Korábbi cikkek

Status quo hatás: ragaszkodás

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a piac a jó megoldás felé sodor bennünket – aztán évekkel később ugyanazon előfizetésért fizetünk, ugyanazzal a beszállítóval egyezkedünk, és ugyanabban a folyamatban toporgunk. Meglepő? Nem igazán. A status quo hatás működik: a megszokott állapot aránytalanul erős vonzereje. A veszteség érzete és a megbánástól való félelem jóval erősebben húz vissza,...
Elolvasom

Érzelmi befolyás a marketingben

Van egy kényelmetlen tény, amivel a legtöbb döntéshozó nem szeret szembenézni: a vásárló nem Excel-táblában él, hanem érzésekben. Amikor reklámot lát, landingre érkezik, árlistát böngész, az első értelmező „motor” nem a prefrontális kéreg, hanem az a gyors érzelmi rendszer, amelyik évmilliók óta segít túlélni. Ezt a jelenséget a szakirodalom „affect heuristic”-nek – magyarul érzelmi heurisztikának,...
Elolvasom

A jelen hatás: azonnali előnyök túlértékelése

Ha meg akarjuk érteni, miért választja a vevő a „jó most”-ot a „jobb később”-el szemben, a jelen hatást (present bias) kell boncolgatnunk. A jelenség hétköznapi és könyörtelen: a legtöbb ember túlértékeli az azonnali hasznot, és alulértékeli a jövőbeli előnyöket. Ezért fogy el a fogadalmak ereje februárra, ezért futnak jól a „vásárolj most, fizess később” konstrukciók,...
Elolvasom

Nudge technika a marketingben

Hányszor fordult elő, hogy ugyanazt a terméket különböző beállításokkal kétféleképpen kínáltad, és az apró eltéréstől drámaian megváltozott a konverziód? Ezt a jelenséget a viselkedéstudomány a választási környezet erejével magyarázza. A nudge – magyarul „enyhe lökés” – nem több, mint finom beavatkozás a döntési térbe: nem tilt, nem kötelez, csak úgy rendezi el a lehetőségeket, hogy...
Elolvasom

A birtoklási hatás: döntések a tulajdonlás fényében

Ha egyszer megfogtuk, nehezebb elengedni. Nem csak egy jól hangzó közmondás ez, hanem az egyik legstabilabb, kísérletekkel igazolt emberi mintázat, amely halkan, szinte észrevétlenül alakítja a piaci döntéseket: a birtoklási hatás. A jelenség szerint magasabbra értékeljük azt, amit már a „miénknek” érzünk, mint amit külső szemlélőként megvásárlás előtt nézegetünk. A marketingben ez gyakorlati következmények sorát...
Elolvasom

A keretezés hatása: kommunikációs keretek

„Kilencven százalék esély a felépülésre” – megnyugszunk. „Tíz százalék esély a halálra” – összeszorul a gyomrunk. Ugyanaz a szám, más keret, eltérő döntés. A keretezés nem pusztán nyelvi díszlet; észrevétlenül jelöli ki azt a jelentésmezőt, amelyben a fogyasztó értelmezi az ajánlatunkat, önmagát és a kockázatot. Szakmai tapasztalatom szerint a magyar piacon különösen érzékenyek vagyunk az...
Elolvasom
Concept of control and dictatorship, management concept

Diktátor- és ultimátum játék tanulságai

Ha két embernek 100 egység pénzt kell megosztania, az egyikük ajánlatot tesz, a másikuk pedig vagy elfogadja, vagy mindenki kap a semmiből: mennyit ér meg nekünk a méltányosság? Mit üzen egy „túl alacsony” ajánlat az önbecsülésről, a tiszteletről, a másik fél szándékairól? A diktátor- és az ultimátum játék évtizedek óta ugyanazzal a meghökkentő képződménnyel szembesít:...
Elolvasom

Csali hatás: stratégiai termékopciók

Ha egy portfólióba bevezetünk egy harmadik, látszólag gyengébb opciót, miért nő meg hirtelen a drágább csomag részesedése? A „csali hatás” (angolul: decoy effect, magyarul gyakran aszimmetrikus dominancia hatás) erre ad választ, és a modern árképzés egyik leginkább félreértett, ugyanakkor gyakorlati jelentőségű jelensége. A lényege egyszerű: ha két – nagyjából összevethető – választási lehetőség mellé beteszünk...
Elolvasom
Herd of sheep on pasture

Csordaszellem: tömegek befolyása

A csordaszellem (angolul bandwagon effect) a viselkedéstudomány olyan jelensége, amelyben az emberek hajlamosak követni a többség véleményét és döntéseit, még akkor is, ha ez nem mindig egyezik a saját meggyőződéseikkel vagy érdekeikkel. Ez a tendencia a marketing világában is gyakran felbukkan, alakítva a fogyasztói választásokat és márkapreferenciákat. Az alábbiakban bemutatom, hogyan működik a csordaszellem, milyen...
Elolvasom
Silhouette of a brain with wheels and paper stickers with a drawn electric lamp

Megerősítési torzítás: fogyasztói döntések és márkaépítés

Vajon miért érezzük úgy, hogy „minden bizonyíték nekünk kedvez”, amikor egy vitatott témában böngészünk? A válasz legtöbbször nem az adatokban, hanem bennünk keresendő. A megerősítési torzítás olyan kognitív mechanizmus, amely ráhangol bennünket azokra az információkra, amelyek igazolják a korábbi hiteinket, és elhalványítja azokat, amelyek cáfolnák azokat. A marketingben ez nem pusztán pszichológiai érdekesség, hanem stratégiai...
Elolvasom
1 147 148 149 150 151 197

Éppen olvassák

Pszichológiai trükkök a tartalommarketingben

Manapság sok példát látni arra, hogy egy nagyobb cég látványos kampányokkal, nehezen ellenőrizhető ígéretekkel vagy évekkel korábbi díjesőre hivatkozva próbálja megtartani a figyelmet – közben a termék, a szolgáltatás és a működés lényegi része nem változik. Ez nem csak ízlés kérdése: az ilyen kommunikáció lassan veszít a meggyőző erejéből, mert az emberek a mindennapi döntéseikben...

A reklámod megjegyezhető?

A marketingben gyakran úgy beszélünk a vásárlókról, mintha színtiszta racionalitásból döntő gépezetek lennének: látják az ajánlatot, mérlegelik az árat, összevetik a funkciókat, majd választanak. A valóság ennél sokkal érdekesebb és reménykeltőbb is: az emberi emlékezet elképesztően bonyolult, mégis megbízhatóan működő rendszer, amely folyamatosan szűri, értelmezi és újraírja a világról alkotott képünket. Egy reklám nem akkor...

A marketing-tanácsadás és a pszichológiai konzultáció különbsége

Elsőre meglepő lehet a témakör, pedig naponta találkozom azzal a jelenséggel, hogy a „marketingprobléma” mögött valójában lelki kérdés áll. A vállalkozás ugyanis nem vákuumban működik: az ütemezés, az ajánlat, a csatornaválasztás és a kreatív mind az emberre vannak rákötve, aki mögöttük áll. Ha az a rendszer – az ember – épp szétesőben van, a legjobb...

Az 500 Ft-os benzinár pszichológiája

Több média készített mini közvéleménykutatást arról, hogy hol van a benzin literenkénti árának a lélektani határa, és ez kereken 500 Ft-ra jött ki. A megkérdezettek döntő többsége azt mondta, hogy ha eléri az 500 Ft-ot a benzinár, akkor ők bizony leteszik az autót.  Én szeretek az emberek véleményével, gondolkodásával foglalkozni illetve érdekesnek találom az egymásra...

Belelesünk a neuromarketingbe

Képzeld el, hogy egy kísérleti laborban ülsz, a fejeden EEG-szenzorokkal, miközben reklámfilmek peregnek előtted. A jelenet egyszerre kicsit filmszerű és ijesztően valóságos: az agyhullámaid apró rezdülései rögzülnek, a képernyőn pedig néha érzelmes, máskor kifejezetten száraz anyagok futnak. A neuromarketing – pontosabban a fogyasztói idegtudomány – erről szól: megpróbálja összekapcsolni az agy mérhető reakcióit azzal, amit...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom. 

Idézz tőlem

Szeretem ha a gondolataimat idézik kiadványokban, weboldalakon, adásokban. Szívesen visszalinkellek, írj rám.

© Copyright 2025