Egy átlagos reggelen a telefonunkon rákeresünk egy gyors kérdésre, és azt látjuk, hogy a Google találati lista tetején már nem a megszokott kék linkek sorakoznak. Helyettük egy mesterséges intelligencia által generált bekezdés ad azonnali választ a kérdésünkre, hivatkozásokkal a felhasznált forrásokra. Ez nem sci-fi jelenet, hanem a keresőoptimalizálás (SEO) jelenének új valósága. Az AI – vagyis a mesterséges intelligencia – forradalma elérte a keresés világát, és alapjaiban formálja át azt, ahogyan információt keresünk és ahogyan a weboldalak látogatókat szereznek. Már ma is igaz, hogy ezer Google-keresésből alig több mint háromszáz végződik kattintással egy weboldalra; a többi esetben a felhasználó választ kap anélkül, hogy elhagyná a Google felületét. A generatív AI megjelenése tovább fokozza ezt a trendet. Felmerül a kérdés: haldoklik a SEO, vagy épp most kezdődik egy új fejezete? Az üzleti döntéshozók és marketingesek számára elengedhetetlen megérteni, hogyan hat az AI a SEO-ra, hogy előnyére fordíthassák az új helyzetet. Ahogy annak idején a Google algoritmus-frissítései (mint a PageRank vagy a Panda) átrendezték a keresőtalálatokat, most a mesterséges intelligencia integrálása hoz elkerülhetetlen változásokat. Ez a cikk átfogóan bemutatja, miként alakítja át az AI a keresőmotorok működését és a felhasználók keresési szokásait, hogyan változik a SEO szakma eszköztára, és milyen stratégiákkal lehet alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Mindeközben arra is rámutatunk, hogy bár sok minden átalakul, a SEO nem vész el – sőt, az igazán előrelátó stratégiák révén a mesterséges intelligencia korában is virágozhat.
Az algoritmusok intelligenciája: a Google kereső evolúciója
A Google már közel egy évtizede használ mesterséges intelligenciát a keresési algoritmusaiban, folyamatosan fejlesztve a találatok pontosságát és relevanciáját. 2015-ben vezették be a RankBrain nevű rendszert, amely az első gépi tanulásra épülő algoritmus volt a keresőben. A RankBrain célja az volt, hogy a Google a korábban sosem látott keresési lekérdezéseket is megértse: ne csak a kulcsszavakat nézze, hanem azok jelentését és összefüggéseit. Ennek köszönhetően, ha valaki például azt kérdezte: „Mi a tenger színe?”, a Google akkor is megfelelő választ tudott adni, ha a találati oldalon nem szerepelt pontosan a „tenger színe” kifejezés – a mesterséges intelligencia összefüggést teremtett a szavak és a fogalmak között. Ez óriási változást hozott a SEO-ban: a régi, kulcsszóhalmozásra épülő módszerek egyre kevésbé működtek, helyettük a keresőoptimalizálásnak az lett a feladata, hogy a tartalom valóban választ adjon a felhasználó kérdésére. Azóta a Google további AI-alapú újításokkal finomította algoritmusát. 2019-ben érkezett a BERT (Bidirectional Encoder Representations from Transformers) nevű nyelvi modell, amely „megértette” a mondatokban a szavak kontextusát. Például különbséget tud tenni aközött, hogy egy angol keresésben a “from” és a “to” szavak milyen viszonyt fejeznek ki – ez a magyar nyelvben is fontos, hiszen nem mindegy, hogy „Budapestről Debrecenbe utazás” vagy „Budapestről Debrecenből”. A BERT megjelenésével a Google sokkal jobban ki tudta szűrni a természetellenes, gépies tartalmakat, és előnyben részesítette azokat az oldalakat, amelyek természetes nyelven, érthetően és összefüggően fogalmaztak. A mesterséges intelligencia egyik legújabb vívmánya a Google keresőben a MUM (Multitask Unified Model), amelyet 2021-ben jelentettek be. A MUM már nemcsak szöveget ért, hanem képeket is, sőt képes több nyelven információkat kombinálni. Ezzel a Google egyre összetettebb kérdéseket is megválaszol: ha valaki például arra kíváncsi, hogy milyen különbségek vannak két hegycsúcs megmászásában, a MUM nemcsak a magasságukat tudja összevetni, hanem azt is „tudja”, hogy például Japánban ősszel esős évszak van, így a Fuji megmászásához esőkabátra lehet szükség. Ezek az összefüggések korábban külön kereséseket igényeltek volna; az AI azonban képes egy lépésben, kontextusban gondolkodva segíteni a felhasználót. Mit jelentenek ezek a fejlemények a SEO számára? Mindenekelőtt azt, hogy a Google egyre jobban „érti” a tartalmakat – és a felhasználók szándékait. A keresőoptimalizálás ma már nem arról szól, hogy adott kulcsszóra hányszor szerepel a szövegben, hanem arról, hogy a tartalom mennyire hasznos és releváns a kérdés szempontjából. Az E-E-A-T elve (Experience, Expertise, Authoritativeness, Trustworthiness – vagyis tapasztalat, szakértelem, hitelesség és megbízhatóság) vált meghatározóvá: a Google algoritmusai – melyek mögött gyakran gépi tanulás áll – ezeket a minőségi jeleket keresik a weboldalakon. A technikai SEO terén is nőtt az AI szerepe: a kereső képes felismerni a weboldalak sebességét, mobilbarát működését, sőt a felhasználói élményt is bizonyos mértékig, és ezeket a tényezőket is beépíti a rangsorolásba. Összességében az algoritmusok intelligenciájának fejlődése oda vezetett, hogy a SEO-szakembereknek stratégikusabban és kreatívabban kell gondolkodniuk. Az alapvető technikai beállítások ma már maguktól értetődő minimumok. Az igazi versenyelőnyt az jelenti, ha egy oldal valódi értéket nyújt: ha választ ad olyan kérdésekre, amelyeket a felhasználók fel sem tettek még, de a témába vágnak; ha könnyen értelmezhető struktúrával és minőségi tartalommal rendelkezik, amit az AI is könnyen feldolgozhat. A mesterséges intelligencia tehát a keresőoldalon láthatatlanul dolgozik, de a hatása nagyon is kézzelfogható: a jobb keresőélmény érdekében a Google folyamatosan tanul, és ezzel a SEO folyamatos alkalmazkodásra kényszerül.
Generatív MI a találati listán: csökkenő kattintások
A mesterséges intelligencia nem csak a háttérben dolgozik a Google algoritmusában, hanem egyre inkább láthatóvá válik a kereső találati oldalán is. 2023-ban a Google bejelentette Search Generative Experience (SGE) nevű funkcióját, amely bizonyos kereséseknél egy AI által írt összefoglalót jelenít meg a találatok tetején. Hasonló megoldással állt elő a Microsoft is a Bing keresőben, integrálva a ChatGPT technológiáját: a felhasználó kérdésére egy beszélgetés-szerű válasz érkezik a hagyományos találatok előtt. Ezek a generatív MI által készített válaszok első ránézésre hasznosak a felhasználóknak – hiszen gyors, átfogó választ adnak, gyakran több forrás információit egyesítve. Ugyanakkor a weboldalak tulajdonosai és SEO-szakemberek számára riasztó fordulatot jelentenek: azt a jelenséget erősítik, hogy a felhasználó anélkül kap választ, hogy rákattintana bármelyik keresési találatra. A SEO közösségben sokáig találgatták, vajon mekkora kárt okozhat a forgalomban, ha a Google „elszívja” a kattintásokat a saját válaszdobozaiba. 2024 közepén napvilágot látott az első átfogó elemzés erről a jelenségről, és az eredmények mellbevágók voltak. Egy nemzetközi elemzés több százezer keresést vizsgált meg, és arra jutott, hogy átlagosan 20–30%-kal zuhant a weboldalak organikus forgalma azokon a lekérdezéseken, ahol az SGE megjelent a találati listán. Bizonyos témákban – főleg az információkereső jellegű, például „hogyan csináljam…” típusú kérdéseknél – majdnem a felére esett vissza a kattintások száma a korábbiakhoz képest. Még megdöbbentőbb, hogy hiába maradt egy oldal az első helyen a rangsorban, a rá érkező átkattintási arány jelentősen csökkent: egy vizsgálat szerint az első helyezett oldal korábban a kattintások közel 30%-át kapta, de az AI-válasz megjelenése után már csak alig 18%-át. Egyszerűen sok felhasználó már nem görget le a találatokhoz, ha a választ fent megkapja. Ez a fordulat alapjaiban írja át azt, ahogyan a keresőoptimalizálás sikerét mérjük. Eddig axiómának számított, hogy ha egy oldalt sikerül az első helyre juttatni egy fontos kulcsszóra, az garantált látogatottságot hoz. Mostantól ez nem ilyen biztos: lehet, hogy továbbra is első helyen vagyunk, de a Google saját AI-doboza „ellopja” a show-t, és a felhasználó megelégszik az ott látott információval. Ráadásul a generatív összefoglalók nem feltétlenül adnak meg minden forrást, és gyakran előfordul, hogy nem az első helyezett weboldal tartalmát veszik alapul a válaszhoz. Egy elemzés szerint az AI-összefoglalók mindössze az esetek töredékében linkeltek a rangsor #1 pozíciójában lévő oldalra – vagyis megszakad a kapcsolat a jó helyezés és a forgalom között. Ez komoly fejtörést okoz a marketingeseknek: hiába teljesít jól egy oldal SEO szempontból, ha a látogatók el sem jutnak rá, mert a Google már a találati oldalon kielégítette a kíváncsiságukat. Természetesen nem minden keresésnél jelenik meg AI-válasz. Leginkább az általános tudásra, útmutatókra, tanácsokra vonatkozó kérdéseknél aktiválódik ez a funkció. Ahol a felhasználó konkrét webhelyet keres (pl. egy márka nevét írja be), vagy éppen vásárlási céllal keres terméket, ott továbbra is a hagyományos találati lista dominál. De a trend egyértelmű: ahogy a mesterséges intelligencia egyre több területen tud érdemi választ nyújtani, a keresések nagyobb része válik „kattintás nélkülivé”. Az így kialakuló helyzetben a SEO-szakmának újra kell gondolnia a stratégiáit. Fel kell tenni a kérdést: mely témakörökben fenyeget az a veszély, hogy a tartalmainkat az AI „összefoglalja” a találati oldalon, és ezzel csökkenti a weboldalunkra érkező forgalmat? És mit tehetünk ilyenkor? A válasz egyik része az alkalmazkodás – erről hamarosan szó lesz részletesen. Ugyanakkor fontos látni, hogy ez nem a vég kezdete, hanem inkább egy figyelmeztetés: a keresőoptimalizálás terepe kibővül, és több fronton kell helytállnunk, nem csak a kék linkek között.
Többplatformos keresés: a felhasználói szokások változása
Az AI előretörése egy másik fontos változással kéz a kézben jár: széttöredezik az a tér, ahol a felhasználók információt keresnek. Egy évtizeddel ezelőtt a „keresés” szinte egyet jelentett a Google-lel – ma viszont a kép ennél sokkal árnyaltabb. A fiatalabb generációk, különösen a Z generáció tagjai, egyre gyakrabban kerülik meg a hagyományos keresőmotorokat, és rögtön azokhoz a platformokhoz fordulnak, amelyeket amúgy is használnak. Ha egy tizenéves receptet vagy terméktippet keres, lehet, hogy előbb írja be a TikTok vagy Instagram keresőjébe, mint a Google-be. A közösségi média ma már nem csupán szórakozás vagy kapcsolattartás: egy friss felmérés szerint a felhasználók 70% fele használja a közösségi platformokat is valamilyen információkeresésre. Emellett megjelentek az olyan AI-alapú eszközök is, mint a ChatGPT, amelyeket sokan afféle új generációs keresőként használnak: ha valakinek összegző válaszra vagy tanácsra van szüksége, egyre gyakrabban fordul közvetlenül ezekhez a modellekhez ahelyett, hogy végigböngészne több weboldalt. A fogyasztói viselkedés e változását számok is alátámasztják. A SOCi nevű marketingtechnológiai cég 2025-ös kutatása szerint még mindig a felhasználók 83%-a nyúl a hagyományos keresőmotorokhoz (Google, Bing stb.) információszerzés céljából, de mellette 73% már a közösségi médiában is keres. 58% használ navigációs appokat (mint a Google Maps) helyi keresésekre, 19% pedig kifejezetten mesterségesintelligencia-eszközöket (például ChatGPT-t) is igénybe vesz rendszeresen válaszokért. Különösen a fiataloknál látványos a többplatformos keresési rutin: a Z generáció tagjai átlagosan 3–4 különböző felületet is megnéznek, mielőtt döntést hoznak akár egy egyszerű vásárlásról is. Például ha egy új éttermet keresnek, lehet, hogy rákeresnek Google-ben az értékelésekre, aztán megnézik Instagramon a hely profilját és a vendégek fotóit, majd TikTokon is rákeresnek, hogy vannak-e videók az ételekről. Ez a „platformugrálás” azt mutatja, hogy a felhasználók az autentikus élményeket keresik: valós véleményeket, közösségi visszajelzéseket, és akár AI által generált összegzéseket, de több forrásból megerősítve. Az üzleti szereplők számára mindez azt jelenti, hogy a láthatóság fogalma kiszélesedik. Ma már nem elég csupán a Google találati listáján elöl lenni. Ha a célközönségünk aktívan használja a YouTube-ot, a Facebookot, a TikTokot vagy épp a Redditet információkeresésre, akkor ezeken a helyeken is jelen kell lennünk. Ugyanez igaz az AI-asszisztensekre: ha az emberek kérdéseket tesznek fel a ChatGPT-nek vagy más AI rendszereknek, fontos, hogy a vállalatunkról, termékünkről szóló megbízható információk ott legyenek a modell tréningadatában vagy tudásbázisában. Ez persze új kihívás, hiszen hogyan lehet „optimalizálni” egy olyan rendszerre, mint a ChatGPT, amely nem a weben keres valós időben? Részben azzal, hogy hiteles tartalmakat teszünk közzé saját felületeinken és más platformokon, amelyeket az AI rendszerek időről időre feldolgoznak. Másrészt azzal, hogy részt veszünk azokban a beszélgetésekben, amelyek a közösségi médiában vagy fórumokon zajlanak a szakterületünkön – hiszen ami ott elhangzik, az előbb-utóbb a keresőmotorok és az AI tudásbázisának is a része lesz. Nem véletlen, hogy a marketingben egyre gyakrabban hangzik el az „omnicsatornás jelenlét” kifejezés. Ez arra utal, hogy a felhasználót minden fontos online csatornán el kell érnünk egységes üzenettel és erős jelenléttel, legyen az keresőmotor, közösségi háló, videómegosztó vagy épp digitális asszisztens. A SEO ebben a kontextusban már nem szűkíthető le a Google algoritmusának manipulálására; inkább egy átfogó kereshetőség-optimalizálásról beszélhetünk, amely magában foglalja a tartalmaink strukturálását, címkézését (például megfelelő schema markup alkalmazásával), a közösségi média profiljaink gondozását, sőt az online hírnevünk építését is. Ha a márkánk neve ismert és megbízható információforrásként jelenik meg több platformon, azt a keresőalgoritmusok és az AI is érzékelni fogja. Sőt, egy erős branddel az olyan jellegű keresésekben is előnyben lehetünk, ahol az AI-doboz esetleg nem jelenik meg – a saját márkanevünkre érkező keresések például tipikusan olyanok, amelyeknél a felhasználó konkrétan hozzánk szeretne eljutni. Egy tanulság mindenképp kirajzolódik: a keresés jövője nem egyetlen ablakban zajlik majd, hanem sokféle felületen. A felhasználók ott fognak keresni, ahol a számukra legkényelmesebb és leghasznosabb választ remélik – legyen az egy videó, egy fórumtéma vagy egy AI chatablaka. Aki online tartalmakat kínál, annak ehhez alkalmazkodnia kell. Aki pedig stratégiai döntéseket hoz a marketingben, annak most kell felismernie, hogy a Google egyeduralma megtörőben van, és aki kizárólag a hagyományos SEO-ra támaszkodik, az lemaradhat a versenyben.
AI a tartalomkészítésben: lehetőségek és buktatók
A mesterséges intelligencia nem csak a keresőmotorok oldalán alakítja át a játszmát, hanem eszközként is belépett a SEO-szakemberek mindennapjaiba. Az elmúlt pár évben robbanásszerűen elterjedtek az olyan AI-alapú tartalomkészítő és elemző eszközök, mint például a GPT-4 modellekre épülő szövegíró asszisztensek. Ezek a programok hihetetlen sebességgel képesek cikkeket, blogbejegyzéseket, termékleírásokat vagy épp közösségi média posztokat előállítani. Első pillantásra ez aranybánya a marketingeseknek: ami korábban órák vagy napok munkája volt egy szövegíró számára, azt az AI másodpercek alatt képes papírra (képernyőre) vetni. Ráadásul tanul a bevitt adatainkból: ha például betápláljuk a weboldalunk meglévő tartalmait, egy AI képes hasonló stílusban új szöveget generálni, így egységes hangvételű maradhat a kommunikációnk. Nem beszélve arról, hogy az AI a tartalmak személyre szabásában is segíthet – például egy webshop termékleírásait automatikusan tudja variálni különböző vásárlói szegmenseknek megfelelően, vagy egy hírlevél szövegét testre szabhatja az egyes címzettek profilja alapján. Az AI nemcsak szöveget ír: képes kulcsszókutatást támogatni (hatalmas adatbázisokban pillanatok alatt azonosít releváns kifejezéseket és témákat), linkprofilokat elemezni (megtalálni, mely oldalakról érdemes linket szerezni), sőt még technikai SEO auditot is végezni bizonyos keretek között (például felismeri a duplikált tartalmakat vagy javaslatot tesz a meta leírások javítására). Mindez azt vetíti előre, hogy a SEO szakember szerepe részben stratégiai irányítóvá válik: az AI elvégzi a kétkezi munka egy részét, míg az ember meghozza a döntéseket, értelmezi az eredményeket és kreatív ötletekkel irányt szab. Fontos azonban látni a másik oldalt is. Az AI által generált tartalmak könnyen válnak egy kaptafára készült, lélektelen szöveggé, ha nincs emberi felügyelet és szerkesztés. A nyelvi modellek hajlamosak magabiztosan állítani valótlan tényeket is (ezt hívjuk hallucinációnak), ami kifejezetten veszélyes lehet, ha ellenőrzés nélkül kerül ki egy weboldalra. Továbbá, ha mindenki ugyanazt a nyilvánosan elérhető AI modellt használja forráskritika nélkül, akkor az internet eltelhet nagyon hasonló tartalmakkal, ami sem a felhasználóknak, sem a keresőmotoroknak nem ideális. A Google jelezte is, hogy bár nem bünteti önmagában az AI által írt tartalmat, szigorúan figyeli a minőséget és a hasznosságot. 2023-ban közzétettek egy iránymutatást, miszerint nem az számít, ember vagy gép írta-e a szöveget, hanem az, hogy megfelel-e a “people-first” (emberközpontú) megközelítésnek, azaz valódi értéket ad-e a látogatónak. Ha valaki kizárólag arra használja az AI-t, hogy olcsón tömegével gyártson kulcsszavakkal telezsúfolt cikkeket anélkül, hogy azok információtartalma érdemi lenne, akkor ugyanúgy szembe találja magát a Google spam-szűrőivel, mintha bármilyen más módon próbálna manipulálni. A leghatékonyabb megközelítés tehát az ember és AI együttműködése. Az AI felgyorsíthatja a munkát, ötleteket adhat, sőt rutinfeladatokat teljesen átvehet – de a stratégiai irányítás, a kreatív koncepció és a minőségellenőrzés továbbra is az ember kezében kell maradjon. Gondoljunk csak bele: egy AI megírhat például öt változatot egy blogcikk bevezetőjére különböző stílusokban, de hogy végül melyik illik legjobban a márkánkhoz és a közönségünk elvárásaihoz, azt egy tapasztalt tartalomkészítő tudja eldönteni. Ugyanígy, egy AI felrajzolhatja a lehetséges témák térképét egy adott iparágban, de az üzleti prioritásokat és az üzenet finomhangolását már a marketingcsapat végzi el. Az SEO szempontjából az AI eszközök alkalmazása versenyelőnyt hozhat azoknak, akik okosan és felelősen használják őket. Gyorsabban lehet cikkeket publikálni, könnyebb nagy adathalmazokat elemezni, és hatékonyabb a technikai hibák feltárása. Ugyanakkor a minőségi tartalom továbbra is király marad: sőt, talán még fontosabb, mint valaha, hiszen a gyengébb, sablonos anyagokat a Google egyre ügyesebben kiszűri. Az AI segíthet abban, hogy több idő jusson a valóban értékteremtő munkára – például a tartalomstratégia kitalálására, a felhasználók mélyebb megértésére, vagy kreatív kampányok kidolgozására –, miközben a monoton feladatokat automatizáljuk. Ebben rejlik az igazi ígéret: nem az, hogy az AI kiváltja a SEO-szakembert, hanem hogy felszabadítja őt a gépies munka alól, és teret ad a magasabb szintű stratégiai gondolkodásnak. Természetesen mindez csak akkor működik, ha tudatosan bánunk az AI-val. Szükség van világos irányelvekre a cégen belül is arra nézve, mit bízunk rá a mesterséges intelligenciára és mit nem, hogyan ellenőrizzük az AI által generált tartalmakat, és miként biztosítjuk, hogy azok összhangban maradjanak a cég hangvételével és értékeivel. Aki ezt az egyensúlyt megtalálja, az az AI korszakában is hiteles és megbízható online jelenlétet tud fenntartani, sőt növelni.
Generative Engine Optimization: hogyan optimalizáljunk az MI-válaszokra
A keresőoptimalizálás új kulcsszava lett a szakmában a „Generative Engine Optimization” (GEO), amit magyarul úgy fordíthatnánk: optimalizálás a generatív keresőmotorokra. Ez azt jelenti, hogy a tartalmainkat olyan formában és minőségben tálaljuk, hogy az AI-alapú keresési megoldások – legyenek azok a Google SGE dobozai vagy egy ChatGPT-szerű asszisztens válaszai – minél nagyobb eséllyel használják fel az általunk nyújtott információt, és lehetőleg hivatkozzanak is ránk. Mivel ezek a rendszerek lényegében összegzést készítenek az interneten elérhető tudásból, egyre fontosabb, hogy a mi weboldalunk tartalma kiemelkedjen a tömegből mint megbízható, jól strukturált és releváns forrás. Mit tehetünk ennek érdekében? Először is, formai optimalizálás: a generatív AI akkor tud hatékonyan meríteni egy oldalból, ha annak tartalma világosan tagolt és könnyen értelmezhető. Érdemes egy oldalon belül is kérdés-felelet formát alkalmazni, ahol csak lehet – például GYIK (gyakran ismételt kérdések) szekciókat beépíteni a tartalomba, alcímekkel feltenni a releváns kérdéseket, majd rövid, tömör válaszokban megadni rájuk a feleletet. Az ilyen struktúrát az AI könnyen felismeri és át tudja emelni a saját válaszaiba. Ugyanez igaz a felsorolásokra és lépésekre bontott útmutatókra: egy számozott lista egy folyamat lépéseiről vagy egy bullet-point lista a fő érvekről sokszor vonzó „alapanyag” egy AI számára, hogy összefoglalót készítsen belőle. Természetesen nem azért írunk listákat, hogy az AI-t „etessük” – ezek a formák a humán olvasóknak is átláthatóbb információt nyújtanak. De kétségtelen előny, hogy egy jól strukturált cikk nagyobb eséllyel kerül be az AI összegzésébe, mint egy hosszú, tagolatlan szövegtömb. Technikai szempontból is felkészülhetünk: a strukturált adat (schema markup) használata segíthet abban, hogy a keresőmotorok – legyenek hagyományosak vagy AI-alapúak – jobban megértsék a tartalmainkat. Ha egy oldalunkon definíció vagy fontos tényadat szerepel, használhatunk megfelelő sémajelölést (például FAQPage vagy HowTo struktúrát), így explicit módon jelezzük a keresőnek, hogy az adott tartalom egy kérdésre adott választ tartalmaz. Ez nem garancia arra, hogy az AI pont a mi adatunkat fogja felhasználni, de növeli az esélyét, hogy relevánsként azonosítja azt a rendszer. A tartalom hangneme és stílusa is lényeges: az AI összefoglalók jellemzően tárgyilagos, tényszerű stílusban íródnak, mellőzve a túlzottan marketinges vagy körülményes megfogalmazásokat. Ha a weboldalunk tartalma is hasonlóan lényegre törő és informatív, könnyebben beilleszthető egy AI-válaszba. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden szöveget száraz, lexikonszerű stílusban kellene írnunk – a márka hangja és a kreatív tartalom továbbra is fontos az egyedi identitás szempontjából. Inkább arról van szó, hogy ahol információt közlünk, ott az legyen pontos és közérthető. Egy jól megfogalmazott, egyértelmű mondat nagy eséllyel szó szerint megjelenhet egy AI által adott válaszban, ha a rendszer megbízik a forrásunkban. Ezzel el is érkeztünk a megbízhatóság kérdéséhez: a generatív AI rendszerek igyekeznek elkerülni, hogy téves vagy rossz minőségű forrásokra támaszkodjanak, hiszen az hibás válaszokhoz vezetne. Így a hosszú távú stratégia a GEO terén nem trükkök alkalmazásáról szól, hanem arról, hogy építsük a weboldalunk hitelességét. Ide tartozik a magas színvonalú szakmai tartalom publikálása, a más neves oldalakról szerzett hivatkozások (backlinkek), a szakértői szerzők feltüntetése és minden olyan jel, ami azt mutatja: mi vagyunk az a forrás, akit érdemes idézni. Az AI lehet, hogy nem személyesen olvassa el az önéletrajzunkat, de a keresőmotorok E-E-A-T értékelése és a web egészének linkhálózata alapján „véleménye” alakul ki arról, hogy mely oldalak képviselnek tekintélyt egy-egy témában. Ha sikerül abban a pozícióban lennünk, hogy a mi cikkeinket, tanulmányainkat sokan hivatkozzák és megosztják, az az AI számára is jelzés: ebből érdemes meríteni. Végezetül, ne feledjük, hogy a GEO (és általában véve az AI-ra történő optimalizálás) nem váltja ki a hagyományos SEO alapelveit, hanem kiegészíti azokat. Továbbra is figyelni kell a kulcsszándékra: ha van olyan témakör, ahol látjuk, hogy az AI-doboz biztosan megjelenik és nehéz onnan forgalmat szerezni, érdemes lehet más megközelítést választani – például olyan réspiac jellegű, speciális kérdéseket megválaszolni, amelyekre még nincs bőséges tartalom, vagy épp olyan mélységet nyújtani egy témában, amit egy rövid AI-összefoglaló nem tud lefedni. Ugyanígy fontos a márkaépítés: ahogy korábban szó volt róla, a saját márkanevünkre vagy termékeink egyedi neveire kereső felhasználókat nem fogja egy generatív MI más oldalra terelni. Ha kialakul egy erős brandkereslet – vagyis az emberek konkrétan minket keresnek, nem csak általános kulcsszavakat –, az védelmet nyújt az AI okozta forgalomcsökkenéssel szemben. Összességében a Generative Engine Optimization nem varázslat és nem is különálló tudomány a SEO mellett, hanem a keresőoptimalizálás evolúciójának része. Arra ösztönöz, hogy még jobb, tisztább, hasznosabb tartalmat készítsünk, és hogy a régi, kizárólag rangsorra koncentráló szemlélet helyett a láthatóság új dimenzióit is figyelembe vegyük. Azok a weboldalak, amelyek erre időben ráéreznek, előnyben lesznek abban a versenyben, amely már nem csak arról szól, ki van az első oldalon, hanem arról is, ki lesz az, akit a mesterséges intelligencia is szívesen ajánl.
SEO stratégia az MI korában: alkalmazkodás és jövőkép
A változások ismeretében felmerül a kérdés: hogyan alakítsuk át a SEO stratégiánkat, hogy sikeresek maradjunk az AI-vezérelt keresés korszakában? Először is, fogadjuk el a realitást: bizonyos organikus forgalomcsökkenés elkerülhetetlen lehet azokon a területeken, ahol a mesterséges intelligencia közvetlen választ ad a felhasználóknak. Nem érdemes pánikba esni, de érdemes újragondolni, mit tekintünk sikernek. Ha eddig az volt a fő mérőszámunk, hogy hány látogatót hoz egy-egy kulcsszó a weboldalunkra, akkor mostantól más mutatókat is előtérbe kell helyeznünk – például a felhasználók elköteleződését (mennyi időt töltenek a tartalmainkkal, hány cikket olvasnak el), a visszatérő látogatók arányát, vagy épp a közvetlen forgalom és a márkás keresések növekedését. Ezek a mutatók jelzik, hogy a közönségünk értékeli a tartalmainkat, és akkor is megtalál minket, ha a véletlen látogatókból esetleg kevesebb jön a keresőből. Ezzel párhuzamosan a több lábon állás stratégiája fontosabb, mint valaha. Az elmúlt években sokan bízták szinte teljesen a Google-re az online jelenlétük sikerét – mostanra világossá vált, hogy ez kockázatos. Építsünk ki saját csatornákat: hírleveleket, ahol közvetlenül érhetjük el az érdeklődőket; közösségeket (például Facebook-csoportot, Discord-szervert, fórumot), ahol a felhasználók egymással és velünk is kommunikálhatnak; vagy akár klasszikus módon növeljük a branding erejét offline és online marketinggel egyaránt. Minél erősebb a márkahűség és minél értékesebb tartalmakat nyújtunk különféle platformokon, annál kevésbé leszünk kiszolgáltatva egy-egy algoritmus változásának. Ahogy egy szakértő találóan megjegyezte: az email-listánkra küldött hírlevelet vagy a saját webináriumainkat nem tudja „összefoglalni” helyettünk a Google – ezek a mi közvetlen csatornáink maradnak. Fontoljuk meg azt is, hogyan tehetjük a tartalmainkat pótolhatatlanná. A generatív AI jelenlegi korlátai között van, hogy jellemzően a már meglévő információkból dolgozik, és nehezen tud valódi újdonságot vagy egyedi nézőpontot létrehozni. Ez az emberi szakemberek terepe marad. Ha például olyan saját kutatási adatokat publikálunk, olyan esettanulmányokat mutatunk be, vagy olyan véleményvezéri hangot ütünk meg, amit máshol nem találnak meg a felhasználók, akkor ezzel kitűnünk a tartalmi zajból. Az AI is csak abból tud meríteni, ami rendelkezésre áll a weben – ha mi valami újat teszünk hozzá egy témához, annak mi leszünk az elsődleges forrása. Sok szakértő javasolja, hogy fektessünk hangsúlyt az „E” betűre az E-E-A-T-ban, vagyis a személyes tapasztalatra: írjunk olyan tartalmakat, amelyek a saját élményeinket, kísérleteinket, adathalmazainkat támasztják alá. Egy AI által generált általános cikk sosem fog tudni versenyezni egy hiteles szakértő egyéni tapasztalatával és szaktudásával – és a keresőmotorok (valamint az olvasók) is értékelik ezt a különbséget.
A jövő SEO stratégiájának része az is, hogy folyamatosan figyeljük és tanuljuk az új keresőfunkciók hatását. Ahogyan régen nyomon követtük a Google algoritmusfrissítéseit, ma már azt is érdemes monitorozni, hogy mely kulcsszavaknál bukkan fel AI-összefoglaló a találati oldalon, vagy hogyan változik a kattintási arányunk idővel. A SEO eszközök is alkalmazkodnak: ma már vannak olyan funkciók az analitikai szoftverekben, amelyek jelzik, ha egy lekérdezésnél megjelent valamely speciális keresési funkció (pl. “AI answer” vagy közvetlen Google-válasz). Ezeket az adatokat felhasználva finomhangolhatjuk a tartalomstratégiánkat – például több hangsúlyt tehetünk azokra a keresőkifejezésekre, ahol még mindig érdemi forgalmat lehet szerezni, és kevésbé függünk az AI-válaszoktól. Az MI korszakában a sikeres SEO-stratégia legfőbb ismérve talán a rugalmasság és a holisztikus szemlélet lesz. Aki időben felismeri, hogy a SEO többé nem egy elszigetelt szakterület, hanem szorosan összefonódik a tartalommarketinggel, a közösségi média jelenléttel, a PR-ral és az általános digitális stratégiával, az előnyből indul. Ugyanakkor azt se feledjük, hogy a kereslet a tartalmak iránt nem tűnik el, csak átalakul. Az emberek továbbra is kíváncsiak, továbbra is szükségük van információra, útmutatásra, inspirációra – csak a mód változik, ahogyan ezt fogyasztják. Azok a marketingesek és vállalkozások, akik proaktívan kísérleteznek, gyorsan tanulnak az eredményekből és mernek új utakat kipróbálni (legyen az egy új platform vagy egy új formátum), azok fognak kitűnni. Végső soron a SEO nem halott – csak átalakul. Ahogy mondani szokás, „a király meghalt, éljen a király!” Itt a „király” maga az online keresés: ami most véget ér, az a keresőoptimalizálás régi, szabálykönyvszerű világa, és ami kezdődik, az egy izgalmas, sokszínű, AI által átszőtt új ökoszisztéma. Ebben az új világban a lényeg ugyanaz marad – értéket adni a felhasználónak –, de a módszereink és eszközeink folyton változnak. A SEO jövője azoké, akik ezt a változást nem fenyegetésnek, hanem lehetőségnek fogják fel, és készek újraírni a játékszabályokat a siker érdekében.
Források:
- Ahrefs – “AI Overviews Reduce Clicks by 34.5%” (2025. április 17.)
- Search Engine Land – “AI search is booming, but SEO is still not dead” (2025. július 18.)
- SOCi – “The Marketing Crisis You Didn’t See Coming” (2025. május 7.)
