Hírességek marketing tanácsai

John C. Maxwell vezetői könyveinek főbb tanulságai

John C. Maxwell vezetési könyvei a befolyás, a hitelesség, a másokkal kialakított kapcsolat és a rendszeres fejlődés kérdését állítják középpontba. Az alábbi áttekintés a vezetői fejlődés, a csapat irányítása és a személyes tanulás szempontjából vizsgálja ezeket.

John C. Maxwell vezetői könyveinek főbb tanulságai

John C. Maxwell vezetési könyvei a befolyás, a hitelesség, a másokkal kialakított kapcsolat és a rendszeres fejlődés kérdését állítják középpontba. Az alábbi áttekintés a vezetői fejlődés, a csapat irányítása és a személyes tanulás szempontjából vizsgálja ezeket. Maxwell modelljeihez saját gyakorlati értelmezést kapcsolok. A cél, hogy az elvek alapján pontosabb kérdéseket tudj feltenni a saját vezetői működésedről, és a válaszokat a csapat tényleges tapasztalatával is össze tudd vetni.

Maxwell alapelvei a vezetői fejlődéshez

Maxwell műveiben központi téma, hogy a jó vezető nem születik, hanem folyamatos fejlesztéssel formálódik. Néhány fontos alapelv a vezetői képességek fejlesztéséhez:

• A vezetés nem rang, hanem hatás – építsd a befolyásodat: Maxwell figyelmeztet, hogy a vezetés nem egyenlő a menedzsmenttel vagy a titulussal, hanem sokkal inkább arról szól, hogy másokat inspiráljunk és vezessünk. „A vezetés mértéke a befolyás – semmi több, semmi kevesebb” – írja a 21 törhetetlen törvény a vezetésről (21 Irrefutable Laws of Leadership) című könyvében. Ebből következik, hogy a vezetői fejlődés első lépése a befolyás növelése: építs ki bizalmat és hitelességet a csapatod szemében. Maxwell számos vezetői mítoszt is eloszlat – például azt a tévhitet, hogy a vezetés automatikusan jár a pozícióval. A valóságban hiába van valaki kinevezve vezetőnek, ha senki nem követi: „He who thinks he leads, but has no followers, is only taking a walk.” – azaz „Ha valaki azt hiszi, hogy vezető, de nincsenek követői, akkor csupán sétál egyet.”. Ahhoz, hogy valódi vezetővé válj, ki kell érdemelned az emberek bizalmát és követését a személyes befolyásodon keresztül.

• A vezetővé válás egy folyamat – a fejlődés mindennapos feladat: Maxwell rámutat, hogy a vezetői képességek nem egyik napról a másikra alakulnak ki. Ahogy ő fogalmaz: „Leadership is developed daily, not in a day.” – vagyis „A vezetés naponta fejlődik, nem egy nap alatt.”. A Law of Process (a Folyamat törvénye) értelmében minden nap tett apró erőfeszítések összegződnek idővel jelentős vezetői kompetenciává. Maxwell szerint „a sikeres vezetők tanulók”, akiket az különböztet meg másoktól, hogy képesek folyamatosan fejleszteni készségeiket. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy vezetőként alakíts ki napi rutinokat a tanulásra és önfejlesztésre – például szakirodalom olvasása, mentorokkal való konzultáció, új készségek gyakorlása. Maxwell egy másik könyvében arra figyelmeztet, hogy „nem tudod megváltoztatni az életed, amíg nem változtatsz valamin, amit naponta csinálsz”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy be kell építenünk a mindennapjainkba azokat a szokásokat (pl. tervezés, visszajelzéskérés, önreflexió), amelyek hosszú távon jobb vezetővé tesznek minket. A vezetői fejlődés tehát tudatos, szándékos folyamat, amely fegyelmet és kitartást igényel.

• A vezetés 5 szintje – lépj tovább a pozicionális vezetésről: Maxwell A vezetés 5 szintje című modellje gyakorlati keretet ad ahhoz, hogyan fejlődhetünk egyre jobb vezetővé. Az 1. szint a Pozíció, amikor az emberek csak azért követnek, mert formális hatalmad van felettük – Maxwell szerint „Position is a good place to start in leadership, but it’s a terrible place to stay.” (vagyis „A pozíció jó kiindulópont a vezetésben, de borzasztó hely arra, hogy ott ragadj.”). Ezen a szinten a vezetőnek rá kell ébrednie, hogy a cím önmagában kevés; valódi befolyás nélkül csak kényszerből követik az emberek. A 2. szint a Megengedés (Permission), ahol a követők már önszántukból, személyes kapcsolat és bizalom alapján követnek – ezt a szintet a jó emberi viszonyok és törődés jellemzi. Ahogy Maxwell gyakran idézi: „People don’t care how much you know until they know how much you care” – „Az embereket nem érdekli, mennyit tudsz, amíg nem tudják, mennyire törődsz velük.”. Ez rávilágít, hogy a vezetői fejlődés egyik sarokköve a empátia és törődés kimutatása a csapattagok felé. A 3. szint a Teljesítmény (Production), amikor a vezető eredményei, teljesítménye miatt követik – a hitelességet immár a látható sikerek adják. Ilyenkor a csapat látja, hogy a vezető „get things done”, ezért nő a bizalom és a motiváció. A 4. szint az Emberfejlesztés (People Development): a kiváló vezetők itt válnak igazán mentorokká, akik másokat is kinevelnek. Maxwell szerint az igazi siker mércéje, hogy hány új vezetőt tudsz felépíteni magad körül. „To add growth, lead followers; to multiply, lead leaders.” – vagyis „Ha növekedést akarsz hozzáadni, követséget vezess; ha meg akarod sokszorozni a növekedést, vezess vezetőket.”. Ez az Explosive Growth törvénye rámutat, hogy más vezetők fejlesztésével az egész szervezet teljesítménye tovább bővíthető. Végül az 5. szint a Csúcsvezető (Pinnacle), amelyet a tartósan magas színvonalú vezetés és az ebből fakadó tekintély jellemez. Maxwell ezt a szintet tartós vezetői munkához és a saját csapaton túlmutató elismeréshez kapcsolja. A modell tanulsága, hogy a vezetői fejlődés lépcsőfokain végighaladva egyre nagyobb hatást tudsz gyakorolni: előbb kapcsolatokat és bizalmat építesz, aztán eredményeket szállítasz, majd fejleszted a követőidet, míg végül maradandó örökséget teremtesz. Vezetőként érdemes mindig megkérdezned magadtól, melyik szinten állsz, és mit tehetsz a továbblépésért.

Az öt szint megnevezése és egymásra épülése a Maxwell Leadership saját összefoglalójában is szerepel. A korábbi szintek feladatai később is megmaradnak: az eredményesség nem teszi feleslegessé a kapcsolatot, mások fejlesztése pedig a saját teljesítési felelősséget. Ezt gyakorlati önvizsgálati keretként kezelném. A szintek nem pszichológiai diagnózisok, és egy munkatársakkal végzett beszélgetésből nem állapítható meg objektív vezetői pontszám.

Ugyanaz a vezető eltérő kapcsolatban állhat a különböző munkatársaival. Egy régi kolléga ismeri az eredményeit, egy új belépő még csak a formális szerepét látja. A fejlesztési kérdés ezért kapcsolatonként is feltehető: mit tud rólam ez az ember, mit tapasztalt a közös munkában, és mihez kapott már tőlem érdemi támogatást? Így a modell segít megtervezni a következő vezetői lépést, és nem válik rangsorrá a csapat feje fölött.

• Vezesd önmagadat – a hitelesség és példamutatás fontossága: Maxwell gyakran hangsúlyozza, hogy a vezetői fejlődés önmagunk vezetésével kezdődik. „As a leader, the first person I need to lead is me. The first person that I should try to change is me.” – vallja Maxwell. Magyarul: „Vezetőként az első személy, akit vezetnem kell, én magam vagyok. Az első személy, akit meg kell próbálnom megváltoztatni, én magam vagyok.”. Ez arra utal, hogy a hitelesség alapja az önfegyelem és a saját magunkon végzett munka. Hiába próbálnánk másoktól elvárni a fejlődést vagy a kiváló teljesítményt, ha mi nem mutatunk példát. Maxwell „Szilárd talaj törvénye” (Law of Solid Ground) szerint a vezető és a csapata közti bizalom leginkább a vezető jellemére és tetteire épül: „Trust is the foundation of leadership. It is the glue that holds an organization together.” – „A bizalom a vezetés alapja, a ragasztó, ami összetartja a szervezetet.”. Ha a vezető nem tartja be az ígéreteit, nem őszinte vagy nem kompetens, a követők bizalma megrendül, és a vezetői befolyás elvész. Ezért a vezetői fejlődés része a jellem fejlesztése is – az integritás, alázat, felelősségvállalás mind-mind olyan erények, melyek nélkül a vezető nem tud hosszú távon eredményes maradni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy folyamatosan reflektálnunk kell saját viselkedésünkre: betartjuk-e az értékeinket nyomás alatt is, hogyan kezeljük a hibáinkat, tanulunk-e belőlük. Egy vezető példakép is egyben; Maxwell azt írja, „People do what people see” – vagyis a csapattagok végső soron a tetteinket követik, nem a szavainkat. Ezért a vezetői hitelesség legjobb módja az, ha mi magunk megtestesítjük az elvárt viselkedést és teljesítményt. Összefoglalva: a vezetői fejlődéshez önmagunk folyamatos fejlesztése és fegyelmezése elengedhetetlen, hiszen csak így nyerhetjük el mások tartós tiszteletét és követését.

Maxwell alapelvei a hatékony csapatirányításhoz

Maxwell könyvei számos gyakorlati tanácsot adnak arra, hogyan vezessünk eredményesen csapatokat. Ezek az elvek a követőkkel való bánásmódra, a bizalom kiépítésére, a motiválásra és a csapatszellem erősítésére fókuszálnak. Lássuk a legfontosabbakat:

• A bizalom kiépítése és megőrzése: Ahogy fentebb is utaltunk rá, Maxwell szerint a vezető és csapat közötti kapcsolat sarokköve a bizalom. A bizalom nélkülözhetetlen a csapat hatékony irányításához, mert „No one will follow a leader they don’t trust.” – „Senki sem követ egy olyan vezetőt, akiben nem bízik.”. Maxwell Szilárd talaj törvénye kimondja, hogy „Trust is the foundation of leadership.”, azaz a bizalom a vezetés alapja. Ezt a bizalmi tőkét a vezető minden döntésével és cselekedetével építi vagy rombolja. Maxwell egy szemléletes hasonlatot is használ: a bizalom olyan, mint az aprópénz a vezető zsebében – jó döntések esetén gyarapodik, rossz döntéseknél fogy; és ha egyszer elfogy, a követők nem fognak többé követni. Gyakorlatban tehát a csapatirányítás első lépése, hogy szavahihető, következetes és kompetens legyél. Tartsd be az ígéreteidet, kommunikálj őszintén (akkor is, ha nehéz), és mutasd meg a csapatodnak, hogy értesz a területhez. Ha hibázol, ismerd el – Maxwell szerint az emberek megbocsátják az alkalmi szakmai tévedéseket, „especially if they can see that you’re still growing as a leader” (különösen ha látják, hogy vezetőként is fejlődsz), de „they won’t trust someone who has slips in character.” – „nem fognak megbízni abban, akinek a jellemében vannak hibák”. Tehát az erkölcsi tartás és a következetesség fontos: ha a csapat érzi, hogy mindig az ő érdekükben, tisztességesen jársz el, akkor válságos időkben is kitartanak melletted. A bizalom kiépítése időigényes folyamat, elvesztése viszont egy pillanat műve is lehet – ezt egy vezetőnek mindig szem előtt kell tartania.

A bizalom mellett a számonkérhetőség is szükséges. A hibák őszinte jelzése akkor kap értelmet, ha a következményeket rendezitek és a folyamatot javítjátok. Vezetőként nevezd meg, mi történt, mit vállalsz belőle, és mi lesz a következő lépés. Az általános bocsánatkérés kevés, ha ugyanaz az elakadás változatlanul ismétlődik. A következetesség a vállalás és a később megfigyelhető cselekvés kapcsolatában látszik.

• Kapcsolatteremtés és kommunikáció – szív érintése, mielőtt kézvezetés: Maxwell Kapcsolódás törvénye (Law of Connection) arra tanít, hogy a hatékony vezetők először érzelmi szinten kapcsolódnak az emberekhez, és csak utána kérnek tőlük teljesítményt. „Leaders touch a heart before they ask for a hand.” – írja Maxwell , ami szó szerint azt jelenti: „A vezetők előbb megérintik a szívet, és csak utána kérik a kezet.”. Magyarán előbb az embert, a lelkét kell megnyernünk, mielőtt a munkáját vagy a szakértelmét vennénk igénybe. Ezt gyakorlati módon úgy valósíthatjuk meg, hogy őszinte figyelmet és törődést mutatunk a csapattagok iránt. Ismerjük meg őket személyesen: mik a céljaik, kihívásaik, erősségeik? Fejezzük ki, hogy fontosak számunkra – mert ahogy korábban idéztük: „az emberek nem törődnek azzal, mennyit tudsz, amíg nem tudják, mennyire törődsz velük”. Maxwell rámutat, hogy a kapcsolatépítés a bizalom alapja és a motiválás feltétele. Ha a munkatársak érzik, hogy vezetőjük tiszteli és értékeli őket, sokkal szívesebben követik a nehéz helyzetekben is. A jó kommunikáció is ide tartozik: Maxwell szerint „One key to connecting with others is recognizing that even in a group, you have to relate to people as individuals.” – „A kapcsolódás egyik kulcsa felismerni, hogy még csoportban is egyénekként kell viszonyulnod az emberekhez.”. Ne csak általánosságokban beszélj a csapathoz, hanem személyre szabottan adj visszajelzést, bátorítást. Emellett figyelj arra is, hogyan kommunikálsz: Maxwell szerint „It’s one thing to communicate to people because you have something to say. It’s another to communicate with people because you believe they have value.” – nagy különbség van aközött, hogy azért kommunikálsz, mert mondandód van, vagy azért, mert értékesnek tartod a hallgatóságot. Törekedj ez utóbbira: mutasd ki, hogy megbecsülöd a csapatod tagjait, és úgy add át az üzeneteidet, hogy az ő szemszögüket is figyelembe veszed. Összességében a hatékony csapatirányítás alapja a szilárd kapcsolat vezető és követő között – ennek építésébe fektess időt az elején, mert a későbbi közös munka minősége múlik rajta.

A személyes figyelem határaira is ügyelj. A munkatárs annyit osszon meg a magánéletéből, amennyit szeretne. A megfelelő munkakörülmény, tisztességes bánásmód és egyértelmű feladat nem függhet a vezetővel kialakított személyes közelségtől. Egy csendesebb vagy kevésbé társaságkedvelő kolléga ugyanolyan értékes tagja lehet a csapatnak. A kapcsolatépítés a munkához szükséges megértést és kölcsönös tiszteletet szolgálja.

• Mások fejlesztése és felhatalmazása: Maxwell vezetői filozófiájában központi helyen áll a szolgáló vezetés elve – az, hogy a vezető feladata a csapata sikeressé tétele, nem csupán a saját sikere. A Hozzáadás törvénye (Law of Addition) kimondja: „Leaders add value by serving others.” – „A vezetők úgy adnak értéket, hogy másokat szolgálnak.”. Ennek egyik legfontosabb módja, hogy befektetsz az embereid fejlődésébe. Maxwell szerint „a vezetés legalsó sora nem az, milyen messzire jutunk mi magunk, hanem hogy mennyire juttatjuk előre a többieket”, és ezt mások fejlesztésével, értékadásával érhetjük el. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mentorálod a kollégáidat, tréningeket biztosítasz, megosztod a tudásodat, és lehetőséget adsz nekik a növekedésre. Maxwell Felhatalmazás törvénye (Law of Empowerment) külön kiemeli, hogy csak a magabiztos, érett vezetők képesek hatalmukat megosztani: „Only secure leaders give power to others.” – „Csak a magabiztos vezetők adnak át hatalmat másoknak.”. Egy bizonytalan, gyenge önértékelésű főnök félhet attól, hogy ha túlságosan felhatalmazza a beosztottakat, akkor azok esetleg nélkülözhetővé teszik őt. Ezzel szemben a jó vezető tudja, hogy csapatának sikere az ő sikere is, és nem saját pozíciójának védelmével törődik, hanem azzal, hogyan teheti eredményessé a többieket. Például vond be a csapattagokat a döntéshozatalba, adj nekik önálló felelősségi köröket, és ismerd el nyilvánosan az érdemeiket. Maxwell rámutat, hogy az így megerősített munkatársak lojálisabbak, motiváltabbak, és a csapat összteljesítménye is növekszik. Hosszú távon pedig éppen ez emeli még magasabbra a vezetőt is. Ahogy Maxwell Robbanásszerű növekedés törvénye (Law of Explosive Growth) tanítja: ha vezetőként egyedül próbálsz mindent megtenni, legfeljebb lineáris növekedést érsz el, de ha kineveled és felhatalmazod a következő vezetőgenerációt a csapatodban, nagyobb szervezeti kapacitás alakulhat ki. Ez a szemlélet fontos minden vezetői szerepben: ne tartsd féltve a hatalmat és tudást magadnál, hanem oszd meg – így sokszorozod meg a csapat kapacitását és kreativitását.

A felhatalmazásnak legyen pontos tartalma. Rögzítsd, milyen döntést hozhat meg önállóan a munkatárs, milyen erőforrással gazdálkodhat, és mely helyzetekben kérjen egyeztetést. Ha felelősséget adsz döntési jog nélkül, könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Ha minden részletbe utólag belenyúlsz, a delegálás formális marad. Az önállóság fokát a feladat kockázatához és a tapasztalathoz igazítsd, majd bővítsd az elért eredmény és a tanulás alapján.

• Csapatmunka és közös vízió: Maxwell gyakran hangsúlyozza, hogy „One is too small a number to achieve greatness” – „Egyedül túl kicsi szám vagy ahhoz, hogy valami igazán nagyot érj el.”. Az igazi nagy eredmények csapatmunkával születnek, ahol a tagok egy közös cél érdekében egyesítik erőiket. Maxwell jól ismert mondata: „Teamwork makes the dream work, but a vision becomes a nightmare when the leader has a big dream and a bad team.”. Vagyis „A csapatmunka működésre viszi az álmot, de egy vízió rémálommá válik, ha a vezetőnek nagy álma van, de rossz csapata.”. Ebből leszűrhetjük, hogy még a kiváló stratégiák és ambiciózus célok is kudarcot vallhatnak, ha a csapat nem megfelelő vagy nem egységes. A hatékony csapatirányítás ezért megköveteli a megfelelő emberek kiválasztását és a csapatszellem ápolását. Maxwell Belső kör törvénye (Law of the Inner Circle) kimondja, hogy a vezető potenciálját nagymértékben meghatározza a körülötte levő emberek minősége. Olyan csapattagokkal vedd körül magad, akik kiegészítik a te képességeidet, erősségeiket tekintve sokszínűek, és elkötelezettek a közös küldetés iránt. Oszd meg velük a víziódat, és győződj meg róla, hogy megértették és magukénak érzik. Maxwell Buy-In törvénye (Law of Buy-In) szerint „People buy into the leader before they buy into the vision.” – „Az emberek előbb a vezetőben hisznek, és csak utána a vízióban.”. Tehát ha sikerült a korábbi pontok mentén hiteles, bizalmi kapcsolatot kialakítanod, akkor a csapattagok sokkal inkább magukénak érzik majd a közös célt is. Tartsd szem előtt, hogy a csapat sikerének előfeltétele az egység és az együttműködés. Maxwell Láncszem törvénye (Law of the Chain) arra figyelmeztet, hogy a csapat leggyengébb láncszeme határozza meg az egész csapat erejét – ezért folyamatosan dolgoznunk kell azon, hogy minden tag fejlődhessen és a lehető legjobban illeszkedjen a csapatba. Emellett Maxwell kiemeli a pozitív csapatszellem szerepét: a Rossz alma törvénye (Law of the Bad Apple) szerint egy negatív, romboló attitűdű csapattag aránytalan károkat okozhat a teljes csapat moráljában. Vezetőként ezért figyelj a csapatkultúra alakítására: ünnepeld a sikereket, tanuljatok együtt a kudarcokból, teremts nyílt és támogató légkört. Ha a csapattagok érzik az összetartozást és azt, hogy mindannyian fontos szerepet játszanak a „nagy álom” megvalósításában, akkor valóban „the dream works” – vagyis az álom valóra válik a csapatmunkán keresztül.

A gyengébb teljesítményű tagot sem érdemes általános személyiségcímkével leírni. Előbb azt tisztázd, mi az elvárt eredmény, milyen körülmények között marad el, és mit tett a vezetés a javításért. A hiányzó készség, a rossz szerepilleszkedés és a vállalt feladat tartós elutasítása eltérő helyzet. Ezekre eltérő vezetői lépés szükséges. A csapat egysége pedig nem követel minden kérdésben egyetértést: a szakmai vitát és a közös döntés utáni felelősséget külön kezeld.

Maxwell tanácsai a vezetők személyes fejlődéséhez

Maxwell szerint a vezető eredményessége nem választható el a saját személyes fejlődésétől. Ahhoz, hogy másokat hatékonyan vezethessünk, előbb magunknak kell egyre jobbá válnunk. Könyveiben – különösen a 15 kihagyhatatlan törvény a növekedésről (15 Invaluable Laws of Growth) – számos elvet megfogalmaz a személyes növekedésünkkel kapcsolatban. Íme néhány fontos tanulság:

• Legyen napi rutinod a növekedésre – a konzisztencia ereje: Maxwell határozottan állítja, hogy a személyes fejlődés kulcsa a mindennapi szokásokban rejlik. Nem elég időnként nekirugaszkodni a változásnak; következetes, apró lépésekkel kell haladnunk. „You will never change your life until you change something you do daily.” – „Sosem fogod megváltoztatni az életed, amíg meg nem változtatsz valamit, amit naponta csinálsz.” – idézi Maxwell ebben a szellemben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy építs be a napirendedbe olyan tevékenységeket, amelyek előre visznek: olvass minden nap néhány oldalt egy fejlesztő könyvből, gondold át a nap végén, mit tanultál, tűzz ki célokat a következő napra, vagy fejleszd egy konkrét készséged napi gyakorlással. Maxwell a Következetesség törvényét (Law of Consistency) emeli ki, amikor azt mondja: „Motivation gets you going, but discipline keeps you growing.” – „A motiváció elindít, de a fegyelem tart mozgásban a növekedésben.”. Hiába lelkesedünk egy célért rövid távon, a kitartó fegyelem az, ami hosszú távon eredményt hoz. Például sokan a kezdeti lendület után feladják az új szokásaikat – a jó vezető azonban tudja, hogy a személyes kiválóság a mindennapi ismétlésből születik. Maxwell szerint „ha növekedni akarsz, a következetesség a kulcs”. Gondolj úgy a saját fejlődésedre, mint egy maratonra, nem pedig sprintre. Minden nap tégy valamit a fizikai, szellemi vagy lelki fejlődésedért, és az idők során ezek a befektetések összeadódnak. A napi rutin nem feltétlenül nagy időigényű – akár napi 15-30 perc fókuszált tanulás vagy gyakorlás is hasznos lehet, ha évekig kitartasz mellette. Maxwell is gyakran hivatkozik rá, hogy a siker titka az állandó ismétlés és javítás: „The secret of your success is determined by your daily agenda.” – „A sikered titkát a napi programod határozza meg.” . Állítsd tehát a naptáradat a szolgálatodba: a személyes fejlődés legyen olyan nem alkudható prioritás, mint egy fontos meeting.

A fejlődési rutin értékét a tartalma alapján vizsgáld. Az olvasott oldalak száma jó emlékeztető lehet, de nem mutatja meg, hogy a tanultakból mi épült be a vezetésbe. Egy rövid megbeszélés után kérdezheted magadtól, világosabb lett-e az elvárás, megszólalt-e az érintett, és rögzítettétek-e a következő lépést. A konkrét helyzetek visszanézése több használható visszajelzést adhat, mint az általános érzés, hogy sokat foglalkoztál önfejlesztéssel.

• Légy szándékos és proaktív a fejlődésben: A személyes növekedés nem történik meg magától – Maxwell Szándékosság törvénye (Law of Intentionality) szerint „growth doesn’t just happen”, azaz „a növekedés nem csak úgy megtörténik”. El kell kötelezned magad mellette. Sok vezető elfoglalt napi teendőkkel, és elhanyagolja a saját fejlesztését, ami hosszú távon megbosszulja magát. Maxwell arra biztat, hogy tervezd meg a fejlődésedet hasonló gondossággal, mint a projektek tervezését. Tűzz ki konkrét tanulási célokat: például javítani a prezentációs készségeden, jobban delegálni, mélyebb iparági tudást szerezni stb. Készíts személyes növekedési tervet éves, havi bontásban, és kövesd nyomon a haladást. Fontos az is, hogy kilépj a komfortzónádból – Maxwell Gumikötél törvénye (Law of the Rubber Band) szerint a növekedés akkor történik, amikor feszültség van aközött, ahol most vagy és ahol lehetnél. Ez a feszültség sarkall cselekvésre. Például ha félsz nyilvánosan beszélni, akkor épp egy prezentáció vállalása és felkészülés fog előre mozdítani. Légy nyitott az új tapasztalatokra és keress kihívásokat, különben megrekedsz a jelenlegi szinten. Maxwell azt is tanácsolja, hogy legyenek mentorok vagy példaképek, akiktől tanulsz – akár személyesen, akár könyveken/előadásokon keresztül. Ő maga is mindig hangsúlyozza a tanulás fontosságát más vezetőktől és a folyamatos visszajelzést. A szándékos fejlődés része az is, hogy időt szánunk a reflexióra (Reflection). Maxwell Visszatekintés törvénye (Law of Reflection) alapján a tapasztalat nem önmagában a legjobb tanítómester, hanem kiértékelt tapasztalatból tanulunk igazán. Tehát rendszeresen gondold át, mit csináltál jól, hol hibáztál, és hogyan csinálnád legközelebb jobban. Vezethetsz akár naplót is a tanulságokkal. Mindezek a lépések tudatosságot visznek a személyes fejlődésedbe, így proaktív alakítójává válsz a saját növekedésednek, nem pedig passzív elszenvedője annak, ami épp történik.

  • Hozzáállás és alkalmazkodás. Maxwell Attitude 101 és The Difference Maker című műveinek központi témája a hozzáállás szerepe. A saját értelmezésemben ez azt jelenti, hogyan reagálsz a visszajelzésre és a nehézségre. Keresel-e javítható okot, kérsz-e segítséget, és képes vagy-e módosítani a tervedet? A kedvező hozzáállás támogathatja ezeket a lépéseket, de a tudást, az erőforrást és a megfelelő munkafeltételeket nem helyettesíti. Egy elakadás okát ezért ne intézd el azzal, hogy a munkatárs hozzáállása rossz. Lehet tisztázatlan feladat, hiányzó információ vagy egymásnak ellentmondó elvárás is.
  • A taníthatóság vezetőként különösen fontos. Kérj visszajelzést olyan embertől is, aki másként látja a helyzetet, és mondd el, mit változtatsz a hallottak alapján. Ha a csapat csak egyetértést tapasztalhat biztonságosnak, kevesebb korai jelzés jut el hozzád. A szerénység gyakorlati megnyilvánulása lehet, hogy egy szakmai kérdésben átadod a döntést annak, aki több releváns információval rendelkezik, miközben a felelősségi kereteket világosan tartod.
  • A vezető 21 nélkülözhetetlen tulajdonsága többek között a jellemet, elkötelezettséget, bátorságot, kezdeményezést és taníthatóságot vizsgálja. Ezeket érdemes konkrét viselkedésre lefordítani. A bátorság jelentheti egy régóta halogatott, tárgyszerű visszajelzés megadását. A felelősségvállalás azt, hogy egy hibás vezetői döntés következményének rendezését magadra vállalod. A taníthatóság pedig azt, hogy a következő hasonló helyzetben már megváltoztatod a működésedet. A tulajdonságok felsorolása így megfigyelhető feladatokat ad.
  • Válassz egyetlen fejlesztési területet, és határozd meg, milyen változást szeretnél látni. Ha például rendszeresen túl későn adsz visszajelzést, rögzíts egy rövid, kiszámítható egyeztetést az érintettel. A következő időszakban azt vizsgáljátok meg, hamarabb kiderültek-e az elakadások, és kevesebb javításra volt-e szükség. Ezt saját alkalmazási példaként használom. A fejlődés nem pusztán új szókészlet vagy jobb önértékelés: a csapat munkájában is érzékelhető változást érdemes keresni.
  • Maxwell a vezető felelősségét erősen hangsúlyozza. Ezt én úgy értelmezem, hogy a vezetőnek rendszeresen meg kell vizsgálnia, a saját döntései hogyan hatnak a csapatra. A szervezet eredményét ugyanakkor a piac, a munkatársak szakértelme, a folyamatok és az erőforrások is alakítják. Minden sikert vagy kudarcot egyetlen személy minőségére visszavezetni pontatlan és a javítást is megnehezíti. A személyes felelősséget a működés elemzésével együtt érdemes vállalni.

    Következtetés

    John C. Maxwell vezetésről szóló könyveinek tanulságai kiindulópontot adnak minden vezető számára. Összefoglalva: a vezetés alapja a befolyás, nem a titulus – valódi vezetőként törekedj hatást gyakorolni másokra pozitívan, és ne csupán a formális hatalmadra támaszkodj. Fejlődj folyamatosan, hiszen a vezetői képességek napi gyakorlással csiszolódnak; légy alázatos tanuló, aki minden nap jobbá válik egy kicsivel. A csapatod vezetésekor építs szilárd bizalmat és kapcsolatot, kommunikálj szívvel-lélekkel, és mindig mutass példát. Hatalmazd fel az embereidet – oszd meg velük a sikert és a felelősséget, hiszen így növelheted meg sokszorosára az eredményeket. Ne feledd, hogy egyedül nem érhetsz el igazán nagy dolgokat: fektess a csapatodba és a követőidbe, mert együtt valósíthatjátok meg a közös víziót. Végül, mint vezető, önmagad fejlesztését sose hanyagold el. A saját hozzáállásod és kompetenciád fejlesztésének értékét a mindennapi vezetői döntéseidben vizsgáld: világosabban kommunikálsz-e, következetesebben vállalod-e a felelősséget, és megfelelőbb támogatást kap-e tőled a csapat.

    A könyvek tanulságait egy konkrét vezetői helyzetben próbáld ki. Válassz például egy visszatérően elakadó feladatot, és tisztázd az érintettekkel az elvárt eredményt, a döntési jogot és a jelzés időpontját. A következő egyeztetésen azt vizsgáljátok meg, mi változott. Ha nincs javulás, az eredeti feltevést is nézzétek újra: valóban készséghiány okozta a problémát, vagy a rendszer tett nehézzé egy egyébként elvégezhető feladatot?

    Számomra Maxwell megközelítésének a rendszeres önvizsgálat és mások fejlődésének támogatása ad használható értéket. A modell címei jól megjegyezhetők, de a vezetői munka eredménye a hétköznapi döntésekben látszik. A munkatárs tudja-e, miért felel, rendelkezik-e a feladathoz szükséges eszközökkel, és kap-e időben értelmezhető visszajelzést? Ezekre a kérdésekre a csapat tapasztalata ad választ.

    Dolgozzunk együtt

    Kérj ajánlatot a marketingedre

    Írd meg, miben kérsz segítséget, és mi a legfontosabb célod. Az üzeneted alapján egyeztetjük a feladatot és az együttműködés lehetőségeit.

    Inkább közvetlenül keresnél? E-mailben vagy telefonon is kérhetsz ajánlatot.

    A szerző

    Dajka Gábor marketingszakértő, marketingmenedzser, business coach és befektető, az Online Marketing és Pszichológia című könyv szerzője. A DG Marketing Magazin főszerkesztője.

    További cikkek →