A mesterséges intelligenciáról szóló közbeszéd ma két szélsőség között ingázik: az egyik szerint minden AI lesz, a másik szerint az egész csak átmeneti divat, ami néhány év múlva kifullad. Ha azonban nem napi hírekben, hanem piaci ciklusokban gondolkodunk, egészen más kép rajzolódik ki. Az Elliott-hullámelmélet eredetileg a tőzsdék mozgását próbálta leírni a befektetői pszichológia ismétlődő...

A mesterséges intelligencia ma már nem csak technológiai hír, hanem makrogazdasági tényező: adatközpontokra, chipekre, felhőinfrastruktúrára elképesztő összegek mennek el, miközben a vállalatok még sokszor kísérleti üzemmódban használják az AI-t. A kérdés nem az, hogy az AI fontos-e, hanem az, hogy milyen ciklusban gondolkodunk róla. Rövid távú hype-ként kezeljük, vagy középtávú, 7–11 éves beruházási–konjunktúra ciklusként, ahogy...

A mesterséges intelligencia körül ma olyan a zaj, hogy nehéz nem elveszni benne. Egyik oldalon a „világmegváltó” ígéretek, másik oldalon a munkahelyek végét jósló cikkek. Ha azonban nem a napi hírek, hanem a gazdaságtörténet szemüvegén keresztül nézzük az AI-t, egészen más kép rajzolódik ki. A Kondratyev-hullám elmélete pontosan ebben segít: nem az a kérdés, hogy...

Ha az elmúlt három év digitális átalakulását közelről figyeltük, akkor most egy még erősebb töréspont előtt állunk: a vásárlás nem az oldalakon, hanem ügynökökön keresztül fog történni. Ezek az AI‑ügynökök már nem „okos keresők” vagy udvarias chat‑automaták, hanem autonóm rendszerek, amelyek a teljes online vásárlási folyamatot képesek végigvinni: keresnek, szűrnek, egyeztetnek, rendelnek, sőt fizetnek –...

A FIRE mozgalom – Financial Independence, Retire Early – az elmúlt évtized egyik legnagyobb hatású pénzügyi-önrendelkezési narratívája lett. Nemcsak arról szól, hogy „korán nyugdíjba vonulj”, hanem arról is, hogy visszaveszed a döntés jogát az idődről. A tét nem kicsi: a saját életed felett rendelkezel-e, vagy a pénz és a naptárad rendelkezik feletted. A felszín alatt...

Meglepő és aggasztó eredményre jutott egy friss felmérés: tízből több mint nyolc cég egyáltalán nem tervez béremelést az idei évben. Ez azt jelenti, hogy a hazai vállalatok 85%-a befagyasztja a fizetéseket – egy olyan időszakban, amikor az infláció magas, a megélhetési költségek emelkednek, és a munkavállalók jelentős része már így is nehezen boldogul a jelenlegi...

Őszintén: az idei év nem a mosolygós szelfik és győzelmi jelentések éve. A feed tele van „minden szép és jobb lesz” posztokkal, közben a tárgyalóban leépítésekről, átalakításokról és újraépítésekről beszélünk. Ez nem cinizmus, hanem helyzetkép. A piacon most nem az nyer, aki a legoptimistább, hanem aki a legjózanabb. A „feel-good” zaj mentálisan érthető menekülés, de...

Ha őszinte akarok lenni, 2026 tavaszán sok vállalatnál nem a kreatív könyvelés dönt majd, hanem az, hogy a 2025-ös évet mennyire fegyelmezetten vitték végig. A gazdasági környezet nem ellenséges, csak nem bocsát meg figyelmetlenséget. Magas a pénz ára, a bérköltség tovább kúszik, és több szektorban élnek a különadók. Közben beérett az a felismerés is, hogy...

A magyar gazdaság vezetői mozgalmas őszre készülnek. Orbán Viktor miniszterelnök október elején egy rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány a Széchenyi Kártya Program keretében fix 3%-os kamatozású hitelt nyújt a kis- és középvállalkozásoknak. A hír azért robbant nagyot, mert a 3%-os kamat gyakorlatilag a piaci kamatok harmada, a maximálisan 150 millió forintig elérhető keret...

Az elmúlt évek eseményei – a járvány, a háborúk, a klímaválság és a technológiai robbanás – a korábbinál élesebben rajzolták ki, hogy a modern társadalmak számára az energia nem csupán kényelmi eszköz, hanem stratégiai kérdés. Európa még mindig messzemenően függ az orosz olajtól és gáztól: a kőolaj esetében a 2021 eleji közel 30 %-os importarány...