Bevezetés a szépségiparba – digitális marketing

A szépségipar ma az egyik legérzékenyebb, legversengőbb és legjobban digitalizált piac a világon. Itt nem csupán krémeket, sminkeket és kezeléseket adsz el, hanem önbizalmat, önképet, identitást és sokszor közösségi hovatartozást. A fogyasztó nem csak azt kérdezi, hogy „működik-e” a termék, hanem azt is, hogy „hozzám illik-e”, „vállalhatom-e vele magam a közösségi médiában”, és „mit üzen rólam másoknak”. Ebben a környezetben a digitális marketing már régen nem opcionális extra: ez maga az infrastruktúra, amin keresztül a márkád egyáltalán láthatóvá válik.

A globális szépségpiac 2023-ban 446 milliárd dollárra nőtt, nagyjából 10%-os éves bővüléssel, és a trend előrejelzések szerint 2028-ra elérheti a 590 milliárd dollárt. Ez nem csak azt jelenti, hogy több pénz forog a piacon, hanem azt is, hogy több szereplő, több kommunikációs zaj és több – gyakran félrevezető – marketingüzenet is. A nagy nemzetközi márkák mellett regionális szereplők, D2C márkák, niche indie brandek és lokális szépségszalonok is ugyanazon a felületen versenyeznek: a fogyasztó mobiltelefonján. Magyar vállalkozóként ebben a közegben akkor tudsz érvényesülni, ha nem trendeket kergetsz, hanem rendszerben gondolkodsz: érted a piac szerkezetét, ismered a saját célcsoportod pszichológiáját, és ehhez igazítod a digitális marketingstratégiádat.

Ebben a cikkben végigmegyünk a szépségipar fő szegmensein, a fogyasztói magatartás sajátosságain, az aktuális és várható trendeken, majd lépésről lépésre megnézzük, hogyan építs olyan digitális marketingrendszert, amely nem csak lájkokat, hanem bevételt és hosszú távú ügyfélértéket termel. A célom az, hogy akár szépségszalont üzemeltetsz, akár kozmetikai webáruházat építesz, akár egy új niche márkát hozol létre, legyen egy átlátható logikád: kinek kommunikálsz, miről beszélsz, hol szólítod meg, és hogyan méred, hogy megéri-e, amit csinálsz.

A globális és hazai szépségipari piac főbb jellemzői

A szépségipart érdemes nagy egységekben látni: bőrápolás, hajápolás, smink/dekor, illatszerek, testápolás, valamint a szolgáltatások (kozmetika, fodrászat, köröm, orvos-esztétikai kezelések). A globális adatok szerint a bőrápolás a legnagyobb kategória, a teljes piac közel felét adja, míg a smink, hajápolás és illatszerek osztoznak a fennmaradó részen. Regionálisan Ázsia–Csendes-óceán térsége az egyik legdinamikusabb, de Észak-Amerika és Európa is stabil, magas értékű piacot képvisel. A növekedést részben az infláció, részben a prémiumizáció és az új szereplők megjelenése hajtja.

Európában – és ezen belül Magyarországon – a szépségpiac sajátossága a nagyon erős kiskereskedelmi láncok (drogériák, hipermarketek) jelenléte és a párhuzamosan fejlődő e-kereskedelem. A magyar fogyasztó árérzékeny, de bizonyos kategóriákban (bőrápolás, hajkezelés, anti-aging szolgáltatások) hajlandó prémiumot fizetni, ha a márka hiteles, a termék érthetően kommunikált előnyöket ígér, és mögötte konzisztens online jelenlét áll. A lokális piac viszonylag kicsi, ezért egy hazai márkának vagy szalonnak különösen figyelnie kell arra, hogy ne égesse el feleslegesen a marketingköltségét rosszul belőtt pozicionálással vagy túl szélesen célzott kampányokkal.

A belépési korlát a szépségiparban látszólag alacsony: viszonylag kis tőkével is létrehozható egy márka vagy elindítható egy szolgáltatás. A valós korlát azonban ma már inkább az, hogy mennyire tudsz differenciáltan kommunikálni egy telített online térben, és mennyire tudsz hosszú távon konzisztens maradni. A digitális marketing itt nem „extra”: ha nincs átgondolt stratégiád, a fogyasztó egyszerűen nem fog észrevenni, vagy elhúz egy olyan konkurenshez, aki jobban beszél a nyelvén. A jó hír az, hogy egy magyar KKV is tud versenyképes lenni, ha a saját léptékéhez igazítja a marketingrendszerét, nem pedig a globális óriásokat próbálja másolni.

A szépségipari fogyasztó pszichológiája és döntési folyamata

A szépségipari fogyasztó nem racionális Excel-tábla alapján dönt. A szépséghez kötődő termékek és szolgáltatások erősen érzelmi töltetűek: az önképhez, identitáshoz, társas elfogadottsághoz kapcsolódnak. Másképp gondolkodik egy 22 éves, városi, Instagramon aktív nő, mint egy 45 éves, kétgyermekes, klasszikus drogéria-vásárló, és megint másképp egy 35 éves férfi, aki most lép be a „grooming” világába. Közös azonban, hogy mindegyikük folyamatosan összeveti: mennyire bízom a márkában, mennyire értem, mit fog csinálni velem ez a termék vagy szolgáltatás, és mennyire érzem magam biztonságban a döntéssel.

A döntési folyamat jellemzően így néz ki: problémafelismerés (zavar a bőröm állapota, a hajam minősége, az öregedés jelei), információkeresés (Google, YouTube, TikTok, Insta, blogok, Facebook-csoportok, baráti ajánlások), alternatívák értékelése (összetevők, ár, márka, vélemények, „before–after” fotók), vásárlás (webshop, marketplace, drogéria, szalon) és utólagos értékelés (elégedettség, ajánlás, újravásárlás). A digitális érintkezési pontok döntő többsége az információkeresés és az értékelés fázisában jelenik meg. Ha itt nem vagy jelen érthető, releváns tartalmakkal, akkor egyszerűen kimaradsz a versenyből.

Érdemes külön kezelni a generációkat. A fiatalabb, Z generáció számára természetes, hogy TikTok-on vagy Instagram Reels-ben tájékozódik, és erősen épít az influencerekre, miközben a hitelességre nagyon érzékeny. Az Y-generáció egyszerre használ keresőt, közösségi médiát és e-mailt, és már több tapasztalata van a termékekkel, szolgáltatókkal kapcsolatban, így óvatosabb és kritikusabb. Az idősebb generációk hajlamosak ragaszkodni a megszokott márkákhoz és fizikai boltokhoz, de a webáruházak és hírlevelek náluk is egyre fontosabb szerepet játszanak. Ha a kommunikációd nem veszi figyelembe ezeket a különbségeket, akkor könnyen előfordulhat, hogy egyszerre próbálsz „mindenkinek” szólni, és végül senkit sem érsz el igazán.

Buyer persona a szépségiparban – hogyan építs minta vásárlót?

A szépségiparban különösen veszélyes az a hozzáállás, hogy „a termékem/szolgáltatásom mindenkinek jó”. Technikai értelemben lehet, hogy igaz – marketing szempontból viszont halott gondolat. A buyer persona, vagyis a minta vásárló segít abban, hogy ne egy elmosódott tömeghez beszélj, hanem konkrét, elképzelt személyekhez, akiknek világos problémáik, vágyaik és döntési mintázataik vannak. Tegyük fel, hogy három mintát rajzolsz fel: egy fiatal városi nőt, aki online inspirációt keres és imádja a vizuális platformokat; egy 35–40 év körüli dolgozó anyát, aki praktikus, megbízható megoldásokat szeretne; és egy férfi vásárlót, aki kezd nyitni a bőrápolás felé, de még bizonytalan. Már ez a három persona is teljesen más kommunikációt, csatornákat és ajánlatokat igényel.

A persona-építésnél ne állj meg a demográfiánál. A szépségiparban sokkal fontosabbak a pszichográfiai jellemzők: milyen az önképe, mennyire fontos neki a környezetvédelem, mennyire kísérletező, milyen szerepet játszik életében a közösségi média, hogyan viszonyul a szakmai tekintélyhez (kozmetikus, bőrgyógyász), és milyen pénzügyi realitások között él. Gyakori hiba, hogy a vállalkozó a saját preferenciáiból indul ki („szerintem ez a szín szép”, „engem ez a story-vonal szólítana meg”), miközben a célcsoportja teljesen más kulturális és médiaélményeken szocializálódott.

A persona akkor használható a gyakorlatban, ha közvetlenül tudsz belőle kommunikációs döntéseket levezetni. Például: milyen típusú tartalmakat gyártasz (oktató videók, előtte–utána fotók, bőrápolási rutin magyarázatok), milyen hangnemben írsz (szakmai, baráti, „coach-os”), milyen ajánlatokat építesz (próba-mini, csomag, előfizetés), és milyen garanciákat kommunikálsz (pénzvisszafizetés, szakértői háttér, összetevő-átláthatóság). Ha mindez nincs összekötve a minta vásárlóddal, akkor olyan digitális marketinget építesz, amely ugyan technikailag működik (hirdetés, poszt, e-mail kimegy), de üzletileg gyenge eredményt hoz.

Trendek a szépségiparban: fenntarthatóság, tech, személyre szabás

A szépségipar trendjei az elmúlt években látványosan elmozdultak a fenntarthatóság és a tudatos fogyasztás irányába. Egy 2023-as felmérés szerint az amerikai fogyasztók 63%-a „nagyon” vagy „kifejezetten” fontosnak tartja a „clean beauty” szemléletet, vagyis az átláthatóbb összetevőket és a környezeti-lábnyom csökkentését. Emellett a válaszadók nagy része a csomagolás, a márka társadalmi felelősségvállalása és a műanyaghasználat szempontjait is figyelembe veszi. Ez a magyar piacra is begyűrűzik: a fogyasztók egyre gyakrabban keresnek vegán, állatkísérlet-mentes, allergén-csökkentett és „zöldebb” termékeket, miközben továbbra is árérzékenyek. A kihívás az, hogy a fenntarthatóságot ne csak szlogenként, hanem hiteles üzleti és kommunikációs gyakorlatként építsd be.

Technológiai fronton a mesterséges intelligencia és a kiterjesztett valóság (AR) kezdenek alapmegoldássá válni a nagyobb szereplőknél: bőranalízis applikációk, virtuális sminkpróbák, személyre szabott termékajánlók jelennek meg. Egy magyar KKV valószínűleg nem fog teljesen egyedi AI-rendszert fejleszteni, de használhat kész megoldásokat (pl. AR filterek, kérdőíves rutin-ajánlók, automatizált e-mail szegmensek), amelyekkel közelebb hozza a személyre szabás élményét. A lényeg nem az, hogy „high-tech” legyél, hanem az, hogy a technológiát a valós vásárlói problémák megoldására használd: könnyebb döntés, kevesebb bizonytalanság, több visszajelzés.

A személyre szabás a jövőben tovább erősödik: dinamikus árképzés helyett inkább dinamikus ajánlatok, csomagok, rutin-építő programok jelennek meg. A márkák egyre inkább a teljes ügyféléletútban gondolkodnak: első próba (minták, mini kiszerelések), belépő csomag, majd fokozatos értéknövelés (kiegészítő termékek, előfizetés, személyre szabott tanácsadás). Itt jön be az analitikai gondolkodás és a pszichológiai megértés: nem elég „jó terméket” adni, érteni kell, mitől válik valaki hűséges vásárlóvá, és milyen pontokon veszíted el az embereket a folyamatban.

Digitális marketingcsatornák szépségipari márkáknak

A szépségiparban szinte minden digitális csatorna használható, de nem ugyanarra való. Az Instagram és a TikTok erősen vizuális, gyors, érzelmi hatásra épít; kiváló terep inspirációra, márkaépítésre, influencerekkel való együttműködésre és felhasználói tartalmak (UGC) gyűjtésére. A YouTube inkább a mélyebb edukáció, hosszabb magyarázó videók, rutinbemutatók terepe. A Facebook Magyarországon még mindig fontos a közösségek, csoportok, események miatt, főleg 30+ korosztályban. A Google kereső- és Shopping-hirdetések, illetve az erős SEO pedig azokat érik el, akik már aktív problémamegoldó fázisban vannak – pontos terméket, megoldást vagy szolgáltatást keresnek.

Egy szépségipari márkának vagy szolgáltatónak érdemes minimum három csatornában gondolkodnia: (1) kereső (SEO + Google Ads), (2) közösségi média (organikus + fizetett), (3) e-mail/CRM. A keresőben jelenlét biztosítja, hogy azok, akik konkrét problémára vagy márkanévre keresnek, ne a konkurens oldalán landoljanak. A közösségi jelenlét ad életet a márkának: itt látszik a stílus, a hozzáállás, a szakmai hitelesség. Az e-mail és CRM pedig hosszú távon tartja életben a kapcsolatot: edukáció, akciók, új termékek, visszacsábító kampányok.

Fontos szemlélet: a csatornák nem egymás helyettesítői, hanem egymást erősítő elemei ugyanannak a rendszernek. A „csak Instagram”, „csak TikTok”, „csak Google” gondolkodás tipikus kezdő hiba. Egy jól felépített szépségipari marketingrendszerben a fogyasztó találkozik veled inspirációs szinten (pl. reels, rövid videó), utána olvas a honlapodon vagy blogodon, majd egy jól célzott hirdetés, hírlevél vagy remarketing üzenet viszi el a vásárlásig. Ezt nevezzük stratégiai gondolkodásnak: nem eszközökben, hanem folyamatokban gondolkodsz.

Stratégiaalkotás lépésről lépésre – szépségipari nézőpontból

A digitális marketingstratégia nem egy prezentáció, hanem döntések sorozata: miről mondasz le, mire fókuszálsz, hova teszed a pénzt, időt, figyelmet. Szépségipari vállalkozásként az első lépés a kiindulópont brutálisan őszinte feltérképezése: milyen szegmensben vagy (low budget, masstige, prémium, luxus), mekkora a piacod, kik a közvetlen és közvetett versenytársaid, mennyi reálisan költhető marketingbüdzséd van, és milyen erőforrás áll rendelkezésre tartalomgyártásra. Ezután következik a pozicionálás (miben vagy más), a buyer persona-k kidolgozása, majd a csatorna- és üzenetstratégia. A folyamat érthetőbb, ha egy táblázatban is látod:

A szépségiparban különösen fontos, hogy ne csak új ügyfelek szerzésére optimalizálj, hanem az ügyfélélettartamra is. Ha valaki megtalálta nálad a „saját” alapozóját, bőrápolási rutinját vagy kedvenc fodrászát, akkor jó eséllyel évekig vevőd lehet – feltéve, hogy tudatosan építed a törzsvásárlói kommunikációt. Ebben az értelemben a digitális stratégia és a pszichológiai megértés kéz a kézben jár; erről részletesen írok az „Online Marketing és Pszichológia” című könyvemben is, kifejezetten a magyar, tőkehiányos vállalkozói valóságra szabva.

Kampánytervezés a gyakorlatban – szépségipari ellenőrző lista

Amikor konkrét digitális kampányt tervezel – legyen az új termék bevezetése, szezonális promóció, nyitási akció vagy brandépítő aktivitás –, érdemes egy egyszerű, de következetes ellenőrző listát használni. Először tisztázd a célt: nem mindegy, hogy eladás-orientált kampányról, leadgenerálásról (pl. bőrápolási tanácsadás időpontfoglalás) vagy márkaismertség-növelésről van szó. Ezután jön a célcsoport pontosítása: melyik buyer persona-ra építed a kampányt, milyen üzenettel, milyen érzelmi húrokat megpendítve. A szépségiparban tipikus belépőpont lehet az „előtte–utána” vizualizáció, egy problémaorientált üzenet (pl. pigmentfolt, száraz bőr, töredezett haj), vagy egy aspiratív élethelyzet (pl. esküvő, ballagás, fotózás).

Ezután tervezd meg a csatornakombinációt: honnan jönnek az első érintkezések (reels, TikTok, hirdetés, influencer poszt), hova érkezik a forgalom (landing oldal, webshop kategória, időpontfoglaló oldal), és milyen másodlagos érintkezést építesz rá (remarketing, e-mail sorozat, Messenger/WhatsApp follow-up). A kreatívnál ügyelj arra, hogy a vizuál, a szöveg és a landoló oldal hangneme illeszkedjen egymáshoz; ha a hirdetés „luxusélményt” ígér, de a landing olcsó, zsúfolt és akció-orientált, a fogyasztó azonnal érzi a disszonanciát. Végül ne feledd a mérési tervet: milyen konverziókat figyelsz (időpontfoglalás, kosárba helyezés, vásárlás, feliratkozás), milyen időtávon, és mikor döntesz arról, hogy skálázod, módosítod vagy leállítod a kampányt.

Egy jól működő szépségipari kampány általában nem egyetlen „zseniális” kreatívon múlik, hanem a rendszerességen: újra és újra visszatérsz, finomítasz, tesztelsz, és nem esel abba a csapdába, hogy minden problémát árakcióval próbálsz megoldani.

Az árakció önmagában nem stratégia, csak tüneti kezelés. – Dajka Gábor

Ha ezt az egy mondatot komolyan veszed, már tettél egy lépést a profitábilisabb marketing felé.

Gyakori hibák, amelyek elviszik a profitot a szépségiparban

A szépségiparban a leggyakoribb marketinghibák fájdalmasan ismétlődnek. Az első: mindenkihez szóló kommunikáció. „Fiataloknak és időseknek, nőknek és férfiaknak, mindenkinek jó a termékünk” – ezzel a mondattal vállalkozók százai ássák el magukat. Ha nincs élesen körülhatárolt célcsoport és persona, a hirdetési költség szétszóródik, a kreatívok semmitmondóvá válnak, és a kampány eredménye gyenge lesz. A második: árverseny. Ahelyett, hogy differenciálnának szolgáltatásban, élményben, szakmai tartalomban, a vállalkozók „-20%” táblákkal próbálnak túllicitálni egymáson. Így viszont pont azt az erőforrást égetik el, amiből fejleszthetnének, képezhetnék a csapatot, vagy javíthatnának az ügyfélélményen.

A harmadik hiba a „csak eszközben” való gondolkodás: „nyissunk TikTokot, mert most az megy”, „indítsunk hírlevelet, mert mások is csinálják”, „vegyünk influencert, mert a konkurensnek is van”. Eszközök önmagukban nem oldanak meg semmit. Ha nincs mögötte pozicionálás, üzenetrendszer, mérési logika, akkor legfeljebb zajt termelsz, nem eredményt. A negyedik gyakori hiba az, hogy a vállalkozó túl későn hív szakértőt: már akkor, amikor pénzügyi értelemben „ég a ház”. Ilyenkor csodát várna rövid idő alatt, miközben az alapok (árazás, termékstruktúra, ügyfélkiszolgálás, online jelenlét) nincsenek rendben.

Végül, de nem utolsósorban: sok szépségipari szereplő alábecsüli a tartalom minőségét. Képek, videók, szövegek születnek, amelyek technikailag megfelelnek – van poszt, van story, van hírlevél –, de szakmai vagy érzelmi értékük minimális. A szépségiparban a vizuális és verbális tartalom egyszerre hat: vagy erősíti a márka hitelességét és szakmaiságát, vagy azt üzeni, hogy „átlagos, bármikor lecserélhető” szereplő vagy. Dajka Gábor tapasztalata szerint azok a magyar vállalkozók, akik hajlandók tudatosan fejleszteni a saját és a csapatuk kommunikációs készségeit, hosszú távon lényegesen jobb ügyfélélettartamot és profitot érnek el, mint azok, akik csak eszközöket vásárolnak, de nem gondolkodnak rendszerben.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha szépségipari vállalkozást építesz – legyen az kozmetikai márka, webáruház, szépségszalon vagy orvos-esztétikai rendelő –, az első és legfontosabb döntésed nem az lesz, hogy melyik közösségi platformot választod, hanem az, hogy hajlandó vagy-e felnőttként gondolkodni a marketingről. Nem „trükkökre” van szükséged, hanem rendszerre. Nem az a kérdés, hogyan szerzel holnap még 50 kattintást, hanem az, hogyan építesz fel egy olyan vásárlói bázist, amely 3–5 év múlva is nálad költ.

A digitális marketing a szépségiparban ma már nem a kreatívkodás terepe, hanem üzleti döntések terepe. Aki ezt nem érti meg, az előbb-utóbb árakcióspirálba kerül, frusztrált lesz, és hajlamos lesz másokat okolni („rossz a piac”, „rossz a Facebook”, „rossz az ügynökség”). Aki viszont hajlandó belenézni a számokba, foglalkozik a buyer persona-kal, érti a pszichológiai alapokat és elfogadja, hogy a marketing pénzbe kerül – de jól csinálva pénzt is hoz –, az előnyben lesz.

Ha szépségipari vállalkozó vagy, ne az legyen a célod, hogy legolcsóbbként legyél jelen a piacon, hanem az, hogy te legyél az, akiben a saját célcsoportod a legjobban megbízik. – Dajka Gábor

Ehhez viszont tanulni kell, kritikusan gondolkodni, és időről időre ránézni a teljes marketingrendszeredre. Az „Online Marketing és Pszichológia” című könyvemet pontosan azért írtam, hogy a magyar mikro- és kisvállalkozók – köztük a szépségipari szereplők – megértsék: nem a trendek vak követése hoz eredményt, hanem az, ha kialakítod a saját gondolkodásmódodat. A cél nem az, hogy te másolj, hanem az, hogy téged másoljanak.

Ajánlott magyar videó/podcast

A szépségipari szolgáltatások (például szépségszalonok) szempontjából különösen hasznos, amikor valaki külső szemmel, rendszerben vizsgálja az ügyfélélményt és a marketinget. Ehhez jól illeszkedik ez a videóm, ahol hotelek, apartmanok, éttermek és szépségszalonok teszteléséről beszélek:

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Hogyan válasszak digitális marketingcsatornát egy szépségszalon számára?

Először ne csatornában, hanem buyer persona-ban gondolkodj: kik a vendégeid, honnan informálódnak, mennyire online aktívak, milyen élethelyzetben vannak. Egy városi, 20–35 éves célcsoportnál erős lehet az Instagram és a TikTok, míg egy 35+ korosztálynál a Facebook-csoportok, helyi hirdetések és a Google-vélemények fontosabbak. Minimum szinten legyen: Google Cégem profil, kereshető, mobilbarát weboldal online időpontfoglalással, Facebook/Instagram oldal rendszeres tartalommal és nagyon alap remarketing. Ezután – ha van rá erőforrás – jöhet a hirdetés (Meta, Google), később pedig az e-mailes utánkövetés. A lényeg: inkább 2–3 csatornát csinálj következetesen, mint 6–7-et félgőzzel.

Mennyit érdemes költeni online hirdetésre egy szépségipari kisvállalkozásnak?

Nem fix összegben, hanem arányban gondolkodj. Általános kiindulópont lehet, hogy egy stabilan működő vállalkozás éves árbevételének 5–15%-át marketingre fordítja – ebbe beleszámít a hirdetési költség, a tartalomgyártás, a webes fejlesztés és a szakértői díjak is. Kezdő szakaszban ez az arány akár magasabb is lehet, mert építed a márkát és a vásárlói bázist. A fontos kérdés nem az, hogy „sok vagy kevés” a költés, hanem az, hogy mennyi bevételt, profitot és hosszú távú ügyfélértéket hoz vissza. Ha nem méred a konverziókat és a kampányok eredményét, valójában vakon költesz – és ilyenkor szokott megszületni a mondat: „a marketing csak viszi a pénzt”.

Érdemes-e influencerekkel dolgozni egy magyar kozmetikai márkának?

Igen, de csak akkor, ha nem csupán „elérés-vásárlásként” gondolsz rájuk. A kutatások szerint az influencerek hitelessége és megbízhatósága erősen befolyásolja a vásárlási szándékot; különösen a mikroinfluencereknél számít a valós elköteleződés és az, hogy a követőik azonosulni tudjanak velük. [oai_citation:3‡Allied Business Academies](https://www.abacademies.org/articles/investigating-the-role-of-influencer-marketing-on-purchase-intention-a-comparative-analysis-of-celebrities-vs-microinflu.pdf) A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy inkább dolgozz kevesebb, de a márkádhoz szorosan illeszkedő, kisebb követőszámú, aktív közönséggel rendelkező influencerekkel, mint egy nagy, de távoli celebbel. Legyen világos brief, mérhető cél (például kuponkód, landoló oldal, UTM-mérés), és ne egyszeri posztban gondolkodj, hanem hosszabb együttműködésben, ahol a közönségnek van ideje megismerni a márkád történetét.

Miben más a magyar szépségipari piac, mint a nyugat-európai?

A magyar piac kisebb, árérzékenyebb és bizalomalapúbb. A fogyasztók jelentős része még mindig erősen támaszkodik személyes ajánlásokra (barát, kozmetikus, fodrász), miközben egyre inkább jelen van az online értékelések és vélemények hatása is. A nagy nemzetközi brandek mellett a drogérialáncok saját márkái komoly versenytársnak számítanak, ami lefelé húzza az árakat. Ugyanakkor a niche, szakmai alapú, edukációra építő márkák és szolgáltatók jól tudnak érvényesülni, ha érthetően kommunikálják az eltérésüket, és nem próbálnak „mindenkinek megfelelni”. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar szépségipari vállalkozók akkor érnek el áttörést, amikor elfogadják: nem fognak „mindenkinek” tetszeni, de a saját, jól körülírt célcsoportjuknak nagyon is.

Források

• McKinsey & Company: The beauty boom and beyond – can the industry maintain its growth?
• CleanHub: Consumer Attitudes Towards Clean Beauty – 2023 Survey
• Arora, S. (2025): Investigating the role of influencer marketing on purchase intention – celebrities vs. micro-influencers

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.