Dan S. Kennedy a közvetlen válaszra és mérhető üzleti eredményre építő marketing ismert szerzője. A No B.S. könyvek és a Magnetic Marketing az ajánlat, az ügyfélszerzés, az árazás és az utánkövetés rendszerét hangsúlyozzák. Ezeket a gondolatokat saját gyakorlati elemzéssel mutatom be. A marketing fontos része a vállalkozásnak, de a termék-, finanszírozási és működési problémák külön kezelést is igényelnek. A cikkben szereplő értelmezések tartalmi összefoglalók; az alkalmazhatóságot az adott üzlet adatai alapján kell megítélni.
Direkt marketing alapelvei
Kennedy marketingfilozófiájának magja a direkt marketing – az a megközelítés, amely közvetlen reakcióra ösztönzi a célközönséget, és minden aktivitást mérhető eredményekhez köt. Könyveiben lefektette a direkt marketing parancsolatait, amelyek közül a legfontosabbak:
Minden direkt válaszra építő üzenetnek legyen világos ajánlata. Kennedy szemlélete azt kéri, hogy a címzett értse, mit kap és hogyan léphet tovább. Ez különösen értékesítési levélnél vagy ajánlatkérő oldalnál hasznos. Nem következik belőle, hogy minden ügyfélszolgálati válasznak, tájékoztatásnak vagy márkaépítő tartalomnak azonnali vásárlást kell kérnie. A kommunikáció céljához illeszkedő következő lépést válaszd. Egy fontos használati útmutató önmagában is értéket adhat; a megrendelést kérő oldalon viszont az ajánlat és feltételei legyenek félreérthetetlenek.
• Legyen világos a felszólítás és útmutatás. Minden marketinganyagban egyértelműen mondjuk meg az olvasónak, mit tegyen konkrétan – például hívjon fel egy számot, töltse ki a megrendelőlapot, jelentkezzen konzultációra stb. Kennedy figyelmeztet: a zavarba hozott, bizonytalan vevő nem fog lépni. „Az összezavart vevő nem cselekszik” – idézi egyik alapelvét. Ezért világos, lépésről lépésre követhető utat kell mutatnunk a vásárláshoz, „magas peremű útvesztőben tartva” a vevőt, hogy ne kalandozhasson el.
• Az eredmény az egyetlen mérce. A direkt marketingben nincs helye hiúsági mérőszámoknak vagy puszta márkaépítésnek, ami nem hoz eladást. Ettől a pillanattól fogva teljes egészében eredményvezérelt vagy. Ha egy reklám nem termel eladást vagy érdeklődőt, akkor azt meg kell változtatni vagy elvetni , bármennyire is tetszett a készítőinek. Csak a vevő szavazata számít a kasszánál . Kennedy élesen bírálja a kisvállalkozókat megtévesztő „nagyvállalati” marketinget, ahol a reklámok mögötti cél sokszor nem az azonnali vevőszerzés. Szerinte egy vállalkozó a saját pénzét költi, ezért „koncentráljon a válaszra és az eladásra” , a márkaismertség majd kialakul ennek melléktermékeként .
Kennedy direkt marketing példáival illusztrálja ezen elvek erejét. Például értékesítési leveleiben mindig találunk egy erős ajánlatot és határidőt, ami cselekvésre sarkall. Emellett gyakran használ „shock and awe” csomagokat – terjedelmes, sok ajándékot és információt tartalmazó küldeményeket –, hogy a címzettet lenyűgözze (ezt hívja „thud factor” hatásnak, mert nagyot „dörren” a csomag a küszöbön). Reklámszövegei (sales copy) messze nem visszafogottak. Ez azt jelenti, hogy a marketingüzenet legyen magabiztos, feltűnő és ütős, különben elveszik a zajban. A fenti alapelvek alkalmazásával Kennedy számtalan vállalkozónak segített abban, hogy reklámkiadásaik mérhető eladásokat hozzanak, ne csak remélt ismertséget.
Ügyfélszerzés és lead generálás
Kennedy szerint az ügyfélszerzés (lead generálás) minden üzlet motorja: „ vevőutánpótlás nélkül meghal a vállalkozás ” – hangoztatja gyakran. Ennek érdekében rendszerben kell gondolkodni : olyan marketingfolyamatokat kell kialakítani, amelyek folyamatosan új érdeklődőket vonzanak , majd őket vásárlóvá konvertálják. Kennedy Magnetic Marketing módszertana erre kínál megoldást: Megbízhatóan és megfizethetően bőségét teremteni az ideális érdeklődőknek, vásárlóknak és ügyfeleknek. Lényeges elemei: a célpiac pontos meghatározása , erős egyedi értékajánlat (USP) kidolgozása, és csali ajánlatok használata a tömeges érdeklődés generálására.
1. Célcsoport és pozicionálás: Kennedy rámutat, hogy a kisvállalkozók gyakran vaktában hirdetnek, vagy épp mindenkihez szólnak egyszerre – ez hiba. Helyette szűkítsük a célpiacot azokra, akik a leginkább hajlanak arra, hogy tőlünk vásároljanak. Találjuk meg azt a piaci rést, ahol mi lehetünk a “goto” szakértők . Érdemes olyan szerepet kialakítani azzá, akihez fordulni kell egy bizonyos célközönségnek, és válaszold meg a kérdést: miért téged válasszanak a sok hasonló szolgáltató helyett?. Ez a pozicionálás adja meg a marketingünk irányát. Például ha könyvelő vagy, döntsd el, hogy mondjuk az étterem-tulajdonosok adózási szakértője leszel a városodban – így szűk közönséged szemében te leszel a hiteles választás , akiért akár többet is fizetnek. Kennedy kiemeli, hogy szakértői státusszal nagyobb és jobb minőségű ügyfeleket szerezhetünk: Nyilván mindenki szívesebben dolgozik szakértőkkel… a tehetősebb vevők különösen hajlandók messzebbre utazni, tovább várni, az általad szabott feltételek szerint üzletelni és prémium árat fizetni, ha téged tartanak a legnagyobb tudású és elismert szakembernek . Más szavakkal, ha szaktekintéllyé válsz a piacodon, az ügyfélszerzés könnyebbé válik , és magasabb árszinten működhetsz.
2. Több csatorna, kezelhető működés. A kizárólag egyetlen ügyfélszerzési forrástól függő vállalkozás érzékeny annak változásaira. Érdemes feltárni több elérési lehetőséget: keresőhirdetést, tartalmat, szakmai eseményt, közvetlen megkeresést vagy ajánlást. Ettől még nincs minden cégre érvényes ideális csatornaszám. A célközönség elérhetősége, a keret, a kreatív anyagok előállítása és az értékesítési kapacitás együtt határozza meg, mit tudsz jól működtetni.
A saját javaslatom, hogy a következő csatorna bevezetése előtt írd le, miért vársz tőle eltérő közönséget vagy kisebb függőséget. Két hirdetési felület részben ugyanazokat az embereket is elérheti. A több jelenlét ezért nem feltétlenül jelent több új vevőt. Kövesd a minősített érdeklődőtől a teljesített rendelésig vezető utat, és számolj a csatorna fenntartásához szükséges munkával is. A jól működő új forrás értéke így az üzleti eredményben és a kitettség mérséklésében egyaránt megmutatkozhat.
3. Csali és értékadás az ügyfélszerzéshez: A potenciális vevő figyelmének megragadásához Kennedy gyakran ajánl úgynevezett „lead magnet” vagy csali ajánlatot – valami ingyenes érték felajánlását, amiért cserébe az érdeklődő megadja az elérhetőségét. Ez lehet egy ingyenes e-könyv, esettanulmány, kupontár, vagy próbaszolgáltatás. A lényeg, hogy regisztrációhoz kösd az ingyenes dolgot, így fel tudod építeni a saját listádat potenciális vevőkből. Kennedy azonban figyelmeztet, hogy az ingyenes ajánlatot okosan kell használni , mert ha rosszul csinálod, “hozzászoktatod” az embereket az ingyenességhez, és rontod az értékérzetet. A No B.S. Price Strategy könyvben egy háromlépcsős stratégiát vázol fel az ingyenes ajánlatok hasznosítására : (1) Adj egy ellenállhatatlan ingyenes ajánlatot , ami releváns a célközönségednek és amiért regisztrálniuk kell (így megkapod az adataikat). (2) Kontrollált környezetben kínáld az ingyenest – azaz a megfelelő embereknek és korlátozottan, hogy ne értéktelenítsd el a fizetős ajánlatokat. (3) Legyen egy marketingrendszered arra, hogyan konvertálod az ingyenes próbálkozókat fizető vevőkké közvetlenül az első ingyenes élmény után. Például: egy edzőterem kínálhat egy ingyenes személyi edzés órát (1) regisztrációért cserébe, de csak helyi lakosoknak és mondjuk egy adott hétvégén (2), és utána azonnal felkeres minden résztvevőt egy kedvezményes féléves bérlet ajánlatával (3). Így az „ingyenes” valójában egy befektetés a leendő vevőbe – Gyakorlati értelmezésben: az ingyenes így a tőkebefektetés egy vagyoni eszköz megszerzésébe, nem pedig olyan ajándék, ami tartósan leértékeli az üzleted . A jól végrehajtott csali stratégia megtölti a vevő-szerző tölcséredet értékes kontaktokkal, akiket aztán következetes marketinggel (pl. automatizált e-mail sorozattal, utókövető levéllel) vásárlóvá tehetsz.
Az ingyenes anyag letöltése és a további reklámüzenetekre való feliratkozás eltérő cél lehet. A folyamatban egyértelműen mondd el, mire használod az adatot, és milyen üzenetre számíthat az érdeklődő. Csak a feladathoz indokolt adatokat kérd be. Egy útmutató eléréséhez például általában nincs üzleti szükség részletes személyes profilra. A jelentkezők számát a későbbi érdeklődés minőségével együtt vizsgáld: a letöltés még nem vásárlási szándék.
Kennedy gyakorlatias tanácsai az ügyfélszerzésre rengeteg példában tetten érhetők könyveiben. Gyakran hangsúlyozza, hogy a figyelemszerzés legyen kreatív és célcsoport-specifikus. Például egy állatorvosi rendelőnek azt javasolná, küldjön ki „kisállat egészségügyi útlevelet” a környékbeli gazdiknak, ami egy ingyenes állapotfelmérésre jogosít – ezzel a praktikus csali eszközzel egyszerre nyerik el a gazdik bizalmát és szerzik meg az adataikat, ráadásul a rendelőben személyesen folytathatják az értékesítést. A lényeg: rendszeresen és kitartóan kell új érdeklődőket bevonzani, mert – ahogy Kennedy figyelmeztet – sosem szabad pusztán a meglévő vevőinkre hagyatkozni. Az üzleti növekedés első lépése mindig az új ügyfelek folyamatos bevonzása egy kiszámítható mechanizmus révén.
Árképzési stratégiák
Dan Kennedy merészen szembe megy azzal a berögződéssel, hogy a vállalkozásoknak árversenyben kellene égniük. A No B.S. Price Strategy (Árképzési stratégia) könyvében kifejti, hogy az ár nem csupán költség+haszon kérdése, hanem stratégiai fegyver, ami meghatározza a vállalkozás pozícióját és profitabilitását. Több fontos elvet hangsúlyoz az árképzésben:
• Ne félj magasabb árat kérni a valódi értékért. Kennedy tapasztalata, hogy a vállalkozók jobban félnek az áremeléstől , mint a vevőik. Gyakori tévhit az üzlettulajdonosok körében: „Ha árat emelek, az összes vevőm elhagy!” – holott a vevők valójában számítanak időnkénti áremelésre , és elfogadják azt, ha értéket kapnak. Ahelyett, hogy a legolcsóbbak próbálunk lenni, törekedjünk a legjobb érték nyújtására, és árainkkal ezt tükrözzük . Az ár sokszor értékjelző a vevők fejében: egy drágább terméket automatikusan jobb minőségűnek hisznek. Az ár pozicionálja a terméket az érték számára a vevő fejében. A magasabb ár akár növelheti is az értékérzetet. Például egy exkluzív kozmetikumot nem lehet olcsón adni, mert akkor elveszti prémium imázsát. Adjunk magas árat , de bizonyítsuk is a hozzáadott értéket – így kevesebb eladásból is nagyobb profitot érhetünk el.
Az áremelés vizsgálatában azonos ajánlati tartalom és ügyfélcsoport mellett tudsz tisztábban összehasonlítani. Ha egyszerre változik a csomag, a célzás és az ár, az eredmény oka nehezebben különíthető el. A vásárlás elmaradásának oka sem mindig az ár: lehet bizonytalan teljesítés, túl hosszú határidő vagy hiányzó információ. Az árteszt mellé ezért érdemes a visszautasítás okairól is adatot gyűjteni.
Az árversenyhez költségelőny kell. Kennedy a megkülönböztetésben és a vevőnek nyújtott többletben keresi az árazási mozgásteret. Az alacsony ár azonban nem eleve hibás stratégia: tartósan alacsonyabb költség vagy más működési modell mellett életképes lehet. A veszély akkor jelentkezik, ha ugyanazt a munkát és költséget vállalod, mint a többiek, csak kisebb árréssel. A prémium árhoz pedig nem elég az akarat vagy a különlegesség állítása. A vevőnek értékelnie kell a különbséget, és a többlet teljesítési költségét is fedezni kell. Vizsgáld meg, milyen segítségért, megbízhatóságért vagy kényelemért hajlandó fizetni a célközönség. Egy ismert cég bukásából nem lehet önmagában az egész árstratégia életképtelenségére következtetni.
Az árazási döntéshez számold ki az egy megrendelésen maradó fedezetet. Ebből még finanszírozni kell a működés fix költségeit és az ügyfélszerzést is. Egy magasabb ár kevesebb megrendelést hozhat, miközben több fedezet marad; egy alacsonyabb ár növelheti a forgalmat, de túlterhelheti a kiszolgálást. A kedvezményt ezért ne csak bevételben értékeld. Előre írd le, mekkora változás fér bele a darabszámban, a munkaterhelésben és a készletben. Ezzel a prémiumról szóló elv számszerűen megvizsgálható döntéssé válik.
• Árkommunikáció és értékcsomagolás. Kennedy azt is tanítja, hogy hogyan indokoljuk meg a magasabb árakat az ügyfél felé. Itt jön képbe a kreatív ajánlatkészítés: csomagoljunk több terméket vagy szolgáltatást együtt, emeljük ki az exkluzív előnyöket, és tegyük nyilvánvalóvá, miért éri meg a vevőnek azt az árat kifizetni. Például egy tanácsadó ne csak óradíjat adjon meg, hanem kínáljon egy komplett Üzleti Növekedési Programot, amiben benne foglaltatik X konzultáció, személyre szabott terv, utókövetés, VIP hozzáférés egy közösséghez stb. – így a magasabb árat is indokolja a bőséges érték. Kennedy gyakran alkalmaz keretezési technikákat is: pl. utaljunk arra, mennyit spórol vagy keres a vevő a mi megoldásunkkal, így a költség eltörpül a haszon mellett. A No B.S. Price Strategy könyv hoz egy frappáns példát: egy luxus steakforgalmazó a katalógusában a top steakhouse-ok logóit tünteti fel, ahol a húsaikat felszolgálják – ezzel azt a hatást kelti, hogy ugyanazt a prémium terméket kapod, amit egy drága étteremben, így a magas ár indokolt (ezt hívják framing hatásnak). Összességében Kennedy arra tanít, hogy légy magabiztos az árképzésben: ha valódi értéket nyújtasz, állj ki mellette, és kérd meg az árát bátran. A profitod és a piaci státuszod múlik ezen. Azok a vállalkozások, amelyek alkalmazták Kennedy árstratégiáit, gyakran meglepve tapasztalták, hogy áremeléssel is nőhet az ügyfeleik elégedettsége, mert a plusz profitból jobb szolgáltatást kaptak, a cég pedig végre levegőhöz jutott a fejlődéshez.
Ajánlatkészítés és értékajánlat
Kennedy szerint a marketingben mindent az ajánlat minősége dönt el. Ő nem egyszerűen terméket vagy szolgáltatást árul, hanem ellenállhatatlan ajánlatokat épít – olyan csomagokat, üzeneteket és garanciákat, amelyek mellett a célügyfél számára szinte nem érdemes nemet mondani . Amikor egy új ügyféllel kezd dolgozni, Kennedy mindig ezzel indít: Mit találna ebben a (termékben/szolgáltatásban) ellenállhatatlannak az ideális ügyfél ?. Ebből a gondolatkísérletből bontja ki a kínálatot és az azt alátámasztó érveket.
Az ellenállhatatlan ajánlat kulcselemei Kennedy tanítása alapján:
• A vevő vágyott eredményére fókuszálj, ne a termékre. Sok cég elköveti azt a hibát, hogy a termék jellemzőit sorolja (pl. 2000 lumenes zseblámpa alumíniumházzal), ahelyett hogy azt mondaná: Ez a zseblámpa nappali világosságot varázsol az éjszaka közepén is, így biztonságban érezheted magad bárhol . Kennedy szerint először azt kell megértenünk, MIT akar igazán a vevő , milyen problémáját oldjuk meg vagy milyen vágyát teljesítjük. Az ajánlat megfogalmazásakor ezt az érzelmi húrt kell megütni: mutassuk be az ígért eredményt és azt az érzést, amit a vevő kap. Például egy fogyókúrás program esetén ne csak kilókban és étrendben gondolkodjunk, hanem kínáljunk új önbizalmat és energiát, hogy magabiztosan viselhesd azokat a ruhákat, amikről álmodtál. Az ügyfél eredményt vesz , nem terméket – ezt Kennedy mindig hangsúlyozza.
• Adj hozzá további értéket – bónuszokat, extrákat. Kennedy gyakran rámutat, hogy a bónuszok néha még csábítóbbak a vevőnek, mint maga az alap termék. Az ajánlatkészítéskor gondoljuk végig: mit adhatunk még, amitől az ajánlat no-brainer lesz? Lehet ez egy kiegészítő termék, extra szolgáltatás, exkluzív hozzáférés valamihez, vagy akár tartalom (például egy ingyenes tanulmány, videós oktatás stb.). A lényeg, hogy a vevő azt érezze: sokat kap a pénzéért, sőt többet, mint amire számított. Kennedy ezt hívja néha „ajándékhalmozásnak” – minél több releváns dolgot pakolsz az ajánlatba, annál vonzóbb lesz, feltéve, hogy azok értékesek a célcsoport számára. Például egy autókereskedés nem csak autót adhat el, hanem ingyenes első 3 szervizt, teljesítménygaranciát, prémium autókozmetikai csomagot és kedvezménykártyát üzemanyagra – egy ilyen komplex ajánlat verhetetlen értéket sugall a vevőnek. Kennedy saját infótermékeinél is alkalmazza ezt: egy drága szemináriumához mellékel könyveket, hanganyagokat, konzultációs lehetőséget – mire a vevő összeadja fejben, azt érzi, „ezt nem hagyhatom ki”. Ezt a pszichológiai telítettséget nevezi Roy Furr marketinges „Thud Factor” hatásnak, amit Kennedy-től tanult: mikor az ügyfél kézbe veszi a csomagot, szó szerint érezze a súlyát annak a rengeteg értéknek, amit kap.
• Exkluzivitás és korlátozás. Az ajánlat erejét növeli, ha exkluzív vagy korlátozott . Kennedy direkt marketing alapelvei közt is szerepelt a sürgősség – ide tartozik a limitált idő vagy mennyiség alkalmazása. Ezen túl azonban az exkluzivitás érzése is fontos: ha a vevő úgy érzi, egy különleges klubba kerül be a vásárlással, vagy olyasmit kap, ami máshol nem elérhető, akkor sokkal vonzóbb számára az ajánlat. Például csak a 100 leggyorsabb jelentkező kapja meg az extra bónuszt vagy „ezt a terméket csak a klubtagjaink vehetik meg” – ezek motiválják a döntést. Kennedy mesterien alkalmazza az ilyen taggá tevő ajánlatokat : pl. No B.S. Marketing Letter hírleveléhez rengeteg extrát és zárt közösséget kapcsolt, így az előfizetés nem csak egy újság, hanem tagság egy elit marketing-klubban. Az ajánlathoz fűzött státusz növeli a tapadást és az ügyfél értékét a cég számára.
Összességében Kennedy tanítása az ajánlatkészítésről arra vezethető vissza, hogy gondolkodjunk az ügyfél fejével és szívével . Kérdezzük meg magunktól: Ha én lennék a vevő, mitől esnék hanyatt? Mi tenne igazán boldoggá, mire mondanám azt, hogy ezt muszáj megvennem? . Majd ennek megfelelően állítsuk össze az ajánlatot úgy, hogy az minden ilyen elemet tartalmazzon . Az ajánlat tervezésekor érdemes arra törekedni, hogy merjenek nagyratörő ajánlatokat megfogalmazni – ne korlátozza őket a pillanatnyi erőforrás vagy kényelem. Előbb álmodják meg a tökéletes ajánlatot, aztán ha kell, teremtsék meg a feltételeit a kiszolgálásának. Sokszor kiderül, hogy amit elsőre lehetetlennek gondoltak adni a vevőnek, az kis kreativitással vagy együttműködésekkel megoldható, és hatalmas versenyelőnyt hoz. Egy jól összeállított ajánlat támogathatja az értékesítést és indokolhat magasabb árat , hiszen az ügyfél úgy érzi, sokkal többet kap a pénzéért. Kennedy példái – legyen szó magazinhirdetésről, hosszú értékesítési levélről vagy személyes ajánlatról – mind azt mutatják, hogy a piacon a legjobb ajánlattal rendelkező cég győz , nem feltétlenül a legismertebb vagy a legolcsóbb.
Ügyfélkapcsolatok és ügyfélmegtartás
Kennedy a meglévő ügyfelekkel való rendszeres kapcsolattartásnak is nagy jelentőséget tulajdonít. A vevői bizalom értékes, de nem minden fenyegetéstől védett vagyon: a kapcsolatot az ügyfél helyzete, a konkurencia és a kiszolgálás változása is alakítja. A szerző „herd building” kifejezését nem érdemes a fogyasztó önállóságát eltüntető szemléletként átvenni. A használható gyakorlati rész az, hogy a vásárlás után is legyen megfelelő tájékoztatás, segítség és releváns kapcsolattartás. A rendszeres üzenetküldés önmagában nem garantálja, hogy a vevő nálad marad; a kapcsolatnak neki is értéket kell adnia.
A vevőkapcsolatnak különböző szakaszai vannak. Az első vásárlás után a használat elindítása és a bizonytalanság csökkentése lehet fontos; később a karbantartás, az új igény felismerése vagy egy ténylegesen kapcsolódó ajánlat. Ha mindenkinek ugyanazt küldöd, könnyen összekevered ezeket. A kapcsolattartási tervbe ezért a vásárló számára hasznos alkalmakat írd be. Az értékesítési lehetőség mellé tedd oda azt is, mikor nincs szüksége új termékre, hanem a meglévő megfelelő használatában kell segíteni.
1. A vevő élettartam-értékének maximalizálása. Kennedy szemlélete szerint „egy eladás valódi célja egy új ügyfél megszerzése ” , nem pusztán a bevétel . Az első vásárlás csak a kezdet: ha jól szolgálod ki az ügyfelet, életre szóló vevőt nyerhetsz, aki újra és újra vásárol. Mivel új vevőt szerezni drága , megéri időt és pénzt fektetni abba, hogy a már meglévő ügyfeleid elégedettek legyenek és visszatérjenek . Kennedy azt tanácsolja, minden cég számolja ki az átlagos vevője élettartam alatt hozott profitját , és törekedjen ezt növelni – akár kisebb profitot is elfogadhat az első vásárlásnál, ha utána jól ki tudja szolgálni az ügyfelet és további vásárlásokra bírni. Ezért épít marketing utógondozó rendszereket : pl. egy új vevő kapjon üdvözlő csomagot, utána rendszeres hasznos tartalmat, személyre szabott ajánlatokat. A cél, hogy ne egyszeri tranzakció legyen , hanem hosszú távú kapcsolat.
Az ügyfélérték becslését vásárlási időszakonként és megszerzési forrásonként is ellenőrizd. A korábbi hűséges vevőkre számított átlag túlbecsülheti egy új kampány érdeklődőinek várható értékét. A későbbi bevételhez további teljesítési és kapcsolattartási költség tartozhat. A jövőbeli ismételt vásárlás bizonytalan, a megszerzés költségét viszont most kell kifizetni. Ezért a megtérülési idő legalább olyan fontos, mint a becsült teljes ügyfélérték.
2. Rendszeres és személyes kommunikáció. A kapcsolatépítés eszközei közül Kennedy különösen kiemeli a hírleveleket és személyes üzeneteket. Társszerzőjével, Shaun Buckkal közös könyvében ( No B.S. Guide to Maximum Referrals & Customer Retention ) kifejtik, hogy a legtöbb vállalkozás elhanyagolja a vevőit az eladás után : azt feltételezik, hogy ha jó a termék, a vevő magától visszatér vagy ajánl másokat . Ez azonban ritkán igaz – az emberek elfoglaltak , és elfeledkeznek rólunk, ha mi nem emlékeztetjük őket rendszeresen . Kennedy épp ezért javasolja saját ügyfél-hírlevél indítását (lehetőleg nyomtatott formában postán, mert az kézzelfogható és szokatlan a digitális korban). A hírlevél nem direkt reklámözön, hanem értéket adó, szórakoztató és személyes tartalom, ami kapcsolatot tart a vevővel. Például egy fogorvos küldhet havi hírlevelet fogápolási tippekkel, páciense sikertörténetével, sőt saját praxisából vicces anekdotákkal. A lényeg, hogy emberi szintű kötődést alakítson ki. Kennedy szerint a jó hírlevélben a tulajdonos személyisége is megjelenik (megírhatja benne, mi történt a családjával, milyen hobbijának hódol – ez a közös érdeklődés kiépítését segíti) . Az Entrepreneur magazinban Shaun Buck leírja Kennedy receptjét a megtartásra: Megosztott érdek + közös tér + közös törődés = ügyfélmegtartás . Vagyis találj közös pontokat az ügyfeleiddel (legyen szó gyerekekről, hobbikról, értékekről), kommunikálj ezekről is, és mutasd ki, hogy törődsz velük. Például egy edzőterem tulajdonosa, aki maga is kisgyermekes szülő, a hírlevelében beszélhet arról, hogyan zsonglőrködik az idővel a gyereknevelés és az edzés között – ezzel közösséget vállal a hasonló helyzetű ügyfelekkel. Ez a fajta személyes törődés erős “ragasztó”, ami a vevőt összekapcsolja a márkáddal , nem csak üzleti, de emberi szinten . Emellett Kennedy javasolja a köszönetnyilvánítás és elismerés rendszeres gesztusait: például küldj születésnapi üdvözletet az ügyfelednek (ha az ügyfél ezt kéri, és az ehhez szükséges adatot megfelelő tájékoztatás mellett, jogszerűen kezeled), vagy lepd meg a törzsvásárlóidat egy váratlan ajándékkal. Ezek a gesztusok erősíthetik a kapcsolatot, ha illenek az ügyfél igényeihez; a visszatérést a termék és a kiszolgálás minősége is befolyásolja.
3. Panaszkezelés és ügyfélélmény. Saját szemléltető példával is megmutatható, mennyire fontos figyelni arra, mi számít igazán a vevőnek . Az előbb említett Maximum Referrals & Retention könyvben idéz egy esetet: egy orvosi rendelő rengeteg pénzt költött váróterme felújítására – luxus bútorok, nagy tévék, ingyen kávé – de közben a pácienseket rendszeresen 30-60 perceket várakoztatták. Egy váróban ülő ember keserűen megjegyezte: Nem érdekel ez az egész puccparádé. Csak azt szeretném, ha pontosan behívnának a megbeszélt időben. – és a többiek egyetértettek. Kennedy rámutat: ha nem azt adjuk a vevőnek, ami neki fontos, akkor könnyen elveszítjük, hiába próbáljuk mással kompenzálni. Figyeljünk a valódi elvárásokra , és tegyük rendbe azokat a pontokat, amik bosszanthatják a vevőt (pl. pontosság, gyors kiszolgálás, udvariasság). Egy elégedett ügyfél sokáig marad, de egy frusztrált könnyen elpártol, és viszi a rossz hírünket. Kennedy szerint a lojális ügyfél legjobb ismérve, hogy újra vásárol és ajánl is másoknak . Ha azt akarjuk, hogy ajánljanak, le kell nyűgöznünk őket következetes, magas szintű szolgáltatással. Nem feltétlen luxussal – ahogy a példa mutatja, inkább megbízhatósággal és törődéssel.
4. Ajánlások ösztönzése. Kérhetsz ajánlást egy elégedett ügyféltől, és megkönnyítheted, hogy továbbadja az elérhetőségedet vagy az ajánlatodat. Előtte győződj meg arról, hogy a teljesítés rendben lezárult. Az ajánlás önkéntes döntés; egy megvásárolt szolgáltatás után az ügyfél nem tartozik neked további ismerősökkel. A kérés legyen rövid és a helyzethez illő. Saját szövegpéldaként: ha hasznos volt az együttműködésünk, és ismersz valakit, akinek hasonló segítségre van szüksége, továbbküldheted neki ezt az oldalt.
Ajánlói program esetén előre nevezd meg, milyen esemény után jár jutalom. A regisztráció, a kifizetett rendelés és a lezárt, vissza nem térített vásárlás eltérő feltétel. A jutalom költségét számold bele az ügyfélszerzésbe, és tedd világossá az érintettek számára az ösztönzést. A kapcsolat adta kezdeti bizalom segíthet, de a terméknek és az ajánlatnak az új vevő számára is megfelelőnek kell lennie. Az ajánlásokból jövő ügyfeleket ugyanúgy vizsgáld a teljesítés és a megtartás alapján, mint más forrásból érkezőket.
A program eredményét az új, ténylegesen teljesített rendelések és a rajtuk maradó fedezet mutatja. A megosztások száma önmagában kevés. Vizsgáld meg azt is, hogy a jutalmazott ajánlások mekkora része történt volna meg egyébként is. A folyamatos, korlátlan növekedés ígérete nem megalapozott: a kapcsolati hálók átfednek, az igény véges, és a kiszolgálás kapacitása is korlátozott. A jól kialakított ajánlási folyamat értéke abban lehet, hogy a már megteremtett elégedettséghez egy könnyen használható következő lépést kapcsol.
Kennedy összességében azt tanítja az ügyfélkapcsolatokról, hogy gondolj rájuk úgy, mint egy befektetésre, ami folyamatosan kamatozik. Egy-egy ügyfélből „sok bőrt le lehet húzni” tisztességes módon: ha mindig adsz neki újabb értékes ajánlatot (keresztértékesítés, upsell – erről bővebben a következő szekcióban), ha törődsz vele és bevonod a közösségedbe, akkor ő örömmel költ nálad újra, és hozza a barátait is. Így lesz az ügyfélkapcsolat a legnagyobb értékű vagyonelem a cégedben – ahogy Kennedy mondja, ezt nem veheti el tőled a konkurencia, a gazdasági válság vagy technológiai változás, ha valódi kötődésen alapul.
Üzleti növekedés és vállalkozásfejlesztés
Dan Kennedy stratégiái mind egy közös célt szolgálnak: a vállalkozás profitábilis növekedését és a tulajdonos anyagi gyarapodását. Zárásként érdemes áttekinteni, hogyan illeszkednek ezek az elemek egy átfogó vállalkozásfejlesztési képbe, és milyen további tanácsokat ad Kennedy a skálázódáshoz és sikerhez.
1. A marketingközpontú üzlet és a „három mód” a növekedésre. Kennedy filozófiája szerint egy vállalkozónak elsősorban marketingesnek kell lennie a saját cégében. A vállalkozás vezetőjének érdemes értenie, hogyan szerez és tart meg vevőket a cége, akkor is, ha a marketing egyes feladatait más végzi. Kennedy rámutat, hogy minden üzlet a marketingről szól – a termék előállítása persze fontos, de a profitot az hozza, mennyire tudod értékesíteni. Éppen ezért a cégfejlesztés első számú lépése, hogy stabil marketingrendszert építs (lásd Magnetic Marketing), ami kiszámíthatóan hoz új ügyfeleket és bevételt. Innen indulhat minden más fejlesztés. A növekedés klasszikusan három úton érhető el (Jay Abraham nyomán, de Kennedy is gyakran tanítja): több vevő, nagyobb kosárérték, gyakoribb vásárlás. Kennedy direkt marketing stratégiái az első útra (ügyfélszerzés) adnak választ, ár- és ajánlatstratégiái pedig segítenek a kosárértéket növelni (magasabb árak, upsell ajánlatok), míg az ügyfélmegtartási módszerei a vásárlások gyakoriságát növelik (visszatérő vevők, előfizetések stb.). Ha mindhárom területen sikerül javítani, az üzlet több tényező együttes javulásával növekedhet. Például: évente 100 új vevőd van, átlag 20 ezer Ft-ot költenek, és évente kétszer vásárolnak – ez 4 millió Ft árbevétel. Ha a szemléltető példában azt feltételezzük, hogy 150 új vevő jön (ügyfélszerzés javítása), 30 ezer Ft legyen az átlagos költés (jobb árazás, upsell), és háromszor vásároljanak egy évben (megtartás, gyakoriság növelése), akkor a bevétel 150 × 30 000 Ft × 3 = 13 500 000 Ft, tehát több mint háromszorosára nőtt. Ez a szemlélet – optimalizálni a vevők számát, tranzakciós értéket és gyakoriságot – képezi Kennedy vállalkozásfejlesztési stratégiájának gerincét.
A számpélda szemléltetés, nem Kennedy módszerének dokumentált eredménye. A vevőszámnál az adott időszak összes aktív vásárlóját és a rájuk számított átlagos gyakoriságot kell összepárosítani. Az új vevők és a teljes ügyfélkör adatainak összekeverése hibás számítást adhat. A három tényező egyidejű növekedése megsokszorozhatja az árbevételt, de ettől a profit még a költségek és kapacitás függvénye marad.
A direkt marketing méréséhez érdemes kampánynaplót vezetni: kinek, mikor, milyen ajánlatot, milyen csatornán és milyen költséggel mutattál. Rögzítsd a vásárlások mellett a lemondást, a visszatérítést és a kiszolgálás többletmunkáját is. A legtöbb beérkező érdeklődő nem feltétlenül a legjobb üzleti eredmény, ha az ajánlat félreérthetősége miatt sok a téves megkeresés. A következő kampány célja ilyenkor lehet a pontosabb tájékoztatás, még akkor is, ha ettől kevesebb, de megfelelőbb érdeklődő érkezik.
Az ajánlat gazdasági értékelésében a visszatérítés és a lemorzsolódás időzítése is számít. Egy bevezető kampány az első héten kedvezőnek látszhat, miközben a későbbi lemondások vagy az utómunka még nem jelentek meg a számokban. Előre jelöld ki, mikor tekinted elég teljesnek az adatot a döntéshez. Ha az ügyfél hosszabb idő alatt használja fel a szolgáltatást, az értékelés sem érhet véget a fizetés napján. Így az erős ajánlat és a fenntartható teljesítés együtt látszik.
Az ajánlat megismétlésénél pedig különítsd el a kreatív kifáradását a kereslet vagy a feltétel változásától. A rosszabb eredmény oka lehet telített közönség, szezonális eltérés, készlethiány vagy erősebb verseny is. Ha automatikusan csak új főcímet írsz, elkerülheted a valódi kérdést. Kennedy eredményorientált szemlélete akkor hasznos, ha nem pusztán több sürgetést teszel a szövegbe, hanem megvizsgálod, melyik üzleti feltétel romlott, és arra adsz megfelelő választ.
Az ügyfélmegkeresések tartalmát is vissza lehet vezetni az ajánlathoz. Ha sokan ugyanazt a feltételt értik félre, a kommunikáció pontosítása önálló fejlesztési feladat. Az egyértelműbb ajánlat a kiszolgálás költségére is hatással lehet.
2. Üzleti modellek és folyamatos bevétel. Kennedy ösztönzi a vállalkozókat, hogy keressenek ismétlődő bevételi forrásokat és skálázható modelleket. Az egyik kedvence a continuity program, azaz előfizetéses vagy folyamatos tagsági rendszerek kialakítása. Ennek lényege, hogy ne egyszer adj el valamit, hanem vezesd át a vevőt egy folyamatos szolgáltatásba vagy tagságba, ahol havidíjat fizet. Például egy autómosó indíthat havi klubtagságot, amivel a tag korlátlanul moshatja az autóját; egy tanácsadó cég létrehozhat egy prémium online közösséget exkluzív tartalmakkal, ahová előfizetnek az ügyfelek. Kennedy saját példája is ezt mutatja: minden könyvében igyekszik beterelni az olvasót a No B.S. hírlevél előfizetésbe, onnan pedig a még magasabb szintű Diamond Membership programjába . Ő nevezi ezt a módszert belépőajánlat-nek (Most Incredible Free Gift Ever) – adj valami nagy értékű ajándékot a belépéskor, majd kínáld fel a folyamatos tagságot . Az előfizetéses modell ismétlődő bevételt tehet lehetővé. A pénzáramlás kiszámíthatósága és az ügyfélkapcsolat hossza azonban a lemondástól, a fizetési fegyelemtől és a szolgáltatás folyamatos értékétől is függ. Kennedy vállalkozásfejlesztési tanácsa, hogy gondold át: a te iparágadban hogyan tudnál „folyamatos szolgáltatássá” vagy előfizetéssé alakítani valamit. Még ha ez elsőre szokatlan is (pl. egy tetőfedő cég indíthat “tetőkarbantartási klubot” éves díjért, ami évi kétszeri ellenőrzést és kisebb javításokat tartalmaz), az új modell hatalmas versenyelőny lehet és állandó bevételt ad a projektmunkák mellett.
Az ismétlődő díj mellé ismétlődő érték és folyamatos teljesítési költség tartozik. Kövesd a belépő és kilépő tagokat, a szolgáltatás használatát és a kiszolgálás terhelését. Egy korlátlan használatú csomag különösen érzékeny arra, hogy a tagok mennyire intenzíven veszik igénybe. A belépő ajándék önmagában nem bizonyítja a tagság megtartó erejét. A megújulás feltétele legyen előre érthető, a lemondás pedig könnyen megtalálható.
3. Upsell és keresztértékesítés. Upsellnél ugyanabból az igényből kiindulva magasabb értékű változatot ajánlasz, például nagyobb csomagot vagy bővebb szolgáltatást. Cross-sellnél kapcsolódó terméket kínálsz, például laptop mellé táskát. A sült krumpli felajánlása egy másik étel mellé keresztértékesítési példa. A McDonald’s állítólagos, ilyen mondattal megfordított csődközeli helyzetét forrás nélkül nem érdemes történeti tényként használni.
A kiegészítő ajánlat akkor jó, ha segíti az eredeti felhasználást és könnyen elutasítható. A kosárérték növekedése mellett a rendelés véglegesítését is mérd: egy túlzsúfolt ajánlati lépés elbizonytalaníthatja a vevőt. A javasolt termék kompatibilitását és elérhetőségét ellenőrizni kell. Saját példaként egy készülékhez ajánlott tartozék akkor használható, ha a kiválasztott modellel ténylegesen együtt működik, és a vevő érti, mire van szüksége belőle.
A teszthez előre válassz üzleti mutatót: rendelésenkénti fedezetet, rendeléslezárási arányt vagy visszatérítések utáni eredményt. Ha a drágább csomag aránya nő, de közben többen hagyják el a vásárlást, a teljes hatás akár kedvezőtlen is lehet. A jobb ajánlatot ezért a teljes folyamat alapján ítéld meg. A meglévő vevő figyelme értékes, de a kapcsolat terhelhetősége és a valódi szükséglet határt szab annak, mennyi további ajánlatot érdemes mutatni.
4. Fegyelem, időgazdálkodás és a vállalkozó szerepe. Kennedy nem csak marketingben, de a vállalkozói hozzáállásban is ad “no B.S.” tanácsokat. A hatékonyság az, amikor szándékosan, stratégiai befektetésként használod az idődet, tehetségedet, energiádat és erőforrásaidat. Könyvében, a No B.S. Time Management for Entrepreneurs -ben arról ír, hogy a növekedés gátja gyakran maga a tulajdonos, aki nem a megfelelő dolgokra fordítja az idejét. Arra tanít, hogy delegálj mindent, amit nem muszáj személyesen neked elvégezni , és szabadíts fel minél több időt a stratégiai munkára (főleg marketingre és üzletfejlesztésre). Legyenek rendszereid a napi működésben, hogy a cég ne igényeljen folyamatos tűzoltást a részedről – így tudsz a jövőn dolgozni, nem csak a jelen problémáin. Kennedy híresen határozott a saját idejével: ügyfelei csak előre fizetve, meghatározott keretek közt konzultálhattak vele. Arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy értékeljék magasra a saját idejüket , és alakítsák úgy a cégüket, hogy ne ők legyenek a „mindenesek”, mert az korlátozza a növekedést. Inkább építsenek csapatot, folyamatokat, és a kreatív, stratégiai feladatokra koncentráljanak , melyek a cégugrást hozzák (új termékötletek, új kampányok, partneri együttműködések stb.). A No B.S. Ruthless Management könyvében pedig kifejti, hogy bizony néha kíméletlen döntéseket kell hozni – pl. megválni a nem megfelelő alkalmazottaktól vagy akár ügyfelektől –, mert a cég jövője múlhat rajta. Ez is a „nonsense-mentes” megközelítés része: ne hagyd, hogy bármi vagy bárki hátráltassa az üzleti fejlődést, ha tehetsz ellene.
5. Tanulás és alkalmazkodás. Kennedy eredményközpontú szemléletének használható része, hogy a módszert kipróbálható állításként kezeli. Egy új eszközhöz rögzíts célcsoportot, ajánlatot, keretet és megfigyelési időszakot. Az eredményből azt keresd, mit tanultál: gyenge volt az elérés, az ajánlat, a jelentkezők minősége vagy a teljesítés? A pozitív gondolkodás önmagában nem vonzza be a bevételt, és a vállalkozók sikerességéről forrás nélkül közölt százalékok sem segítik a döntést.
A saját munkádban érdemes megőrizni a sikertelen teszt feltevését és tanulságát is. Így később látszik, miért vetettél el egy irányt, és milyen új körülmény indokolhatná a felülvizsgálatát. Egy rossz kreatívval végzett próba például nem feltétlenül mond ítéletet az egész csatornáról. Egy erős időszak eredménye pedig nem garantálja a következő hónap teljesítményét. A következetes tanulás része, hogy az eredmény korlátját is leírod.
Összegzés
Dan S. Kennedy megközelítéséből a világos ajánlatot, a következetes utánkövetést és a pénzügyileg értelmezhető mérést emelném ki. A Magnetic Marketing saját felülete ma is közvetlen ajánlatokkal, tartalmakkal és tagsági lehetőségekkel mutatja be ezt az üzleti szemléletet. A szolgáltató ígéretei és ügyféltörténetei a saját marketingjének részei; nem helyettesítik a te vállalkozásodban végzett próbát.
Egy ajánlatot akkor tartok késznek, ha a vevő érti a tartalmát és a feltételeit, a vállalkozás pedig tudja, hogyan teljesíti és miből lesz rajta eredménye. Ehhez a marketing, az értékesítés és a kiszolgálás adatait együtt kell látni. Az olcsó lead, a magasabb ár vagy az ismétlődő díj külön-külön még nem bizonyítja a gazdaságosságot. A teljesített rendelés, a befolyt pénz és a későbbi ügyfélkapcsolat együtt ad értékelhető képet.
A következő kampánynál ezért egyetlen lényeges kérdést jelölj ki. Például azt, hogy a pontosabban meghatározott csomag javítja-e a megfelelő érdeklődők arányát. Írd le a változtatást, a várt hatást és a megfigyelési időt. Utána az adat alapján dönts a folytatásról. Ez a fegyelem teszi Kennedy gondolatait használható kiindulássá; a hangzatos ígéreteket a saját működésedben igazolható eredménynek kell követnie.