Korábbi cikkek

Túlzott választék: a bőség paradoxona

A legtöbben úgy nőttünk fel, hogy a bőség felszabadít. Több íz, több márka, több tarifa, több „személyre szabás” – több szabadság. A valóság az, hogy a bőség sokszor nem szabadság, hanem zaj. Üzletileg ennek ára van: növekvő döntési idő, elhalasztott kosarak, visszaküldések, és csendben ketyegő, meg nem szerzett életciklusérték. A paradoxon élesen látszik a digitális...
Elolvasom

Kilátáselmélet: szubjektív döntések

Sokáig kényelmes volt úgy tekinteni az emberi döntéshozatalra, mint egy tisztán logikus számítógépre. A klasszikus közgazdaságtan és a vezetői gyakorlat is ebből a gondolatból nőtt ki: az emberek információt gyűjtenek, súlyoznak, várható értéket számolnak, aztán választanak. A valóság azonban nem így működik. A mindennapi döntések nem steril laborban születnek, hanem zajban: szűkös időben, töredékes adatokból,...
Elolvasom

Önzetlenség ereje a marketingben

Hosszú évtizedekig tartotta magát a feltevés, hogy a piac hideg fejjel működik: a fogyasztó számol, a vállalat optimalizál, a tranzakció pedig lezárja a történetet. A valóság nem ilyen steril. Ott ül az asztalnál az empátia, a kölcsönösség, a szégyen kerülése, a „jó ember akarok lenni” igénye – és ezek nem csupán a magánéletben mozgatnak, hanem...
Elolvasom

Cselekvési kényszer: bizonytalan helyzetek

Ismerős az érzés, amikor „valamit tenni kell”? Válságban, kampánycsúcson, hibajavításkor a menedzsment és a marketing is gyakran ezt suttogja: cselekedj most, mert a semmittevés a gyengeség jele. Ennek a reflexnek neve is van: cselekvési kényszer (action bias). Lényege, hogy bizonytalan helyzetben azonnali lépést preferálunk a kivárással szemben – sokszor racionális indok nélkül is. A hétköznapi...
Elolvasom

Ritkaság heurisztika: hatékony eszköz

Az üzletben gyakran hisszük, hogy a keresletet a logika irányítja: jó ár, tiszta értékajánlat, korrekt kommunikáció – majd a számok beszélnek. A valóságban a döntés ennél ösztönösebb. Ha valami kevés, ha nehezebb hozzáférni, ha mások is „vadásznak” rá, az agy más üzemmódba kapcsol: nő a figyelem, ugorhat a fizetési hajlandóság, és rövidül a mérlegelés ideje....
Elolvasom
Business person with multiple gears

Kölcsönösség elve: közösségi erő

A legtöbb üzleti történetben a pénz mozgat mindent. A valódi mozgatórugó mégis régebbi és egyszerűbb: „adtál, adok; kaptam, viszonzok”. A kölcsönösség elve – a viszonzás társadalmi szabálya – rétegekben épül be az életünkbe. Egy szelet torta a szomszédnak, egy kedves ajánlólevél kollégának, egy figyelmes ügyfélszolgálati gesztus a vásárlónak: mindegyik olyan cserét indít, amelyben nem a...
Elolvasom

Tekintély hatás: viselkedéstudományi megközelítés

A tekintély egyszerre ad kapaszkodót és kockázatot. Nélküle szétesik a döntéshozatal, a szakmai felelősség és a közösségi együttműködés. Túlzott, kritikátlan tisztelete viszont elég ahhoz, hogy egész szervezetek tévútra fussanak. A modern gazdaságban a tekintély egyszerre politikai, tudományos, orvosi, vállalati és „influenszer” formában jelenik meg, és legtöbbször nem azt kérdezzük, amit kellene: nem azt, hogy ki...
Elolvasom

Társadalmi normák: az együttműködés alapjai

Ha egy pillanatra megállunk egy zebránál, senki sem tart fegyvert a fejünkhöz, mégis átfogó rendben történik minden: a gyalogos kivárja a zöldet, az autós megáll, a siető biciklis pedig, jobb esetben, lassít. Ezeket az apró mozdulatokat nem törvénykönyv lapozgatása vezérli, hanem az a láthatatlan készlet, amely meghatározza, mit tartunk „helyesnek”: a társadalmi normák. Normák nélkül...
Elolvasom

Túlzott magabiztosság: kognitív torzítás

Van egy visszatérő jelenség, amelyet látok vállalkozóknál, marketingvezetőknél és befektetőknél egyaránt: a túlzott magabiztosság csendes, mégis drámai hatású. A paradoxon az, hogy miközben az önbizalom nélkül nincs teljesítmény, a mértéktelen önbizalom gyakran tönkreteszi a stratégiát, pénzt éget és csapatokat őröl fel. A viselkedéstudomány évtizedek óta vizsgálja, hogyan becsüljük túl a tudásunkat, a képességeinket vagy az...
Elolvasom

Megbánás kerülés: racionalitás útvesztője

Miért félünk jobban attól, hogy később megbánjuk a döntésünket, mint attól, hogy most hibázunk? Mert a megbánás kerülés csendben, de kíméletlenül formálja a választásainkat: nemcsak azt, hogy mit veszünk, hanem azt is, hogy mit halogatunk, mire mondunk nemet, sőt, azt is, hogyan vélekedünk utólag ugyanarról a döntésről. Marketingszakértőként, business coachként és befektetőként naponta látom, hogy...
Elolvasom
1 145 146 147 148 149 197

Éppen olvassák

Pszichológiai trükkök a tartalommarketingben

Manapság sok példát látni arra, hogy egy nagyobb cég látványos kampányokkal, nehezen ellenőrizhető ígéretekkel vagy évekkel korábbi díjesőre hivatkozva próbálja megtartani a figyelmet – közben a termék, a szolgáltatás és a működés lényegi része nem változik. Ez nem csak ízlés kérdése: az ilyen kommunikáció lassan veszít a meggyőző erejéből, mert az emberek a mindennapi döntéseikben...

A reklámod megjegyezhető?

A marketingben gyakran úgy beszélünk a vásárlókról, mintha színtiszta racionalitásból döntő gépezetek lennének: látják az ajánlatot, mérlegelik az árat, összevetik a funkciókat, majd választanak. A valóság ennél sokkal érdekesebb és reménykeltőbb is: az emberi emlékezet elképesztően bonyolult, mégis megbízhatóan működő rendszer, amely folyamatosan szűri, értelmezi és újraírja a világról alkotott képünket. Egy reklám nem akkor...

A marketing-tanácsadás és a pszichológiai konzultáció különbsége

Elsőre meglepő lehet a témakör, pedig naponta találkozom azzal a jelenséggel, hogy a „marketingprobléma” mögött valójában lelki kérdés áll. A vállalkozás ugyanis nem vákuumban működik: az ütemezés, az ajánlat, a csatornaválasztás és a kreatív mind az emberre vannak rákötve, aki mögöttük áll. Ha az a rendszer – az ember – épp szétesőben van, a legjobb...

Az 500 Ft-os benzinár pszichológiája

Több média készített mini közvéleménykutatást arról, hogy hol van a benzin literenkénti árának a lélektani határa, és ez kereken 500 Ft-ra jött ki. A megkérdezettek döntő többsége azt mondta, hogy ha eléri az 500 Ft-ot a benzinár, akkor ők bizony leteszik az autót.  Én szeretek az emberek véleményével, gondolkodásával foglalkozni illetve érdekesnek találom az egymásra...

Belelesünk a neuromarketingbe

Képzeld el, hogy egy kísérleti laborban ülsz, a fejeden EEG-szenzorokkal, miközben reklámfilmek peregnek előtted. A jelenet egyszerre kicsit filmszerű és ijesztően valóságos: az agyhullámaid apró rezdülései rögzülnek, a képernyőn pedig néha érzelmes, máskor kifejezetten száraz anyagok futnak. A neuromarketing – pontosabban a fogyasztói idegtudomány – erről szól: megpróbálja összekapcsolni az agy mérhető reakcióit azzal, amit...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom. 

Idézz tőlem

Szeretem ha a gondolataimat idézik kiadványokban, weboldalakon, adásokban. Szívesen visszalinkellek, írj rám.

© Copyright 2025