A legtöbb márka addig hiszi, hogy „jó” az ügyfélélménye, amíg rá nem kérdezünk: pontosan mire és hogyan emlékeznek belőle az emberek néhány nap, hét vagy hónap múlva. Itt dől el a meccs. A fogyasztói döntés ugyanis ritkán egy pillanat műve; inkább időben elkenődött, érzelmekkel rétegzett történet, amelyben az emlékek torzító lencséjén át rögzül a márka....

A modern pszichológia és a fogyasztói magatartás területeit páratlanul izgalmas téma köti össze: az affektus, vagyis az ember belső érzelmi és hangulati állapotainak kutatása. Miközben a korai attitűdkutatások (főleg a 20. század második felében) gyakran csupán az „érzelmi komponensről” beszéltek, a mai szemlélet szerint ennél sokkal differenciáltabb folyamatokról van szó, melyek nem korlátozódnak egy egyszerű...

Az affektus – vagyis a belső érzelmi állapotok és hangulatok világa – az utóbbi évtizedek egyik legintenzívebben kutatott területe lett a fogyasztói magatartás- és a pszichológiai vizsgálatokban. Miközben régebben az affektust gyakran összemosták az attitűdök „értékelő komponensével” (például kedvelés vs. nem kedvelés), ma már elterjedt az a megközelítés, hogy az affektus önálló, szubjektív érzésállapotot jelent,...

Az önkontroll és a belső (intrinzik) motiváció témaköre régóta foglalkoztatja a kutatókat a fogyasztói magatartás és a pszichológia metszetében. Az alábbiakban áttekintjük, hogy a pozitív affektus (jó hangulat) miként befolyásolhatja a feladatválasztást, a teljesítménymotivációt és a hiányzó információk tudatos észlelését a döntési folyamatok során. A legfrissebb vizsgálatok szerint a jókedv nem csupán kreatívabb, rugalmasabb gondolkodást...

Az önkontroll kérdésköre régóta kiemelt téma a fogyasztói magatartás és a pszichológia határterületén, bár sokszor csak közvetetten, más területeken (például impulzusvásárlás, költségvetési önfegyelem, diéta betartása) keresztül merült fel. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy az érzelmi állapotok – különösen a pozitív hangulat – miként befolyásolják az önszabályozást és az önkontrollt a mindennapi...

A kognitív pszichológia egyik legnagyobb kihívása annak vizsgálata, hogy az emberek miért „emlékeznek” olyan eseményekre, információkra, melyek valójában sosem történtek meg. Ez a jelenség a „hamis emlékezés” (false memory), melyre az egyik legismertebb kísérleti módszer a Deese–Roediger–McDermott (DRM) paradigma (Deese, 1959; Roediger & McDermott, 1995). Ebben a feladatban listát mutatnak a résztvevőknek, amiben egymással tartalmilag...

Amikor a pozitív érzelmek gondolkodásra, problémamegoldásra vagy döntéshozatalra gyakorolt hatását elemzem, sokan először arra a következtetésre jutnak, hogy a kreativitást és kognitív rugalmasságot előmozdító hangulat (Isen, 2000a) óhatatlanul együtt jár egyfajta szétszórtsággal. Az érvelés szerint a nyitottabb, tágabb és rugalmasabb figyelem, amely lehetővé teszi, hogy az ember több ötletet, asszociációt vagy kontextust is integráljon (Derryberry,...

A Barone és Miniard (2002) által kimutatott aszimmetria – miszerint a pozitív hangulat másképpen hat a pozitív és a negatív ingerekre – jól illusztrálja azt a jelenséget, amely az affektusokkal foglalkozó kutatásokban ismétlődően megfigyelhető, és fontos következményekkel jár arra nézve, hogyan értelmezzük a pozitív hangulat által közvetített folyamatokat. Évek óta sokan alkalmazzák a „hangulati kongruencia”...