pénzzé konvertálhatók rövid időn belül. Tehát a mérleged mutathat ugyan stabil vagyoni hátteret, de a nap végén a cash flow kimutatásból látszik, hogy mennyi „valódi” forrás áll rendelkezésedre.

A saját véleményem az, hogy mind a számviteli, mind a cash flow alapú megközelítést fontos elsajátítanod, mert csak így kapsz átfogó képet a vállalkozásodról. Úgy szoktam fogalmazni, hogy a hivatalos pénzügyi kimutatások végső soron olyanok, mint az orvosi leletek. Megmutatják, hogy a szervezetnek (jelen esetben a cégnek) milyen a „laboreredménye”, de azt, hogy a beteg (a vállalkozás) hogy érzi magát a mindennapokban, leginkább a pénzáramlási helyzetből fogod leszűrni. Én azt tapasztalom, hogy ha megérted, miért van szükség egyszerre mindkettőre, rengeteg fejfájástól óvhatod meg magad a későbbiekben.

A pénzügyi döntéshozatal során elengedhetetlen, hogy tudd, mik a várható be- és kiáramlások, mert ez alapozza meg a fizetőképességet, a beruházási és a finanszírozási lehetőségeket. Még a marketingtervezésnél is szoktam hangsúlyozni, hogy hiába rajzolunk fel egy vonzó kampánystratégiát, ha nincs meg a likvid keret, hogy finanszírozzuk a szükséges hirdetéseket, PR-tevékenységeket vagy éppen a bérköltségeket a kampány ideje alatt. A számviteli eredmény alapján lehet, hogy van rá némi mozgástér, de a valódi kérdés mindig az, hogy mikor és mennyi készpénz áll rendelkezésre, és mikorra válnak esedékessé a kiadások.

A befektető számára az eredmény mellett az is lényeges, mennyi finanszírozás szükséges az üzleti terv megvalósításához. Egy gyorsan növekvő cég időlegesen jelentős pénzt köthet le készletben és követelésekben, miközben az egységnyi értékesítés gazdaságos. Más vállalkozásnál a pénzhiány oka tartósan veszteséges működés lehet. A két helyzetet külön kell bemutatni. A tervben szerepeljen, mire használjátok az új forrást, milyen ütemben merül fel a kiadás, és milyen feltételekkel várható bevétel. Ha egy beruházás megtérülése több év, az adott havi cash flow alapján önmagában nem lehet eldönteni az értékét. Az eredmény, a pénztermelés, a kockázat és a finanszírozási igény együttes értelmezése ad használható képet.

Az alábbi két könyvesbolti példa kizárólag az időzítést szemlélteti; az árak kitalált számítási adatok. A számítás az áfát, az egyéb költségeket és az adókat figyelmen kívül hagyja, és feltételezi, hogy minden könyvet átadtak, a teljes beszerzést az első hónapban kifizették, a vevő pedig két egyenlő részletben fizet. A pénzáram változás, nem záró egyenleg: az utóbbihoz a nyitó pénzeszközállományt is hozzá kell adni.

Nézzük meg egy egyszerű példával a két számítási módot, adók nélkül

Egy könyvesbolt rendel az Online marketing és pszichológia című könyvből 100 db-ot. 1000 Ft-ért veszi meg, és 5000 Ft-ért adja el.

Mind a 100 db-ot felvásárolja valaki, de ebben a hónapban 50 db-ot fizet, a következő hónapban pedig a másik 50-et.

Számvitel szerint:

100 x 5000 = 500.000 Ft forgalma keletkezett – ezt kell könyvelni. Ebből 400.000 Ft az árrése az egyszerűsített példában, egyéb költségek és adók előtt.

A számvitel szerint az értékesítést a teljesítés időpontjában kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a vevő mikor fizeti ki az árut.

Cash Flow:

50 × 5000 Ft = 250.000 Ft vevői pénzbefolyás érkezett az első hónapban. A teljes 100 könyv értékesítése már megtörtént.

Az első havi nettó pénzáram 250.000 − 100.000 = 150.000 Ft, mert ebben a hónapban fizették ki a teljes beszerzés 100.000 Ft-os ellenértékét. Ez a vállalkozás pénzeszközeinek változása; tulajdonosi kivétet nem jelent.

A cash flow számítás csak a tényleges pénzmozgásokat veszi figyelembe, vagyis azt, hogy mennyi pénz érkezett be és mennyi hagyta el a vállalkozás számláját vagy kasszáját.

A második hónap nettó pénzárama 250.000 Ft, mert ekkor már nincs újabb beszerzési kifizetés a példában. A két hónap összesített pénzárama 250.000 + 150.000 = 400.000 Ft, ami az egyszerűsített példa árrésével egyezik. 

Az első hónapban 400.000 Ft az árrés, de csak 150.000 Ft a nettó pénzbefolyás. Ha ebből 200.000 Ft-os új beszerzést szeretnél fizetni, még legalább 50.000 Ft nyitó pénzkészletre vagy más forrásra van szükséged. A számviteli eredményből önmagában nem következik, hogy a pénz már elkölthető. 

Nézzük meg kisebb árréssel

Egy könyvesbolt rendel az Online marketing és pszichológia című könyvből 100 db-ot. 4000 Ft-ért veszi meg, és 5000 Ft-ért adja el.

Mind a 100 db-ot felvásárolja valaki, de ebben a hónapban 50 db-ot fizet, a következő hónapban pedig a másik 50-et.

 

Számvitel szerint:

100 x 5000 = 500.000 Ft forgalma keletkezett – ezt kell könyvelni. Ebből 100.000 Ft az árrése az egyszerűsített példában, egyéb költségek és adók előtt.


Cash Flow:

50 × 5000 Ft = 250.000 Ft vevői pénzbefolyás érkezett az első hónapban. A teljes 100 könyv értékesítése már megtörtént.

Az első havi nettó pénzáram mínusz 150.000 Ft, ha ebben a hónapban a teljes 400.000 Ft-os beszerzést kifizette. Ez finanszírozási igény, nem 150.000 Ft számviteli veszteség.

A második hónap nettó pénzárama 250.000 Ft: a vevő hátralékát ekkor fizetik meg, újabb beszerzési kifizetés pedig nincs a példában. A két hónap összesen: −150.000 + 250.000 = 100.000 Ft nettó pénzáram, ami az egyszerűsített példa árrésével egyezik. 

Közvetlenül megfogalmazva: a második példában az első hónap árrése 100.000 Ft, miközben a pénzáram mínusz 150.000 Ft. A beszerzés kifizetéséhez ezért nyitó pénzkészlet vagy külső finanszírozás kell. A következő havi vevői fizetés rendezi az időbeli eltérést, ha valóban beérkezik.

Elképzelhető, hogy több idődet és energiádat igényli majd a kétféle kimutatás folyamatos vezetése és elemzése, de ez a befektetés sokszorosan megtérül.

Dolgozzunk együtt

Kérj ajánlatot a marketingedre

Írd meg, miben kérsz segítséget, és mi a legfontosabb célod. Az üzeneted alapján egyeztetjük a feladatot és az együttműködés lehetőségeit.

Inkább közvetlenül keresnél? E-mailben vagy telefonon is kérhetsz ajánlatot.

A szerző

Dajka Gábor marketingszakértő, marketingmenedzser, business coach és befektető, az Online Marketing és Pszichológia című könyv szerzője. A DG Marketing Magazin főszerkesztője.

További cikkek →