Kommunikáció és Tartalomgyártás

Férfi fogyasztók a marketingkommunikációban: döntések, érzelmek és kutatási korlátok

A férfi vásárló döntését nem lehet egyetlen agyi működésmódból levezetni. A konkrét termék, a korábbi tudása, az élethelyzete és a döntés tétje egyaránt alakítja, mire figyel és mennyi információt keres.

Mi fán terem a fogyasztáslélektan?

A férfi vásárló döntését nem lehet egyetlen agyi működésmódból levezetni. A konkrét termék, a korábbi tudása, az élethelyzete és a döntés tétje egyaránt alakítja, mire figyel és mennyi információt keres. Az agykutatás vizsgál nemi csoportkülönbségeket, de ezekből nem következik kész reklámszöveg vagy minden férfira érvényes vásárlási szabály. Ebben a cikkben a célirányos vásárlást, az érzelmi és kognitív feldolgozást, a reklámreakciókat, valamint a neuromarketing alkalmazását járom körül. A gyakorlati célom az, hogy a férfi célcsoportot pontosabban vizsgáld, és külön tudd választani a kutatási eredményt a marketinges értelmezéstől.

Döntéshozatali folyamatok férfiaknál

A gyors, célirányos vásárlás gyakori helyzet: a vevő ismeri a szükséges terméket, és kevés időt akar a beszerzésre fordítani. Ezt azonban nem érdemes minden férfi alapműködéseként leírni. A nézelődés és a célirányos vásárlás ugyanannál az embernél is megjelenhet, a terméktől, az időkerettől és a vásárlás céljától függően. Egy férfi hobbivásárló órákig hasonlíthat össze eszközöket, miközben más kategóriában néhány perc alatt választ. A döntéshez szükséges támogatást ezért a feladatból és a termékismeretből vezesd le. Az alábbi szempontok lehetséges vásárlási helyzeteket írnak le, amelyeket a saját célcsoportodban kell megvizsgálnod.

• Gyors problémamegoldás: Ha a vásárló pontosan tudja, mit keres, a jó kereső, az átlátható kategória és a világos következő lépés segít. Az, hogy kevés információt olvas el, jelenthet korábbi tudást vagy alacsony döntési kockázatot is. Egy nemzetközi felmérésből nem következik evolúciós előre meghatározottság. A felületet úgy érdemes felépíteni, hogy a gyors út elérhető legyen, és a részleteket kereső látogató is kapjon választ.

• Gyakorlati szempontok: A készlet, az átvétel, a szállítás és a végösszeg konkrét döntési feltétel. Ezek sok férfi vásárlónak fontosak, de a jó kiszolgálást vagy az élményt emiatt nem lehet női igénynek tekinteni. Egy sürgős beszerzésnél a legfontosabb előny lehet a kiszámítható határidő; egy új terméknél a kipróbálás vagy a hozzáértő segítség. A kommunikációban az aktuális akadályra válaszolj.

• Információ és kockázat: A kevesebb elolvasott részletből nem következik kisebb megértési képesség. A vásárló lehet tapasztalt, időszűkében, vagy egyszerűen nem találja meg a megfelelő magyarázatot. Egy-két kiemelt előny segítheti az eligazodást, de a lényeges feltételeknek is elérhetőnek kell maradniuk. Ha az ajánlat összetett, a rövid összefoglaló mellé adj részletes leírást és összehasonlítást. A szöveg hosszát a feladathoz igazítsd, és ellenőrizd, mit értett meg belőle a látogató.

A gyors döntés és az alapos mérlegelés ugyanazon vásárló életében is megfér egymás mellett. A bevált márka választása lehet elégedettség, megszokás vagy a keresési költség csökkentése. Ebből nem következik, hogy a férfiak általában többet fizetnek, a nők pedig mindig akciót keresnek. Szemléltetésként egy szakember a munkához szükséges ismert eszközt azonnal megrendelheti, egy új családi szolgáltatásnál viszont részletesen egyeztethet. A marketing feladata mindkét döntést kiszolgálni. A márkahűséget és a fizetési hajlandóságot a termékkategóriában, a konkrét feltételek mellett kell mérned; egy tág nemi címke ehhez kevés információt ad.

Az információigény feltárásához megkérheted a látogatót, mutassa meg, hogyan választana a kínálatból. A feladat közben ne magyarázd el helyette az oldalt: figyeld meg, milyen kifejezést keres, hol bizonytalanodik el, és mire támaszkodik az összehasonlításban. Egy férfi résztvevő gyors kattintása lehet magabiztos döntés, de lehet találgatás is. A végén kérdezz rá, mit gondol a termékről és a feltételekről. Így a sebességet a megértéssel együtt tudod értelmezni.

A férfi célcsoporton belül a kezdő és a tapasztalt vásárló más nyelvet is használhat. A szakzsargon annak segít, aki ismeri, másnak akadály. Jó megoldás lehet egy rövid, közérthető megnevezés mellett a pontos műszaki adat közlése. Ezt nem kell két külön, nemek szerinti oldallá alakítani. A rétegezett információ mindkét helyzetet kiszolgálhatja: gyors eligazodást ad, és szükség esetén részletes ellenőrzést enged. A világos szerkezet értékét a hibás választások és a visszatérő kérdések csökkenésén is megfigyelheted.

A reklám humora külön vizsgálatot érdemel. Ami a készítő csapatnak szellemes, a célcsoportnak lehet érthetetlen vagy lekezelő. Én azt nézném, hogy a poén segít-e megjegyezni a termék lényegét, vagy csak önálló jelenetként marad meg. A férfiasnak tartott versengő hangnem sem garantál érdeklődést: a néző élethelyzetétől függ, hogy a teljesítmény, a biztonság, a kényelem vagy az együttműködés kap nagyobb súlyt.

Érzelmi és kognitív feldolgozás sajátosságai

Az érzelmi feldolgozás idegrendszeri hátterének vannak nemi különbségekkel foglalkozó kutatásai. Egy körülhatárolt emlékezeti feladatban megfigyelt amygdala-oldaliságból azonban nem következik, hogy minden férfi a reklám lényegét, minden nő a részleteket jegyzi meg. A Larry Cahillnak tulajdonított idézet és az erre épített általános reklámszabály helyett a mérési kérdést érdemes pontosítani. Milyen ingert láttak a résztvevők, mit kellett később felidézniük, és milyen kapcsolatot találtak az agyi jel és a teljesítmény között? Ritchie és munkatársai nagy mintás agykutatása is jelentős átfedést írt le a nemi csoportok között. Az agyi csoportátlagok ezért nem alkalmasak egy konkrét vásárló érzelmi képességeinek megítélésére. A reklám fő üzenetét és részleteit külön is tesztelheted: kérdezd meg, mire emlékszik a néző, melyik márkához köti a filmet, és milyen ígéretet értett meg. Ez a marketinges döntéshez közvetlenebb támpontot ad.

Bizonyos kognitív feladatokban kimutathatók átlagos nemi különbségek, de egy térbeli forgatási tesztből nem vezethető le, ki fog kedvelni egy autóreklámot. A vizuális tartalom jelentése a néző érdeklődésétől, tudásától és a helyzettől is függ. Egy vágyott tárgy látványára mért jutalomhoz kapcsolódó agyi aktivitás sem bizonyítja, hogy a tárgy a kokainnal vagy a szexszel azonos élményt okoz. Különböző ingerek részben közös hálózatokat érinthetnek, eltérő folyamatok részeként. Marketingesként az autó fotójának hatását a felismerésen, a vonzerőn és a konkrét ajánlat megértésén is vizsgáld. Egy látványos kép érdekes lehet úgy is, hogy a termék ára, fenntartása vagy használhatósága miatt nem lesz vásárlás. A vizuális érdeklődés és a döntés közé ezért nem szabad egyetlen „örömközpont” magyarázatot beilleszteni. A kép a termék valódi jellemzőjét támassza alá, és a látvány mellett maradjon érthető az ajánlat.

A kommunikáció értelmezésében a korábbi tapasztalat és a helyzet is számít. A férfiak napi 7000 és a nők napi 20 000 szaváról terjedő állítás nem megfelelő alap a hirdetés hosszának megválasztásához. Mehl és munkatársai 2007-es természetes beszédmintákat vizsgáló kutatása nem támasztotta alá ezt a nagy különbséget. A vizsgálat saját mintájának korlátait is figyelembe kell venni; abból sem lesz minden életkorra és helyzetre érvényes új szószám. Ráadásul a napi beszéd mennyisége más kérdés, mint egy vásárlási leírás információigénye. Egy tömör üzenet hasznos lehet a figyelem felkeltéséhez, a részletes magyarázat pedig az összetett döntéshez. A burkolt utalások megértését ne a nem alapján becsüld meg: teszteld, milyen jelentést társítanak hozzájuk a nézők. Ha a humor vagy a célzás elhomályosítja az ajánlatot, az érthetőbb megfogalmazás segíthet. A jó szöveg annyi részletet ad, amennyi a döntéshez szükséges, és világosan szervezi azt.

Reklámokra adott válaszreakciók férfiaknál

Hogyan reagál a férfi közönség a reklámokra? A marketingkutatások és kampány-elemzések számos mintázatot azonosítottak. A direkt üzenet, a humor, a versengés és az érzelmi történet egyaránt lehet működő megoldás. A választást az ajánlat és a konkrét célcsoport reakciója indokolja, nem egy általános férfikép. Fontos azonban kiemelni, hogy a kontextus és a társas helyzet befolyásolhatja a válaszreakciókat.

Egy Journal of Consumer Research-tanulmány (Fisher és Dubé, 2005) kimutatta, hogy a férfiak értékelése egy érzelmes tartalmú reklámról jelentősen függ attól, hogy egyedül vagy mások (pl. egy másik férfi) társaságában nézik azt. Ha egy „sztereotípiával ellentétes” érzelmet (pl. gyengédséget, meghatódottságot) sugalló hirdetést férfiak együtt néznek, akkor kevésbé kellemes élményről és gyengébb tetszésről számolnak be utána. Ugyanakkor ugyanezen hirdetés magán, egyedül történő megtekintésekor a férfiak reakciói nem tértek el a nőkétől. A két vizsgálatban a társas helyzet bizonyos, a férfisztereotípiával kevésbé összeillő érzelmű reklámok értékelésével függött össze. Ebből nem következik, hogy minden férfi minden társaságban visszafogja az érzelmeit, vagy hogy a mintában mért különbség minden terméknél megjelenik. A reklámok tervezésekor ezért nem szabad a férfi közönséget teljesen érzelemmentesnek tekinteni – az érzelmi húrokat meg lehet pendíteni, de érdemes figyelni a tálalásra (pl. az érzelem mellett legyen egy racionális indok vagy cselekvésre felhívás, ami igazolja az érzelem helyét).

Az információra és eredményre építő üzenet akkor lehet megfelelő, ha a célcsoport a termék működését szeretné megérteni. Bonyolult terméknél a világos termékleírás és a funkcionális előnyök bemutatása tesztelhető kiindulópont. A cikk nem azonosít olyan marketingelemzést, amely ezt általános férfi sajátosságként igazolná. A humor és a versengés motívuma is vonzó lehet a férfi célcsoport számára; gyakori eszköz például a kihívás vagy teljesítmény hangsúlyozása (gondoljunk autóreklámokban a gyorsulásra, erőre utaló elemekre, vagy technológiai termékeknél a legújabb és legjobb keretezésre). A történet, az élethelyzet és az érzelmi azonosulás férfi célcsoportnál is használható kreatív megoldás. A megfelelő hangsúlyt a konkrét termék és közönség vizsgálata alapján válaszd ki. Az ismétlés szükséges mértékét a márkaismeret, a figyelmi helyzet és a médiahasználat alapján vizsgáld. Az ütősebb állítás több figyelmet kaphat, de a pontosságát és a megértését ugyanúgy ellenőrizni kell.

Érdekes jelenség figyelhető meg a szexuális tartalmú reklámoknál . Gyakori feltételezés, hogy a szexuális vonzerőre építő hirdetések főleg a férfiakat célozzák és hatásosak is náluk – részben igaz, hogy ezek a figyelmet megragadják. Kutatások azonban arra figyelmeztetnek, hogy a túlságosan szexualizált reklám kontraproduktív is lehet: bár a férfiak emlékezetében erősen megmarad maga a hirdetés, ez az erős inger elterelheti a figyelmet a márkáról vagy a termékről. A kutatásban ezért a reklám felidézését és a márka felidézését külön kell mérni. A kettő eltérése azt jelezheti, hogy a látványos részlet mellett az ajánlat háttérbe szorult; az okot további vizsgálat tisztázhatja. Ez fontos tanulság: ha egy reklám pusztán a sokkoló vagy figyelemfelkeltő elemre épít tartalom helyett, a férfi célcsoport ugyan felfigyelhet rá, de lehet, hogy épp a lényeget nem jegyzi meg. A hatékony kommunikáció tehát egyensúlyt teremt a figyelem megragadása és az információ átadása között.

Neuromarketing: mit igazol a mérés?

A neuromarketing – az idegtudomány és a marketing metszéspontjában álló terület – az utóbbi években számos izgalmas eredményt hozott a fogyasztói agyműködés feltárásában. A cél idegrendszeri vagy élettani jelek rögzítése marketingingerek bemutatásakor, majd ezek kapcsolatának vizsgálata a feladattal és a viselkedéssel. A módszer az önbeszámolót kiegészítő adatot adhat; nem általánosan pontosabb vagy mélyebb annál. A neuromarketing kutatásokban olyan eszközöket alkalmaznak, mint az EEG (elektroenkefalográfia), fMRI (funkcionális MR képalkotás), szemkövetés (eye-tracking), gaze- és pupillometria, valamint újabban az fNIRS (funkcionális közeli-infravörös spektroszkópia). Ezekkel az eszközökkel rögzíthető a fogyasztó agyi aktivitása, szemmozgása, arckifejezése, fiziológiai reakciói, miközben egy terméket vagy reklámot lát. Az így gyűjtött jelek pszichológiai értelmezése megfelelő összehasonlítást és külön ellenőrzést igényel. Egy erősebb reakcióból önmagában nem derül ki, hogy pozitív érzelmet, kellemetlen izgalmat vagy nagyobb feladatnehézséget jelez-e.

A nemi bontás értelmezésénél fontos kérdés, hogy azonos feltételek között hasonlítjuk-e össze a csoportokat. Egy nemzetközi márka kulturális környezetét változtató reklámtesztnél a korábbi márkaismeret, a nyelvi megértés és a termék iránti érdeklődés is számít. A kulturális utalás megértéséhez az előzetes ismeret, a nyelv és a társas környezet is hozzájárulhat; a férfi célcsoport megnevezése ezekről keveset mond. A fNIRS hemoglobinhoz kapcsolódó változásokat rögzít; ezek pszichológiai értelmezése további feltevéseket kíván. Az sem bizonyít közvetlen nemi különbséget, ha az egyik csoportban szignifikáns hatást találnak, a másikban pedig nem. A két hatást egymással is össze kell vetni. A marketinges feladat először az, hogy a helyi közönség megfelelő jelentést társít-e az üzenethez. Ha a reklám hitelesnek és érthetőnek tűnik, utána még a választásra és a tényleges eredményre gyakorolt hatását is ellenőrizni kell.

Valódi történeti példa Erk és munkatársai 2002-es autófotós fMRI-vizsgálata. Tizenkét férfi résztvevő különböző autók képeit nézte és értékelte. A sportautókhoz több jutalomfeldolgozással kapcsolatba hozott terület fokozott aktivitása társult. Ez érdekes kísérleti eredmény, de nem bizonyítja minden férfi autópreferenciáját, és nem méri a valódi vásárlást. A bemutatóterem átrendezése külön beavatkozás lenne: annak eredményét saját vizsgálattal kellene mérni, a látogatószámot, a tanácsadást és a tényleges megrendeléseket is figyelembe véve. A kutatásból ilyen üzleti következmény nem olvasható ki. Saját alkalmazásként azt lehetne tesztelni, hogy a sportos modell kiemelése milyen érdeklődőket hoz, és javítja-e az ajánlat megértését. Lehet, hogy a látogatók szívesen nézik, de végül más használati szempont alapján választanak. Az agyi aktivitásból ezért nem következik sem biztos kereslet, sem garantált kampányeredmény. A kis minta és a fényképértékelési feladat korlátját az üzleti döntésben is figyelembe kell venni.

Egy reklámra adott eltérő agyi válasz nem mondja meg automatikusan, melyik változat lesz üzletileg jobb. A színes és fekete-fehér kép például különbözhet kontrasztban, felismerhetőségben és hangulatban. Ezek hatását nem lehet egyetlen nemi magyarázatra szűkíteni. Hasonlóan gyenge az a felosztás, hogy a férfiak a jutalomra, a nők az empátiára reagálnak: mindkét szempont többféle döntési helyzetben megjelenhet. Ha csoportokat hasonlítasz össze, előre rögzítsd a hipotézist, és nézd meg, mennyire nagy az eltérés a csoporton belüli változatossághoz képest. A kutatás attól lesz használható, hogy megmondja, mely konkrét elem milyen eredménnyel függ össze az adott mintában. A férfi célcsoporthoz szánt üzenetet így ellenőrizhető feltevések alapján alakíthatod, a résztvevőket pedig nem kell előre a státuszkereső vagy érzelemkerülő szerepbe helyezned.

A természetesebb környezetben végzett vizsgálatok fontos kérdése, mennyire őrzik meg a valós vásárlási helyzet lényeges feltételeit. A VR-ban megvizsgálható az eligazodás vagy egy polcelrendezés, de a tényleges költés, a termék tapintása és a megszokott környezet hiánya változtathat a döntésen. A bolti szenzorok adatait pedig mozgás és más zavaró tényezők befolyásolhatják. Ezek a korlátok nem kizárólag férfi vásárlóknál fontosak. Egy fizetési szolgáltatás vagy technológiai márka üzeneténél a biztonság, az egyszerű használat és az ár eltérő súlyt kaphat. Ezt konkrét fogyasztói döntésekkel érdemes vizsgálni. A sebesség és a biztonság ettől még jó összehasonlítási szempont egy fizetési szolgáltatásnál. Saját tesztben azt vizsgálnám, melyik ügyfélhelyzetben melyik bizonytalanság dominál, és az üzenet mennyire pontosan válaszol rá. Egy gyorsaságot kereső visszatérő felhasználó és egy első alkalommal fizető látogató igénye eltérhet. A célcsoport szegmentálását ez a különbség jobban indokolhatja, mint önmagában a nemük.

A neuromarketing egyik fontos tanulsága, hogy sok esetben a fogyasztók nem tudják pontosan megfogalmazni, miért vonzódnak egy termékhez vagy reklámhoz – az agyi mérések pedig további, szintén értelmezésre szoruló adatot adhatnak. Egyik módszer sem tévedhetetlen. A férfiak esetében például lehet, hogy egy kérdőíven azt válaszolják, egy autóreklámban az adatok (lóerő, fogyasztás) érdekelték őket, miközben a motorhanghoz is erősebb élettani reakció társul. Ettől a termékadatok még fontosak lehettek a döntésben; a két megfigyelés nem zárja ki egymást. Az ilyen insightokat felhasználva a marketingesek célzottabban alakíthatják üzeneteiket, és olyan elemeket építhetnek be, amelyek a férfi célcsoportban valóban rezonálnak – még ha azok nem is tudatosulnak a nézőben.

A férfi célcsoport megértésében a döntési feladat, az információigény, az érzelmi jelentés és a társas környezet együttes vizsgálata segít. A neuromarketing ehhez adhat kiegészítő adatot, de egy agyi jelből nem készül automatikusan helyes kampánydöntés. A világos termékleírás, a releváns használati példa és a megbízható teljesítés egyaránt fontos lehet. A következő anyagodnál nevezd meg, melyik vásárlói bizonytalanságra válaszolsz, és hogyan fogod ellenőrizni, hogy a férfi közönséged valóban megértette az ajánlatot. A mérésben a figyelmet, a felidézést, az érdeklődést és a vásárlást is külön kezeld; így a fejlesztés eredménye pontosabban megítélhető.

Dolgozzunk együtt

Kérj ajánlatot a marketingedre

Írd meg, miben kérsz segítséget, és mi a legfontosabb célod. Az üzeneted alapján egyeztetjük a feladatot és az együttműködés lehetőségeit.

Inkább közvetlenül keresnél? E-mailben vagy telefonon is kérhetsz ajánlatot.

A szerző

Dajka Gábor marketingszakértő, marketingmenedzser, business coach és befektető, az Online Marketing és Pszichológia című könyv szerzője. A DG Marketing Magazin főszerkesztője.

További cikkek →