Pszichológia és reklámpszichológia

Neuromarketing alkalmazása nagyvállalatoknál

A neuromarketing idegtudományi és fiziológiai mérésekkel egészíti ki a fogyasztók vizsgálatát. Nagyvállalati alkalmazásairól sok történet kering, de egy ismert márkanév önmagában kevés a módszer eredményességének bizonyításához.

Neuromarketing alkalmazása nagyvállalatoknál

A neuromarketing idegtudományi és fiziológiai mérésekkel egészíti ki a fogyasztók vizsgálatát. Nagyvállalati alkalmazásairól sok történet kering, de egy ismert márkanév önmagában kevés a módszer eredményességének bizonyításához. Végigveszem, mit mérnek az eszközök, mit mutat egy ellenőrizhető márkakutatás, és milyen döntésekhez lehet hasznos ez a tudás a gyakorlatban.

Mit mérnek valójában az eszközök?

EEG (elektroenkefalográfia) – A fejbőrre helyezett elektródák elektromos potenciálkülönbségeket rögzítenek. Jó időbeli felbontása miatt követhető, hogyan változik a jel egy reklám egymást követő jeleneteinél. Az eszköz azonban nem írja ki, hogy a néző szeret, fél vagy vásárolni akar. A figyelmi és érzelmi mutatók számításához elemzési modell, összehasonlítás és megfelelő adatminőség szükséges. A szem- és izommozgásból származó jeleket is el kell különíteni az agyi jeltől; az izomtevékenység zavaró hatását például Whitham és munkatársai kísérlete vizsgálta. Ha egy humoros jelenetnél eltér a kérdőíves értékelés és az EEG-ből számított mutató, abból nem következik, hogy a résztvevő hazudott. Először azt kell tisztázni, ugyanarra a kérdésre ad-e választ a két mérés, és mennyire megbízható az alkalmazott mutató.

Reklámpélda: Cheetos – Plane. A videó a kreatív megoldást szemlélteti. A beágyazott film önmagában nem dokumentál EEG-vizsgálatot vagy rejtett tetszést.

fMRI (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) – A szokásos BOLD-fMRI az idegi működéshez kapcsolódó véroxigenizáció-változást követi. A jel élettani alapját Logothetis és munkatársai egyidejű idegi és fMRI-mérésekkel vizsgálták. Térbeli felbontása segíti az agyi válaszmintázatok vizsgálatát, időben viszont közvetett és késleltetett jelet ad. Egy terület aktivitása többféle folyamatot kísérhet, ezért önmagában nem bizonyít adott érzelmet. Poldrack módszertani elemzése ezt a fordított következtetés problémájaként tárgyalja: a jel értelmezéséhez tudni kell, mennyire jellemző az adott aktivitás éppen a feltételezett folyamatra. A megfelelő modellek adhatnak hasznos becslést, de a bizonyosságot külön ellenőrizni kell. McClure és munkatársai 2004-es Coca-Cola–Pepsi vizsgálata márkajelzések és italpreferenciák kapcsolatát elemezte. Ez egyetemi kutatás; részleteit lentebb bontom ki.

Szemkövetés (eye-tracking) – A tekintet irányáról, a fixációkról és a vizuális bejárásról ad adatot. Ebből kiderülhet, hogy észrevehető helyen van-e a márkanév, a termékelőny vagy a rendelés gombja. A szemkövetés önmagában nem agyi mérés, és a nézés nem azonos a megértéssel, a tetszéssel vagy a vásárlási szándékkal. Egy mobilvideó esetén például külön kérdés, hogy lejátszódott-e a hirdetés, a kijelzőre nézett-e a résztvevő, és fel tudja-e idézni a márkát. A webkamerás mérésnél ellenőrizni kell a kalibrálást, az eszközt és az adatvesztést is. A lent bemutatott P&G–Dentsu eset azt szemlélteti, milyen más kérdésre válaszol a szemkövetés, mint egy videó lejátszási ideje.

Arckifejezés-elemzés (facial coding) – Kamerás felvételeken arcmozgások mintázatait azonosítják, kézi kódolással vagy szoftverrel. Az arcmozgás megfigyelése és a belső érzelem megállapítása két külön lépés. Aviezer, Trope és Todorov kísérleteiben intenzív pozitív és negatív helyzetek elkülönítéséhez az arc önmagában kevésnek bizonyult; a test jelzései az arc észlelt érzelmi jelentését is befolyásolták. Ez a konkrét eredmény a környezet fontosságát mutatja. Reklámtesztnél ezért az arckifejezést a látott jelenettel és a résztvevő beszámolójával együtt értelmezném. Szoftveres elemzésnél kérném a modell ellenőrzésének leírását és a hibák bemutatását is. Egy hasznos kutatás megkülönbözteti az észlelt arcmozgást az abból becsült érzelmi címkétől.

Nagyvállalati példák: kutatás és üzleti értelmezés

Coca-Cola és Pepsi: mit mutatott az egyetemi kísérlet?

A fent hivatkozott, 67 résztvevőt négy csoportba osztó kutatásban az anonim kóstolást márkajelzéses feltételekkel hasonlították össze. A félig anonim íztesztben ugyanaz az ital volt a márkajelzéses és a jelöletlen pohárban. A Coca-Cola felirata a jelzett pohár választása felé tolta a preferenciát; a Pepsi címkéjénél nem találtak ugyanilyen szignifikáns eltolódást. A márkajelzéshez kapcsolódó fMRI-eredmény is eltért a két italnál. A kísérlet pontos elrendezése és korlátai az eredeti tanulmányban ellenőrizhetők. Ebből nem következik, hogy a logó minden terméknél felülírja az ízt, vagy hogy egy konkrét Coca-Cola-reklám növelte az értékesítést. A marketinges számára az a használható kérdés, mennyit ad hozzá a márkainformáció a termék értékeléséhez. Ezt a saját termékénél külön kell megvizsgálnia. A tanulmányból a Heist reklám hatására vagy a Coca-Cola belső kutatási rendszerére sem lehet következtetni.

Az ilyen márkakísérlet átültetésénél először azt választanám külön, mit akarunk megőrizni a márkából, és mit szeretnénk fejleszteni a terméken. Egy elképzelt italtesztben a címke nélküli kóstolás az érzékszervi értékeléshez adhat adatot, a márkanévvel végzett feladat pedig a teljes ajánlathoz. Ha a kettő eltér, nem érdemes az egyik választ eleve hamisnak minősíteni. A vásárló a boltban rendszerint a terméket, a csomagolást, az árat és a korábbi tapasztalatait együtt értékeli. A fejlesztő számára az a hasznos, ha megérti, melyik összetevő mit ad hozzá az elváráshoz, és a használati élmény később teljesíti-e ezt az elvárást.

Reklámpélda: Coca-Cola – Heist. A film önálló illusztráció. A fent hivatkozott italpreferencia-kutatás nem ezt a reklámot tesztelte.

YouTube: milyen kérdést vizsgálnék a hirdetésformátumoknál?

A YouTube itt egy alkalmazási helyzet: a következő szempontok saját kutatástervezési javaslataim. A hirdetési formátum és a felhasználó aktuális feladatának kapcsolatát vizsgálnám. Más helyzetben találkozik a néző egy megszakító videóval, egy keresési találattal és egy tartalom mellett látható üzenettel. A formátumok összehasonlításához ezért nem elegendő egyetlen figyelmi pontszám. Rögzíteni kellene a megjelenési környezetet, a kreatív tartalmát, a célközönséget és azt, hogy milyen eredményt keresünk: felidézést, érdeklődést vagy tényleges vásárlást. Az EEG-vel mért különbségből önmagában nem következik általános konverziós előny: a figyelem, a megértés és a választás kapcsolatát külön kell ellenőrizni. Régi formátumneveket pedig nem szabad aktuális termékkínálatként kezelni. Gyakorlati kísérletként két azonos üzenetű kreatívnál nézhető a márkajelzés észlelése, utána a megértés és a későbbi választás. A szemkövetés segíthet megtalálni, hol vész el az információ; egy külön, megfelelően kialakított kampánykísérlet mutathatja meg, javul-e az üzleti eredmény. A kettő között van ellenőrizendő lépés. Egy kattintás önmagában lehet kíváncsiság vagy félreértés következménye is.

Vásárlási folyamat: mit tudunk az ár és a döntés kapcsolatáról?

Egy egyszerű webáruházi rendelési folyamat jó alkalmat ad a vásárlási döntés elemzésére. Kevesebb ismételt adatbevitel, érthető szállítási feltételek és jól áttekinthető kosár megkönnyíthetik a vásárlást. Ezeket azonban nem nevezném automatikusan neuromarketing-kutatás eredményének. A használhatósági teszt, az A/B teszt és az agyi mérés külön módszer. A „fizetés fájdalma” a költés kellemetlen megélésére használt kifejezés, nem annak állítása, hogy minden fizetés testi fájdalmat okoz. Knutson és munkatársai vásárlási kísérlete 26 résztvevő adatai alapján kapcsolta össze a laboratóriumi választást megelőző agyi válaszokat a termékekkel és árakkal. Az fMRI-adatok az önbeszámolóhoz képest további előrejelző információt adtak az adott feladatban; a kutatók ugyanakkor nyitott kérdésként kezelték, hogy ez költséghatékonyabb-e az egyszerűbb módszereknél. A részletek az eredeti közlemény teljes szövegében olvashatók. Ez nem fizetési felületek összehasonlítása volt, és nem igazolja az önkontroll kikapcsolását. A kevesebb rendelési lépést attól is külön kell választani, hogy a vevő mennyire érti a tranzakciót. Saját webshopban azt vizsgálnám, hol akad el az, aki már vásárolni szeretne: nem találja a szállítási díjat, kötelező regisztrációba ütközik, vagy nem egyértelmű a végösszeg? A javítás után a befejezett rendelés mellett a téves rendelések, lemondások és ügyfélszolgálati megkeresések is számítanak. A kapcsolódó termékajánlás lehet hasznos információ, de nem minden ajánló társas bizonyíték, és nem minden egyszerűsítés növeli az elégedettséget. Ha a vásárló csak utólag érti meg, mire fizetett elő, a rövidebb folyamatból nem lesz jobb ügyfélélmény.

Egy rendelési folyamat egyszerűsítésénél például két külön eredmény születhet. A visszatérő vásárló gyorsabban befejezi a feladatát, mert a korábbi adatait nem kell újra megadnia. Az új látogató viszont bizonytalan marad, ha túl korán eltűnik előle a szállítás és a fizetés összefoglalása. Érdemes ezért külön vizsgálni az új és a visszatérő használókat. Ugyanez igaz a mobilos és az asztali felületre: az összesített javulás elfedhet egy nehezen használható részfolyamatot. A kutatási kérdés pontosítása gyakran többet segít, mint egy további műszer bevonása. Ha az akadály egy félreérthető gombfelirat, először annak értelmezését kell megvizsgálni.

P&G és Dentsu: dokumentált szemkövetéses alkalmazás

A Tobii 2021-es saját beszámolója szerint a P&G és a Dentsu Data Labs mobilhirdetéseket vizsgált a Sticky webkamerás szemkövető platformjával. Egy fotómegosztó alkalmazás hírfolyamát utánzó környezetben követték a résztvevők tekintetét a saját eszközeiken. A beszámoló szerint a videó lejátszási ideje és a hirdetés tényleges nézése eltérő képet adott. Ez dokumentált vállalati alkalmazás, de a technológia szolgáltatójának ismertetője: a nyilvános oldalon nincs teljes mintaleírás, kutatási jegyzőkönyv vagy számszerű értékesítési megtérülés. A szemkövetés itt viselkedéses mérés; nem EEG- vagy fMRI-vizsgálat.

A gyakorlati tanulság szerintem az, hogy előre meg kell határozni, mit jelent a figyelem az adott döntésben. Eljut-e a tekintet a márkanévhez? Felismeri-e a néző, melyik termékről van szó? Megérti-e az ajánlatot? Ezeket külön kérdezném meg. Ha a márkaígéret csak a videó végén jelenik meg, azt is vizsgálnám, hányan jutnak el odáig. Csomagolásnál a feltűnőbb grafika mellé a termékváltozatok megkülönböztetésének tesztjét is kérném. Az eredmény akkor használható, ha konkrét döntéshez kapcsolódik.

Reklámpélda: P&G – Thank You, Mom: Strong. Ez külön márkafilm. A Tobii fent hivatkozott mobilhirdetési beszámolója nem közöl hozzá mérési eredményt.

További alkalmazási kérdések

A következő három helyzet saját kutatástervezési példa. Azt mutatják meg, milyen kérdéseket tennék fel egy vállalati megbízásnál; egyikhez sem tartozik itt közölt, igazolt vállalati megtérülési adat.

Csomagolástesztelés. A fényes és matt zacskók összehasonlításánál először a vizsgált kérdést határoznám meg. Egy agyi terület aktivitása önmagában nem azonosít bűntudatot, és a csomagolás hatását a szín, a grafika, a márkaismeret és a polckörnyezet is módosíthatja. Értelmes összehasonlításnál ugyanazt a terméket, azonos információval, ellenőrzött változatokban mutatnám meg. Külön mérném az észrevehetőséget, a minőségre vonatkozó várakozást, az érthetőséget és a választást. A fogyasztó egészségesebbnek gondolhat egy terméket a csomagolása alapján, de ettől annak összetétele nem változik. A rövidebb reklám költségelőnyét is csak úgy lehet megítélni, ha azonos cél mellett hasonlítjuk össze a hatását a hosszabb változattal. Egy harminc másodperces film sem általában jobb, sem általában rosszabb a hatvan másodpercesnél. Ellenőrzött eredmény nélkül milliós megtakarítást vagy országos csomagoláscserét nem tulajdonítanék az EEG-nek.

Játék közbeni hirdetés. Egy videójáték reklámfelülete más figyelmi helyzetet teremt, mint a televíziós reklámszünet. A játékos feladata, a jelenet nehézsége és a márkajelzés elhelyezése is befolyásolhatja, mit vesz észre. A logó megjelenése körül mért aktivitásból nem következik automatikusan jobb márkaemlékezet. Ehhez külön felidézési vagy felismerési vizsgálat kell, lehetőleg későbbi időpontban is. Ha a hirdetés gyakrabban szerepel az egyik változatban, az ismétlés hatását el kell választani a platformétól. Üzletileg az is számít, hogy a megjelenés zavarja-e a játékot. A hirdetés sikerét ezért a játékélménnyel együtt érdemes értékelni: a márkajelzés felismerése kevés, ha közben romlik a felhasználó viszonya a megjelenéshez.

Autóforma értékelése. Az autó elejének arcra emlékeztető kialakítása vizsgálható észlelési kérdésként. A forma tetszése azonban nem bizonyít egységes agyi reakciót, és nem magyaráz meg önmagában egy negyedéves eladásváltozást. Egy forma tesztelésénél az esztétikai tetszés mellett a márkához illeszkedést és a célcsoport értelmezését is kérdezném. A tényleges autóvásárlást az ár, a finanszírozás, a kínálat és sok más szempont alakítja; a képnél adott reakció csak a döntési folyamat egy részéről szól.

Ugyanezt a forrásellenőrzést kérném minden vállalati sikertörténetnél. Egy szolgáltató bemutatója hasznos kiindulópont lehet, de kérdezd meg: elérhető-e az eredeti jelentés, mekkora és milyen volt a minta, mihez hasonlították az új változatot? Az is lényeges, hogy a sikertörténet említ-e sikertelen teszteket. Ha csak a látványos eredmények kerülnek nyilvánosságra, abból torz kép alakul ki a módszer átlagos üzleti hasznáról.

Hogyan értékelném az üzleti eredményt?

A neuromarketing hozzáadott értékét az mutatja meg, hogy segít-e jobb döntést hozni. Először nevezd meg a kérdést: nem veszik észre a márkát, nem értik az előnyt, vagy észlelik és értik, mégsem választják? Más módszer kell az egyes problémákhoz. Ezután döntsd el, mivel veted össze az új megoldást, és milyen eltérés mellett változtatnál a kampányon. A kutatási mintán sikeres mutatót érdemes új résztvevőkön is ellenőrizni, mert ugyanazon adatokon könnyű túl jól működő modellt találni. Ha az új reklám több eladást hoz, a médiaköltés, az ár, a készlet és a szezonalitás változását is vizsgáld. A megtérülésnél a kutatás és a megvalósítás költsége egyaránt számít. Egy kicsi vállalkozásnál néhány használhatósági interjú és megfelelően kialakított kampányteszt sokszor előbb tisztázza az alapvető problémát, mint egy drága idegtudományi mérés. Nagy kampánynál viszont hasznos lehet egy jól meghatározott kérdést több módszerrel ellenőrizni. Ezt szakmai döntésként kezelném, nem technológiai divatként.

A kutatási megbízásban előre tisztáznám azt is, milyen döntés követi az egyes lehetséges eredményeket. Ha az egyik csomagolást hamarabb észreveszik, de gyakrabban keverik össze egy másik termékváltozattal, az nem egyértelmű győzelem. Ha egy reklám erősebb aktivációt vált ki, miközben kevesebben értik a fő állítást, további értelmezés szükséges. A szolgáltatótól ezért az összesített pontszám mellett a mérés leírását, a bizonytalanságot és az ellentmondó megfigyeléseket is kérném. A döntéshez az is kell, hogy a különbség elég nagy és elég következetes-e a változtatás költségéhez képest. Ez az értékelés a nagyvállalatnál és egy kisebb kutatási keretnél is fontos. A kiválasztott változat tényleges bevezetése után pedig ellenőrizni kell, megjelenik-e a várt előny a valós vásárlási környezetben. Egy jól megfogalmazott kutatási kérdés akkor is hasznos eredményt adhat, ha azt mutatja: az új változat nem jobb a meglévőnél.

Milyen etikai feltételeket kérnék számon?

A műszeres kutatásnál az adatkezelést és a résztvevők tájékoztatását már a tervezéskor tisztáznám. Milyen felvétel készül, ki fér hozzá, és használják-e később más célra? A kutatásba való beleegyezés és a későbbi reklám elfogadhatósága külön kérdés. Attól, hogy valaki részt vett egy vizsgálatban, még nem igazolható bármilyen rá épített befolyásolási módszer. Gyerekek vagy más sérülékeny résztvevők bevonásánál a szakmai és etikai indoklást külön is számon kérném.

A résztvevő számára legyen érthető, mit rögzítenek, mire használják az adatot, és milyen következmények nélkül léphet ki a vizsgálatból. Nem feltételezném, hogy minden szolgáltató ugyanazokat az elveket követi: ezt a konkrét kutatási tervben kell ellenőrizni. A név eltávolítása sem feltétlenül jelent teljes anonimitást. Érdemes tisztázni az adatok hozzáférését, megőrzését és későbbi felhasználását, különösen videó- vagy élettani felvételeknél. Gyerekek és sérülékeny résztvevők esetén további szakmai és etikai megfontolások szükségesek; általános iparági korhatárt ellenőrizhető szabály nélkül nem állítanék. Univerzális vásárlógomb létezésére ezek a mérések nem adnak bizonyítékot. Ettől még a megtévesztő vagy túlzott nyomást gyakorló kommunikáció problémája valós, és nem lesz elfogadható attól, hogy a reklámhoz műszeres kutatást végeztek. Az eredményes figyelemfelkeltés mellett azt is kérdezni kell, pontosabb és szabadabb döntéshez jut-e a vásárló.

Én akkor látok üzleti értéket ebben a megközelítésben, ha a kutatás érthetőbb csomagoláshoz, kevésbé zavaró hirdetéshez vagy használhatóbb felülethez vezet. A vásárló számára előnyös változást azonban mérni kell, nem elég annak nevezni. Az elégedettség, a panaszok, a visszaküldések és a későbbi bizalom ugyanolyan fontos visszajelzések lehetnek, mint az első kattintás. Ha a mérési jelentésből csak egy titokzatos agyi pontszám látszik, kérj magyarázatot a számításra és az üzleti eredménnyel való kapcsolatára. A jó kutató meg tudja mondani, mire alkalmas a mérés, milyen bizonytalansága van, és mely kérdéseidre nem ad választ.

Hogyan olvasd a forrásokat? Az egyetemi kísérletek, a módszertani tanulmányok és a Tobii vállalati beszámolója eltérő kérdésekre adnak választ. A hivatkozásokat a hozzájuk tartozó állításoknál találod. A saját kutatástervezési javaslataim alkalmazási lehetőségek; a bemutatott eredményekből a te vállalkozásod megtérülését külön mérés nélkül nem lehet kiszámítani.

Záró tudáspróba: mit bizonyít a mérés?

Válassz minden kérdésnél egy választ, és írd fel a betűjelét. Ezután nyisd le a megoldásokat. Minden helyes válasz 1 pontot ér; a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont. A négy kérdés a cikkben bemutatott összefüggések megértését ellenőrzi.

1. Melyik következtetés illik a Coca-Cola–Pepsi kísérlethez?

A) A márkajelzés minden italnál erősebb az íznél.
B) Az adott elrendezésben a Coca-Cola jelzése befolyásolta a preferenciát; ebből nem következik minden márkára azonos hatás.
C) A kísérlet a Heist reklám megtérülését mérte.

2. Egy új zacskónál megváltozik egy agyi terület aktivitása. Mit indokolt ebből állítani?

A) A változás további értelmezést igényel; ellenőrizni kell, milyen folyamatokra utalhat, és hogyan kapcsolódik a választáshoz.
B) Biztosan csökkent a bűntudat.
C) Az új csomagolás biztosan növelni fogja a profitot.

3. A videó lejátszási ideje magas, de a szemkövetés kevés odanézést mutat. Melyik lépés segít?

A) A lejátszási időt vásárlási szándéknak tekintjük.
B) Az egyik mérést automatikusan hibásnak minősítjük.
C) Tisztázzuk a két mutató jelentését, majd külön vizsgáljuk a márka felismerését és az üzenet megértését.

4. Melyik eredmény ad érdemi alapot egy reklám bevezetéséhez?

A) Magas agyi pontszám, amelyet csak a modell kialakításához használt mintán ellenőriztek.
B) Új résztvevőkön is ellenőrzött eredmény, majd a választott üzleti mutató megfelelő összehasonlítással és költségszámítással.
C) Egy ismert nagyvállalat neve a kutatói prezentációban.

Megoldások, pontszám és következő lépés

1. Helyes válasz: B. A márkajelzés hatása a két italnál eltért. A vizsgálat italpreferenciáról szólt; reklámbevételt nem mért. Bizonytalanság esetén a Coca-Cola és Pepsi szakaszt nézd át.

2. Helyes válasz: A. Egy agyi aktivitás több folyamathoz kapcsolódhat. A belső érzelem és az üzleti hatás külön bizonyítékot igényel. Az fMRI-rész és a csomagolási példa segít a különbségben.

3. Helyes válasz: C. A lejátszás és az odanézés eltérő esemény. A felismerés és a megértés újabb kérdés. Nézd át a P&G–Dentsu eset után felsorolt kutatási szempontokat.

4. Helyes válasz: B. Az általánosíthatóságot és az üzleti értéket külön is ellenőrizni kell. Egy rangos ügyfél vagy önmagában sikeres modellillesztés ezt nem helyettesíti. A hatékonysági részt érdemes újraolvasni.

0–1 pont: Érdemes újra átnézned, mit mér az EEG, az fMRI és a szemkövetés. Egy saját példán írd le külön a megfigyelt jelet és a belőle levont következtetést.

2–3 pont: A fő különbségeket többnyire érted. A hibás válasz magyarázatánál jelzett részt olvasd újra, és fogalmazz meg egy további ellenőrzést a saját kampányodhoz.

4 pont: A cikk négy bizonyítékértelmezési kérdését helyesen oldottad meg. Következő lépésként egy kutatási ajánlatban keresd meg a mérendő változót, a viszonyítási alapot és a döntés költségét.

Dolgozzunk együtt

Kérj ajánlatot a marketingedre

Írd meg, miben kérsz segítséget, és mi a legfontosabb célod. Az üzeneted alapján egyeztetjük a feladatot és az együttműködés lehetőségeit.

Inkább közvetlenül keresnél? E-mailben vagy telefonon is kérhetsz ajánlatot.

A szerző

Dajka Gábor marketingszakértő, marketingmenedzser, business coach és befektető, az Online Marketing és Pszichológia című könyv szerzője. A DG Marketing Magazin főszerkesztője.

További cikkek →