Az euró bevezetése Magyarországon régóta napirenden lévő kérdés, de mindmáig nem született konkrét döntés vagy időpont. Jelenleg nincs hivatalos céldátum kitűzve az átállásra. Felmerül a kérdés: mikorra várható az euró magyarországi bevezetése, és milyen gazdasági, társadalmi és pénzügyi hatásokkal járna ez a lépés? Az alábbiakban áttekintjük a témát több szempontból: a kormányzati és EU-s álláspontokat, Magyarország helyzetét a maastrichti kritériumok teljesítésében, az euróra áttérés előnyeit és hátrányait a gazdaság számára, a lakosságot és a vállalkozásokat érő hatásokat, a politikai és társadalmi támogatottságot, valamint más közép-kelet-európai országok (például Szlovákia és Horvátország) tapasztalatait.
Hivatalos kormányzati és EU-s álláspont a csatlakozás időpontjáról
Magyarország EU-csatlakozásakor vállalta, hogy a feltételek teljesülése esetén bevezeti az eurót, mivel az eurózónához való csatlakozás alól csak az Egyesült Királyság és Dánia kapott kivételt. Ennek ellenére a magyar kormány az elmúlt években nem tűzött ki új céldátumot az euró bevezetésére, és jelenleg nincs kitűzött időpont. Korábban, 2011-ben még 2018-2020 közé valószínűsítették a csatlakozást, ám 2015-re egyértelművé vált, hogy az akkori Orbán-kormány számára ez nem prioritás, és akár évtizedekig is késhet az euró bevezetése.
Az utóbbi időben ugyanakkor felmerült egy lehetséges 2030-as céldátum. Egyes kormányközeli elemzések és az Európai Bizottság friss előrejelzései szerint Magyarország 2030-ra tűzte ki célul az euró bevezetését – bár ezt hivatalosan nem erősítették meg, inkább a politikai-gazdasági diskurzus részeként jelent meg. Fontos hangsúlyozni, hogy továbbra sincs hivatalosan bejelentett dátum, a 2030 csak tájékoztató jellegű céldátumként kezelhető.
A kormányzat retorikájában gyakran megjelennek az óvatosság hangjai. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az euró bevezetésére csak akkor kerülhet sor, „ha Magyarország eléri az EU átlagos fejlettségének ~90%-át”, ami 2030-ra lehetséges, és előtte bevezetni „felelőtlenség lenne”. Orbán Viktor miniszterelnök egy 2022 végi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy bár vannak érvek az euró mellett, az ellene szóló érvek meghaladják azokat, és a tapasztalatok alapján szerinte az euró bevezetése lassítja a felzárkózást a fejlettebb országokhoz. A kormány tehát jelenleg nem szorgalmazza az euró gyors bevezetését, inkább előfeltételként a gazdaság megerősítését és felzárkóztatását hangsúlyozza.
Az Európai Unió hivatalos álláspontja szerint Magyarországnak (és minden új EU-tagnak) a későbbiekben csatlakoznia kell az euróövezethez – ezt rögzíti a csatlakozási szerződés. Ugyanakkor az EU intézményei is elismerik, hogy Magyarország jelenleg nem teljesíti az ehhez szükséges feltételeket. A 2024-ben kiadott konvergenciajelentés szerint a magyar gazdaság pillanatnyilag nincs olyan állapotban, hogy az euró bevezetése szóba kerülhessen. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank értékelése alapján Bulgária jár a legközelebb az euróhoz az eurózónán kívüli tagállamok közül, míg Magyarország esetében „még szóba se kerülhet” a csatlakozás a feltételek nem teljesülése miatt.
Magyarország helyzete a maastrichti kritériumok teljesítésében
Az euró bevezetésének feltételeit az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumok határozzák meg. Ezek négy fő gazdasági mutatóra vonatkoznak: árstabilitás (alacsony infláció), fenntartható és alacsony államháztartási hiány, stabil árfolyam (ERM II tagság) és alacsony hosszú távú kamatszint, továbbá elvárás az államadósság 60% alatti szintje (vagy ahhoz konvergáló csökkenése). Jelenleg Magyarország egyik kritériumot sem teljesíti maradéktalanul. Különösen problémás a magas infláció és az államháztartási hiány mértéke. A konvergenciajelentés rámutatott, hogy a magyar infláció kiugróan magas az elvárt szinthez képest, és a költségvetési hiány ~6,7% volt, szemben a megengedett 3%-kal. Emellett a forint árfolyama jelentősen ingadozó, Magyarország nem tagja az ERM II árfolyam-mechanizmusnak sem, ami az euróbevezetés előszobájának tekinthető.
Államadósság tekintetében is van lemaradás: bár 2023 végére a GDP arányában 73,5%-ra csökkent a bruttó adósság , ez még mindig meghaladja a maastrichti 60%-os küszöböt. Igaz, a szabály enged némi mozgásteret, ha az adósság aránya folyamatosan csökkenő pályán van – Magyarországon az adósság 2022-ről 2023-ra kis mértékben mérséklődött. A hosszú távú kamatszint kritériuma szerint a 10 éves államkötvényhozam nem lehet sokkal magasabb (max. 2 százalékponttal) az EU három legalacsonyabb inflációjú tagállamának átlaga felett. Magyarországon azonban a magas infláció miatt a jegybanki alapkamat és a kötvényhozamok is magasabbak, így ez a feltétel sem teljesül. Összességében a kritikus mutatók – az infláció, a hiány, a kamatszint és részben az adósság – miatt Magyarország jelenleg távol áll a kritériumok teljesítésétől.
Az euró bevezetésének lehetséges előnyei a magyar gazdaság számára
Az euróövezeti csatlakozásnak számos gazdasági előnye lehet Magyarország számára. A leggyakrabban említett pozitívumok a következők:
• Stabilabb pénznem, alacsonyabb árfolyamkockázat: Az euró bevezetésével megszűnnének a forint árfolyam-ingadozásából fakadó kockázatok a eurozónán belüli tranzakcióknál. A vállalkozásoknak és a lakosságnak nem kellene tartaniuk a forint hirtelen leértékelődésétől, ami nagyobb pénzügyi stabilitást biztosít. Emellett nem lennének devizaátváltási költségek az eurót használó országokkal való kereskedelemben vagy utazás során.
• Alacsonyabb kamatok és olcsóbb hitelezés: Hosszabb távon az eurózóna tagság alacsonyabb kamatszintet eredményezhet, mivel az Európai Központi Bank stabil, alacsony inflációra törekszik. Ez a vállalati és lakossági hitelek kamatainak csökkenését hozhatja, könnyítve a beruházások és fogyasztási hitelfelvételek feltételeit. Az euróövezetben a pénzügyi stabilitás miatt Magyarország kockázati felára is mérséklődhet, ami szintén a kamatok csökkenését támogatja.
• Egyszerűbb export, import és utazás: A közös valuta használata megkönnyítené a külkereskedelmet. Az exportőrök és importőrök számára megszűnik a devizakockázat az EU-n belüli ügyletekben, könnyebbé válik az árak tervezése és az összehasonlítása. A határon átnyúló üzleti tevékenység adminisztratív terhei csökkennek. A turisták és utazók számára is előny, hogy nem kell pénzt váltani és nincsenek váltási díjak az eurózónán belül.
• Magasabb befektetői bizalom és több külföldi tőke: Az euró stabilitása vonzza a közvetlen külföldi befektetéseket – a befektetők szívesebben telepednek meg egy olyan országban, ahol nincs devizakockázat és az elszámolás egy erős közös valutában történik. Az eurózóna tagság egyfajta „klubtagság”, ami növelheti Magyarország hitelességét, és a piaci bizalom erősödésével akár a gazdasági növekedésre is pozitív hatást gyakorolhat. Ezen felül a nemzetközi kereskedelmi partnerekkel való együttműködés is zökkenőmentesebb lehet a közös pénz miatt.
Az euró bevezetésének lehetséges hátrányai a magyar gazdaság számára
Természetesen vannak az euróbevezetésnek kockázatai és hátrányai is, különösen egy felzárkózó gazdaság számára. A főbb ellenérvek a következők:
• A monetáris politika függetlenségének elvesztése: Az euró bevezetésével Magyarország feladná az önálló monetáris politikáját. A Magyar Nemzeti Bank többé nem tudná a forint árfolyamát vagy a kamatszintet önállóan alakítani a hazai gazdasági ciklushoz igazodva. Nem lehetne a forint leértékelésével ösztönözni az exportot vagy rugalmasan reagálni egyedi sokkokra. Egy „egy méret mindenkire” típusú, egységes monetáris politika érvényesülne, ami nem biztos, hogy mindig illeszkedik a magyar gazdaság pillanatnyi helyzetéhez. Ez versenyhátrányt is jelenthet – ahogy Gulyás Gergely miniszter is utalt rá –, mivel a kamatpolitikát és pénzkínálatot a jövőben nem a magyar jegybank határozná meg.
• Korlátozottabb válságkezelési eszközök: Saját valuta hiányában egy ország sebezhetőbb lehet a pénzügyi válságokkal szemben. Mivel nincs lehetőség a valuta leértékelésére vagy önálló pénznyomtatásra, egy likviditási válság vagy államadósság-válság esetén az ország az EKB döntéseire és uniós mechanizmusokra szorul. Egyes elemzések rámutatnak, hogy a monetáris autonómia feladása növelheti a pénzügyi sérülékenységet: az eurózóna tagjai nehezebben tudnak kilábalni egyes krízisekből, ami önbeteljesítő adósságpánikhoz is vezethet (erre példákat láthattunk néhány dél-európai ország esetében). Ezzel szemben a saját valutával rendelkező országok rugalmasabbak tudnak lenni válság idején. Emiatt fontos megfontolni a csatlakozás időzítését, hogy a gazdaság elég erős és ellenálló legyen.
• Átállási költségek és alkalmazkodás: Az euró bevezetése jelentős egyszeri költségekkel jár. A pénzrendszer átállítása (bankjegyek és érmék cseréje, automaták és informatikai rendszerek átállítása, könyvelési rendszerek konverziója stb.) drága és összetett folyamat. A vállalkozásoknak át kell árazniuk termékeiket, a boltokban új árakat kell kiírni (eleinte párhuzamosan forintban és euróban) – mindez adminisztratív terhet jelent. A lakosság számára pedig mentális és gyakorlati alkalmazkodást igényel az új fizetőeszköz: meg kell szokni az új árakat, a fizetési szokások változnak, és kezdetben bizonytalanságot okozhat az értékek átszámítása. Bár ezek a nehézségek jellemzően átmenetiek, nem elhanyagolhatóak, különösen az idősebb vagy vidéken élő népesség számára.
Várható hatások a lakosságra (megtakarítások, hitelek, árak, vásárlóerő)
Megtakarítások és hitelek: Az euró bevezetésekor a lakosság forintban tartott megtakarításait automatikusan átváltják euróra az előre meghatározott, rögzített árfolyamon. Ez garantálja, hogy senki sem szenved el önkényes értékvesztést a váltás során. A banki számlákon, befektetési számlákon levő összegek euróban folytatódnak tovább. Hasonlóképpen a forinthitelek tőketartozását is konvertálni kell euróra – a hitelszerződések várhatóan átárazódnak az új valutára, meghatározva az alkalmazandó kamatot euróban. Mivel az eurózónában általában alacsonyabbak a kamatok, hosszabb távon a lakosság hitelterhei csökkenhetnek, bár ez függ az adott hitel kondícióitól és attól is, hogyan változik Magyarország kockázati megítélése. Az átállás idején a bankszektor részletes terv szerint fogja lebonyolítani a váltást, minimalizálva a fennakadást az ügyfelek számára. A készpénzforgalomban a forint bankjegyek és érmék fokozatosan kikerülnek a használatból – általában egy pár hónapos párhuzamos forgalmi időszak után teljesen euróra vált a fizetés. Ebben az időszakban a boltokban kettős árfeltüntetés lesz: minden árat forintban és euróban is kiírnak, hogy segítsék a lakosságot az eligazodásban. A Magyar Nemzeti Bank szerepe is átalakul: önálló monetáris politikai döntéshozatal helyett főként felügyeleti és pénzügyi stabilitási funkciókat lát majd el az EKB keretein belül.
Árak és vásárlóerő: Az euró bevezetésével kapcsolatban a lakosság körében gyakori aggodalom az esetleges áremelkedés vagy „árrobbanás”. Több ország tapasztalata azonban azt mutatja, hogy egy jól előkészített átállás nem okoz tartós inflációs ugrást. Előfordulhatnak átmeneti, kerekítési miatti áremelések bizonyos termékeknél – például amikor az árakat átváltják euróra, néhány szolgáltató felfelé kerekíti az összegeket pszichológiai okokból. Ilyen jelenséget tapasztaltak például Szlovákia vagy Észtország eurócsatlakozásakor is, de ennek hatása csekély és rövid életű volt. A fogyasztóvédelem és a piaci verseny fontos szerepet játszik abban, hogy az esetleges tisztességtelen áremeléseket megakadályozzák – sok országban szigorúan ellenőrizték az átállás idején az árakat, és büntették a visszaéléseket. Horvátország 2023-as euróbevezetése is megerősíti, hogy nincs szó drasztikus inflációról: a Horvát Nemzeti Bank elemzése szerint januárban (az euró bevezetése utáni első hónapban) csak enyhe hatása volt az inflációra az új valutának, az éves inflációs ráta alakulását ez érdemben nem befolyásolta. Ez összhangban van más országok tapasztalataival – vagyis az euró bevezetése önmagában nem generál tartós áremelkedést, a meglévő inflációs trendek a meghatározóak. Sőt, a magyar lakosság viszonylag optimista ebben a tekintetben: egy felmérés szerint a magyarok aggódnak a legkevésbé az euró miatti inflációtól a régióban, és jelentős részük úgy véli, hogy a közös valuta stabilizálná az árakat hosszabb távon. Amennyiben Magyarország bevezeti az eurót, a vásárlóerő alakulása nagymértékben függ attól, milyen árfolyamon történik az átállás és hogyan alakulnak a bérek az átmeneti időszakban. Ideális esetben a forint reálérteke az euróváltás pillanatáig nem romlik jelentősen, így a lakosság nem veszít vásárlóerejéből a konverzió során. Az euró erősebb és stabilabb valutaként hosszabb távon védelmet nyújthat a pénzromlás ellen: ha Magyarország tagja az EKB által felügyelt rendszernek, az infláció várhatóan közelebb lesz az alacsony euróövezeti átlaghoz, ezáltal a megtakarítások értéke jobban megőrizhető.
Hatások a vállalkozásokra (árképzés, devizakockázat, export/import)
Az üzleti szféra számára az euró bevezetése egyszerre kínál lehetőségeket és jelent kihívásokat.
Pozitív hatások: A vállalkozások egyik legnagyobb nyeresége az, hogy megszűnik a devizakockázat az eurózónán belüli ügyleteknél. Jelenleg a forint árfolyamának ingadozása komoly bizonytalanságot jelent az exportáló és importáló cégeknek. Az euróval való fizetés bevezetésével a kiszámíthatóság nő, a cégek tervezhetőbbé tehetik bevételeiket és kiadásaikat, mivel nem kell tartaniuk attól, hogy egy hirtelen forintgyengülés lenullázza a profitot egy exportüzleten. Az árképzés egyszerűbbé válik: a nemzetközi szerződésekben nem kell átváltási árfolyamokkal bajlódni, a beszállítói és vevői láncban mindenki ugyanabban a valutában számol el. Az euróban rögzített árak révén a transzparencia is nő, könnyebben összehasonlíthatók az árak a nemzetközi piacokon, ami ösztönzi a versenyt. A külföldi kereskedelmi kapcsolatok bővülését is segíti, hogy a partnerek számára megszűnik az átváltási költség, így Magyarország mint üzleti partner vonzóbbá válhat. Emellett a külföldi beruházók számára vonzóbb egy euróövezeti ország: ahogy korábban említettük, a stabil közös valuta és az EKB ernyője alatt működő gazdaság nagyobb biztonságot ad a befektetéseknek. Összességében az euró mélyebb integrációt jelent az EU egységes piacába, ami a nemzetközi kereskedelem további élénkülését és a GDP növekedéséhez való hozzájárulást eredményezheti. Egy MNB-s elemzés szerint már maga az euró tagság ~0,6–0,9%-kal növelheti meg a GDP-t hosszú távon a megnövekedett kereskedelem és beruházások révén.
Negatív hatások és kihívások: A legfőbb hátrány a rugalmasság elvesztése. A vállalatok eddig számíthattak arra, hogy a kormány vagy a jegybank a forint árfolyamának alakításával segíthet bizonyos ágazatoknak (például gyengébb forinttal az exportőrök versenyképesebbek voltak). Az euróval ez a versenyelőny megszűnik – a cégeknek produktivitási és innovációs alapon kell helytállniuk, nem számíthatnak az árfolyam „mankójára”. Egy makrogazdasági sokk esetén, ha például Magyarország gazdasági ciklusa eltér az eurózóna átlagától, az EKB általános kamatpolitikája nem biztos, hogy ideális a magyar cégeknek. Például ha recesszió fenyeget itthon, de az eurózóna egésze prosperál, előfordulhat, hogy az EKB magasabb kamatokat tart fenn az infláció fékezésére, miközben a magyar gazdaságnak épp alacsonyabb kamatokra lenne szüksége. Az ilyen helyzeteket eddig a forint árfolyamának elmozdulása részben ellensúlyozhatta, de eurózóna-tagként ez az eszköz nincs meg.
Az átállás költségei a vállalkozások számára is terhet jelentenek rövid távon. A pénzügyi rendszerek (számlázás, könyvelés, pénzügyi tervezés) átállítása euróra munkaigényes feladat. A boltokban és szolgáltatóknál biztosítani kell a kettős árkijelzést, az alkalmazottakat is fel kell készíteni az új árak kezelésére. Az átállás időszakában előfordulhatnak árkerekítési anomáliák, amelyek esetleg kis mértékben növelik a profitmarzsokat vagy költségeket bizonyos tételeknél, de ezt piaci verseny hosszabb távon korrigálja. Összességében elmondható, hogy a vállalkozások túlnyomó többsége számára az euró hosszú távú előnyei (stabilitás, kiszámíthatóság, bővülő piac) felülmúlják a rövid távú alkalmazkodási költségeket. A nyitott, exportorientált magyar gazdaságban különösen igaz, hogy nem érdemes kimaradni a közös valutából – ahogy egy szlovák szakértő fogalmazott, egy nyitott integrált gazdaságnak előnyös az euró, és a kimaradás lehetőségeitől elesnénk.
Politikai és társadalmi támogatottság az euró bevezetésére
A magyar társadalom többsége támogatja az euró bevezetését. Több felmérés is készült a témában: az Eurobarométer 2023 tavaszi adatai szerint a magyarok 72%-a pozitívan áll az euró hazai bevezetéséhez, ezzel Magyarországon a legerősebb a támogatottság a nem eurózóna-tag EU-országok közül. Egy másik közvélemény-kutatás 2022-ben azt találta, hogy a magyarok kb. kétharmada összességében pozitív hatást remél az eurótól, és érdekes módon a megkérdezettek itt aggódtak a legkevésbé az esetleges áremelkedés miatt a régióban. Még a kormánypárti szavazók körében is relatív többségben vannak azok, akik szerint „be kéne vezetni az eurót, ha a feltételek teljesülnek”: a Fidesz–KDNP szavazóinak 51%-a értett egyet ezzel egy 2022 eleji kutatásban. Ugyanakkor a lakosság jelentős része tisztában van vele, hogy az ország jelenleg nincs felkészülve – 2022-ben 67% mondta azt, hogy Magyarország még nem áll készen az euró bevezetésére. Tehát a hangulat inkább olyan, hogy az emberek szeretnék az eurót, de látják, hogy a gazdasági feltételek hiányoznak.
A politikai elit megosztott a kérdésben. A jelenlegi kormány (Fidesz–KDNP) hivatalosan nem ellenzi az eurót, hiszen az EU-tagságból fakadó kötelezettséget elismerik , de nem sürgetik a bevezetést, és számos érvvel alátámasztva halogatják. Ahogy fentebb is említettük, Orbán Viktor és a kormány tagjai gyakran hangoztatják, hogy a saját valuta előnyeiről nem érdemes lemondani, amíg Magyarország fel nem zárkózik gazdaságilag. Gulyás Gergely miniszter egyenesen azt mondta, hogy az euró bevezetése „versenyhátrányt okozna” a monetáris politika elvesztése miatt. Matolcsy György jegybankelnök pedig többször kritizálta az eurót mint projektet, mondván „az egész EU rosszabbul járt az euróval”, sőt szerinte ha bevezetnénk, az bezárná Magyarország felzárkózásának útját. Ezek erős kritikák, amelyek jól mutatják a kormány szkeptikus hozzáállását.
Ezzel szemben az ellenzéki pártok jellemzően támogatják az euró mielőbbi bevezetését. A 2022-es országgyűlési választáson az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter programjában kiemelt helyen szerepelt az euró csatlakozás – ő azt ígérte, hogy „ha győzünk, öt éven belül bevezetjük az eurót”. Noha az ellenzék nem nyert, ez a vállalás mutatja, hogy a kormánykritikus oldalon politikai akarat lenne a gyors csatlakozásra. Hasonlóképp, más ellenzéki pártok (pl. Demokratikus Koalíció, Momentum) régóta szorgalmazzák az eurót, érvelve, hogy a forint gyengesége és a magas infláció miatt a lakosság jobban járna a stabil közös valutával. A politikai nyilatkozatok szintjén tehát az látszik, hogy a kormány óvatosságra int és feltételekhez köti az eurót, míg az ellenzék és a szakértők egy része gyorsabb ütemet szeretne. Mindezt árnyalja, hogy még a kormánypárti szavazók többsége sem elutasító – így társadalmi konszenzus körvonalazódik az euró mellett, ami a jövőben növelheti a politikai nyomást a bevezetés irányába.
Tapasztalatok más közép-kelet-európai országokból (Szlovákia, Horvátország)
Magyarország számára hasznosak lehetnek azon szomszédos vagy régiós országok tapasztalatai, amelyek már bevezették az eurót. Szlovákia 2009. január 1-jén csatlakozott az euróövezethez, míg Horvátország legújabban, 2023. január 1-jén vezette be a közös valutát. E két példa tanulságai segíthetnek felmérni az átállás várható következményeit.
Szlovákia: A szlovák euróbevezetés sikertörténetnek tekinthető, bár nem volt problémamentes. Szlovákia a 2000-es években teljesítette a maastrichti kritériumokat, és elsőként a visegrádi országok közül átállt euróra. A gazdasági növekedés üteme az euró bevezetése utáni években lelassult, de elemzések szerint ennek alig volt köze magához az euróhoz – sokkal inkább a 2008-as világgazdasági válság és a belső strukturális problémák (pl. alacsony beruházási ráta, elmaradó reformok) okozták a lassulást. Sőt, az euró maga érzékelhetően segítette a gazdaság fejlődését, csak a pozitív hatások egy része már a csatlakozás előtti időszakban, a stabilitásra való felkészülés során jelentkezett. A szlovák jegybank szakértői és a közgazdász társadalom egyöntetűen úgy látja, hogy jó döntés volt az euró bevezetése – Szlovákia nyitott, exportorientált gazdaságként többet nyert a közös valutával, mintha kimaradt volna. Az infláció alakulását tekintve nem történt rendkívüli ugrás 2009-ben: a globális recesszió miatt Szlovákiában is mérséklődött az infláció, és bár voltak apróbb árkerekítési hatások néhány szolgáltatásnál, ezek nem befolyásolták érdemben az árszínvonalat. A lakosság hamar megszokta az új pénzt, ma pedig már a szlovákok túlnyomó része természetesnek veszi, hogy euróval fizet. Fontos kiemelni, hogy Szlovákia példája azt mutatja: az euró önmagában nem old meg minden gazdasági kihívást (a felzárkózás további reformokat igényel), de nem is akadályozza a felzárkózást, ha a gazdaságpolitika megfelelő. A szlovák tapasztalat óvatosságra int a túlzott várakozásokkal kapcsolatban – sem a csodavárás, sem a túlzott félelem nem indokolt. A környező országok – így Magyarország – hajlamosak lehetnek túlbecsülni az euró közvetlen hatásait, pedig a gazdasági felzárkózásra sokkal fontosabb hatással vannak más tényezők (beruházások, oktatás, innováció).
Horvátország: A horvát euróbevezetés nagyon friss, de az első adatok és visszajelzések biztatóak. Horvátország 2023. január 1-jén váltott kunáról euróra, miután gyors ütemben teljesítette a kritériumokat (ideértve az ERM II árfolyamrendszerben való részvételt is). Mivel a bevezetésre egy magas inflációs környezetben került sor (2022-ben Horvátországban is kétszámjegyű infláció volt), sokan tartottak attól, hogy az euró miatt tovább nőnek az árak. Az első hónap adatai azonban megnyugtatóak: 2023 januárjában az árak átlagosan nem emelkedtek decemberhez képest, éves összevetésben ~12,7%-kal voltak magasabbak (ami lényegében megegyezett a korábbi trenddel). A Horvát Nemzeti Bank közlése szerint az euró hatása az inflációra viszonylag enyhe volt, összhangban a többi ország tapasztalataival. Leginkább a szolgáltatások terén mutattak ki némi áremelkedést (kb. 1-1,3%-osat januárban, feltehetően a kerekítések miatt), miközben sok termék, például az iparcikkek ára csökkent is valamelyest. Összességében tehát Horvátországban sem volt „ársokk” az euró miatt, sőt az inflációs ráta 2023 folyamán fokozatosan csökkenő pályára állt a globális trendeknek megfelelően. A horvát kormány és jegybank a bevezetés előtt széles körű tájékoztató kampányt folytatott, és kötelezővé tette az árak kettős feltüntetését már 2022 szeptemberétől, hogy felkészítse a lakosságot. Ennek is köszönhető, hogy az átállás zökkenőmentes volt. A horvátok számára további előnyt jelent, hogy az euró használata megkönnyíti a turizmust (ami a horvát GDP jelentős része): a külföldi turisták immár közvetlenül euróval fizethetnek, ami növeli a kényelemi faktort és csökkenti a tranzakciós költségeket.
Összegzésül, a térség tapasztalatai alapján az euró bevezetése nem jelent gazdasági csodaszert, de stabilitást és előnyöket hozhat. Szlovákia példája mutatja, hogy fontos a megfelelő időzítés és a támogató gazdaságpolitika: az euró önmagában nem oldja meg a strukturális problémákat, de a felzárkózást sem gátolja, ha a háttérfeltételek adottak. Horvátország pedig azt bizonyítja, hogy még nehezebb, inflációs időszakban is végre lehet hajtani az átállást drámai mellékhatások nélkül, ha az jól elő van készítve. Magyarországnak érdemes tanulnia e tapasztalatokból: az euró bevezetése elkerülhetetlennek tűnik hosszú távon, de az ország érdeke az, hogy a csatlakozás pillanatában a gazdaság elég erős és versenyképes legyen. Jelenleg az euró bevezetése „nem holnap lesz”, de belátható időn belül valósággá válhat  – különösen, ha megmarad a társadalmi támogatottság és idővel a politikai akarat is megerősödik a közös valuta bevezetésére.
