Mentális könyvelés csapdái
Az egyik legdrágább vállalkozói tévedés nem az, hogy rossz hirdetést futtatsz, vagy hogy egyszer melléfogsz egy termékkel. Hanem az, hogy a pénzt nem pénzként kezeled, hanem történetként. „Ez most jutalom.” „Ez most nem igazi pénz.” „Ehhez nem nyúlunk.” „Ezt muszáj kifizetni.” Matematikailag a forint forint. A fejedben viszont a pénz sokszor külön „kasszákra” oszlik, és […]
Cselekvő-megfigyelő hatás
Ha valaki késik a megbeszélésről, legtöbben azt gondoljuk: „nem tiszteli az időnket”. Ha mi késünk, az ok egyszerű: baleset a körgyűrűn, bedőlt a parkolás, vagy épp az a kolléga nem engedett el, akinek muszáj volt beszámolnom egy sürgős ügyről. Ugyanaz a viselkedés – két külön magyarázat. Ezt a kettősséget írja le a viselkedéstudomány egyik visszatérő, […]
Hot-Cold Empathy Gap
Az érzelmi állapotaink jelentősen befolyásolják viselkedésünket, ez pedig sokszor elég könnyen figyelmen kívül marad a mindennapi életünkben. A viselkedéstudományban ezt a jelenséget hot-cold empathy gap néven ismerik, amely arra utal, hogy hajlamosak vagyunk alábecsülni az érzelmi állapotaink által okozott változásokat, különösen akkor, amikor megpróbáljuk megjósolni jövőbeli cselekedeteinket. A Hot-Cold Empathy Gap Mechanizmusa Amikor egy adott […]
A Változatosság Torzítása
A változatosság iránti igény egy alapvető emberi tulajdonság, és sok esetben ez az érzés befolyásolja döntéseinket. A viselkedéstudományban ez a jelenség diversification bias néven ismert. A kifejezés arra a hajlamunkra utal, hogy a jövőbeni igényeinket rosszul becsüljük meg, és a vásárlási döntéseink során sokkal nagyobb változatosságra törekszünk, mint amire valójában szükségünk van. A Diversification Bias […]
Döntési fáradtság vállalkozóknak
A viselkedéstudományban az egyik legismertebb jelenség a „döntési fáradtság”, avagy decision fatigue. Ez a jelenség arra utal, hogy ahogy egyre több döntést hozunk meg a nap folyamán, pszichikai erőforrásaink elfogynak, ami gyengébb minőségű döntésekhez vezethet. A cégvezetők számára kulcsfontosságú, hogy értsék ennek a jelenségnek a hatásait, és tudatos stratégiákat alkalmazzanak a döntési folyamatok optimalizálására. A […]
Forer-hatás: általános jellemzések csapdája
A tudás átka (curse of knowledge) egy olyan gyakori kommunikációs hibára utal, amely számos problémát okozhat az emberek közötti interakciókban. A jelenség lényege, hogy amikor valaki már birtokában van bizonyos tudásnak vagy információnak, nehezen tudja elképzelni, hogy mások ezt a tudást nem osztják. Ennek következtében a kommunikáció során sokszor feltételezzük, hogy a beszélgetőpartnerünk ugyanolyan szinten […]
Túlzott választék: döntés nehézségei
A Forer hatás – más néven Barnum-hatás – az a jelenség, amikor az ember saját, „személyre szabott” leírásaként fogad el olyan állításokat, amelyek valójában annyira általánosak, hogy szinte bárkire ráhúzhatók. Klasszikus formája a horoszkóp, a „születési dátum alapján mindent megmondó” elemzés, vagy az a személyiségteszt, ami egyetlen kitöltés után határozottan kijelenti rólad, hogy „alapvetően introvertált […]
Önzetlenség: altruizmus a viselkedésben
A túlzott választék – avagy choice overload – egy olyan jelenség, amely a modern döntéshozatali folyamatok egyik legnagyobb kihívását jelenti. Amikor az emberek túl sok lehetőség közül választhatnak, a döntéshozatal megterhelővé és frusztrálóvá válik. Bár úgy gondolhatjuk, hogy a kereskedelemben az emberek szeretik a minél nagyobb választékot, a kutatások és a tapasztalatok azt mutatják, hogy […]
Cselekvési kényszer: viselkedéstudományi háttér
A klasszikus közgazdaságtan egyik alapfeltevése az, hogy az ember „racionális”, és a saját hasznát maximalizálja. Ez a feltevés kényelmes, mert tiszta modelleket ad: árak, ösztönzők, költség–haszon, optimalizáció. A gond csak az, hogy a valóságban a legtöbb ember nem egy Excel-tábla. Vannak döntéseink, amikor tényleg számolunk, és vannak döntéseink, amikor egyszerűen cselekszünk. Segítünk valakinek, mert embernek […]
Ritkaság heurisztika: a kevés varázsa
Belegondoltál már, hogy a legtöbb viharhelyzetben nem az dönti el a túlélést, ki a legokosabb, hanem ki mozdul elsőként? A repülőgép‑ipar klasszikus példája szerint egy turbulenciába került pilóta hajlamos azonnal rángatni a botkormányt, pedig a kézikönyv fél oldalon keresztül sorolja, miért kell először stabilizálni a gépet, figyelni a műszereket, majd higgadtan korrigálni (NTSB, 2021). A mozdulat […]