A mentális könyvelés – vagyis az, hogy különböző mentális kategóriákba osztjuk be a pénzünket – egy olyan viselkedéstudományi jelenség, amely szinte mindenkire hatással van. Lényege, hogy a pénzt nem feltétlenül racionálisan kezeljük, hanem annak forrása és célja alapján más-más értéket tulajdonítunk neki. Ez a jelenség azonban gyakran illogikus döntésekhez vezet, főként a vállalkozások, befektetések és...

A viselkedéstudomány egyik alapvető jelensége, a cselekvő-megfigyelő torzítás (angolul: actor-observer bias) azt a módot írja le, ahogyan eltérően értékeljük saját és mások viselkedését. Az emberek hajlamosak mások viselkedését elsősorban belső tulajdonságokkal, azaz a személyiségükkel magyarázni. Ezzel szemben a saját cselekedeteinket gyakran külső, környezeti tényezőknek tulajdonítjuk. Ez az eltérő nézőpont sokszor vezet értetlenséghez, konfliktushoz, de legalábbis...

Az érzelmi állapotaink jelentősen befolyásolják viselkedésünket, ez pedig sokszor elég könnyen figyelmen kívül marad a mindennapi életünkben. A viselkedéstudományban ezt a jelenséget hot-cold empathy gap néven ismerik, amely arra utal, hogy hajlamosak vagyunk alábecsülni az érzelmi állapotaink által okozott változásokat, különösen akkor, amikor megpróbáljuk megjósolni jövőbeli cselekedeteinket. A Hot-Cold Empathy Gap Mechanizmusa Amikor egy adott...

A változatosság iránti igény egy alapvető emberi tulajdonság, és sok esetben ez az érzés befolyásolja döntéseinket. A viselkedéstudományban ez a jelenség diversification bias néven ismert. A kifejezés arra a hajlamunkra utal, hogy a jövőbeni igényeinket rosszul becsüljük meg, és a vásárlási döntéseink során sokkal nagyobb változatosságra törekszünk, mint amire valójában szükségünk van. A Diversification Bias...

A viselkedéstudományban az egyik legismertebb jelenség a “döntési fáradtság”, avagy decision fatigue. Ez a jelenség arra utal, hogy ahogy egyre több döntést hozunk meg a nap folyamán, pszichikai erőforrásaink elfogynak, ami gyengébb minőségű döntésekhez vezethet. A cégvezetők számára kulcsfontosságú, hogy értsék ennek a jelenségnek a hatásait, és tudatos stratégiákat alkalmazzanak a döntési folyamatok optimalizálására. A...

A tudás átka (curse of knowledge) egy olyan gyakori kommunikációs hibára utal, amely számos problémát okozhat az emberek közötti interakciókban. A jelenség lényege, hogy amikor valaki már birtokában van bizonyos tudásnak vagy információnak, nehezen tudja elképzelni, hogy mások ezt a tudást nem osztják. Ennek következtében a kommunikáció során sokszor feltételezzük, hogy a beszélgetőpartnerünk ugyanolyan szinten...

A Forer hatás – más néven Barnum-hatás – egy olyan viselkedési jelenség, amely során az emberek hajlamosak saját személyiségük leírásaként elfogadni olyan felületes, bárkire alkalmazható általános jellemzéseket, mint például az újságok horoszkópja vagy személyiségtesztek által adott „egyen” elemzések. Ez a jelenség az emberi hiszékenységre és bizonytalanságra épít, és gyakran jövedelmező üzleti lehetőséget biztosít azoknak, akik...

A túlzott választék – avagy choice overload – egy olyan jelenség, amely a modern döntéshozatali folyamatok egyik legnagyobb kihívását jelenti. Amikor az emberek túl sok lehetőség közül választhatnak, a döntéshozatal megterhelővé és frusztrálóvá válik. Bár úgy gondolhatjuk, hogy a kereskedelemben az emberek szeretik a minél nagyobb választékot, a kutatások és a tapasztalatok azt mutatják, hogy...

A klasszikus közgazdaságtan alaptétele szerint a racionális emberek mindent annak érdekében tesznek, hogy a saját jólétüket, gazdagságukat maximalizálják. Azonban az emberi viselkedés ennél jóval bonyolultabb: sokan képesek saját érdekeiket feláldozni azért, hogy másoknak segítsenek, anélkül, hogy ezért bármilyen személyes jutalmazást vagy viszonzást várnának. Ezt hívjuk önzetlenségnek vagy altruizmusnak. Az Önzetlenség és Altruizmus Jelentése Az önzetlenség,...

Belegondoltál már, hogy a legtöbb viharhelyzetben nem az dönti el a túlélést, ki a legokosabb, hanem ki mozdul elsőként? A repülőgép‑ipar klasszikus példája szerint egy turbulenciába került pilóta hajlamos azonnal rángatni a botkormányt, pedig a kézikönyv fél oldalon keresztül sorolja, miért kell először stabilizálni a gépet, figyelni a műszereket, majd higgadtan korrigálni (NTSB, 2021). A mozdulat...