Egy rendkívül átfogó bevezetés a fogyasztói magatartás és a hirdetések világába Bevezető gondolatok A modern gazdaság elképzelhetetlen lenne reklámok nélkül: mindenhol jelen vannak, a közösségi médiától a televízióig, a nyomtatott sajtótól a kültéri plakátokig. A hirdetések nemcsak az információkat közvetítik, hanem a termékekhez, szolgáltatásokhoz, ötletekhez való hozzáállásunkat is

A fogyasztói pszichológia napjainkban virágzó tudományterület, amely a marketing, a kommunikáció, a pszichológia és más társadalomtudományok határán helyezkedik el. Rengeteg publikáció és kutatás jelenik meg a legkülönfélébb témákban, az attitűdöktől és a meggyőzés mechanizmusaitól kezdve a vásárlói döntési folyamatokig. Ahhoz azonban, hogy értsük, miként jutottunk el a modern

A klasszikus közgazdasági elmélet a fogyasztót racionális, önérdek-vezérelt szereplőként írta le, ám a valóság mindig összetettebb volt: az egyének döntéseit érzelmek, szociális hatások és kognitív korlátok is meghatározhatják. A 19. század végi–20. század eleji amerikai pszichológia műhelyeiben többek között ez a felismerés vezetett el a fogyasztói pszichológia kialakulásához.

A hagyományos közgazdaságtan két sarkalatos pontja, hogy (1) az egyének racionálisan döntenek, és (2) kizárólag saját érdekeiket tartják szem előtt. Ez a szemlélet – amely szerint a fogyasztó mindig hűvös fejjel mérlegeli a költségeket és hasznokat, és csak a saját hasznát maximalizálja – sokáig uralta a közgazdasági modelleket.

A marketing és a fogyasztói pszichológia hosszú ideje foglalkozik azzal, miként befolyásolható a fogyasztó a különféle kommunikációs stratégiákon keresztül. Azt azonban sokan kevésbé sejtik, milyen jelentős szerepe van a képzeletnek (imagery), azaz a „megélt” képnek, amelyet a fogyasztó a termékről vagy szolgáltatásról alkot. A legújabb kutatások szerint a

A fogyasztói magatartás vizsgálatában évtizedek óta folyik a vita arról, mennyire tudjuk tudatosan irányítani a vásárlói döntéseinket, és mennyire hatnak ránk rejtett, sokszor észrevétlen kognitív folyamatok. Számos kutatás bizonyítja, hogy sok esetben a vásárlók pontosan látják, hallják, érzékelik a reklámokat vagy éppen a termékeket, mégis vannak olyan háttérmechanizmusok,

A reklámtörténelemben számos legenda kering arról, hogy a „subliminális” vagy „tudattalan” ingerek alkalmasak lehetnek a fogyasztók manipulálására. Gondoljunk csak a hírhedt mozis történetre, ahol az állítólagos másodperc­töredékes üzenetek („igyál üdítőt, egyél pattogatott kukoricát”) azonnal vásárlásra ösztönözték volna a közönséget. Azonban a tudományos vizsgálatok jelentős része nem támasztja alá

Hogyan formálja a tudattalan énkép a vásárlói döntéseket? A pszichológia és a fogyasztói magatartás találkozásánál az elmúlt években sokan rácsodálkoztak, milyen erős az énképpel kapcsolatos tudattalan folyamatok szerepe a mindennapi döntéseinkben. A korábbi felfogás szerint az ember tisztában van azzal, hogyan gondolkodik önmagáról, és ez a tudatos énkép

Az alábbi összefoglaló a tudatosan közvetített (consciously mediated) viselkedésről szóló szöveg fő gondolatait és kutatási eredményeit szemlézi, kiemelve a legfontosabb következtetéseket: 1. Az akarat illúziója (The Illusion of Conscious Will) • Daniel Wegner (2002) elmélete szerint sok esetben úgy érezzük, tudatosan irányítjuk a viselkedésünket, pedig valójában nem. •

A reklám fogalma első ránézésre nagyon egyszerűnek tűnhet: egy vállalkozás vagy szervezet üzenetet küld a közönség felé, hogy elősegítse a termék vagy szolgáltatás megismerését és megvásárlását. A valóságban azonban a reklám ennél összetettebb, hiszen nem csupán az eladási szándékot, hanem a márka ismertségét, arculatát és sokszor a társadalmi

Marketing és pszichológia. Két tudományterület, amelyek első ránézésre talán eltérőnek tűnnek, de ha alaposabban megvizsgálod, rájössz, hogy a reklámok és kampányok sikere nagyban múlik azon, vajon ismered-e a célcsoportod belső mozgatórugóit, motivációit, érzelmeit és gondolkodási mintáit. Sokan úgy tekintenek a marketingre, mint a termékek és szolgáltatások eladásának „felszínes”