Hogyan használd a Google Ads Kulcsszótervezőt?

Ha Google Ads-ben hirdetsz, minden egyes kattintásod mögött pénz van. Nem „elméleti” pénz, hanem nagyon is valós forint, amit vagy értelmes keresésekre költesz, vagy elégetsz irreleváns kulcsszavakon. A magyar mikro- és kisvállalkozók nagy része ott bukik el a PPC-hirdetéseknél, hogy a kulcsszavakat csak technikai elemnek látja, nem pedig üzleti döntésnek. A Kulcsszótervezőt sokan úgy kezelik, mint egy érdekes játékot a Google Ads menüjében, amiben jó ránézni pár számra, de a stratégia valójában ösztönből születik: „ami eszembe jut, azt beírom, aztán majd lesz valami”. Ez a „majd lesz valami” az, ami miatt sokan hónapok alatt elköltik azt az összeget, amiből normális stratégia esetén stabil, kiszámítható forgalmat építhetnének.

A Google Ads Kulcsszótervező (Keyword Planner) pont ezt a hibát tudja csökkenteni – ha jól használod. Nem érted meg tőle a marketing teljes univerzumát, de meg tudod nézni, mire keres a célcsoportod, mennyiért tudsz jelen lenni ezekre a kifejezésekre, és milyen irányban érdemes egyáltalán gondolkodnod. A cikkben végigmegyünk azon, hogyan építs fel egy kulcsszóstratégiát úgy, hogy az ne csak kattintásokat termeljen, hanem üzleti szinten is védhető legyen. Végig a magyar KKV-val a fejünkben fogunk gondolkodni: korlátozott büdzsé, nagy nyomás, sok tévhit, rengeteg „marketinges tipp”, kevés idő. Pont ezért van szükség struktúrára – és erre jó alap a Kulcsszótervező.

Mi az a Google Ads Kulcsszótervező, és mire jó valójában?

A Google Ads Kulcsszótervező egy ingyenes eszköz a Google Ads felületén belül, amely a Google keresési adatai alapján becsléseket ad a kulcsszavakra. Meg tudod nézni egy-egy kifejezés:

• átlagos havi keresési volumenét,
• várható kattintási költségét (CPC),
• a verseny „szintjét” (alacsony / közepes / magas),
• időbeli trendjeit (szezonális változás, növekvő/csökkenő érdeklődés),
• és akár előrejelzést is, hogy egy adott kulcsszólistával, X napi költségkerettel kb. hány kattintást és konverziót várhatsz.

Egy fontos félreértést érdemes rögtön az elején eltenni láb alól: a Kulcsszótervező nem jósda. Nem azt mondja meg, hogy konkrétan mennyi pénzt fogsz keresni, hanem statisztikai alapú modelleket mutat – a múltbeli keresések és aukciós adatok alapján. A Google saját dokumentációja is hangsúlyozza, hogy ezek becslések, és a tényleges teljesítmény eltérhet a fiókod beállításai, a hirdetési szövegek, a landing oldalak minősége és a konkurencia aktivitása alapján.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar vállalkozók jelentős része két véglet egyikébe esik:

• vagy egyáltalán nem használja a Kulcsszótervezőt, csak „érzésre” írja be a kulcsszavakat,
• vagy túl komolyan veszi a számokat, és vakon elfogadja, amit az eszköz mutat – közben pedig nem nézi a saját valós adatait (konverziók, bevétel, profit).

A jó megközelítés a kettő között van: a Kulcsszótervező kiindulópont, amelyet üzleti józansággal, piaci ismerettel és folyamatos teszteléssel kell kombinálni.

Kulcsszótervezés mint üzleti döntés: keresési szándék, tölcsér, pszichológia

Mielőtt belépsz a Kulcsszótervezőbe, érdemes tisztázni: nem kulcsszavakat „vadászol”, hanem emberek gondolkodásmódját próbálod leképezni szavak formájában. A keresőmezőbe beírt kifejezések mögött mindig ott van a keresési szándék (intent): információt keres, összehasonlít, vásárlásra készül vagy már konkrétan vásárolni akar. Ugyanarra a termékre teljesen más minőségű forgalmat hoz a „melyik mosogatógép a legjobb” és a „bosch sms4… ár” keresés.

Tegyük fel, hogy mosogatógépet árulsz. A Kulcsszótervezőben a következő típusú kulcsszavakat láthatod:

• Információs jellegű: „mosogatógép fogyasztása”, „mosogatógép vélemények”. Ezek a tölcsér tetején lévő felhasználók – még gondolkodnak.
• Összehasonlító: „bosch vagy beko mosogatógép”, „mosogatógép 60 cm összehasonlítás”. Itt már forróbb a helyzet, de még mérlegel.
• Transzakciós: „bosch sms… akció”, „mosogatógép ár olcsón Budapest”. Itt már nagyon közel van a vásárló döntése.
• Márkás: „A te webáruházad neve + mosogatógép” – ez az, amikor már kifejezetten rád keresnek.

A Kulcsszótervező mindegyikre mutathat adatsort, de neked üzleti döntést kell hoznod: melyik szakaszra mennyi pénzt szánsz. Ha kicsi a büdzsé, a legtöbb magyar KKV-nál gyakran az a racionális, hogy elsősorban a transzakciós és márkás kulcsszavakra fókuszál, és csak kiegészítő jelleggel foglalkozik a felső tölcsérréteggel (blogok, edukációs tartalmak, információs jellegű kulcsszavak).

Itt jön be az, amit az Online Marketing és Pszichológia című könyvemben is részletesen magyarázok: kulcsszót csak akkor tudsz jól választani, ha érted a minta vásárlód (buyer persona) gondolkodását, motivációit, félelmeit. A Kulcsszótervező számai csak élettelen adatok addig, amíg nem tudod, milyen lelki állapotban, milyen döntési fázisban lévő ember írja be az adott keresőkifejezést.

Előkészületek: fiók, célzások és minimális rend a fejedben

A Kulcsszótervező használatához Google Ads-fiókra van szükség. Technikai értelemben ma már jellemzően csak akkor férsz hozzá az összes funkciójához, ha a fiókhoz tartozik számlázási beállítás, és legalább egy kampánytervvel rendelkezel, még ha az ideiglenesen szüneteltetett is. A Google hivatalos anyagai is kiemelik, hogy a Keyword Planner a Google Ads része, nem önálló eszköz. 

Mielőtt rányomsz a Kulcsszótervezőre, érdemes tisztázni az alábbiakat:

• Földrajzi célzás – Magyar országos kampányt futtatsz, vagy csak egy városra / régióra lősz? Teljesen más számokat fogsz látni országos szinten, mint mondjuk „Pécs + 30 km” körzetben.
• Nyelv – magyar nyelvű kereséseket célzol, vagy magyarok angol kereséseit is figyelembe veszed? (Bizonyos iparágakban – IT, marketing – az angol kulcsszavaknak is lehet jelentősége.)
• Hálózat – érdemes csak a Google Keresési hálózatra szűrni (nem pedig partnerkeresőkre), hogy tisztábban lásd a keresések volumenét.
• Üzleti cél – lead, webshopos vásárlás, foglalás, telefonhívás? Más kulcsszavak lesznek értékesek egy B2B tanácsadó cégnek, és mások egy B2C webáruháznak.

Ha ezek nincsenek a fejedben, a Kulcsszótervező könnyen káosszá válik: látsz számokat, de nem tudod eldönteni, mi számodra a jó irány. Dajka Gábor tapasztalata szerint sok konzultáción az első fél óra arról szól, hogy egyáltalán behatároljuk, kinek akarsz eladni, és hol. Csak utána van értelme a Kulcsszótervezőt megnyitni.

Új kulcsszavak felfedezése lépésről lépésre a Kulcsszótervezőben

Ha beléptél a Google Ads-fiókodba, a felső menüsoron keresd a kis csavarkulcs / eszköz ikont („Tools & Settings”). A „Planning” szekció alatt találod a „Keyword Planner” (Kulcsszótervező) menüpontot. Itt elsőként jellemzően két fő lehetőséget látsz:

• Discover new keywords (Új kulcsszavak felfedezése)
• Get search volume and forecasts (Keresési volumen és előrejelzés lekérése)

Az elsővel ötleteket generálsz, a másodikkal meglévő kulcsszólistát elemzel. Kezdjük az új kulcsszavakkal.

Az „Discover new keywords” funkció két módot kínál:

• Start with keywords – beírsz néhány kifejezést (pl. „esküvői fotós Budapest”, „esküvői fotózás árak”), és a Google ezekhez ad kapcsolódó javaslatokat.
• Start with a website – megadsz egy weboldalt (a sajátodat vagy konkurensét), és a Google az oldal tartalma alapján generál kulcsszóötleteket.

Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb magyar KKV-nál érdemes a kettőt kombinálni: 2–5 gondosan megválasztott kulcsszót megadni (nem 50-et!), és mellé beszúrni a saját weboldalt, hogy a Kulcsszótervező kiszűrje az irreleváns ötletek egy részét.

A „Get results” gomb után megjelenik egy táblázat, ahol oszlopokban látod a:

• kulcsszóötleteket,
• átlagos havi kereséseket,
• verseny szintjét,
• felső tartományú licitbecsléseket (felső CPC becslések),
• és a keresési trendeket időben.

Itt már stratégiai döntéseket kell hoznod:

• Ne csak a legnagyobb volumenű kulcsszavakat nézd – gyakran ezek a legdrágábbak és legáltalánosabbak.
• Figyeld a kombinációkat: „konkrét probléma + város”, „típus + ár”, „típus + szolgáltatás + város” stb.
• Használd a szűrőket: kizárhatod például azokat a kulcsszavakat, amelyekben szerepel az „ingyenes”, „pdf”, „állás”, „bér”, „használt” – ezek sokszor rossz minőségű forgalmat hoznak.

A Google saját leírása is kiemeli, hogy a Keyword Planner-ben nemcsak kulcsszóadatokat kapsz, hanem kulcsszóötleteket is, amelyek segítenek bővíteni a gondolkodásodat az iparágadra és a kapcsolódó keresési mintákra. Ha találtál számodra releváns kulcsszavakat, jelöld ki őket, és add hozzá a tervhez (plan), vagy exportáld őket, hogy később kampányokba rendezd.

Kulcsszólisták elemzése, előrejelzések és költségkeret-tervezés

A Kulcsszótervező másik fontos funkciója a „Get search volume and forecasts”. Itt nem új ötleteket keresel, hanem a már meglévő kulcsszavaidat elemzed. Ez akkor hasznos, ha:

• van már egy hosszabb kulcsszólistád (pl. SEO-ból, konkurensek elemzéséből, saját ötletekből),
• vagy a meglévő kampányaid keresési kifejezéseit exportáltad, és szeretnéd látni, mire mennyi keresés, mennyi kattintás és milyen költség várható.

A működés egyszerű:

1. Beilleszted a kulcsszavakat (vagy feltöltesz egy CSV-fájlt).
2. A rendszer megmutatja a becsült megjelenéseket, kattintásokat, költséget, CTR-t, CPC-t, és ha van konverziókövetésed, akkor konverziókat, CPA-t is.
3. A fenti becsléseket módosíthatod: játszhatsz a napi költségkerettel, ajánlattételi stratégiával (pl. kattintás alapú licit), és megnézheted, hogyan változnának a számok.

A Google Ads súgója szerint a forecast (előrejelzés) arra való, hogy lásd: a tervezett kulcsszólistáddal, adott költségkeret mellett nagyjából mekkora forgalomra számíthatsz. Nem garancia, hanem tájékozódási pont.

Üzleti szempontból ezt érdemes úgy használni, hogy:

• összeveted a becsült költséget az átlagos kosárértékeddel / nyereségszinteddel,
• számolsz egy minimálisan elfogadható konverziós aránnyal,
• és megnézed, hogy a modell szerint egyáltalán értelmes-e az adott kulcsszólistára építeni.

Ha a Kulcsszótervező azt mutatja, hogy az adott kulcsszavakból reálisan havi 50 kattintást fogsz kapni, és te ebben a termékkörben csak akkor vagy profitábilis, ha havi 30–40 vásárlásod van, akkor nem az a kérdés, hogy „milyen szöveget írjak a hirdetésbe”, hanem az, hogy megéri-e egyáltalán erre az irányra építeni.

Negatív kulcsszavak és egyezési típusok: itt folyik el a magyar büdzsék fele

A Kulcsszótervezés egyik legelhanyagoltabb területe a negatív kulcsszavak és az egyezési típusok helyes használata. A legtöbb vállalkozó fejében a kulcsszó azt jelenti: „erre akarok megjelenni”. De van egy másik, legalább ilyen fontos lista: „erre nem akarok megjelenni”.

Néhány tipikus negatív kulcsszó, amely sok magyar KKV-nál előkerül:

• állás, munka, karrier – ha nem toborzol, csak eladni akarsz,
• ingyenes, letöltés, pdf, torrent – ha fizetős szolgáltatásod/terméked van,
• használt, olcsón, akciós – ha prémium márkát építesz és nem diszkontban gondolkodsz,
• DIY, „csináld magad” jellegű kifejezések – ha te komplett szolgáltatást árulsz.

A Kulcsszótervezőben a javasolt kulcsszavakat már a tervezés fázisában átnézheted ilyen szemmel: amit biztosan nem akarsz, azt már itt felírhatod magadnak negatív kulcsszólistára. A Google dokumentációja külön is foglalkozik a negatív kulcsszavak ötleteivel és a keresési kifejezések riportjával – érdemes rendszeresen átnézni, mikre jelent meg a hirdetésed, és azt visszacsatolni a Kulcsszótervezéshez. 

Emellett kritikus az egyezési típus:

• Széles egyezés (broad match) – a Google szinonimákra, közeli variációkra is megjeleníthet. Kényelmes, de könnyen elúszik rajta a büdzsé.
• Kifejezésegyezés (phrase match) – a kulcsszód egészben szerepel a keresésben, előtte-utána lehetnek plusz szavak.
• Pontos egyezés (exact match) – a keresés nagyon közel áll az általad megadott kulcsszóhoz.

Kezdő vagy szűk büdzséjű vállalkozásoknak sok esetben racionálisabb a kifejezésegyezés és a pontos egyezés felől közelíteni, és csak akkor nyitni széles egyezés felé, ha már van adat, jól beállított negatív kulcsszólista, működő konverziókövetés. A Kulcsszótervező adatait is csak így érdemes értelmezni: hiába mutat szép forgalmat egy széles körű kifejezés, ha a tényleges, lekérdezett „keresési kifejezések” fele számodra üzletileg értéktelen.

Stratégiai szemlélet KKV-knak: Kulcsszótervező + számvitel + józan ész

A kulcsszótervezés nem marketinges játék, hanem pénzügyi döntés. Ha a könyvelő szeme fennakad azon, mennyit költesz Ads-re, akkor a válaszod nem az legyen, hogy „de legalább sok a kattintás”, hanem az, hogy pontosan meg tudod mutatni: mennyi volt az egy vásárlóra jutó költés, és milyen kulcsszavak hozták a bevételt. Ehhez a Kulcsszótervezőt nem izoláltan, hanem a teljes üzleti rendszer részeként kell használnod.

Néhány gyakorlati szempont:

• Egy kulcsszó csak akkor „jó”, ha mögötte profit van. Nem a CTR, nem a pozíció a lényeg, hanem az, hogy adott kulcsszóra mennyi pénzt keresel – vagy buksz.
• Szegmentáld külön a márkás kulcsszavakat. A saját márkanevedre érkező keresések jellemzően harmadannyi költségből hoznak ugyanannyi vagy több konverziót, mint a generikus kifejezések. Ezeket külön kampányban/ hirdetéscsoportban kezeld.
• Kapcsold össze a Kulcsszótervezőt a buyer persona-val. Az Online Marketing és Pszichológia könyvben részletesen végigvezetem, hogyan állíts össze mintavásárlót. Ugyanazt a gondolkodást vidd át a kulcsszótervezésbe: milyen élethelyzet, milyen félelem, milyen motiváció van a kifejezés mögött?
• Ne csak a keresési volument nézd, hanem az üzleti értéket. Lehet, hogy egy 90-es havi keresésű long-tail kulcsszó többet hoz neked, mint egy 2900-as, ha előbbinél magas a szándék, és jól eltaláltad az ajánlatot.

Dajka Gábor tapasztalata szerint azok a vállalkozók, akik képesek alap pénzügyi logikát vinni a kulcsszótervezésbe (áttételesen gondolkodnak árrésben, ügyfélélettartamban, nem csak az első vásárlásban), hosszú távon sokkal stabilabb Google Ads-rendszert építenek.

Gyakorlati kulcsszóstratégiák: long-tail, márkanév, lokális keresések

Nézzünk néhány konkrétabb irányt, amelyet a Kulcsszótervezővel érdemes tudatosan vizsgálni.

1. Long-tail kulcsszavak (hosszabb, specifikus kifejezések)
Tegyük fel, hogy fogorvosi rendelőd van. A „fogorvos” kulcsszó önmagában brutálisan tág, drága és tele van irreleváns keresésekkel. Ezzel szemben a Kulcsszótervezőben megjelenhetnek olyan variációk, mint:

• „fogorvos éjszaka budapest”,
• „fájdalommentes fogászat 11. kerület”,
• „fogorvos árak tömés 2025”.

Ezek volumenben kisebbek, de sokkal közelebb állnak a konkrét problémával érkező pácienshez. A Kulcsszótervezővel feltárhatod ezt a mezőt, és priorizálhatod azokat az irányokat, amelyek reális költség mellett hoznak döntésközeli érdeklődőket.

2. Márkás kulcsszavak (brand + termék)
Ha már van ismertséged, külön nézd meg a Kulcsszótervezőben a saját márkanevedre és márka + termék kombinációkra vonatkozó kereséseket. Tipikusan:

• „te céged neve vélemények”,
• „te céged neve webáruház”,
• „te céged neve nyitvatartás” (offline üzletnél).

Ezekre sokan nem hirdetnek, mondván: „ha rám keres, úgyis megtalál”. Igen, csak közben a konkurensed gyakran pont ezekre a márkás kulcsszavakra futtat keresési hirdetést. A Kulcsszótervezővel fel tudod mérni, mekkora forgalom van a márkás kulcsszavaidra, és eldöntheted, beleteszel-e havi X ezer forintot ennek a „védelmébe”.

3. Lokális kulcsszavak (város, kerület, környék)
Szolgáltatóként a helymeghatározás sokszor erősebb szűrő, mint maga a termék. A Kulcsszótervezőben külön földrajzi célzást állítva vizsgálhatod, hogy például:

• „fodrász debrecen”,
• „műkörmös szeged”,
• „autószerelő 18. kerület”

milyen volumenben keresett. Érdemes külön listát építeni a lokális variánsokból (városnév + szolgáltatás), majd a kampányokat ehhez igazítani. Itt jönnek jól a földrajzi szűrések: sok magyar szolgáltatónál felesleges országos kulcsszó-listát felépíteni, ha a valóságban maximum 15–20 km-es körzetből fogad ügyfelet.

Folyamatos optimalizálás: a Kulcsszótervező nem egyszeri projekt

A legnagyobb tévedés az, hogy a kulcsszótervezés egy „első kampány előtti” feladat. Valójában ez egy ciklus:

1. Tervezel a Kulcsszótervezőben.
2. Elindítod a kampányt.
3. Gyűjtöd a valós adatokat (keresési kifejezések, CPC, konverziók, CPA).
4. Visszamész a kulcsszavakhoz, módosítasz, szűkítesz, bővítesz.
5. Újra tervezel, újra indítasz, finomhangolsz.

A Google is hangsúlyozza, hogy a Keyword Planner nem arra való, hogy évente egyszer ránézzünk, hanem folyamatosan segít a kulcsszó-stratégia alakításában – például az új kulcsszavakra vonatkozó ötletek, a trendek és a licitbecslések frissítése révén. 

Gyakorlati szinten:

• Legalább havonta egyszer nézd át a keresési kifejezések jelentést (Search terms report), és reagálj rá negatív kulcsszavakkal vagy új, jól teljesítő kulcsszavak felvételével.
• Figyeld a dráguló kulcsszavakat: ha egy kifejezés CPC-je elszáll, de a konverziós aránya nem javul, lehet, hogy stratégiát kell váltanod (más ajánlat, más landing oldal, más egyezési típus).
• Használd a Kulcsszótervezőt szezonális tervezésre is: bizonyos iparágaknál (idegenforgalom, ajándék, oktatás) nagyon markáns a szezon, és már hónapokkal előre fel lehet készülni rá.

A lényeg: a Kulcsszótervező nem Excel-táblázatot gyártó kiegészítő, hanem egy olyan eszköz, amit folyamatosan vissza kell kötni a valós adatokhoz és az üzleti eredményekhez – különben gyorsan elszakad a valóságtól.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

Ha PPC-ben gondolkodsz, az első számú kérdésed nem az legyen, hogy „mennyire olcsó a kattintás”, hanem az, hogy mennyire tudatos a kulcsszó-stratégiád. A Google Ads Kulcsszótervező segít számszerűsíteni a piacot, de nem gondolkodik helyetted. Aki vakon elfogadja, amit a Kulcsszótervező mutat, az ugyanúgy hibázik, mint aki soha be sem kapcsolja.

Egy érett vállalkozó nem csak fiókszinten akar „zöld számokat” látni, hanem érteni akarja, hogy:

• mely kulcsszavak hoznak profitot,
• melyek csak forgalmat, de nem pénzt,
• hol érdemes agresszívebben licitálni,
• és mely területeken logikus visszavenni, mert a piac kicsi vagy túlárazott.

Aki ezt a logikát beépíti a gondolkodásába, az a Kulcsszótervezőt nem „trükkök” gyűjtésére használja, hanem stratégiai döntéstámogatásra. Ez a különbség a kampánytól kampányig sodródó vállalkozó és a stabilan építkező cégvezető között.

„A Google Ads nem lottószelvény, hanem számokkal megtámogatott üzleti döntéssorozat. A Kulcsszótervező adja a számokat, de hogy ezekből döntés lesz-e, az már a vállalkozó felelőssége.” – Dajka Gábor

Ha komolyan gondolod a PPC-t, érdemes nem csak a Google eszközeit megtanulni használni, hanem a fogyasztói pszichológiát és a buyer persona-építést is. Az Online Marketing és Pszichológia című könyv pontosan ebben segít: abban, hogy a kulcsszavak mögött lásd az embert is. Ha ezt a két szintet összekötöd – a pszichológiát és az adatokat –, akkor a Kulcsszótervező nem egy plusz menüpont lesz a Google Ads-ben, hanem a stratégiai gondolkodásod része.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Kell költenem hirdetésre ahhoz, hogy használni tudjam a Google Ads Kulcsszótervezőt?

Google Ads-fiókra mindenképp szükséged van, és a gyakorlatban ma már az is előfordulhat, hogy a rendszer csak akkor enged minden funkciót, ha beállítottál számlázást és létrehoztál egy kampányt (még ha szüneteltetve is). Ugyanakkor nem kell folyamatosan futó hirdetésekre vagyonokat költened ahhoz, hogy a Kulcsszótervező alapfunkcióit használd. Ésszerű megoldás, ha minimális tesztköltéssel indítasz, közben használod a Kulcsszótervezőt tervezésre, majd a működő kulcsszavakra építesz fel komolyabb kampányt.

Mekkora havi keresési volumen alatt már nem érdemes kulcsszóra hirdetni?

Nincs abszolút szám. Sok KKV-nál a 10–20 keresés/hó is aranyat érhet, ha:

• a kulcsszó nagyon döntésközeli („nonstop duguláselhárítás 11. kerület”),
• magas a szolgáltatás árrése,
• és a konverziós arány jó.

Viszont ha olyan terméked van, ahol az átlagos kosárérték alacsony, és sok konverzió kell a megtérüléshez, akkor üzletileg értelmetlen lehet nagyon kis volumenű kulcsszavakkal foglalkozni. A Kulcsszótervezőben látott volumenszámot mindig vesd össze azzal, hány konverzióra van szükséged havonta, és mennyi kattintás kell ehhez reálisan (konverziós arány alapján).

Miért mutat mást a Kulcsszótervező, mint amit a kampányomban látok?

A Kulcsszótervező becsléseket mutat – több hónap, sok felhasználó, akár több ország aggregált adatai alapján. A kampányod viszont:

• konkrét földrajzi régióra szól,
• konkrét egyezési típusra,
• konkrét hirdetésminőségre, landing oldalra,
• és egy adott időszakra.

Teljesen természetes, hogy a valós eredményeid eltérnek a becslésektől. A Kulcsszótervezőt tekintsd „tervezőasztalnak”: irányt ad, becsléseket mutat. A tényleges döntéseket viszont a valós adatokra (konverziók, CPA, ROAS) alapozd.

Miben más a magyar piac kulcsszótervezés szempontból?

Magyarország kicsi piac, és ez kulcsszószinten is látszik. Sok kifejezésre alacsonyabb a volumen, mint az angol nyelvterületen, ezért:

• gyakran érdemes több long-tail kulcsszót kombinálni,
• fontos a helyesírási variációk, ragozott formák vizsgálata,
• és reális elvárásra van szükség: bizonyos niche területeken egyszerűen nincs akkora forgalom, mint amit a vállalkozó fejében elképzel.

Emellett sok ágazatban erős a „marketinginformáció-bőség”: rengeteg házi tipp, trükk, sablon kering, amelyek nem feltétlenül a magyar piacra vannak optimalizálva. Érdemes a Kulcsszótervezőben mindig magyar földrajzi célzással, magyar nyelvre szűrve tervezni, és nem automatikusan átvenni külföldi kulcsszó-stratégiákat.

Elég, ha csak a Kulcsszótervezőt használom, vagy kellenek más eszközök is?

A Kulcsszótervező jó alap, de önmagában kevés. Minimum szükséged lesz:

• Google Analyticsre vagy más analitikai rendszerre, hogy lásd a viselkedést a weboldalon,
• konverziókövetésre (Google Ads-ben vagy Analyticsben),
• a keresési kifejezések riport rendszeres elemzésére,
• és a saját üzleti adataidra (átlagos kosárérték, árrés, ügyfélélettartam).

Más kulcsszóeszközök (pl. SEO-s külső szoftverek) kiegészíthetik a képet, de a döntő az lesz, hogy a Kulcsszótervező adatait mennyire tudod összekötni azzal, hogy mennyi profitot termel egy-egy kulcsszó.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha még mélyebben érdekel, miért nem hoznak elég vásárlót a hirdetéseid – és ezen belül a kulcsszavak szerepe –, ajánlom ezt a videót, ahol szintén a Google Ads működésének gyakorlati oldaláról beszélek:

Források

• Google Ads Súgó – Use Keyword Planner 
• Google Ads – Research Keywords for Campaigns with Keyword Planner 
• SEO.com – How to Use Google Keyword Planner for SEO in 2025 

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.