Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb, legtöbb embert és vállalkozást érintő adónemeket, külön kitérve a személyi jövedelemadóra (SZJA), a társadalombiztosítási (tb) járulékokra, az általános forgalmi adóra (ÁFA), a társasági adóra (TAO), a jövedéki adóra és a helyi adókra. Bár egyes adók közvetlenül a magánszemélyeket terhelik (például az SZJA), mások inkább a vállalkozásokra koncentrálnak (például a TAO), azonban közvetve mindegyik befolyásolhatja a háztartások életszínvonalát és a gazdaság egészének működését.
Személyi jövedelemadó (SZJA)
Az SZJA a magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket terheli, függetlenül attól, hogy az adott jövedelem önálló (például egyéni vállalkozói) vagy nem önálló (például munkavállalói) tevékenységből, esetleg tőkehasznosításból (például lakáskiadás) származik. Bizonyos kedvezmények csökkenthetik a fizetendő adó összegét: ilyen a családi kedvezmény (havonta érvényesíthető, a gyermekek számától függ), az adójóváírás (alacsonyabb jövedelmek esetén) és a hosszú távú, nyugdíj célú megtakarításokat ösztönző kedvezmény (önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ). Fontos tudni, hogy 2011. január 1-je óta Magyarországon az SZJA egységesen 16%-os, de az adó alapja a szuperbruttósított jövedelem (azaz a 27%-os munkáltatói járulékkal növelt bruttó bér), így a tényleges adókulcs a bruttó fizetésre nézve 20,32%. Az adókötelezettséget éves szinten kell kiszámolni, bevallani és megfizetni, de év közben adóelőlegeket vonnak le, illetve a tőkejellegű jövedelmeket sokszor már a keletkezéskor (például kamatadó) adóztatják. Ha valaki többféle jövedelmet szerez (például ingatlan- vagy értékpapír-tranzakciók), az SZJA-bevallás elkészítése összetettebb feladat.
Társadalombiztosítási (tb) járulékok
A tb-járulékok az egészségügyi ellátás és a nyugdíjrendszer finanszírozását szolgálják. Nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató is köteles ezeket fizetni. A munkavállalókat a bruttó bérük bizonyos százalékával terheli (ez 2011-ben jellemzően 17%), míg a munkáltató további 27%-os társadalombiztosítási járulékot fizet. Ezek a levonások jelentősen csökkenthetik a munkavállaló nettó bérét, és összeadódnak az SZJA-előleggel is.
Általános forgalmi adó (ÁFA)
Az ÁFA fogyasztási típusú adó, amelyet az áruk és szolgáltatások vásárlásakor fizet a vevő. Többfázisú és hozzáadott érték alapú, vagyis minden értékesítési szakaszban (gabona, liszt, kenyér) felszámítják, de csak az adott szakaszban keletkező értéknövekményre vetítik ki az adót. Valójában a végső fogyasztó viseli az ÁFA teljes terhét, aki „nem adja tovább” a terméket. Az általános ÁFA-kulcs jelenleg 25% (2011-ben ennek megfelelően a vásárláskor ennyi adó kerül a nettó árra), de létezik kedvezményes 18%-os és 5%-os kulcs is, illetve egyes termékek, szolgáltatások adómentesek (például az alapvető pénzügyi szolgáltatások). A mindennapi vásárlások során a háztartások így gyakorlatilag az ÁFA teljes összegét megfizetik.
Társasági adó (TAO)
Ezt az adónemet a gazdasági társaságoknak kell fizetniük a nyereségük után. Hasonlóságot mutat az SZJA-val, de a társasági formák sajátosságaira szabottan. A társaságok a számviteli eredményből indulnak ki, különböző módosító tételekkel korrigálják azt (például elhatárolt veszteség, adókedvezmények), és erre a korrigált adóalapra vetítik ki az adókulcsot. 2011-ben 500 millió Ft adóalapig 10%, e felett 19%. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások is progresszív jelleggel adóznak egy adott határig kedvezőbb kulccsal.
Jövedéki adó
Olyan termékekre vetik ki, amelyek fogyasztását valamilyen szinten befolyásolni kívánja az állam – legyen szó egészségügyi vagy környezetvédelmi szempontokról. Ilyen jövedéki termék az alkohol, a dohánytermékek és az üzemanyagok. A jövedéki adó megemeli a termékek árát, így közvetetten a kereslet csökkentését is célozza (pl. kevesebb cigaretta fogyjon). Például a tömény szeszes italok esetében 1 liter 100%-os alkoholra vonatkozóan 2010–2011-ben 2761 Ft volt a jövedéki adó, míg a gázolaj esetében literenként közel 97,5 Ft, a benzin esetében 120 Ft adót kellett megfizetni. A dohánytermékeknél egy 20 szálas doboz cigarettára 330 Ft volt a jövedéki adó. Mindez az adózásban jelentős bevételi forrás, de erős befolyással van a fogyasztói árakra is.
Helyi adók
Ezeket az adókat az önkormányzatok vetik ki és szedik be, és a bevétel helyben – a települési vagy megyei szintű költségvetésben – hasznosul. Ilyen adó például az építményadó (lakás vagy nem lakás célú épületekre), a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója, az idegenforgalmi adó, a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó. A helyi iparűzési adó a vállalkozások bevételét általában 2%-ig terheli, és ez nagyon jelentős tétel lehet egy-egy önkormányzatnál. A gépjárműadót a motor teljesítménye és az autó beszerzési éve alapján határozzák meg. Bár egyes határokat központilag rögzítenek, sokszor az önkormányzatok saját rendeletben dönthetnek arról, hogy milyen mértékben vessenek ki bizonyos helyi adókat, vagy élnek-e egyáltalán a lehetőséggel.
Összefoglaló táblázat a főbb adókról
| Adónem | Alany | Tárgy / Alap | Kulcs / Mérték | Különös tudnivaló |
|---|---|---|---|---|
| SZJA | Magánszemélyek | Megszerzett jövedelem (önálló, nem önálló) | 16% (szuperbruttósított alap: 20,32% a bruttóra nézve) | Családi kedvezmény, adójóváírás, nyugdíj-előtakarékosság kedvezménye |
| TB járulék | Magánszemély, munkáltató | Bruttó bér és kapcsolt munkáltatói költségek | Egyénileg ~17%, munkáltató 27% | Egészségügy, nyugdíjrendszer finanszírozása |
| ÁFA | Fogyasztó (közvetlenül a forgalmazó szedi be, de az államnak fizeti) | Áru és szolgáltatás nettó értéke | 25% (fő kulcs), 18% és 5% kedvezményes kulcsok | Többfázisú, hozzáadott érték alapú, végső fogyasztót terheli |
| TAO | Gazdasági társaságok | Korrigált számviteli eredmény (nyereség) | 10% (500 M Ft-ig), felette 19% | „SZJA párja” céges szinten, csökkentő-növelő tételek |
| Jövedéki adó | Fogyasztók, kereskedők | Alkohol, dohány, üzemanyagok stb. | Termékenként fix vagy százalékos tétel | Fogyasztás befolyásolása, környezeti és egészségügyi szempontok |
| Helyi adók | Magánszemélyek, vállalkozások | Vagyon (telek, épület), tevékenység (iparűzés) | Változó (pl. építményadó, telekadó, iparűzési adó max. 2%) | Önkormányzati bevételt biztosít, helyi rendeletek szabályozzák |
Következtetések: Miért fontos tisztában lenni az adókkal?
Akár magánszemélyként, akár vállalkozóként tevékenykedünk, az adók nem kerülhetők meg. Az SZJA közvetlenül befolyásolja a nettó fizetésünket és a megtakarítási lehetőségeinket, a TB-járulékok az egészségügyi és nyugdíjbiztonságunk alapjai, az ÁFA gyakorlatilag minden egyes vásárlás alkalmával elkísér, a TAO pedig a vállalkozások eredményességén keresztül hat az árakra, beruházásokra és a munkaerőpiacra. A jövedéki adó kifejezetten egyes áruk fogyasztását próbálja szabályozni, míg a helyi adók a települési önkormányzatok működésének pénzügyi hátterét biztosítják. Minél jobban megértjük az adók szabályozási logikáját, annál tudatosabban tervezzük a saját anyagi dolgainkat és a vállalkozásunk finanszírozását.
Végső soron a Magyarországon működő adórendszer több lábon áll, egyszerre finanszírozza a közszolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, infrastruktúra), a szociális ellátórendszereket (nyugdíj, segélyek), és közben ösztönzi vagy épp visszafogja egyes termékek fogyasztását. Bár a részletszabályok gyakran bonyolultak, a főbb adónemek ismerete nélkülözhetetlen mindenkinek, aki átláthatóan szeretne gazdálkodni és megérteni, hogyan működik a hazai gazdaság.
