A reklám sosem volt „csak kreatív”. A reklám mindig is döntéspszichológia volt – szervezetten, mérhetően, ráadásul kíméletlenül versenyző piacon. A 2020-as évek végére a hirdetési ökoszisztéma – a programmatic, a retail media hálózatok, a converziós API-k és a generatív eszközök – minden korábbinál gyorsabban iterál. Mégis, a működés mélyén ugyanazt látjuk: az emberek korlátozott figyelemmel,...

A Black Friday nem akció, hanem ritmus: hetekig tartó előmelegítés, több hullámban kommunikált “exkluzív” ajánlatok, majd a nagy nap, amikor minden perc számít. Ilyenkor nem csupán termékek versenyeznek egymással, hanem döntési folyamatok is: a kereskedők a figyelmedért, a pénzedért és az idődért harcolnak, és nem szégyellnek pszichológiai eszközöket bevetni. Ez önmagában nem ördögtől való –...

Az elmúlt évtizedben mainstream lett „mindent az aggyal” magyarázni. A közösségi médiában egyetlen színes agykép vagy egy frappáns „neuro-” állítás sokszor elég a hitelesség érzetéhez. Ez egyszerre csábító és veszélyes. Csábító, mert egyszerű választ ígér bonyolult kérdésekre: boldogság, függőség, félelem, változásképesség – mintha mindez pusztán idegi áramkörök terméke volna. Veszélyes, mert leradírozza a környezet, a...

A „Jung-féle archetípusok” kifejezés sokszor hangzik el úgy, mint valami misztikus trükk a márkaépítésben. Valójában nagyon is prózai dologról beszélünk: közös mintázatokról, amelyekben az emberek értelmet keresnek. Jung megfigyelése szerint a kollektív tudattalanban vissza-visszatérő ősképek (anya, hős, bölcs, tréfamester stb.) szervezik a történeteinket. A marketing nem klinikai pszichológia, de történetmesélés és jelentésadás: a vevő értelmezi...

A Big Five – más néven OCEAN (Openness, Conscientiousness, Extraversion, Agreeableness, Neuroticism) – a személyiség ötdimenziós leírása. A vállalati oldalon sokszor félreértik: nem „dobozol be” vele embereket, és nem is varázspálca, ami minden kreatív problémát megold. Amiért mégis érdemes foglalkozni vele, az az, hogy rendet tesz a fejünkben: érthető, konzisztens nyelvet ad ahhoz, hogyan különböznek...

A marketingben mindig is volt egy csábítás: „ha meg tudom nevezni az embert, akinek eladok, akkor előre tudom írni, hogyan fog viselkedni”. A Myers–Briggs‑típuselmélet (MBTI) ezt a vágyat játssza ki ügyesen: négy dichotómia, tizenhat típus, egy könnyen megjegyezhető kód – és máris kész a „persona”. Itt kezdődnek a félreértések. A típusok nyelve kényelmes, de a...

Az értékesítés ritkán a „jobb ajánlatról” szól, és még ritkábban a „jobb emberről”. Sokkal gyakrabban dől el azon, hogy a vevő milyen kommunikációs ritmusban képes meghallani, amit mondunk. A DISC-modell – Domináns (D), Befolyásoló (I), Stabil (S), Szabálykövető (C) – ehhez ad gyakorlati térképet. Nem személyiségdiagnózist készít, hanem akcióképes nyelvet ad ahhoz, hogy percek alatt...

Marcus Aurelius római császár, a történelem egyik leghatékonyabb vezetője, minden hajnalban ugyanazt a kérdést tette fel magának: „Ki vagyok valójában, és hogyan befolyásolom ma azokat, akik körülöttem vannak?” Ez a szokás nem filozófiai szeszély volt, hanem gyakorlati vezetői stratégia. A Római Birodalom irányítása közben Aurelius felismerte azt, amit a modern üzleti világ csak most kezd...

„Az emberek mindig azt választják, ami ismerősnek tűnik – még akkor is, ha az csak tükörképük torzítása.” – Dajka Gábor A modern marketing egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő terepe az önkép alapú célzás – vagyis az, amikor a márka nem csak terméket, hanem tükröt kínál. E megközelítés pszichológiai alapja az, hogy emberek mélyen vágynak arra,...

Amikor Santiago Ramón y Cajal spanyol anatómus a 19. század végén először vetette mikroszkóp alá az agyszövetet, és felismerte, hogy az idegrendszer nem egy összefolyó hálózat, hanem különálló sejtek – neuronok – összekapcsolódásaiból áll, valójában nemcsak az orvostudomány, hanem az emberi önértelmezés történetébe írt új fejezetet. Az emberi agy megértése azóta nem csupán az orvosok...