Hot-Cold Empathy Gap

Főbb pontok:

Az érzelmi állapotaink jelentősen befolyásolják viselkedésünket, ez pedig sokszor elég könnyen figyelmen kívül marad a mindennapi életünkben. A viselkedéstudományban ezt a jelenséget hot-cold empathy gap néven ismerik, amely arra utal, hogy hajlamosak vagyunk alábecsülni az érzelmi állapotaink által okozott változásokat, különösen akkor, amikor megpróbáljuk megjósolni jövőbeli cselekedeteinket.

A Hot-Cold Empathy Gap Mechanizmusa

Amikor egy adott pillanatban higgadtak vagyunk – tehát egy „hideg” érzelmi állapotban – hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy mindig ilyen ésszerűen gondolkodók maradunk. Ez az éllapot azt eredményezi, hogy alulbecsüljük, hogyan viselkedünk egy „forró” érzelmi állapotban, amikor erős stressz, félelem, düh vagy éppen éhség ér minket. Ilyen helyzetekben az érzelmek átveszik az irányítást, és viselkedésünk gyakran eltér a józan ész diktálta elvárásoktól.

Egy egyszerű példa erre, amikor éhesek vagy szomjasak vagyunk. Ilyenkor az alapvető szükségleteink élveznek prioritást – minden más tennivaló, akár olyan praktikus dolog, mint a kulcsmásolás, későbbre marad. Előbb gondoskodunk az alapvető igényeink kielégítéséről, és csak utána foglalkozunk egyéb, kevésbé sürgős teendőkkel.

A Hideg És Forró Állapotok Hatása

A „hideg” érzelmi állapot a nyugodt, racionális gondolkodást jelenti. Ilyenkor élesebben látjuk a helyzeteket, és értelmesen, logikus alapon hozunk döntéseket. Ezzel szemben a „forró” állapotokat olyan érzelmek határozzák meg, mint a félelem, düh, vagy éppen az éhség. Ezekben az állapotokban a viselkedésünk már kevésbé kiszámítható, mivel az erős érzelmek irányítják döntéseinket, és gyakran impulzívak vagyunk.

Egy kutatás, amelyet a Harvard Egyetemen végeztek, azt vizsgálta, hogy a stressz hogyan befolyásolja az emberek döntéseit. A tanulmány rámutatott, hogy erős stressz alatt a döntéshozók hajlamosak kevésbé következetes és gyakran irracionális döntéseket hozni. Egy másik kutatás, amelyet a Yale Egyetemen publikáltak, kimutatta, hogy a félelem és düh állapotában az emberek gyakrabban hoznak negatív következményekkel járó döntéseket.

A Saját Viselkedésünk Megjóslásának Korlátai

Az egyik legnagyobb kihívás a hot-cold empathy gap leküzdésében az, hogy hajlamosak vagyunk alábecsülni, mennyire eltérően viselkedünk majd forró érzelmi állapotban. Vegyük példaként a dohányzást. A leszokást tervező emberek gyakran alábecsülik, milyen erős lesz a nikotin utáni sóvárgásuk, amikor már nem tudnak cigarettázni. Ez az egyik oka annak, hogy olyan sok leszokási kísérlet kudarcot vall.

Csak 5775 Ft
kozepen

Ugyanez igaz más, káros szokásokra is. Sokan alábecsülik, hogy milyen erővel húzza majd őket a megszokás vagy a szenvedély, amikor már megkezdték a leszokást vagy az adott szokás elhagyását.

Mit Tanulhatunk a Hot-Cold Empathy Gapről?

Az egyik legfontosabb tanulság, hogy tudatában kell lennünk annak, hogy milyen módon befolyásolhatják érzelmeink a viselkedésünket. Amikor higgadtak vagyunk, érdemes átgondolni, hogyan viselkedünk forró helyzetekben – és valószínűleg érdemes különböző stratégiákat kidolgozni az ilyen helyzetek kezelésére.

A legegyszerűbb megoldás az lehet, ha az erős érzelmi ingerekkel teli helyzetekben tudatosan törekszünk arra, hogy ne hozzunk fontos döntéseket. „Számoljunk tízig” – vagy akár tízezerig – mielőtt cselekszünk vagy mondunk valamit, ami esetleg súlyos következményekkel járhat.

Zárszó

Az érzelmi állapotok befolyásoló ereje komoly kihívásokat jelent mindennapi életünkben, de ezeknek az állapotoknak a felismerése és kezelése elősegítheti, hogy jobb döntéseket hozzunk. A hot-cold empathy gap tanulmányozása emlékeztet minket arra, hogy érzelmeink nem mindig állnak a kontrolünk alatt, de felismerhetjük és kezelhetjük hatásaikat.

Dajka Gábor üzenete: „Az érzelmek mélyen befolyásolják a viselkedésünket, és a legnagyobb erősségünk az lehet, ha képesek vagyunk felismerni, mikor érdemes hátrébb lépni és időt adni magunknak, mielőtt cselekszünk.”

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Egy új kutatás szerint a soft skillek most fontosabbak, mint valaha

A 2025-ös munkaerőpiac felszínén az látszik, hogy a generatív AI és a technológiák új hullámai mindent átírnak. A mélyben azonban lassabban mozdulnak a lemezek: a karrierpályákat és a szervezetek alkalmazkodóképességét a „kemény” tudásoknál tartósabban az alapkészségek határozzák meg. Ide tartozik az értő olvasás, a matematikai gondolkodás, a rendszerszintű problémaérzékenység, a tiszta kommunikáció és a csapatban...

Csendes márkák nyernek: kevesebb reklám, magasabb bizalom

Ez első hallásra paradoxonnak tűnhet egy olyan korszakban, ahol minden felület küzd a figyelemért, és a hirdetési technológia a legapróbb célzási különbségeket is képes kihasználni. Mégis, minél nagyobb a zaj, annál inkább értékké válik a csend – pontosabban a zajmentes, tiszta, döntéskönnyítő jelenlét. A klasszikus „többet, hangosabban, sűrűbben” logika a figyelem szűkösségének törvényébe ütközik: a...

A magyar fogyasztó lelke drágább, mint a pénze

Nem költői túlzás, hanem piaci tapasztalat: az emberek többsége nem a legalacsonyabb árra, hanem a legalacsonyabb idegrendszeri költségre optimalizál. A vásárlás pillanatában nem excel táblát nyitunk; rutint, kockázatérzetet, bizalmi jeleket és döntési rövidutakat futtatunk. A magyar piacon ez különösen élesen látszik. A mindennapokban sűrű a zaj, az információs aszimmetria magas, a szolgáltatási minőség szórása nagy,...

Miért nem a pénztárca dönt, hanem az idegrendszer?

„Miért nem a pénztárca dönt, hanem az idegrendszer?” – a kérdés elsőre provokatív, mégis hétköznapi tapasztalatra épül: a legtöbb vásárlásnál nem azt vesszük meg, ami papíron a legolcsóbb, hanem azt, ami a fejünkben a legkevesebb ellenállással jár. A pénztárca számol, az idegrendszer kímél. A menedzsment gyakran úgy szervezi a marketinget és az értékesítést, mintha az...

Itt érsz el

Keress bátran

Előadások tartását és podcast beszélgetéseket szívesen vállalok, illetve a sajtónak is nyilatkozom. 

© Copyright 2025