A kezdetek (1948–1960-as évek): Az izraeli hírszerző szolgálatok a függetlenség kikiáltása (1948) után szerveződtek újjá. A Moszad hivatalosan 1949-ben jött létre, feladata elsősorban külföldi hírszerzés és különleges műveletek végrehajtása. A korai években módszereikre hatott a brit Mandátum idejéből megörökölt gyakorlat és a második világháborút túlélő európai zsidó hírszerzők tapasztalata. A kezdeti időszakban a Moszad felderítő...

Korai gyakorlat és a II. világháború: Az MI6 (Secret Intelligence Service) kihallgatási módszerei a 20. század során jelentős fejlődésen mentek keresztül. Már a második világháború idején is megfogalmazódott a brit hírszerzésben, hogy az erőszak alkalmazása kontraproduktív. A háborús kémeket kihallgató 020-as tábor parancsnoka, Robin “Tin Eye” Stephens alezredes híres utasítása szerint „az erőszak tabu, mert...

A vállalkozói és üzleti élet egyik legkritikusabb eleme a hatékony tárgyalás. Bár elsőre furcsának tűnhet, mégis számos olyan pszichológiai és kommunikációs fogás létezik, amelyet évtizedek óta finomítanak a nemzetbiztonsági és hírszerző szervek, például az FBI vagy a CIA. Ezek nem a manipuláció vagy az erőszakos kényszerítés mintáit jelentik: sokkal inkább a pontos emberismereten, a tudatos...

Az FBI nyomozásainak kritikus eleme a gyanúsítottak és tanúk kihallgatása, amelynek módszerei az idők során jelentősen fejlődtek. Jelen cikk átfogó elemzést nyújt az FBI által alkalmazott kihallgatási technikákról: áttekintjük a történelmi fejlődést, bemutatjuk a jelenleg használatos taktikákat azok pszichológiai alapjaival és etikai kereteivel együtt. Kitekintést adunk arra is, miként különböznek az FBI módszerei más amerikai...

A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kihallgatási gyakorlata évtizedeken át komoly viták és titkosítás övezte terület volt. A hidegháború idején a CIA a pszichológiai befolyásolás és kényszerítéses kihallgatási technikák kidolgozására fókuszált, míg a 2001 utáni „terrorizmus elleni háború” során ennél jóval intenzívebb, egyesek szerint kínzásnak minősülő módszereket alkalmaztak. E módszerek kapcsán különbség figyelhető meg a hivatalosan...

Warren Buffett, az „omahai bölcs” néven is emlegetett befektető legenda és a Berkshire Hathaway vezérigazgatója, évtizedek óta lenyűgözi a világot egyedi üzleti megközelítésével. Nem csupán befektetései kimagaslóak, hanem tárgyalási stílusa is tanulságos: egyszerre pszichológiailag kifinomult, retorikailag egyszerű és üzletileg kíméletlenül hatékony. Ez az írás Buffett tárgyalási technikáját elemzi – vállalatfelvásárlások, részvényügyletek és stratégiai partnerségek terén...

Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője nem csupán a nemzetközi politika fenegyereke, hanem egyben kifinomult tárgyaló is. Habár gyakran ábrázolják kiszámíthatatlan diktátorként, tárgyalási technikái tudatos stratégiai mintázatot követnek. Ezek a módszerek – az időzítés mesteri használatától a fenyegetés és barátság kettős játékán át a csend erejéig – olyan pszichológiai és taktikai elemeket tartalmaznak, amelyekből a vállalkozók is...

Hszi Csin-ping, Kína elnöke az elmúlt évtizedben nem csupán politikai hatalmát konszolidálta, hanem sajátos tárgyalási stílust is kialakított, amelyből az üzleti élet szereplői is értékes tanulságokat meríthetnek. Milyen stratégiákat, pszichológiai eszközöket és retorikai megoldásokat alkalmaz Hszi a diplomáciai és gazdasági tárgyalások során, és hogyan adaptálhatók ezek egy vállalkozó tárgyalási eszköztárába? Az alábbiakban üzleti-pszichológiai szemszögből elemezzük...

Vlagyimir Putyin orosz elnök közel negyed évszázada meghatározó szereplője a globális politikának, és egyedülálló tárgyalási stílust alakított ki ez idő alatt. Tárgyalási technikái gyakran eltérnek a nyugaton megszokott, „win-win” (kölcsönös előnyökre törekvő) modellektől, inkább keményhatalmi, zéró összegű logikát követnek. Putyin módszereit formálták történelmi-kulturális tapasztalatai – a szovjet korszak és annak összeomlása –, személyes háttere (pl....

Donald J. Trump amerikai üzletemberként és ingatlanfejlesztőként vált világszerte ismertté még jóval politikai pályafutása előtt. Sikereinek egy részét saját bevallása szerint is rendhagyó tárgyalási stílusának köszönheti: „Az üzletkötés művészete” című könyvben gyakorlati mestereként hivatkozott magára, és osztotta meg elveit és módszereit. Tárgyalási filozófiája az üzleti életben a kemény, versengő megközelítést hangsúlyozza, amely gyakran szembe megy a...