Kortól és nemtől függetlenül gyakran látom a tuti recepteket a marketingesek tollából, amelyek az egyetemleges igazságot hivatottak jól megmondani. Úgy vélik, hogy náluk van az igazság olyan kérdésekben, mint hogy: mikor kell posztolni a Facebookra. Ebbe az időpont és / vagy a hét valamelyik napja is beletartozik. Persze ezen túlmenően felfedik az igazságot arról is, hogy miről kell posztolni, hogyan és hányszor. Illetve további technikák százairól lehet még olvasni, és arról még nem esett szó, hogy a buyer personának és a követőinknek milyenek a szokásai!
Ennek a kérdéskörét járom körbe egy amolyan általam összebarkácsolt elméleti vizsgálattal, amit akár poénosan logidajkinak is nevezhetünk. Ez az elméleti vizsgálat 3 részből áll:
Hipotézis: szerdán este 8 órakor kell posztolni
A függő változó: az interakciók száma (komment, like, megosztás, linkre való kattintás)
A zavaró tényező: a Facebook algoritmusa
Mi kitapasztaltuk, így neked már nem kell!!! Szerdán este 8 órakor kell posztolni, mert akkor magas az interakciók száma. – Hangzik el a szakik szájából, ami engem ilyenkor gondolkodásra késztet. A felmerülő kérdéseim egyike kapásból az, hogy mekkora volt a mintavétel? A mintavétel rendszeres volt? Ha igen, akkor a hét összes napja tesztelve lett és 00:00 óra és 23:00 óra között? Azaz óránként mentek ki a posztok? Illetve ez hány hónapon keresztül történt? Amennyiben hónapokon keresztül történt a vizsgálat, akkor egy teljes szezon lett megvizsgálva vagy több szezon is, melyből átlagot vontak?
Ha mondjuk csak a nyári szezon lett megvizsgálva, akkor az a téli szezonra valószínűleg egyáltalán nem lesz érvényes, hiszen nyáron még este programozunk a szabadban, télen pedig bevackoljuk magunkat.
Milyen demográfiai és pszichográfiai jellemzőkkel rendelkező emberek lettek lekutatva? Pl. 25-30 éves érettségivel rendelkező és 1-3 éves gyermeket nevelő nők, vagy menő 35-45 éves egyetemet végzett egyedülálló bankárok? A két halmaz életvitele között valószínűleg nagyon kevés az átfedés.
Nézzük meg a zavaró tényezőt, a Facebook algoritmusát. Az algoritmus egy üzleti titok, és valószínűleg hétről-hétre fejlődik, így egy kutatás gyorsan elavulhat. Tegyük fel, hogy tűélesen tudunk célozni a Facebookon és tényleg a számunkra megfelelő embereknek jeleníti meg az algoritmus a posztunkat. (Ennek igen kicsi a valószínűsége, de teszteld le, ezen a linken lekérdezheted azt, hogy a Facebook szerint te miután érdeklődsz: facebook.com/adpreferences/ad_settings)
De nézzük a tényeket: Ha a lézerpontossággal belőtt célcsoportunk valamelyik tagjának a követője likeol, kommentel vagy megoszt, akkor hígulnak az eredményeink. És minél többen megteszik ezt, annál több célcsoporton kívüli ember üti fel a vizsgálatunkat, hiszen ha az egyik ismerősünk interakcióba lép egy poszttal, azt mi is látjuk. A probléma pedig az, hogy a posztoló nem tudja azt, hogy mennyi az érvénytelen elérés, és hogy kik okozták, de amúgy sem tudná őket kizárni. A másik pedig ami eszembe jutott, az a véletlenszerűség. Vajon a titkos algoritmus inkább mutatja meg azoknak a posztunkat aki lelkesebben érdeklődik utánunk, vagy a meghatározott célcsoportnak véletlenszerűen teszi ki a posztunkat? Ha nincs randonimitás, akkor az egész vizsgálat érvénytelen. Különbséget tett a hipotézis megalkotója az organikus és a fizetett terjedés között? Meddig tartott egy-egy poszt megfigyelése?
Gyakran látom, hogy a marketingesek a saját oldaluk, saját posztjaik eléréséből vonnak le következtetéseket ezzel az a baj, hogy az egy szociális buborék, ők egy esetet mutatnak be, így az a hátrányuk, hogy mások nem tudják megismételni, nem szolgálnak általános és ok-okozati információkkal és statisztikailag sem értelmezhetőek.
A másik aduász egy-egy külföldi statisztika, ahol grafikonok mutatják meg azt, hogy az adott országban mikor használják a legtöbbet az adott platformot és hogy melyik korosztály tól-ig. De az külföld, és a nagyátlag, azaz nincs a célcsoport meghatározva.
Mikor posztoljunk Facebookra?
Ezek alapján mekkora a hitele azoknak, akik azt tanítják, hogy miről kell posztolni, hogyan és hányszor? Egy ilyen kutatás többek között a kontrollcsoport bevonásától lesz valid.
Végül ne felejtsük el, hogy a közösségi média marketing csak egy része a teljes marketing stratégiának. A tartalom minősége, a márka hitelessége és a vevőkkel való kapcsolat minősége legalább olyan fontos, mint a posztolás időzítése vagy gyakorisága. Hosszú távú sikert akkor érhetünk el, ha értéket teremtünk a közönségünk számára, és valódi kapcsolatot építünk ki velük.
Összegezve, a közösségi média marketingben nincsenek univerzális igazságok. A siker kulcsa a saját célcsoportunk megismerése, a folyamatos kísérletezés és tanulás, valamint az adatvezérelt döntéshozatal. Ha nyitottak vagyunk, és hajlandóak vagyunk befektetni az időt és energiát a saját stratégiánk finomhangolásába, akkor hosszú távon is kiemelkedő eredményeket érhetünk el ezen a dinamikusan változó területen.
———————
„A mi szakmánk egyik legnagyobb veszélye az elégtelen adatok alapján levont, elhamarkodott következtetésekre való csábítás.”
Sir ARTHUR CONAN DOYLE: Sherlock Holmes – A félelem völgye
