Korlátozott racionalitás és marketing

Főbb pontok:

A korlátozott racionalitás elmélete – amelyet Herbert Simon közgazdász vezetett be, és amelyért közgazdasági Nobel-díjat kapott – alapvetően megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy az emberek minden helyzetben teljesen racionális döntéseket hoznak. A viselkedéstudomány ezen megállapítása különösen fontos a marketingben, mivel megmutatja, hogyan reagálnak a fogyasztók a döntési helyzetekre, és hogyan optimalizálhatók a marketingstratégiák a vásárlói döntéshozatalban rejlő korlátok figyelembevételével.

Mi az a korlátozott racionalitás?

A korlátozott racionalitás fogalma azt sugallja, hogy bár az emberek megpróbálnak racionálisan dönteni, a döntéseik korlátok közé szorítva történnek. Ezek a korlátok abból erednek, hogy:

  1. Korlátozott információval rendelkeznek – a döntéshozóknak sosem áll rendelkezésükre minden létező adat és információ, ami segíthetne a tökéletes döntés meghozatalában.
  2. Véges a gondolkodási kapacitásuk – a döntésekhez szükséges információk elemzése időigényes és erőforrás-igényes folyamat. Az emberek hajlamosak egyszerűsített gondolkodási mintákat használni, mint például a heurisztikák.
  3. Időkorlátok között kell dönteniük – a legtöbb helyzetben nincs elég idő minden lehetséges alternatívát átgondolni és elemezni.

Mivel ezek a tényezők korlátozzák a racionális döntéshozatalt, az emberek gyakran hoznak olyan döntéseket, amelyek nem a legjobb, hanem „elég jó” megoldások.

Kísérlet a korlátozott racionalitásra

Egy híres kísérlet során a kutatók különböző számú választási lehetőséget adtak az embereknek, hogy döntsenek egy egyszerű termékről, például egy dzsemről. A kísérlet során azt találták, hogy amikor a választási lehetőségek száma megnövekedett (például 6-ról 24-re), az emberek egyre nehezebben hoztak döntést. Valójában a több opció bemutatása után kevesebben vásároltak, mint amikor csak kevesebb választási lehetőségük volt. Ez azt bizonyította, hogy a túl sok információ elérhetősége nem növeli a racionális döntések valószínűségét – épp ellenkezőleg, bénító hatással van a döntéshozatalra.

Ez a kísérlet alátámasztotta a korlátozott racionalitás elméletét, miszerint a döntéshozatali képességeink korlátozottak, és nem vagyunk képesek minden információt egyszerre feldolgozni, különösen akkor, ha több opcióval szembesülünk.

Hogyan alkalmazza a marketing a korlátozott racionalitást?

A marketing világában a korlátozott racionalitás elmélete kulcsfontosságú, mivel megmutatja, hogyan lehet befolyásolni a fogyasztók döntéshozatali folyamatait. A marketingesek általában két fő stratégiát használnak a fogyasztói döntéshozatal optimalizálására:

  1. Egyszerűsített döntéshozatali folyamatok: Ahelyett, hogy a fogyasztókat túlterhelnék információkkal és választási lehetőségekkel, a vállalatok egyre inkább arra törekednek, hogy leegyszerűsítsék a választási folyamatokat. Például egy online vásárlás során „ajánlott termékeket” jelenítenek meg, vagy egyszerűsített árstruktúrákat kínálnak a felhasználók számára, hogy gyorsan és könnyen dönteni tudjanak.
  2. Előre beállított választások (default options): Sok vállalat az alapértelmezett beállítások segítségével próbálja könnyebbé tenni a vásárlók számára a döntést. Ez lehet például egy előre kiválasztott szállítási opció, vagy egy automatikusan megújuló előfizetési szolgáltatás. A fogyasztóknak így nem kell további energiát és időt fordítaniuk a döntéshozatalra, és gyakran az előre beállított opciót választják.

Ezen technikák célja, hogy megkönnyítsék a fogyasztók számára a döntéshozatalt azáltal, hogy csökkentik a döntési folyamat során fellépő bonyodalmakat és információs túlterhelést.

Csak 5775 Ft
kozepen

Példa: A döntésbefolyásolás a mindennapokban

Egy tipikus példa a korlátozott racionalitás kihasználására a „csomagajánlatok” kialakítása. Tegyük fel, hogy egy előfizetési szolgáltatást kínáló vállalat háromféle csomagot ajánl: egy alapcsomagot, egy prémium csomagot és egy közepes árkategóriájú, de a prémiumhoz képest alacsonyabb szolgáltatási szintű csomagot. A vállalat célja, hogy a fogyasztók a prémium csomagot válasszák, mivel az a legnyereségesebb számukra. A középső csomag tehát egyfajta „csali” szerepet tölt be, amely látszólag kevésbé jó ár-érték arányt kínál, így a prémium csomag sokkal vonzóbbnak tűnik.

Ez a stratégia a korlátozott racionalitás elméletére épít: a fogyasztók nem mindig elemzik alaposan a csomagok minden részletét, hanem hajlamosak egyszerűsíteni a döntést, és azt választják, amelyik a legjobb ajánlatnak tűnik.

További kutatások a korlátozott racionalitásról

A viselkedési közgazdaságtan egyik kiemelkedő kutatási területe az, hogy a fogyasztók milyen mértékben hajlamosak hibázni a döntéseik során. Egy 2010-es tanulmány kimutatta, hogy a fogyasztók hajlamosak a döntéseiket az alapján meghozni, hogy milyen egyszerűnek vagy bonyolultnak tűnik a választási lehetőség, nem pedig az alapján, hogy mi lenne a hosszú távú érdekük. Ezért a marketingesek gyakran minimalizálják az opciók számát vagy egyszerűsített vásárlói utakat terveznek.

Konklúzió

A korlátozott racionalitás koncepciója alapvetően befolyásolja, hogyan építik fel a cégek marketingstratégiáikat. Az információs túlterhelés, a választási lehetőségek számának növekedése és a döntéshozatal időkorlátai mind olyan tényezők, amelyek csökkenthetik a vásárlói döntések racionális alapjait. A marketingnek figyelembe kell vennie ezeket a korlátokat, és úgy kell kialakítania az ajánlatokat, hogy egyszerűsítse a vásárlói döntési folyamatokat.

Ahogy Dajka Gábor is rámutat: „A marketing feladata nemcsak az, hogy elérje a fogyasztókat, hanem az is, hogy megkönnyítse számukra a döntéshozatalt egy túlterhelt információs világban. A siker titka abban rejlik, hogy olyan döntési kereteket teremtsünk, ahol a vásárlók kényelmesen és magabiztosan tudják meghozni a választásaikat.”

Ez a korlátozott racionalitás elmélete alapján nemcsak tudományos tézis, hanem a modern marketing egyik legfontosabb gyakorlati alapelve is.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Marketingsiker: McDonald’s – Limited by Rácz Jenő

Képzeld el, hogy egy Michelin-csillagos séf készíti el a következő hamburgered a sarki Mekiben. Ugye mennyire szokatlanul hangzik? Pedig 2025-ben pontosan ez történt Magyarországon: Rácz Jenő, a híres fine dining séf és televíziós személyiség a McDonald’s-szal közösen alkotta meg egyedi hamburgerét. A hazai gasztronómiában új fejezet nyílt ezzel az együttműködéssel, hiszen világszinten is szinte példa...

Így bocsáss el egy alkalmazottat

Az elbocsátás nem „papírleadás”, hanem stratégiai és emberi döntés, amely egyszerre hat a cash-flow-ra, a kockázati profilodra és a szervezet lelki klímájára. Ha rosszul csinálod, elindul a pletyka, nő a fluktuáció, drágul a toborzás, és jó eséllyel jogvitába futsz. Ha jól csinálod, a csapatod érti, miért történt, a bizalom megmarad, és a márka reputációja sem...

„Nem veled van a baj.” 2025 valódi vállalati leckéi

Őszintén: az idei év nem a mosolygós szelfik és győzelmi jelentések éve. A feed tele van „minden szép és jobb lesz” posztokkal, közben a tárgyalóban leépítésekről, átalakításokról és újraépítésekről beszélünk. Ez nem cinizmus, hanem helyzetkép. A piacon most nem az nyer, aki a legoptimistább, hanem aki a legjózanabb. A „feel-good” zaj mentálisan érthető menekülés, de...

Mi az a Shadow AI, és miért most robbant be?

Valószínűleg a cégedben is zajlik már: kollégák – jó szándékkal – bemásolják a belső levelet, a szerződéstervezetet, a sales riportot vagy akár a forráskódot egy nyilvános MI‑eszközbe, hogy gyorsabban jussanak eredményre. Ezt hívjuk „Shadow AI”-nak (árnyék MI): amikor a vállalat tudta és irányítása nélkül használnak MI‑t. Nem összeesküvés, hanem tünet. A tünete annak, hogy az...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom. 

Idézz tőlem

Szeretem ha a gondolataimat idézik kiadványokban, weboldalakon, adásokban. Szívesen visszalinkellek, írj rám.

© Copyright 2025