A „Jung-féle archetípusok” kifejezés sokszor hangzik el úgy, mint valami misztikus trükk a márkaépítésben. Valójában nagyon is prózai dologról beszélünk: közös mintázatokról, amelyekben az emberek értelmet keresnek. Jung megfigyelése szerint a kollektív tudattalanban vissza-visszatérő ősképek (anya, hős, bölcs, tréfamester stb.) szervezik a történeteinket. A marketing nem klinikai pszichológia, de történetmesélés és jelentésadás: a vevő értelmezi...

A Big Five – más néven OCEAN (Openness, Conscientiousness, Extraversion, Agreeableness, Neuroticism) – a személyiség ötdimenziós leírása. A vállalati oldalon sokszor félreértik: nem „dobozol be” vele embereket, és nem is varázspálca, ami minden kreatív problémát megold. Amiért mégis érdemes foglalkozni vele, az az, hogy rendet tesz a fejünkben: érthető, konzisztens nyelvet ad ahhoz, hogyan különböznek...

A marketingben mindig is volt egy csábítás: „ha meg tudom nevezni az embert, akinek eladok, akkor előre tudom írni, hogyan fog viselkedni”. A Myers–Briggs‑típuselmélet (MBTI) ezt a vágyat játssza ki ügyesen: négy dichotómia, tizenhat típus, egy könnyen megjegyezhető kód – és máris kész a „persona”. Itt kezdődnek a félreértések. A típusok nyelve kényelmes, de a...

Az értékesítés ritkán a „jobb ajánlatról” szól, és még ritkábban a „jobb emberről”. Sokkal gyakrabban dől el azon, hogy a vevő milyen kommunikációs ritmusban képes meghallani, amit mondunk. A DISC-modell – Domináns (D), Befolyásoló (I), Stabil (S), Szabálykövető (C) – ehhez ad gyakorlati térképet. Nem személyiségdiagnózist készít, hanem akcióképes nyelvet ad ahhoz, hogy percek alatt...

Marcus Aurelius római császár, a történelem egyik leghatékonyabb vezetője, minden hajnalban ugyanazt a kérdést tette fel magának: „Ki vagyok valójában, és hogyan befolyásolom ma azokat, akik körülöttem vannak?” Ez a szokás nem filozófiai szeszély volt, hanem gyakorlati vezetői stratégia. A Római Birodalom irányítása közben Aurelius felismerte azt, amit a modern üzleti világ csak most kezd...

„Az emberek mindig azt választják, ami ismerősnek tűnik – még akkor is, ha az csak tükörképük torzítása.” – Dajka Gábor A modern marketing egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő terepe az önkép alapú célzás – vagyis az, amikor a márka nem csak terméket, hanem tükröt kínál. E megközelítés pszichológiai alapja az, hogy emberek mélyen vágynak arra,...

Amikor Santiago Ramón y Cajal spanyol anatómus a 19. század végén először vetette mikroszkóp alá az agyszövetet, és felismerte, hogy az idegrendszer nem egy összefolyó hálózat, hanem különálló sejtek – neuronok – összekapcsolódásaiból áll, valójában nemcsak az orvostudomány, hanem az emberi önértelmezés történetébe írt új fejezetet. Az emberi agy megértése azóta nem csupán az orvosok...

Amikor a terméked vagy szolgáltatásod marketingjéről van szó, óriási előnyt jelent, ha alaposan ismered a közönségedet. Kik ők? Milyen problémák miatt nem alszanak éjszaka? Mekkora a jövedelmük? Milyen online felületeken töltik a legtöbb idejüket? Ha ezekre a kérdésekre kíváncsi vagy, akkor itt az ideje megismerkedned a fogyasztói pszichológia világával. Ez a tudományág rávilágít, hogyan tudsz...

Az agy gyógyulásának témaköre a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő tudományos területe, amelyet a „neuroplaszticitás” fogalma köt össze. A neuroplaszticitás lényege, hogy az idegrendszerünk – sokáig hitt dogmákkal ellentétben – képes újraalkotni önmagát, új neuronkapcsolatokat létrehozni, sőt akár új idegsejteket is termelni bizonyos területeken. Norman Doidge munkássága különösen nagy figyelmet irányított erre a területre: már...

A reklám fő marketingcéljai A reklám a marketingkommunikáció egyik kulcseleme, amely számos üzleti célt szolgálhat. A legfontosabb célok közé tartoznak: Pszichológiai tényezők a reklám hatékonyságában A reklámok akkor a leghatékonyabbak, ha figyelembe veszik az emberi gondolkodás és érzelmek működését. Számos pszichológiai tényező befolyásolja, hogy egy hirdetés mennyire ragadja meg a közönségét és ösztönöz cselekvésre: Stratégiák...