Korábbi cikkek

Döntéstervezés: choice architecture és marketing

Van egy különös, mégis banálisan egyszerű jelenség a piacon: a legtöbb döntésünket nem az információ tartalma, hanem az információ tálalása mozgatja. Amikor a gyógyszertárban „1+1” feliratot látunk, amikor egy streaming-szolgáltató a középső csomagját „ajánlottként” emeli ki, vagy amikor a banki app előre bepipál egy értesítési beállítást, akkor nem az észkerék forgása, hanem a döntéstervezés olajozott...
Elolvasom
Two opposite arrows pointing to the center

Kognitív disszonancia a marketingben

A kognitív disszonancia nem finom pszichológiai elmélet, hanem mindennapi tapasztalat: amikor megvesszük az új telefont, és másnap egy cikk szerint a konkurens készülék az „év legjobb vétele”, a gyomrunkban megjelenő apró szorítás ez a jelenség. Ez a belső feszültség akkor keletkezik, amikor az önképünk („jó döntéshozó vagyok”) és a viselkedésünk („ezt a készüléket vettem”) ütközik...
Elolvasom

Bizonytalanság kerülése a marketingben

Provokatív állítás következik: a vevőid többsége nem az árad, nem a funkcióidat és még csak nem is a márkád ígéretét mérlegeli elsőként – hanem a bizonytalanságot. Pontosabban: azt, mennyire kockázatosnak érzi a következő lépést. Ezt hívjuk a bizonytalanság kerülésének (uncertainty aversion): az emberek szívesebben választanak előre látható, „biztosnak érzett” opciót, még akkor is, ha ezzel...
Elolvasom

Az IKEA-hatás a marketing világában

Provokatív állítás: a vevő néha azért fizet többet, mert dolgozhat a saját termékéért. Ez első hallásra ellentmondás – a piacon a kényelem dívik, nem az erőfeszítés. Mégis, a gyakorlat azt mutatja, hogy ha a vásárló okosan bevonható az alkotásba, a részvétel maga is értékké válik. Ezt nevezi a viselkedéstudomány „IKEA‑hatásnak”: hajlamosak vagyunk magasabbra értékelni azt,...
Elolvasom
Fashion woman smile with teeth portrait looking at camera tourist in stylish clothes in jacket with

Holdudvar hatás: külső megjelenés befolyása

Van egy kognitív rövidítőkód, amelyet a piac minden nap kihasznál – és amely ellen a legtöbb fogyasztó védtelen. „Ha valami egy dologban jó, mindenben jó” – így működik a holdudvar hatás (halo effect). A márkák tervezésekor ez az a jelenség, amely elindítja a lejtőt: egyetlen látványos erősség vagy presztízsjel a teljes észlelt minőségre rávetül. A...
Elolvasom
Buyers

Viselkedéstudomány a marketingben: Hogyan értsük meg és befolyásoljuk a fogyasztói magatartást?

A viselkedéstudomány az emberi döntéshozatal és magatartás tudományos vizsgálatával foglalkozik, ötvözve a pszichológia, a közgazdaságtan, a szociológia és más társadalomtudományok módszereit és felismeréseit. Az elmúlt évtizedekben a viselkedéstudomány egyre nagyobb szerepet kapott a marketingben, forradalmasítva a fogyasztói viselkedésről alkotott képünket és új eszközöket kínálva a marketingszakemberek számára. Ebben a cikkben áttekintjük a viselkedéstudomány főbb fogalmait,...
Elolvasom

Figyelmi torzítás: szelektív figyelem a döntésekben

Provokatív kezdés: a piacon nem az győz, aki „hangosabb”, hanem az, aki az emberek figyelmi torzításaira építve a megfelelő pillanatban a megfelelő jelzést adja. A figyelem nem igazságos, nem egyenlően oszlik meg, és nem is lineáris: szűk „ablakokon” jut be, amelyeket az aktuális céljaink, érzelmeink és sémáink állítanak nyitott vagy zárt állásba. Ezért fordul elő,...
Elolvasom

A figyelmi torzítás szerepe a marketingben

Előrebocsátom az állítást, ami sok kampánystratégát kellemetlenül fog érinteni: nem a legnagyobb költés vagy a leghangosabb kreatív nyeri meg a piacot, hanem az, amelyik fegyelmezetten a figyelmi torzításokra épít. A figyelem nem közmű, amit korlátlanul vételezhetsz; szűk kapu, amely csak azt engedi át, ami az ember aktuális céljaiba, hangulatába és mentális sémáiba simul. A többi...
Elolvasom
Math problems written on the paper

Korlátozott racionalitás: alkalmazkodás a fogyasztókhoz

Herbert Simon korlátozott racionalitás elmélete régóta alakítja a közgazdaságtani és döntéspszichológiai gondolkodást. Az elmélet arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberek a valós életben nem mindig hozzák meg a „tökéletesen” racionális döntéseket, mivel korlátozott kognitív képességeikkel, információhiánnyal és időnyomással kell szembenézniük. Ezzel a felfogással Simon egy új szemlélet alapjait fektette le, amely jelentősen befolyásolta...
Elolvasom
Creative Asian man deep in thoughts

Gyors és lassú gondolkodás alkalmazása

Ha egy döntéshozó fejébe nézhetnénk, valószínűleg meglepődnék: a vásárló – legyen B2C fogyasztó vagy B2B beszerzési vezető – ritkán hoz döntést kizárólag számok alapján. Először érzése támad, aztán keres rá magyarázatot. Ezt írja le az a keret, amelyet Daniel Kahneman „Gyors és lassú gondolkodás” néven tett közismertté: az 1. rendszer gyors, asszociatív, érzelmi és automatikus;...
Elolvasom
1 146 147 148 149 150 197

Éppen olvassák

Pszichológiai trükkök a tartalommarketingben

Manapság sok példát látni arra, hogy egy nagyobb cég látványos kampányokkal, nehezen ellenőrizhető ígéretekkel vagy évekkel korábbi díjesőre hivatkozva próbálja megtartani a figyelmet – közben a termék, a szolgáltatás és a működés lényegi része nem változik. Ez nem csak ízlés kérdése: az ilyen kommunikáció lassan veszít a meggyőző erejéből, mert az emberek a mindennapi döntéseikben...

A reklámod megjegyezhető?

A marketingben gyakran úgy beszélünk a vásárlókról, mintha színtiszta racionalitásból döntő gépezetek lennének: látják az ajánlatot, mérlegelik az árat, összevetik a funkciókat, majd választanak. A valóság ennél sokkal érdekesebb és reménykeltőbb is: az emberi emlékezet elképesztően bonyolult, mégis megbízhatóan működő rendszer, amely folyamatosan szűri, értelmezi és újraírja a világról alkotott képünket. Egy reklám nem akkor...

A marketing-tanácsadás és a pszichológiai konzultáció különbsége

Elsőre meglepő lehet a témakör, pedig naponta találkozom azzal a jelenséggel, hogy a „marketingprobléma” mögött valójában lelki kérdés áll. A vállalkozás ugyanis nem vákuumban működik: az ütemezés, az ajánlat, a csatornaválasztás és a kreatív mind az emberre vannak rákötve, aki mögöttük áll. Ha az a rendszer – az ember – épp szétesőben van, a legjobb...

Az 500 Ft-os benzinár pszichológiája

Több média készített mini közvéleménykutatást arról, hogy hol van a benzin literenkénti árának a lélektani határa, és ez kereken 500 Ft-ra jött ki. A megkérdezettek döntő többsége azt mondta, hogy ha eléri az 500 Ft-ot a benzinár, akkor ők bizony leteszik az autót.  Én szeretek az emberek véleményével, gondolkodásával foglalkozni illetve érdekesnek találom az egymásra...

Belelesünk a neuromarketingbe

Képzeld el, hogy egy kísérleti laborban ülsz, a fejeden EEG-szenzorokkal, miközben reklámfilmek peregnek előtted. A jelenet egyszerre kicsit filmszerű és ijesztően valóságos: az agyhullámaid apró rezdülései rögzülnek, a képernyőn pedig néha érzelmes, máskor kifejezetten száraz anyagok futnak. A neuromarketing – pontosabban a fogyasztói idegtudomány – erről szól: megpróbálja összekapcsolni az agy mérhető reakcióit azzal, amit...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom. 

Idézz tőlem

Szeretem ha a gondolataimat idézik kiadványokban, weboldalakon, adásokban. Szívesen visszalinkellek, írj rám.

© Copyright 2025