Pszichológia és reklámpszichológia

Marketingkönyv-ajánló: 6 könyv magyar szerzőktől

Marketingkönyvet a megoldandó feladatodhoz válassz. A fogyasztói döntések megértéséhez Hofmeister-Tóth Ágnes, valamint Törőcsik Mária és Szűcs Krisztián köteteit érdemes megnézned; reklámelemzéshez Móricz Éva és Sas István munkái, névválasztáshoz Papp-Váry…

Marketingkönyv-ajánló: 6 könyv magyar szerzőktől

Marketingkönyvet a megoldandó feladatodhoz válassz. A fogyasztói döntések megértéséhez Hofmeister-Tóth Ágnes, valamint Törőcsik Mária és Szűcs Krisztián köteteit érdemes megnézned; reklámelemzéshez Móricz Éva és Sas István munkái, névválasztáshoz Papp-Váry Árpád könyve kapcsolódik. Ebben az ajánlóban hat magyar szerzői munkát veszek végig, és megmutatom, melyiket milyen tanulási célhoz választanám. Az Online Marketing és Pszichológia a saját könyvem, ezt szerzői bemutatásként szerepeltetem a listában.

Melyik marketingkönyvvel kezdd?

Tanulási célKapcsolódó könyv
Reklámpszichológiai fogalmakMóricz Éva: Reklámpszichológia
Reklámok és kreatív döntések elemzéseSas István: Reklám és pszichológia
A vásárlási folyamat rendszerezett megértéseHofmeister-Tóth Ágnes: A fogyasztói magatartás alapjai
Élethelyzetek, fogyasztói mintázatok és trendekTörőcsik Mária – Szűcs Krisztián: Fogyasztói magatartás
Márkanév kiválasztása vagy felülvizsgálataPapp-Váry Árpád: A márkanév ereje
Vállalkozói gondolkodás és kampánytervezésDajka Gábor: Online Marketing és Pszichológia

Ezt a sorrendet a saját kérdésedhez igazítsd. Egyetlen könyv alapos feldolgozásával is érdemes kezdeni: jegyzetelj ki belőle egy alkalmazható szempontot, és vizsgáld meg a saját ajánlatodban. A régebbi köteteknél ellenőrizd a kiadást, a példák korát és az elérhetőséget. A fogalmi alapozás és a mai hirdetési platformok használati útmutatója külön olvasási feladat.

Reklámpszichológia – Móricz Éva

Móricz Éva Reklámpszichológia című munkája a reklám és a lélektan kapcsolatának elméleti megközelítéséhez ad kiindulópontot. Ennél a régebbi kiadványnál különösen fontos, hogy a konkrét példány bibliográfiai adatai alapján azonosítsd a kiadást. A címhez kapcsolódó online leírásokból nem célszerű ellenőrzés nélkül pontos oldalszámot, teljes alcímet vagy egységes kiadási történetet összeállítani. Olvasáskor azt keresd benne, milyen magyarázatot ad a befogadásra, a meggyőzésre és a fogyasztói reakciókra, és hol kell az adott megállapítást frissebb kutatással kiegészítened.

A reklámpszichológiai alapok tanulásához négy kérdéskört javaslok. Ezek a saját olvasási szempontjaim:

  • Reklámhatékonyság és kommunikáció: különítsd el, hogy a reklámot észrevették-e, megértették-e, és változott-e tőle valamilyen üzletileg fontos viselkedés. A három kérdésre eltérő mérés válaszol.
  • A meggyőzés folyamata: vizsgáld, milyen feltételek mellett működhet az érvelés, és mit feltételez a modell a befogadó tudásáról, érdeklődéséről és döntési helyzetéről.
  • Érzékelés és figyelem: nézd meg, hogyan segíti vagy akadályozza a vizuális és hangzó információ a megértést. A feltűnő kreatív elem nem automatikusan hasznos a márkának.
  • Motiváció és attitűd: válaszd külön a kifejezett véleményt a tényleges választástól. A reklámmal kapcsolatos kedvező válasz önmagában nem bizonyít vásárlási hajlandóságot.

Ezt az elméleti irányt akkor érdemes választanod, ha a kész reklámfogások helyett először a használt fogalmakat akarod megérteni. A saját munkához minden olvasott modell mellé írj egy alkalmazási kérdést és egy korlátot. Például: mit magyarázhat az attitűd, és mikor kell az ár, az elérhetőség vagy a szokás szerepét is megvizsgálni? Így a tanulás nem egyszerű fogalomgyűjtéssé válik.

Régebbi könyvnél egy gyakorlati szabály segít: külön jegyzeteld a fogalmat, a kutatási állítást és az adott kor reklámpéldáját. A fogalom továbbra is hasznos lehet, miközben a mért arány vagy a médiakörnyezet már más. Ha a saját kampányodban számszerű állítást használnál, a pontos eredeti forrást és annak feltételeit is keresd meg. Egy tankönyvi példa emléke nem elegendő bizonyíték egy új termékígérethez.

Reklám és pszichológia – Sas István

Sas István Reklám és pszichológia című munkája a reklámkészítés gyakorlati és alkotói nézőpontját kapcsolja össze a befogadás kérdéseivel. A szerző reklámfilmes tapasztalata miatt ezt a könyvet elsősorban reklámok értelmezéséhez és a kreatív megoldások végiggondolásához érdemes keresned. Az eltérő kiadások és a webkorszakra utaló címváltozatok között a konkrét példány alapján tegyél különbséget. A régi és az online környezet példáinak összevetése hasznos lehet, de nem indokolt egy korábbi kiadást automatikusan naprakész platformkézikönyvnek nevezni. A szerző reklámpszichológiai előadásainak tematikája külön is segít azonosítani az általa tárgyalt témákat; a tematikát a könyv tartalomjegyzékével együtt érdemes használni.

Olvasás közben kérdezd meg: milyen reakciót szeretne kiváltani ez a reklám, miből érthető az ajánlata, és hol hagy teret az olvasó önálló döntésének?

A gyakorlati reklámelemzést úgy tudod elmélyíteni, ha ugyanazt a kampányt több szempontból nézed. Mi vonja magára a figyelmet? Megjegyezhető-e, ki hirdet? Van-e világos termékelőny? Milyen előismeretet kíván az ötlet? A humor, az érzelem és a látvány így nem pusztán tetszéskérdés lesz. Sas művét ezzel az elemző céllal ajánlom: a reklámkészítő választásait és a befogadó helyzetét egyszerre segít vizsgálni. A mai csatornák pontos működését, mérési lehetőségeit és szabályait külön, aktuális forrásból kell hozzátenned. Egy könyv értékét nem csökkenti, ha világosan látod, mely kérdésben ad alapot, és melyikben igényel frissítést.

A fogyasztói magatartás alapjai – Hofmeister-Tóth Ágnes

Hofmeister-Tóth Ágnes A fogyasztói magatartás alapjai című könyve a fogyasztói döntés rendszerezett tanulásához használható. A kiadói MeRSZ-adatlap a szerzőt és a tartalomjegyzéket is közli, az online megjelenést 2017-re teszi. Ezt nem kell összekeverni egy nyomtatott kiadás évével. A könyv témái között az észlelés, a tanulás, a motiváció, az attitűd és a vásárlási döntés egyaránt szerepel. Az alábbi kérdések abban segítenek, hogyan kösd össze ezeket a fogalmakat a saját marketingmunkáddal:

  • Mit és miért vásárol a fogyasztó: mely tényezők befolyásolják, hogy az emberek milyen termékeket és szolgáltatásokat választanak, illetve hogyan zajlik maga a vásárlási folyamat.
  • Információfeldolgozás és észlelés: hogyan érzékelik a fogyasztók a reklámüzeneteket, márkákat; miként dolgozzák fel az információkat és milyen torzítások (pl. szelektív észlelés) léphetnek fel.
  • Motivációk és szükségletek: milyen egyéni szükségletek és motivációk húzódnak meg a vásárlási döntések mögött, valamint hogyan lehet ezeket a marketing során azonosítani és kielégíteni.
  • Attitűdök és döntéshozatal: hogyan alakulnak ki a fogyasztói attitűdök egy márkával vagy termékkel szemben, és ezek miként befolyásolják a döntéshozatali folyamatot; továbbá milyen lépésekből áll a tipikus vásárlói döntési modell (problémafelismeréstől az utólagos értékelésig).
  • Külső befolyásoló tényezők: a kultúra, a társadalmi osztály, a család, a referencia-csoportok és más környezeti hatások szerepe a fogyasztói magatartásban.

A tankönyvi megközelítés előnye a fogalmak rendszerezése. A saját alkalmazásban előbb nevezd meg, melyik jelenséget akarod érteni: az érdeklődés hiányát, a választási bizonytalanságot, a márkához kapcsolt véleményt vagy a vásárlás utáni tapasztalatot. Ezeket könnyű egyetlen „fogyasztói pszichológia” címke alá tenni, pedig eltérő kérdéseket igényelnek. A könyvet ezért különösen akkor választanám, ha szakmai alapot szeretnél a napi kampánydöntések mögé. Egy elmélet megtanulása után keress saját példát, majd azt is írd le, milyen más tényező adhatna magyarázatot ugyanarra a megfigyelésre.

A tanulást egy egyszerű összehasonlítással is kezdheted. Válassz egy gyakran vásárolt, kis kockázatú terméket és egy ritka, nagyobb értékű döntést. Írd le, mennyi információ kell a választáshoz, kik szólnak bele, milyen hibától tart a vevő, és mit értékel utólag. Így ugyanazok a fogyasztói fogalmak különböző helyzetekben válnak érthetővé, és könnyebben észreveszed, miért nem működik mindenhol ugyanaz a reklámmegoldás.

Fogyasztói magatartás – Törőcsik Mária és Szűcs Krisztián

Törőcsik Mária és Szűcs Krisztián Fogyasztói magatartás című könyvét a fogyasztói mintázatok, élethelyzetek és vásárlási környezet vizsgálatához érdemes választanod. A kiadói adatlap 2021-es online megjelenést jelöl. A kötet tartalomjegyzékében generációk, életívmarketing, életstílus, közösségek, vásárlási környezet és döntési folyamatok is szerepelnek. A megjelenés idejéhez kötött példák egy adott társadalmi és gazdasági környezetet mutatnak, nem változatlan jelen idejű állapotot.

Az élethelyzetek és mintázatok elemzése akkor hasznos, ha nem rögzített embertípusokat csinálsz belőlük. Ugyanaz a vásárló másként dönthet sürgős feladatnál, ajándékvásárláskor vagy egy nagyobb beruházás előtt. Olvasás közben ezért azt keresd, melyik felosztás segít a te termékedhez kapcsolódó helyzetet megérteni. A generációs címke például adhat kérdezési irányt, de önmagában nem magyarázza meg egy ember igényét vagy fizetőképességét. A trendet pedig kezeld vizsgálandó feltevésként: az országos vagy nemzetközi változás helyi megjelenését a saját közönségednél is ellenőrizni kell.

Ezt a kötetet akkor tenném előre az olvasási listán, ha a változó vevői helyzetekhez keresel gondolkodási keretet. A gyakorlati feladat lehet három eltérő vásárlási helyzet összehasonlítása: mi indítja el a keresést, ki vesz részt a döntésben, mennyi idő áll rendelkezésre, és mitől számít jónak a választás? Ha ezekben nincs lényeges eltérés, lehet, hogy nincs szükség külön ajánlatra. Ha van, akkor a különbséget a termékben, a tájékoztatásban vagy a kiszolgálásban is érvényesíteni kell. Így a trendismeret konkrét üzleti kérdéssé válik.

A márkanév ereje – Papp-Váry Árpád

Papp-Váry Árpád A márkanév ereje című könyve a névválasztás és a márkaépítés kapcsolatát tárgyalja. A kiadói adatlap 2020-as megjelenésű példányt közöl. A cím korábbi kiadásokban is szerepel, ezért az alcímet és a megjelenési adatot mindig a kézben tartott kiadásból vedd át. A könyv kiindulópontja, hogy a név a márka sokféle megjelenésében jelen lesz. Ez fontos szempont, de a jó név nem tudja önmagában ellensúlyozni a rossz terméket, a következetlen szolgáltatást vagy a hiányzó keresletet.

Papp-Váry könyve rávilágít, hogy hiába kiváló egy termék vagy marketingkampány, ha a márkanév nem megfelelő, az visszavetheti a sikert. Ugyanakkor egy jól megválasztott név komoly versenyelőnyt jelenthet. A könyv sorra veszi a névválasztás szempontjait és buktatóit: ismerteti a különböző márkanév-típusokat (mesterséges szavak, betűszók, leíró nevek stb.), tárgyalja a név hangzásának pszichológiai hatását, valamint azt, hogyan válasszunk olyan nevet, ami az interneten (domainként, közösségi médiában) is jól működik. Kitér továbbá a nemzetközi névválasztás kihívásaira (pl. kulturális jelentések, félreérthető nevek elkerülése).

A névválasztást érdemes a márka egészével együtt végiggondolni. Milyen termékekhez használod majd, mennyire köti egyetlen kategóriához a céget, és mit fog sugallni annak, aki először találkozik vele? Ez a saját gyakorlati kiegészítésem a könyv témájához. A név, a szlogen és a vizuális megjelenés összhangja segíthet a felismerésben, de az arculati döntést nem indokolt kizárólag személyes tetszésre építeni. Vizsgáld meg, jól olvasható-e, könnyen kimondható-e, és nem kelt-e az ajánlattal ellentétes várakozást.

A könyvet különösen új márka vagy névváltoztatás előtt érdemes keresned. Készíts néhány jelöltből rövid listát, és mindegyiknél ugyanazokat a szempontokat használd: jelentés, kiejtés, felidézhetőség, összetéveszthetőség és a tervezett használat. A domain elérhetősége önmagában nem jelenti, hogy a név minden szempontból szabadon használható; a névhez kapcsolódó jogi ellenőrzés külön feladat. A névválasztás után pedig a következetes használat és a tényleges vevői tapasztalat tölti meg tartalommal a nevet.

Online Marketing és Pszichológia – Dajka Gábor

Az Online Marketing és Pszichológia a saját könyvem, ezért itt szerzőként mutatom be, nem független ajánlóként értékelem. A magyar vállalkozók helyzetéből indulok ki, és a marketingdöntéseket a vállalkozó gondolkodásával, erőforrásaival és a fogyasztó megértésével együtt vizsgálom. A kötetben az önismereti kérdésektől jutunk el egy kampány felépítéséig és ellenőrzőlistájáig. A célom az, hogy az olvasó az eszköz megismerése után pontosan meg tudja fogalmazni, milyen problémára és milyen feltételek mellett érdemes használnia.

Marketingszakemberként fontosnak tartom az emberi viselkedés tanulmányozását, de ettől a marketinges nem válik pszichológussá. A fogyasztó gondolkodásáról sem ad biztos diagnózist egy hirdetési statisztika. A könyv olvasásakor ezért a felismeréseket a saját ügyfélhelyzeteddel, visszajelzéseiddel és működéseddel érdemes összevetni. A meggyőzés felelős alkalmazásához világos ajánlat, igazolható állítás és szabad döntési lehetőség kell. Ebből a nézőpontból foglalkozom a marketing és az emberi kapcsolatok összefüggéseivel.

A kötet annak lehet hasznos, aki kész feladatokon és kérdéseken keresztül dolgozni a saját vállalkozásán. A fogyasztó megértését kérdezéssel és megfigyeléssel közelítem meg; a következtetéseket a tényleges vállalkozói helyzetben kell megvizsgálni. Olvasás közben válassz egy konkrét ajánlatot vagy kampányt, és írd mellé, mi tisztázódott, mi maradt feltételezés, és mit fogsz kipróbálni. Az üzleti haszon a megvalósításban és annak értékelésében dől el; a könyv ehhez gondolkodási és munkakeretet ad. A könyv részletes bemutatójában megnézheted, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a feldolgozott témák.

A választást ahhoz igazítsd, melyik kérdésedre keresel választ. Elméleti fogalmakhoz reklámpszichológiai vagy fogyasztói magatartási alapművet válassz; kreatív reklámelemzéshez Sas István könyve lehet megfelelő irány; névválasztáshoz Papp-Váry Árpád témája kapcsolódik közvetlenül. A saját könyvemet a vállalkozói döntés és a kampánytervezés összekötésére írtam. Több kötet olvasása akkor mélyíti a tudást, ha összeveted az állításaikat, figyeled a kiadási környezetet, és a saját alkalmazás eredményét külön ellenőrzöd. A magyar nyelv és a hazai példa megkönnyítheti a megértést, de nem tesz minden javaslatot automatikusan átültethetővé.

Az olvasási jegyzet végén jelölj ki egy kipróbálható változtatást és egy ellenőrzési kérdést. Például milyen információt teszel hozzá a termékoldalhoz, és honnan tudod majd, hogy érthetőbb lett? Ezzel az olvasás a saját munkádhoz kapcsolódó tanulási lépéssé válik. Egyszerre kevés változtatást válassz, hogy az eredményt később is értelmezni tudd.

Ha a felsorolt magyar szerzők után a marketingmenedzsment nemzetközi fogalmait is rendszereznéd, a Kotler és Keller marketingmodelljeiről szóló cikkben az STP, a marketingmix és a márkaérték kapcsolatát mutatom be.

Dolgozzunk együtt

Kérj ajánlatot a marketingedre

Írd meg, miben kérsz segítséget, és mi a legfontosabb célod. Az üzeneted alapján egyeztetjük a feladatot és az együttműködés lehetőségeit.

Inkább közvetlenül keresnél? E-mailben vagy telefonon is kérhetsz ajánlatot.

A szerző

Dajka Gábor marketingszakértő, marketingmenedzser, business coach és befektető, az Online Marketing és Pszichológia című könyv szerzője. A DG Marketing Magazin főszerkesztője.

További cikkek →