A „magyarok kedvenc közösségi média platformjai” típusú kérdés első ránézésre egyszerűnek látszik, szakmai szempontból mégis rosszul van felépítve. Azért okoz félreértést, mert több különböző jelenséget egyetlen sorrendbe akar beszorítani. Más mutatja meg, hogy egy platformot hányan használnak, más azt, hogy milyen gyakran nyitják meg, és megint más azt, hogy a felhasználó melyik felületet tartja a saját digitális életében a legfontosabbnak. A 2026-os magyar közösségi média környezet éppen azért érdekes, mert a platformok közötti verseny már régen nem kizárólag elérési verseny. A figyelem idejéért, a napi rutinért, az identitásbemutatásért, a kapcsolattartásért és a videófogyasztásért egyszerre folyik.
Amikor valaki ma Magyarországon közösségi médiáról beszél, gyakran még mindig egy lineáris pályát képzel el: volt a Facebook-korszak, aztán jött az Instagram, utána a TikTok, és a régebbi szereplők fokozatosan kiszorultak. Ez a szemlélet a piaci döntéseket is félreviszi. A valóság inkább rétegzett. A Facebook széles elérése és napi rutinszerepe továbbra is meghatározó, a YouTube tömeges videóplatformként stabil, a Messenger a kapcsolattartás infrastruktúrája, a TikTok a figyelem intenzív tere, az Instagram pedig továbbra is erős vizuális önbemutatási és életstílusfelület. A LinkedIn közben kisebb tömeg mellett is egyre láthatóbb, mert az üzleti és karrierkontekstusokban jól körülírható szerepet épített ki.
Álláspontom szerint a „kedvenc platform” kérdését 2026-ban három részre kell bontani. Az első a tömegelérés kérdése: melyik felület van jelen a legtöbb magyar felhasználó életében. A második a használati mélység: melyik platform mennyi figyelmet és napi időt köt le. A harmadik a funkció: mire használják az adott platformot. Aki ezt a három dimenziót nem választja szét, könnyen túlértékeli az aktuálisan hangos felületeket, és alábecsüli azokat a platformokat, amelyek kevésbé látványosak, mégis beépültek a hétköznapi kommunikációba.
„A magyar platformpiacon 2026-ban az követ el elemzési hibát, aki a közösségi médiát egyetlen népszerűségi listaként akarja kezelni. A platformok szerepet töltenek be, és ezt a szerepet kell olvasni.” – Dajka Gábor
Ez a cikk ezért értelmezési keretet ad, és csak ezen belül beszél rangsorokról. Megnézi, milyen mérési nézőpontok alapján születnek a platformokról szóló állítások, milyen valós képet mutatnak a magyar adatok, és miért marad erős a Facebook és a YouTube akkor is, amikor a közbeszéd sokszor már kizárólag a TikTokról beszél. Ugyanilyen fontos lesz látni azt is, hogy a fiatalabb és az idősebb internetezők ugyanabban a platformrendszerben élnek, mégis más platformlogikák szerint szervezik a napjukat.
Fogalmi alapok: elérés, használati gyakoriság, fontosság és platformfunkció
A témáról akkor lehet pontosan beszélni, ha először néhány fogalmat rendbe teszünk. Az elérés vagy penetráció azt jelenti, hogy egy adott platformot a vizsgált népesség mekkora része használja. Ez a mutató arra jó, hogy láthatóvá tegye a tömegplatformokat. Ha egy felület 90 százalék felett van a 16 év feletti internetezők körében, akkor az már beépült az ország digitális hétköznapjaiba. Az elérés viszont önmagában még nem mutatja meg, hogy a felhasználó mennyi időt tölt ott, mennyire aktív, és milyen szerepet tulajdonít neki.
A használati gyakoriság vagy használati intenzitás már közelebb visz a napi rutinhoz. Itt az a kérdés, hogy a felhasználó szinte egész nap figyeli-e a platformot, naponta többször lép-e be, vagy inkább alkalomszerűen használja. Ez a mutató azért lényeges, mert két hasonló elérésű platform is egészen eltérő helyet foglalhat el a nap szerkezetében. A Facebook és a TikTok jó példa erre: más korcsoportokban, más motivációval, más időmintázattal működnek.
A harmadik fogalom a platformfontosság. Ez már szubjektív mutató. Azt fejezi ki, hogy a felhasználó saját digitális életében melyik alkalmazást érzi elsődlegesnek vagy nélkülözhetetlennek. Ez sokszor eltér a puszta képernyőidőtől. Valaki hosszú ideig nézhet videókat egy platformon, miközben a kapcsolattartás vagy a szervezés szempontjából egy másik alkalmazást tart fontosabbnak. A magyar adatokból éppen ez a különbség rajzolódik ki különösen élesen a Messenger, a Facebook, a TikTok és a YouTube esetében.
A negyedik fogalom a platformfunkció. Ezen azt érdemes érteni, hogy a platform milyen elsődleges társas vagy médiabeli szükséglethez kapcsolódik. Van, ahol a kapcsolattartás és a csoportszervezés dominál, van, ahol a rövid videós figyelem, van, ahol a hosszabb videós tartalomfogyasztás, és van, ahol a reprezentáció, a szakmai jelenlét vagy a karrierkommunikáció. A platformfunkció azért segít, mert eltávolít az üres népszerűségi versenytől. Egy vállalkozás vagy szerkesztőség számára ugyanis az a fontosabb kérdés, hogy melyik platform milyen feladatra alkalmas, és nem az, hogy az adott hónapban melyik körül van nagyobb zaj.
E négy fogalom együtt már használható alapot ad. A következő lépés az, hogy összevessük a három legfontosabb mérési megközelítést: a reprezentatív internethasználati adatokat, a kérdőíves és szoftveres applikációmérést, valamint a platformok saját hirdetési elérési adatait. Ezek együtt adják a legpontosabb képet a magyar közösségi média mezőről.
Három mérési megközelítés összevetése
A közösségi média trendjeiről szóló viták jelentős része azért válik zavarossá, mert eltérő módszertanú adatokat kevernek össze. Az első megközelítés a reprezentatív internethasználati kutatás. Ennek előnye, hogy országos képet ad a 16 év feletti magyar internetezőkről. Ilyen adatból jól látható, hogy a Facebook és a YouTube továbbra is a legszélesebb körben használt platformok, és az is, hogy a TikTok 2024-re már 49 százalékos használati arányt ért el a 16 év feletti internetezők körében, miközben az Instagram 53 százalékon állt. Ez a megközelítés akkor erős, amikor tömegbázist, korcsoportos különbségeket és általános penetrációt akarunk látni.
A második megközelítés a kérdőíves és szoftveres applikációmérés kombinációja. Ez módszertanilag különösen értékes, mert egyszerre tudja megmutatni, mit mondanak a felhasználók a saját szokásaikról, és mit mér ténylegesen a készülékhasználat. A magyar 16–35 évesekre vonatkozó NMHH–Fabricula kutatásból így derül ki az a látszólagos ellentmondás, hogy a Messenger, a Facebook és a YouTube rendkívül szélesen használt alkalmazások, miközben képernyőidőben a TikTok kiugróan erős, és az átlagos napi használati ideje magasabb, mint a YouTube-é. Ugyanezen adatforrásból az is látszik, hogy a legfontosabbnak tartott alkalmazások sorrendje megint más: itt a Messenger egyértelműen első.
A harmadik megközelítés a platformok saját hirdetési elérési adataira épül. Ezt a DataReportal országjelentése gyűjti össze és rendszerezi. Az ilyen adatok nagy előnye, hogy friss, platformszintű méretképet adnak. Jól látszik belőlük, hogy Magyarországon 2025 végén a YouTube 6,84 milliós, a Facebook 5,55 milliós, a Messenger 4,80 milliós, a TikTok 3,40 milliós 18+ eléréssel, az Instagram 2,85 milliós, a LinkedIn pedig 2,00 milliós tagsággal rendelkezett. A módszertan korlátja viszont jelentős: ezek sok esetben hirdetési elérések, és több platformnál nem azonosak az aktív felhasználószámmal. A LinkedIn esetében például a regisztrált tagok száma jelenik meg, ami más természetű adat, mint a havi aktív közönség.
| Megközelítés | Mire jó? | Erőssége | Korlátja |
|---|---|---|---|
| Reprezentatív internethasználati kutatás | Tömegelérés és korcsoportos használat mérése | Országos kép, jó összehasonlíthatóság | Kevesebbet mond a tényleges képernyőidőről |
| Kérdőíves és szoftveres appmérés | Napi rutin és tényleges készülékhasználat feltárása | Önbevallás és viselkedési adat együtt | Szűkebb korcsoport, jellemzően mobilfókusz |
| Platformi hirdetési elérés | Friss platformméret és piaci nagyságrend becslése | Aktuálisabb, platformoldali adat | Nem minden esetben aktív felhasználó, eltérő definíciók |
A három megközelítés összevetése önmagában is tanulságos. Aki csak az egyikből indul ki, torz képet kap. A penetrációs adatokból a stabil tömegbázis látszik, a szoftveres mérésből a figyelem eloszlása, a platformi adatokból pedig a friss piaci méret. 2026-ban a magyar platformkép pontos leírása mindhárom nézőpontot igényli.
A magyar platformmező 2026-ban: kik adják a széles bázist, és kik viszik a figyelmet?
A 16 év feletti magyar internetezők körében a Facebook 92 százalékos, a YouTube 91 százalékos használati aránnyal állt 2024-ben. Ez a két adat önmagában is elég ahhoz, hogy világos legyen: a magyar közösségi média környezet gerincét továbbra is ez a két platform adja. A közbeszéd sokszor úgy beszél róluk, mintha a figyelem új platformjai már elsodorták volna őket. A valóság jóval árnyaltabb. A Facebook széles elérés mellett intenzív napi használatot is tartani tudott, a hazai internetezők 17 százaléka szinte egész nap, további 44 százaléka naponta többször figyelte. A YouTube valamivel kevésbé impulzív, mégis stabil napi videófogyasztási háttérfelület maradt.
Az Instagram és a TikTok közötti távolság 2024-re szűkült le látványosan. Az Instagram 53 százalékon, a TikTok 49 százalékon állt a 16 év feletti magyar internetezők körében. A nyers elérés alapján ez még mindig az Instagram javára billenti a képet. A használati intenzitás viszont már mást mond. Az NMHH szerint 2024-ben a TikTok volt a második leggyakrabban nézegetett platform a Facebook mögött. Ez azt jelenti, hogy a napi figyelem eloszlásában a TikTok nagyobb súllyal szerepel, mint amit a puszta penetráció sejtetne. Ez a különbség azért fontos, mert a márkák és médiacégek sokszor éppen ott hibáznak, hogy az elérést összekeverik a figyelmi súllyal.
A fiatalabb korosztályoknál a kép még koncentráltabb. A 16–20 éves internetezőknél a Facebook, a YouTube és az Instagram egyaránt 92 százalékon állt, a TikTok pedig 91 százalékon. Itt már a funkció válik döntővé: az számít, hogy az adott platform milyen szerepet tölt be. A TikTok a rövid, sodró videós figyelem tere. A YouTube a hosszabb videós tartalom fogyasztásához kapcsolódik. Az Instagram az identitásbemutatás és a vizuális kapcsolódás felülete. A Facebook ebben a korcsoportban kevésbé trendjelző, mégis erős jelenlétet őriz, főként a kapcsolati és csoportszervező réteg miatt.
A 21–35 évesek körében a Facebook és a YouTube 97 százalékon állt, az Instagram 70 százalékon, a TikTok 66 százalékon. Ez a korcsoport üzleti szempontból különösen érdekes, mert itt egyszerre van jelen a napi kapcsolattartási rutin, a videófogyasztás, az önbemutatás és a vásárlási döntésekhez kapcsolódó tartalomfogyasztás. A 36 év felettieknél a TikTok aránya csökken, a Facebook és a YouTube fölénye stabil marad. A 65 év feletti internetezőknél a Facebook még mindig 87, a YouTube 83 százalékon áll. Ez a stabilitás jól mutatja, hogy Magyarországon a platformrendszer rétegződik, és csak lassabban rendeződik át.
A DataReportal 2026-os jelentése ezt a képet a platformméretekkel egészíti ki. A YouTube 6,84 milliós, a Facebook 5,55 milliós, a Messenger 4,80 milliós, a TikTok 3,40 milliós 18+ elérést mutatott 2025 végén, az Instagram 2,85 millión, a LinkedIn 2,00 millión állt. Ezek az adatok módszertanilag óvatos olvasást kívánnak, mégis jól jelzik, hogy a magyar piacon 2026-ban egyszerre van jelen a tömegplatformok stabilitása és a figyelemplatformok erősödése.
A 16–35 évesek világa: Messenger, TikTok, Facebook és YouTube eltérő logikája
A 16–35 éves magyarok applikációhasználati adatai külön fejezetet érdemelnek, mert itt látszik a legjobban, hogy a „kedvenc platform” kérdése miért nem rendezhető egyetlen listába. Az önbevallásos és szoftveresen mért használat alapján a Messenger 96–97 százalékon, a Facebook 95–96 százalékon, a YouTube 87–94 százalékon, az Instagram 61–70 százalékon, a TikTok pedig 55–64 százalékon állt. Már ebből látszik, hogy a Messenger a fiatal felnőttek mindennapi kommunikációjának egyik legerősebb infrastruktúrája.
Ha a képernyőidő-arányt nézzük, a sorrend módosul. A szoftveres mérés szerint a Facebook vitte a teljes képernyőidő 17 százalékát, a TikTok 10 százalékot, a Messenger 9 százalékot, a YouTube 7 százalékot, az Instagram 4 százalékot adott. Ez azt jelenti, hogy a Facebook ebben a korosztályban is többet fogyaszt a napi mobilos figyelemből, mint amit a közkeletű beszédmód feltételezni szokott. A TikTok viszont időalapú jelenlétben nagyon erős, az átlagos használati ideje közel 49 perc volt, míg a YouTube esetében ez átlagosan 35 perc körül alakult. A TikTok tehát erősen ráül a figyelemre, miközben a kapcsolattartás fő eszköze továbbra sem ez a platform.
A szubjektív fontosság még más képet mutat. A legfontosabbnak tartott alkalmazások között a Messenger 46 százalékkal messze az első, a Facebook 25 százalékkal követi, az Instagram 15 százalékon, a TikTok 13 százalékon, a YouTube 11 százalékon áll. Ebből az következik, hogy a magyar fiatal felnőttek digitális világában a kapcsolattartás, az üzenetküldés és a szervezés továbbra is rendkívül magas értékű funkció. A napi idő és a személyes fontosság elválik egymástól. Valaki sok időt tölthet a TikTokon, mégis a Messengert tartja nélkülözhetetlennek.
Érdemes ebből egy erősebb következtetést levonni. A TikTok valóban a figyelem egyik fő tere, viszont a magyar piacon 2026-ban továbbra sem helyettesíti teljesen a kapcsolattartási és közösségszervezési infrastruktúrát. A Facebook és a Messenger ebben a dimenzióban sokkal stabilabb, mint amit a trendközpontú beszédmód sugall. A YouTube közben megőrzi sajátos helyét: kevésbé impulzív, mégis tartós videófogyasztási háttérként működik. Az Instagram pedig továbbra is erős ott, ahol a vizuális önbemutatás, a márkaesztétika és az életstílus-jelzés fontos.
Ha a magyar platformmezőt ebből a nézőpontból nézzük, akkor 2026 nagy tanulsága egyszerű: a platformok között eltérő funkciójú erőközpontok működnek. Aki ezt megérti, az sokkal pontosabban tud kommunikációs döntést hozni.
Saját értelmezési keret: a magyar platformszerep-mátrix
A fenti adatokból kiindulva érdemes egy saját rendszerező modellt felállítani. Ennek neve magyar platformszerep-mátrix. A modell két tengelyre épül. Az egyik az elérés szélessége, vagyis hogy a platform mekkora tömegben van jelen a magyar internetezők életében. A másik a használat mélysége, vagyis hogy mekkora figyelmet, napi rutint és szubjektív fontosságot köt le. A két tengely metszetéből négy platformtípus adódik.
| Típus | Elérés | Használat mélysége | Jellemző magyar példa |
|---|---|---|---|
| Alapplatform | Magas | Magas | Facebook, YouTube, részben Messenger |
| Figyelemplatform | Közepes vagy magas | Magas | TikTok |
| Reprezentációs platform | Közepes | Közepes | |
| Célplatform | Szűkebb | Szituációfüggő |
Az alapplatform olyan felület, amely széles tömegbázist és stabil napi rutint egyszerre ad. Ide sorolnám a Facebookot, a YouTube-ot, valamint részben a Messengert. Ezek a platformok sokféle élethelyzetben jelen vannak, korosztályokon átívelnek, és az ország digitális alaprétegét alkotják. Az figyelemplatform ezzel szemben nem feltétlenül a legnagyobb tömeget éri el, viszont kiemelkedő intenzitással köti le a figyelmet. A magyar piacon 2026-ban a TikTok ilyen szerepet tölt be. Erős bevonódást, hosszabb napi időt és gyors tartalomkeringést teremt.
A reprezentációs platform elsődlegesen identitás-, életstílus- és vizuális pozicionáló felület. Magyarországon az Instagram továbbra is ebbe a kategóriába illik. Itt a jelenlét nem feltétlenül napi elsődlegesség, mégis jelentős kulturális és kereskedelmi szerepe van, főként ott, ahol a megjelenés, az ízlés és a személyes márka számít. A célplatform kisebb, de erősen kontextusfüggő szerepet tölt be. A LinkedIn a legjobb példa erre. Nem tömegplatform a Facebookhoz vagy a YouTube-hoz képest, mégis jelentős ott, ahol toborzás, szakmai jelenlét, B2B kapcsolat vagy karrierkommunikáció a cél.
Ennek a mátrixnak az az előnye, hogy kiszabadít a leegyszerűsítő toplisták fogságából. Segít megérteni, miért maradhat egyszerre erős a Facebook és a TikTok, miért lehet a Messenger a legfontosabbnak érzett app, miközben képernyőidőben a TikTok visz el több percet, és miért nem érdemes a LinkedInt a tömegplatformok logikájával megítélni. A magyar közösségi média 2026-ban szerepek rendszere, és ezt a szereprendszert kell olvasni.
Gyakorlati és oktatási következtetések
A platformszerepek tisztázása után lehet igazán jó döntéseket hozni. Vállalkozói és márkaoldalon az első tanulság az, hogy a platformválasztás feladatalapú döntés. Helyi vállalkozás, szolgáltató vagy széles lakossági célcsoport esetén a Facebook és a Messenger továbbra is erős alap marad, mert széles bázist és napi kapcsolódási lehetőséget ad. A YouTube akkor értékes, ha hosszabb magyarázó, oktató vagy bemutató tartalomra van szükség. A TikTok ott lesz erős, ahol gyors figyelem, karakteres formátum és rövid videós jelenlét kell. Az Instagram azoknál működik jól, akik vizuális következetességet, életstílus-pozicionálást vagy esztétikai márkaérzetet akarnak építeni. A LinkedIn célzott üzleti környezetben marad fontos.
A második tanulság az, hogy a magyar piac 2026-ban platformkeverést kíván. Egyetlen platformra épített kommunikáció ritkán ad teljes lefedettséget. A platformok eltérő funkciója miatt érdemes külön szerepet osztani nekik. Az egyik adhat elérést, a másik mélyebb figyelmet, a harmadik kapcsolatfenntartást, a negyedik szakmai hitelességet. Aki ezt nem rendezi el, az vagy túl sokat vár egyetlen felülettől, vagy szétszórt tartalomgyártásba csúszik.
Oktatási szempontból a téma azért különösen hasznos, mert jól megmutatja a digitális médiaelemzés egyik alapvető nehézségét: ugyanarról a jelenségről eltérő mérőszámok eltérő történetet mesélnek. Egy egyetemi kurzuson vagy szakdolgozati munkában ezért érdemes külön kezelni a penetrációs adatokat, a szoftveres használati adatokat és a platformoldali reach-adatokat. Aki ezeket összemossa, az könnyen hamis következtetésre jut. Aki szétválasztja, az pontosabban írja le a magyar közösségi média szerkezetét.
Álláspontom szerint a médiatudatosság szempontjából is van itt egy lényeges tanulság. A felhasználó gyakran azt hiszi, hogy az a platform „a legnagyobb”, amelyik a saját fejében vagy beszélgetéseiben a leghangosabban jelen van. A valóság ezzel szemben funkcionális. A saját figyelemközeg és az országos platformstruktúra eltérhet egymástól. Ezért a platformtrendekről szóló beszélgetésekben több fegyelemre, kevesebb zajra és több módszertani tudatosságra lenne szükség.
Korlátok és gyakori félreértések
Az első gyakori félreértés az, hogy a platformok népszerűségét egyetlen számmal le lehet írni. Ezt a cikk végig azért kerülte, mert a magyar adatok maguk mutatják meg, mennyire félrevezető ez a módszer. A Facebook például penetrációban és napi rutinszerepben továbbra is nagyon erős, a TikTok használati intenzitásban közelít vagy egyes csoportokban kiemelkedik, a Messenger pedig a szubjektív fontosságban vezet. Egyetlen rangsor ebből csak torz kivonatot készítene.
A második félreértés a Facebook leírása „már kifutott platformként”. Ez a vélemény részben érthető, mert a kulturális újdonság ereje valóban kevésbé a Facebook körül sűrűsödik. Ettől még a magyar piacon a Facebook továbbra is széles tömegplatform, és sok esetben a napi kommunikáció, az eseményszervezés, a helyi információáramlás és a reklámelérés egyik alapfelülete. A platformot ezért inkább társadalmi infrastruktúraként érdemes olvasni.
A harmadik félreértés a TikTok alábecslése. Aki csak az országos 16+ penetrációt nézi, könnyen azt mondhatja, hogy az Instagram még előtte jár. A figyelmi adatok viszont azt mutatják, hogy a TikTok súlya jóval nagyobb annál, mint amit a puszta penetráció jelez. A napi használat mélysége, a fiatalabb korcsoportok erős jelenléte és az óraszintű képernyőidő miatt a TikTokot 2026-ban már a magyar piac egyik fő figyelemplatformjaként kell kezelni.
A negyedik félreértés az adatok forrása körül jelenik meg. A DataReportal platformszintű számai nagyon hasznosak, mégis óvatos olvasást igényelnek, mert több esetben hirdetési elérések, és eltérő platformok eltérő definíciókat használnak. A LinkedIn adata például tagsági alapú, ami más természetű, mint a többi platform havi aktivitásra közelítő reach-adat. Ugyanezért a közvetlen összehasonlítás sokszor csak hozzávetőleges lehet.
Végül érdemes azt is rögzíteni, hogy a 2026-os trendekről szóló legtöbb adat 2025 végi vagy 2024-es mérésre épül. Ez természetes, mert a nagy országjelentések és reprezentatív kutatások időigényesek. A platformpiac gyorsan mozog, mégis ritkán változik meg egyik hónapról a másikra teljesen. A nagy szerkezeti arányok emiatt továbbra is jól olvashatók, a finom elmozdulásokat pedig mindig a módszertan ismeretében érdemes értelmezni.
Lezárás
A magyarok kedvenc közösségi média platformjairól 2026-ban akkor lehet használható állítást tenni, ha elengedjük az egydimenziós toplisták kényelmét. A magyar platformrendszer jelenlegi állapota azt mutatja, hogy a digitális közeg egyre inkább szerepek szerint szerveződik. A Facebook és a YouTube továbbra is széles alapréteget ad, a Messenger a mindennapi kapcsolattartásban marad erős, a TikTok a figyelem egyik legsűrűbb tere, az Instagram a reprezentációs térben őrzi a helyét, a LinkedIn pedig célzott üzleti környezetben növeli a súlyát.
Ennek hosszabb távú jelentősége túlmutat a platformválasztáson. Aki ezt a szerkezetet érti, az jobban látja azt is, hogyan változik a magyar nyilvánosság, miként alakul a figyelem eloszlása, és hogyan különülnek el a kapcsolattartási, tartalomfogyasztási és identitásépítő terek. Ez vállalkozói, médiapiaci és oktatási szempontból egyaránt hasznos tudás. Segít abban, hogy kevesebb leegyszerűsítés és több pontos megfigyelés irányítsa a döntéseket.
Dajka Gábor nézőpontjából a 2026-os magyar közösségi médiapiac legfontosabb üzenete a fegyelmezett értelmezés. A platformok körül sok a zaj, sok a felszíni ítélet és sok a divatjellegű állítás. Aki ebből ki akar lépni, annak szerep, funkció és mérési logika szerint kell olvasnia a terepet. Ezzel lesz világosabb, hogy a magyarok kedvenc platformjai valójában egy összetett, mégis jól értelmezhető digitális rendszert alkotnak.
Források
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (2025): Médiapiaci Jelentés 2025 – Az online platformok használata.
https://nmhh.hu/kiadvany/1/Mediapiaci_Jelentes_2025/38/Az_online_platformok_hasznalata
Azért erős forrás, mert reprezentatív képet ad a 16 év feletti magyar internetezők platformhasználatáról, és egyszerre mutatja meg a penetrációt, a használati gyakoriságot és a korcsoportos különbségeket.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (2025): Médiapiaci Jelentés 2025 – A 16–35 évesek applikációhasználata.
https://nmhh.hu/kiadvany/1/Mediapiaci_Jelentes_2025/41/A_1635_evesek_applikaciohasznalata
Azért különösen értékes, mert kérdőíves és szoftveres mérést is használ, így a szubjektív platformfontosság és a tényleges mobilos használat egyszerre látható.
DataReportal (2025): Digital 2026: Hungary.
https://datareportal.com/reports/digital-2026-hungary
A forrás friss platformméret-adatokat ad Magyarországról. Módszertani óvatosság szükséges, mert több adat hirdetési elérésen alapul, mégis jól használható a platformok nagyságrendi összevetésére.
