Seth Godin könyvei a megjegyezhető különbség, a hiteles történet, a figyelem tisztelete és a közösség szerepét vizsgálják. A Purple Cow, a Tribes és a Permission Marketing gondolatait az alábbiakban saját vállalkozói értelmezéssel kapcsolom össze. Az ismert fogalmak akkor hasznosak, ha az ajánlatodról és a közönségedről pontosabb döntést tudsz hozni velük. A szerzői szemléletet külön kezelem a tudományos állításoktól és a konkrét üzleti eredményektől.
A pozicionálás és a különbözőség fontossága
A piacon sok ajánlat verseng ugyanazért a figyelemért. Ennek mértéke csatornánként és élethelyzetenként eltér, ezért egyetlen, mindenkire érvényes napi reklámszám félrevezető lenne. Seth Godin Purple Cow című könyve a megjegyezhető, továbbadásra érdemes különbséget hangsúlyozza. A pozicionálás gyakorlati kérdése az, hogy a kiválasztott vevőcsoport miért tartaná fontosnak ezt a különbséget. Az eltérés önmagában kevés: kapcsolódnia kell a vásárlási szempontokhoz és a vállalható teljesítéshez.
A Purple Cow gondolatát úgy értelmezem, hogy a termékben és a szolgáltatásban kell keresni a figyelemre érdemes sajátosságot. A cím metaforája könnyen megjegyezhetővé teszi az elvet. Az üzleti alkalmazásban azonban a feltűnés költségét és következményét is meg kell vizsgálni. Egy szokatlan csomagolás felkeltheti az érdeklődést, de a használhatóság vagy a megbízhatóság rovására menő különlegesség ronthatja az ajánlatot. A vevő számára értékes eltérés és az öncélú újdonság különválasztása a vezető feladata.
A különlegesség vizsgálatához írd le, pontosan melyik vevői helyzetben ér valamit az eltérés. Egy szállodánál a szokatlan belső tér más igényt szolgál, mint a késő esti érkezés egyszerű megszervezése. Mindkettő megkülönböztethet, de más közönségnek és más költséggel. Kérdezd meg, mi az előny használat közben, hogyan tudják előre felismerni, és mennyire könnyű lemásolni. Így a Purple Cow gondolata termék- és szolgáltatásdöntéshez vezethet a puszta feltűnés helyett.
A gyakorlatban a pozicionálás és különbözőség azt jelenti, hogy a cég tudatosan választ egy egyedi márkaidentitást és célszegmenst. Godin arra bátorítja a vállalkozókat, hogy inkább egy szűk, de elkötelezett piacnak nyújtsanak páratlan értéket, mintsem mindenkihez szólva átlagosak maradjanak. Például egy kis kézműves kávézó dönthet úgy, hogy a legkülönlegesebb pörkölési eljárással készített kávét kínálja – lehet, hogy ez a tömegízlésnek nem felel meg, de a kávérajongók törzsközönsége imádni fogja, és a hírüket viszik. Az a márka, amely mer bátran más lenni, könnyebben épít ki erős pozíciót a fejünkben, míg a sokadik hasonló termék elsikkadhat. Összefoglalva: a piaci pozicionálás sikeréhez ma már elengedhetetlen, hogy „figyelemre méltóak” legyünk – így lehet kitűnni a túlzsúfolt kínálatból, és megalapozni a hosszú távú sikert.
A legkisebb életképes piacban az életképességet is számold ki. A szűkebb közönség pontosabb ajánlatot tehet lehetővé, de legyen elég elérhető, fizetőképes ügyfél a működés fenntartásához. A közös érdeklődés, az elérhetőség és a vásárlási hajlandóság külön feltétel. Egy lelkes szakmai közösség például nem feltétlenül vásárol olyan gyakran, ahogyan az üzleti terved igényelné. A pozicionálást ezért keresleti és költségbecsléssel együtt vizsgáld.
A történetmesélés szerepe a marketingben
„Az emberek nem puszta tényeket vásárolnak, hanem történeteket” – hangzik Seth Godin egyik gyakran idézett mondása. A All Marketers Are Liars (Tell Stories) című könyvében rámutat, hogy a marketing lényege valójában egy jól felépített történet elmesélése, amely értelmet, érzelmet és jelentést ad a terméknek. Véleménye szerint a jó marketing ötletek terjesztése jó történeteken keresztül. Hiába kiváló egy termék műszaki értelemben, ha a vevő nem kapcsol hozzá számára releváns narratívát, nehezebben fog kötődni hozzá. Godin úgy tartja, hogy az emberek a saját világnézetükön, meggyőződéseiken és vágyaikon keresztül szemlélik a világot, ezért a hatásos reklámüzenetnek ehhez a meglévő nézőponthoz kell kapcsolódnia. „Egy jó történet mindig egy konkrét világnézettel kezdődik” – írja, vagyis először meg kell értenünk a célközönség hitrendszerét, értékeit, vágyait, és ehhez kell igazítani a történetünket. Ha a történetünk megerősíti a közönség meglévő hiteit vagy vágyait, sokkal fogékonyabbak lesznek rá, mintha megpróbálnánk rájuk erőltetni valami teljesen idegen üzenetet.
Az All Marketers Are Liars, későbbi címváltozatában All Marketers Are Storytellers a termékhez kapcsolt jelentéseket és a vevő előzetes világnézetét vizsgálja. A Riedel-pohár könyvbeli példája az elvárás és a megélt élmény kapcsolatának szerzői szemléltetése. Ebből nem indokolt azt a következtetést levonni, hogy a pohárformák érzékelési hatásáról általában nincs bizonyíték, vagy hogy a vevő hite bármilyen termékállítást igazol.
A saját alkalmazásban a történet ténybeli állításait külön ellenőrizném. Mit állítunk az alapanyagról, eredetről, teljesítményről vagy felhasználásról? Mi ebből mérhető, és mi ízlés, hangulat vagy személyes élmény? A márka története akkor következetes, ha az ügyfél a termék használata és az ügyintézés során is össze tudja kapcsolni az ígéretet a tapasztalatával. Az igaznak érzett állítás önmagában nem helyettesíti a valóságtartalmat.
Egy történet lehet értékes anélkül, hogy túlzó hatásígéretet tartalmazna. Elmondhatja például, miért választott a cég egy adott megoldást, mely felhasználási helyzetre készült a termék, és milyen kompromisszumot vállalt a fejlesztés során. Ehhez valódi, visszakereshető történet szükséges. A kitalált alapítói élmény vagy a nem létező ügyfél sikere rövid távon figyelmet kelthet, de az ajánlat megbízhatóságát aláássa.
A történet hatását a konkrét kommunikációban kell megvizsgálni. Az érzelmet kiváltó tartalom lehet emlékezetes, de ebből nem következik automatikusan vásárlás vagy pozitív márkamegítélés. Az érzelmes és racionális reklámok általános sikerrátáját forrás, definíció és vizsgálati környezet nélkül nem érdemes százalékos szabályként közölni. A saját tesztben előre döntsd el, mire keresel választ: felismerik-e a márkát, megértik-e az előnyt, vagy több megfelelő érdeklődő jelentkezik-e?
A kreatív siker egyik gyakorlati buktatója, hogy a közönség a történetre emlékszik, de nem kapcsolja a termékhez. Ilyenkor az elérés és a reakció látványos lehet, miközben az ajánlat megértése nem javul. A történetbe ezért olyan részletet építs, amely a termék tényleges használatához tartozik. A humor vagy a meghatódás értékes megoldás lehet, ha a kommunikáció üzleti céljával is összefügg.
Godin történetmesélési alapelvei röviden:
• Igazodj a közönség világnézetéhez: Ismerd meg, mi fontos a célcsoportodnak, és olyan üzenetet fogalmazz meg, ami illeszkedik az ő hitrendszerükhöz és vágyaikhoz.
• Legyél hiteles: A sztorinak tükröznie kell a márkád valódi értékeit, és azt később is következetesen tartanod kell. Csak olyat ígérj, amit be is tudsz tartani – a közönség megérzi, ha a marketing és a valóság nincs összhangban.
• Válts ki érzelmeket: Az emberek azokat a történeteket jegyzik meg, amelyek megérintik őket. Bátran építs érzelmi elemekre (például humor, nosztalgia, vágy, büszkeség), mert ezek növelik az elköteleződést és a memorizálást.
• Legyen egyszerű és befogadható: A jó történet gyakran egyszerű keretet ad a terméknek – nem bonyolult magyarázat, hanem egy könnyen átélhető kép vagy metafora (pl. lila tehén, Apple vs. PC karakterek a reklámokban stb.). Egy letisztult sztori könnyebben terjed el szóbeszéd útján is.
Összességében a történetmesélés Godin szerint a marketing egyik központi feladata. Az emberek emlékezni fognak ránk, ha jó történetet tudunk mesélni magunkról – és ez a történet alakítja ki a márkánk imázsát a fejekben.
A figyelem megragadásának és fenntartásának stratégiái
A figyelem mindig egy konkrét feladathoz és helyzethez kapcsolódik. Egy hírfolyam gyors átfutása, egy szakmai cikk olvasása és egy drága termék összehasonlítása eltérő figyelmi munkát igényel. Az emberiség általános, nyolc másodperces figyelemidejéről és az aranyhallal való összehasonlításról terjedő állítás nem megfelelő alap a tartalom tervezéséhez. A saját közönségednél azt vizsgáld, mikor és miért lépnek tovább, illetve mely részleteknél maradnak vagy térnek vissza.
Egy hosszú szakmai szöveg is lehet hasznos, ha az olvasó érdemi kérdésére válaszol és jól követhető. A rövidítés helyett sokszor a világos bevezetés, a pontos alcím és a döntéshez szükséges részlet segít. A figyelem tisztelete azt jelenti, hogy az olvasó gyorsan felismeri, mit kap a ráfordított idejéért, és a tartalom ezt valóban teljesíti.
Seth Godin rámutat, hogy a fogyasztók ma már tudatosan védik a figyelmüket – megvan a hatalmuk, hogy ignorálják a számukra irreleváns marketingüzeneteket. A televíziós reklámokat elkapcsolják vagy átugorják, az online hirdetéseket adblockerrel szűrik, az e-maileket olvasatlanul törlik, ha úgy érzik, csak zavaró zaj számukra. A figyelem felértékelődött valuta lett, amivel a vevők tudatosan gazdálkodnak. Godin az Permission Marketing (Engedélyalapú marketing) koncepciójában külön is hangsúlyozza: amikor valaki megtisztel minket a figyelmével, azzal valami értékeset ad nekünk, és ezt a bizalmat tiszteletben kell tartanunk. Ha a közönség egyszer elfordítja a tekintetét, azt nehéz visszaszerezni – ezért a figyelmet nem pazarolni, hanem megbecsülni kell. Ez a szemlélet gyökeresen eltér a régi iskolás „öntsük le őket reklámmal, majd csak ragad rá valami” megközelítéstől.
A figyelem megragadása ma egyfajta kreatív verseny is: a márkáknak pár pillanat alatt ki kell tűnniük a hírfolyamból vagy a plakáttengerből. Ehhez Godin filozófiája szerint visszautalhatunk az előzőekre: ha van egy lila tehén üzenetünk vagy termékünk, az már eleve figyelemfelkeltő. Azonban nem elég megszerezni a figyelmet – meg is kell tartani. Hogyan lehet ezt elérni? Egyrészt releváns tartalmat kell nyújtani: ha a közönség úgy érzi, az üzenet személyesen nekik szól és az ő problémájukra kínál megoldást, akkor továbbra is figyelni fognak. Másrészt fontos a érdekes, értékadó megvalósítás: a száraz reklámszöveg helyett történet, humor, látvány vagy bármi olyan elem, ami szórakoztat vagy informál. Ezt támasztja alá az a trend is, hogy a tartalommarketing (blogok, videók, podcastok) térnyerésével a cégek igyekeznek hasznos vagy szórakoztató tartalmat adni a közönségnek puszta hirdetés helyett. Így a vevő nem érzi időpocsékolásnak a figyelmet, sőt értékhez jut, miközben a márka üzenete is célba ér.
Godin további stratégiája a figyelemmegtartásra a szűkebb célzás és a kapcsolatépítés. Ha eleve olyan közönséget szólítunk meg, akit valóban érdekelhet az ajánlat (az ún. kis, de életképes piac filozófiája – smallest viable market), akkor az ő figyelmüket sokkal könnyebb megtartani. Például egy hardcore gamer fórumon hirdetett új videojáték-kiegészítő relevánsabb és figyelemfelkeltőbb, mintha ugyanazt egy általános híroldalon dobnánk fel pop-upként minden internetezőnek. A kulcs: a megfelelő emberek figyelmét megragadni, nem mindenkiét. Godin azt vallja, nem baj, ha üzenetünk nem érdekel mindenkit – elég, ha azokat érdekli, akiket valóban meg akarunk szólítani. Ehhez az kell, hogy ismerjük a közönségünket és az ő nézőpontjukból kommunikáljunk (ami visszakapcsol a világnézet-alapú történetmeséléshez).
A legkisebb életképes piacnál az életképességet külön ki kell számolni. Hány elérhető vevőre, milyen vásárlási gyakoriságra és mekkora fedezetre van szükség a működéshez? A nagyon szűk célcsoport lehet jól megszólítható, mégis kevés a fenntartáshoz. Az ellenkező hiba, ha olyan tág közönséget írsz le, amelyhez már semmilyen sajátos ajánlat nem illik. A célcsoport méretét ezért a vevői szükséglet és a vállalkozás gazdasági feltételei együtt határozzák meg.
Emellett a figyelem fenntartásának titka a kétoldalú párbeszéd kialakítása. Ahelyett, hogy a márka csak egyirányúan „kiabálna” a fogyasztóra, be kell vonni őt: kérdezni tőle, reagálni a visszajelzéseire, közösséget építeni köré (lásd törzsi marketing). Ha a közönség érzi, hogy meghallgatják és értékelik, sokkal tovább figyel aktívan. Ezért látunk például egyre több interaktív kampányt a közösségi médiában (#kihívások, szavazások, UGC – user generated content felhívások), amelyekkel a cégek dialógust kezdeményeznek.
Végezetül pedig ott az engedélykérés elve (permission marketing), ami a következő pont témája lesz részletesen. Ennek lényege, hogy előbb kérjük el a fogyasztó figyelmének engedélyét, mielőtt reklámmal ostromolnánk – például iratkozzon fel egy hírlevélre, kövessen minket, stb. Ha ő maga dönt úgy, hogy kíváncsi ránk, akkor szívesebben adja a figyelmét, és hosszabb ideig megtartja. Godin megfogalmazása szerint ez egy „kiváltság”, amit ki kell érdemelni az értékteremtéssel.
Összefoglalva, a figyelem menedzselésének stratégiái Godinnál a következőkben ragadhatók meg:
• Releváns és személyes üzenet: Ismerd a közönséged, és olyan témáról beszélj, ami tényleg foglalkoztatja őket. Így szívesebben figyelnek rád a kezdeti figyelemfelkeltés után is.
• Értékadás minden pillanatban: Ne pazarold a figyelmet öncélú önfényezésre – adj tippeket, inspirációt, szórakoztatást vagy bármit, amitől a vevő úgy érzi, megérte odafigyelnie. Ha értéket kap, továbbra is figyelni fog.
• Kreativitás és meglepetés: Használj szokatlan, ötletes megoldásokat a figyelem megragadására – egy jó vizuális poén, egy provokatív kérdés vagy egy váratlan gesztus mind segíthet kitörni a reklámsablonok közül. De ügyelj rá, hogy ez kapcsolódjon a mondanivalódhoz, ne csak üres figyelemkeltés legyen.
• Konzisztens jelenlét és párbeszéd: Tartsd fenn a kapcsolatot rendszeres kommunikációval (pl. heti hírlevél, social media posztok), de mindig úgy, hogy az párbeszéd legyen. Bátoríts visszajelzésre, és reagálj is rá – ezzel a figyelem tartós elköteleződéssé alakulhat.
Godin tanítása szerint aki tiszteli a közönsége figyelmét, az meg is tudja tartani azt. A mai világban nem az győz, aki a leghangosabban kiabál, hanem aki a leghitelesebb, legérdekesebb módon vonja be a számára releváns embereket.
Az engedélyen alapuló kapcsolatban a tartalom ígéretét is érdemes rögzíteni. Milyen témában, milyen gyakran és milyen céllal küldesz üzenetet? Aki egy egyszeri útmutatót kért, nem feltétlenül vár napi értékesítési levelet. Az érdeklődés idővel változhat, ezért a ritkítás, a témaválasztás vagy a kilépés könnyű lehetősége is a kapcsolat része. A lista mérete helyett azt is figyeld, mennyire egyezik az üzenet azzal, amire az olvasó számított.
Az innováció és a piacvezetés összefüggései
Seth Godin nézőpontjából a különlegesség és a piacvezetővé válás szorosan összekapcsolódik: az a cég vagy személy lesz vezető a területén, aki mer új utakat törni. Az előzőekben tárgyalt Purple Cow elv – légy innovatív és feltűnő – nemcsak a figyelem megszerzésére jó, hanem arra is, hogy egy vállalkozás kategóriateremtőként az élre állhasson. Godin egy másik műve, The Dip, arról szól, hogy érdemes arra törekedni: légy a legjobb valamiben a világon (akár egy szűk világban is). Ehhez pedig gyakran az kell, hogy olyat nyújts, amit más még nem, vagy radikálisan jobbat nyújts, mint más.
A hagyományos gondolkodás sokszor a biztonságot keresi – követni a bevált formulákat, lemásolni, ami már működik. Godin azonban figyelmeztet, hogy ez a korlátokat jelenthet. „A biztonsági játék veszélyes” – állítja, mert aki csak a konkurencia nyomában kullog, az sosem fog kitörni a középszerből. Ezzel szemben aki mer kockáztatni és újítani, az arathat igazán nagy sikert. Gondoljunk csak bele: az elmúlt évtizedek legnagyobb üzleti áttörései mind merész innovációkhoz kötődnek. Az Apple az iPhone-nal nem egy jobb mobiltelefont készített, hanem újragondolta a telefon fogalmát – és évekre piacvezető, sőt piacformáló lett. A Netflix nem a meglévő videotékahálózatot fejlesztgette, hanem bevezette a streamelést, alapjaiban rengetve meg a médiafogyasztást, és ezzel az élre tört, míg a hagyományos versenytársak (pl. Blockbuster) eltűntek. Az ilyen példák sorát hosszan folytathatnánk a Teslától az Uberig – mind azt igazolja, amit Godin hangoztat: az innovációra nyitott, status quo-t megkérdőjelező hozzáállás a piacvezetés kovácsa.
Az innovációt érdemes a létrehozott üzleti érték és a megvalósítás költsége alapján értékelni. Egy új kategória kialakítása sok oktatást és piacépítést igényelhet. Az első belépő viselheti ezeket a költségeket, miközben egy későbbi szereplő tanulhat a tapasztalataiból. A sikeres újítók példáinak felsorolása ezért önmagában nem bizonyítja, hogy az elsőként piacra lépő mindig jobban jár. A sikertelen próbák és az eltérő kiinduló helyzetek is részei lennének az összehasonlításnak.
A saját fejlesztésben külön kérdésként kezelném a kívánatosságot, a megvalósíthatóságot és a gazdaságosságot. Van-e olyan vevő, akinek fontos a megoldás? Tudod-e megbízhatóan teljesíteni? Marad-e eredmény a teljes költség után? Egy lelkes visszajelzés az első kérdéshez adhat jelzést, de a másik kettőt nem válaszolja meg. A kisebb, követhető próba éppen azért hasznos, mert a nagyobb vállalás előtt megmutathatja ezeket az eltéréseket.
Godin marketinges szemlélete az innovációt nem feltétlenül szűkíti le a technológiai újításra; sokszor maga a marketing megközelítés innovációja is elég ahhoz, hogy piacvezetők legyünk. A Purple Cow számos példát hoz olyan vállalkozásokra, amelyek egy merész ötlettel forradalmasítottak egy ipart. Ilyen például a Starbucks, amely új élményt (a harmadik hely érzését) teremtett a kávézás köré, vagy a JetBlue légitársaság, amely személyes képernyőkkel is megkülönböztette szolgáltatását; minden utasnak adott személyes képernyőt a fapados járaton – ezek az újítások akkoriban szokatlanok voltak, de pont ettől váltak a cégek piaci megkülönböztetőjegyévé és sikerük motorjává. Godin szerint a vállalkozóknak érdemes a saját piacuk „szent teheneit” megkérdőjelezni, és feltenni: mit lehetne teljesen másképp csinálni, mint eddig bárki? Lehet ez egy szolgáltatás radikális leegyszerűsítése vagy épp kibővítése, egy üzleti modell felrúgása, vagy egy meghökkentő design. A lényeg: ne féljünk elsőnek lenni valamiben.
Fontos ugyanakkor, hogy az innovációt következetes kivitelezés és minőség kísérje. Godin is elismeri, hogy nem minden purple cow ötlet válik be üzletileg – de kockázat nélkül nincs esély áttörésre. A Purple Cow egyik üzenete az is, hogy ha már létrehoztunk valami figyelemre méltót, terjesszük el mint egy vírust, hogy minél többen megismerjék. Ehhez sokszor maga a korai befogadó közönség (az innovátorok és korai adaptálók, akiket Godin az ötletek továbbadóinak – sneezers – nevez) segít, akik továbbadják az újdonság hírét. Ezért is kritikus, hogy első körben olyat alkossunk, amiről az „előőrsként” viselkedő rajongók beszélni akarnak – innen indulhat el a lavina, ami végül a többséghez is elér.
Godin innovációról szóló gondolatait arra használhatod, hogy megvizsgáld a saját piacodon természetesnek vett megoldásokat. Melyik korlátot fogadják el az ügyfelek jobb lehetőség híján? Hol okoz fölösleges munkát a jelenlegi folyamat? Egy válasz megvalósítása lehet kis szolgáltatásbeli módosítás vagy nagyobb fejlesztés. A merészséghez mérlegelés is tartozik: az újítást a kereslet, a költség és a teljesítési képesség alapján kell értékelni. A piac követését a jó szándék vagy az ötlet újszerűsége önmagában nem biztosítja.
A törzsi marketing és a közösségépítés jelentősége
Seth Godin Tribes (magyarul nagyjából: Törzsek) című könyvében azt fejtegeti, hogy az emberek alapvető igénye a valahová tartozás. A modern világban a hagyományos közösségek (család, vallás, faluközösség stb.) szerepe sokat változott, de az igény megmaradt – csak éppen más formában, gyakran márkák vagy ötletek köré szerveződve. Godin meghatározása szerint „a törzs egy olyan emberek csoportja, akik kapcsolódnak egymáshoz, egy vezetőhöz és egy eszméhez”. Egy csoportnak mindössze két dologra van szüksége, hogy törzzsé váljon: egy közös érdeklődésre és egy kommunikációs csatornára. Ha ez a két feltétel adott, egy vállalkozás vagy vezető össze tud hozni egy közösséget maga köré. Godin arra biztatja a vezetőket és vállalkozókat, hogy építsenek törzset, mert egy elkötelezett közösség óriási erő a marketingben is: egyes tagjai vásárlóként és aktív ajánlóként is részt vehetnek a közösségben.
A közösség és a közönség között gyakorlati különbség van. Egy hírlevelet sokan olvashatnak anélkül, hogy egymással kapcsolatba kerülnének. Közösségi érték akkor keletkezhet, ha a tagok között is hasznos kapcsolat alakul ki. Ennek feltétele lehet világos téma, követhető szabály és megfelelő moderálás. A vállalkozásnak előre érdemes eldöntenie, milyen részvételt tud támogatni, és ki foglalkozik a működésével.
A történet hitelességét a vásárlás utáni tapasztalat ellenőrzi. Ha a kommunikáció egyszerűséget ígér, de az ügyintézés bonyolult, a márka saját története ellen dolgozik. Ezért a szöveg mellett vizsgáld meg a rendelést, a kiszállítást, az első használatot és a segítségkérést is. A jó történet világos, felidézhető elvárást teremt, amelyet a vállalkozás működése teljesíteni tud. A vásárlói visszajelzésből az eltérés helyét keresd, ne csupán a kommunikációhoz felhasználható dicséretet.
A vevőnek adott ígéretet a csapatnak is ismernie kell. Ha a reklám és a kiszolgálás más elvárásból indul ki, az eltérést az ügyfél fogja megtapasztalni. A történet belső érthetősége ezért a következetes márkaépítés gyakorlati feltétele.
A törzsi marketing lényege, hogy a márka közösségi élményt és identitást nyújt. Ahelyett, hogy csak termékeket értékesítene, egy ügyet, értékrendet vagy életstílust kínál, ami köré a követők közössége épülhet. Ilyen törzsi alapon működő márkaközösségek például a Harley-Davidson brotherhood (a Harley-tulajdonosok testvérisége), az Apple rajongótábora, vagy akár egyes divatmárkák (pl. a Supreme vagy itthon a BP Clothing utcai viselet hívei). Ezekben a közösségekben a termék iránti érdeklődés mellett a tagok egymáshoz is kapcsolódhatnak; a márka közös témát és felismerhető keretet adhat ehhez. Godin szerint minden sikeres törzsnek kell egy vezető, aki összetartja és inspirálja a csoportot – ez lehet maga a cég alapítója, egy karizmatikus vezér (pl. Steve Jobs az Apple törzs élén), de lehet akár egy közösségi média véleményvezér is, aki a márka követőit mozgósítja. A lényeg, hogy a törzs tagjai érzik az összetartozást és van egy közös sztorijuk, amiért lelkesedhetnek.
Miért olyan értékes a közösségépítés marketing szempontból?
A közösség üzleti értékét több lehetséges hatás mentén vizsgálnám. Az alábbi pontok alkalmazási feltevések, amelyeket a saját közösségedben ellenőrizni kell:
• Mélyebb vevői hűséget teremt: A közösség tagjai érzelmileg kötődnek a márkához és egymáshoz, ezért sokkal kitartóbb, visszatérő vásárlókká válnak. Egy erős törzs sokkal kevésbé pártol át a konkurenciához, hiszen a márkával való kapcsolatuk identitásuk részévé válik.
• Csökkenti a marketingköltségeket: A lelkes közösség szájreklámot generál – ajánlják a márkát ismerőseiknek, tartalmakat osztanak meg róla –, így a cégnek kevesebbet kell költenie hagyományos hirdetésre. Emellett a márka kommunikációja is hatékonyabb, hiszen egy összeszokott közönségnek szól.
• Hitelesíti a márka üzenetét: Amikor egy független közösség is magáénak vallja a márka értékeit, az sokkal hitelesebbé teszi a brandet a kívülállók szemében is. A közösség tagjai valódi példái a márka ígéreteinek (gondoljunk pl. egy fitnessz márka közösségére, ahol a tagok valóban fittek és támogatóak). Ez az autentikusság ma felbecsülhetetlen.
• Ötletek és visszajelzések forrása: A közösség egyfajta visszajelzési forrásként is működik. A legelhivatottabb fogyasztók rengeteg javaslatot adnak, megosztják tapasztalataikat, amiből a cég új termékötleteket meríthet. Gyakran a rajongók fedezik fel először, min lehet javítani. Ez innovációra sarkallja a vállalatot, és segít lépést tartani az igényekkel.
A közösségi programok és a vállalati pénzügyi eredmény között lehet kapcsolat, de annak nagyságát külön elemzés nélkül nem lehet meghatározni. Egy márka profitjának negyedéves növekedését önmagában nem indokolt a közösségépítésnek tulajdonítani. Árazás, költség, termékkínálat és piaci helyzet is változhatott. A közösség működésének értékelésében ezért az aktivitás mellett a tagok tapasztalatát és a szolgáltatáshoz kapcsolódó viselkedést is vizsgáld.
Egy közösség fenntartása munkát igényel: moderálást, szervezést, válaszadást és a konfliktusok kezelését. Ezeket a ráfordításokat ne hagyd ki a marketingköltségből. Az ügyfelek számára érték lehet, hogy egymástól tanulnak vagy közös programban vesznek részt. A vállalkozás számára pedig az, hogy jobban megérti a használati helyzeteket. Ez utóbbi azonban nem reprezentatív piackutatás: a legaktívabb tagok véleménye eltérhet a csendesebb vásárlókétól és a még nem vásárlókétól.
Godin szerint bárki, bármely kis piacon építhet törzset, nem kell hozzá óriáscégnek lenni. Valójában a kisebb vállalkozásoknak különösen nagy esélye van erre, hiszen közelebb vannak a fogyasztóikhoz. Elég két dolog: egy szenvedélyes, megosztásra érdemes ötlet vagy cél, és egy felület, ahol a követők kapcsolódhatnak (ez lehet online fórum, Facebook-csoport, meet-up rendezvény stb.). A Tribes egyik központi üzenete, hogy „Szükségünk van rád, hogy vezess minket” – ezzel Godin azt mondja az olvasónak, hogy ha van egy ügy, ami mellett kiáll, találni fog embereket, akik követik. A mai korban az internetnek köszönhetően földrajzi korlátok nélkül lehet közösséget szervezni. Legyen szó egy niche hobbiról, egy új technológiai megoldásról vagy akár egy társadalmi küldetésről, a vezető szerepet bárki felvállalhatja, aki szenvedélyesen viszi előre a zászlót. „A vezetés titka egyszerű: tedd azt, amiben hiszel. Fesd fel a jövő képét. Menj oda. Az emberek követni fognak.” – írja Godin, kiemelve, hogy a közösségépítés egyszersmind vezetői feladat is. A jó vezető a közösség szolgálatára áll, platformot ad az ötletek terjedésének és összefogja a tagokat egy közös jövőkép mentén. Ez a filozófia ma az online közösségek és startupok világában különösen releváns: gondoljunk a nyílt forráskódú szoftverközösségekre vagy egy Kickstarter-projekt támogatóira – mind törzsek, melyeket egy-egy vezető ötletgazda hívott életre.
Az ezer valódi rajongó gondolatát Kevin Kelly 2008-as esszéje tette ismertté; ezt nem Godin saját modelljeként kell bemutatni. Kelly közvetlen alkotó–közönség kapcsolatról és megfelelő egy rajongóra jutó eredményről ír. Az ezer szemléltető nagyságrend, amelyet maga is a bevételigényhez és az egy főre jutó hozzájáruláshoz igazít. A rajongók száma önmagában ezért nem mutatja meg, hogy egy vállalkozás fenntartható-e.
A saját számításban az aktív fizető ügyfeleket, az éves vásárlást, a teljesítési költséget és a kapcsolat fenntartásának munkáját együtt nézd. Egy nagyobb csapat eltérő bevételt igényel, és egy időigényes szolgáltatás korlátozhatja a kiszolgálható ügyfelek számát. Godin közösségi szemlélete és Kelly alkotói gazdaságtana hasznosan összekapcsolható, de a kettő nem azonos elmélet. A konkrét üzleti modell dönti el, mekkora közönség mellett működik az ajánlat.
Az engedélyalapú marketing koncepciója
A Permission Marketing az előre várt, releváns és a címzett által kívánt üzenetekre építő szerzői megközelítés. Godin saját meghatározásában a figyelem kiérdemelt lehetőség: egy megszerzett e-mail-cím vagy a panasz hiánya önmagában nem bizonyítja, hogy az ember kéri a kommunikációt. A gyakorlati feladat az, hogy világosan elmondd, milyen tartalmat ígérsz, majd ehhez tartsd magad. A fogalom üzleti szemlélet, amelyet külön kell választani az egyes csatornák jogi követelményeitől.
A legegyszerűbb példa az engedélyalapú marketingre a hírlevélre feliratkozás. Itt a fogyasztó maga adja meg az e-mail címét és járul hozzá, hogy egy cég időnként üzenetet küldjön neki. Mivel ezt önkéntesen tette, eleve nyitottabb és befogadóbb lesz az üzenetekre, főleg ha azok személyre szabottak. Szemben a spam-szerű tömeges emailküldéssel (ami a klasszikus megszakításos módszer – az illető nem kérte, mégis kapja), a feliratkozó várja a levelet, sőt ha nem jön meg, hiányolja. Ahogy Godin írja: A valós engedély úgy néz ki, hogy ha nem jelensz meg, az emberek reklamálnak, hogy hol vagy. Az engedélyalapú marketing mögött az a pszichológia húzódik, hogy amikor a vevő ad nekünk egy kis bizalmi előleget (az elérhetőségét és idejét), azt meg kell hálálnunk számára értékkel. Olyan ez, mint egy ismerkedés: nem kérhetjük rögtön a házasságot (azaz a vásárlást), előbb udvarolnunk kell – tartalmat adni, tájékoztatni, szórakoztatni, kapcsolatot építeni. Godin találóan úgy fogalmaz: Az engedélykérés olyan, mint a randevúzás. Nem az eladással kezdjük az első találkozón – szépen, apránként kell kiérdemelni a jogot rá.
Az engedélyalapú megközelítés előnye lehet, hogy a címzett érti, miért kap üzenetet, és az megfelel az érdeklődésének. Ez nem tesz minden feliratkozót vásárlásra kész érdeklődővé. Egy ingyenes anyag olvasója lehet kíváncsi a témára úgy is, hogy nincs szüksége a fizetős ajánlatodra. A kommunikáció értékét ezért az adott cél alapján mérd, és ne általános, minden vállalkozásra érvényes e-mailes megtérülési arányból tervezz.
A bevétel és a ROI eltérő mutató. A megtérülés számításában a tartalom, a rendszer, a listaépítés és a kampány munkája is költség. A levélhez rendelt vásárlás nem feltétlenül jelent ugyanekkora többletbevételt: a címzett más csatornán is találkozhatott az ajánlattal, vagy a levél nélkül is vásárolt volna. A hosszabb távú ügyfélkapcsolat értékét érdemes vizsgálni, de a későbbi bevételt bizonytalan becslésként kell kezelni. A saját adataidból így megalapozottabb keretet alakíthatsz ki.
Godin szemlélete több csatornán használható: a követő, előfizető és hírlevélolvasó eltérő módon jelezheti az érdeklődését. A csatornák közötti átlépést azonban külön kell kezelni. Egy közösségi oldal követése önmagában nem jelent általános felhatalmazást e-mailes vagy SMS-es reklámküldésre. Az adatkezelés és a reklámküldés feltételeit az adott megoldásra kell ellenőrizni. Üzleti szempontból is akkor következetes a kapcsolat, ha a felhasználó azt a tartalmat kapja azon a csatornán, amelyre számított.
Az engedély kérése persze felelősséggel jár. Ha valaki feliratkozott hozzánk, azt jelenti, bizalmat szavazott, cserébe elvárja a minőséget. Ha visszaélünk vele (pl. túl gyakran küldünk üzenetet, vagy eltérünk attól a tartalomtól, amire feliratkozott), gyorsan elveszíthetjük a kiváltságot – leiratkozik, vagy ami még rosszabb, közömbössé válik irántunk. Godin ezért hangsúlyozza a tisztelet és relevancia fontosságát: tartsuk tiszteletben a fogyasztó által szabott határokat (pl. milyen gyakran és miről kért értesítést). Az engedélyalapú marketing akkor működik jól, ha a kommunikáció minden egyes alkalommal örömet okoz a címzettnek – mert vagy értékes ajánlatot, vagy érdekes tartalmat, vagy számára fontos információt kap. Így alakul át a marketingkommunikáció egyoldalú zavarásból kölcsönösen előnyös párbeszéddé.
A közömbösséget is érdemes jelzésnek venni. Ha a feliratkozó nem kattint, nem válaszol és nem használja az anyagot, a több üzenet nem feltétlenül a megfelelő válasz. Vizsgáld meg, ugyanarra a témára számított-e, és van-e számára értelmes választás a gyakoriság vagy a tartalom tekintetében. Egy kisebb, relevánsabb lista üzleti szempontból is kezelhetőbb lehet, de ezt a saját céljaid és költségeid alapján kell megítélni.
Godin az engedélyalapú szemléletet úgy is összefoglalja, mint a figyelem becserkészésének új modelljét. Először vonzd magadhoz a potenciális érdeklődőt valamilyen csali értékkel – például egy ingyenes e-bookkal, hasznos webináriummal, kipróbálható demóval –, majd ha ezzel sikerült meggyőznöd őt, hogy érdemes figyelnie rád, kérd el az elérhetőségét és engedélyét további kapcsolattartásra. Ezt követően építs kapcsolatot: küldj neki hasznos tippeket, személyre szabott ajánlatokat, ismerd meg jobban (adatok, preferenciák gyűjtésével az ő beleegyezésével), hogy még relevánsabb lehess. Végül, amikor már elég erős a bizalom és érdeklődés, tegyél ajánlatot – ekkor sokkal nagyobb eséllyel mond igent, mintha hideghívással vagy direkt hirdetéssel próbálkoztál volna rögtön az elején. Ez a folyamat hosszabb időt igényelhet, de a konverzió minősége sokkal jobb lesz.
Ma az inbound marketing és a tartalommarketing (amelynek Godin az egyik úttörője) ezt a logikát követi: vonzd be, engedd, hogy ő jöjjön hozzád, majd alakítsd vásárlóvá. A gyakorlatban számtalan sikeres cég épít erre: például a HubSpot hatalmas ingyenes tudásanyaggal és eszközökkel csábítja magához a marketingeseket, cserébe engedélyt kap arra, hogy később a fizetős szoftverét ajánlja nekik – mindezt nem tolakodva, hanem az értékadás jogán. Godin engedélyalapú marketingje így vált a modern marketing egyik alappillérévé, különösen az online térben. A közönség is értékeli ezt a hozzáállást: egy Facebook felhasználó például sokkal toleránsabb a hírfolyamában megjelenő márkás poszttal szemben, ha ő maga nyomott korábban Tetszik-et az adott oldalra – hiszen ő választotta, hogy érdekli a márka tartalma. Ugyanez igaz e-mailre, SMS-re, sőt akár televíziós hűségprogramokra is.
Az engedélyalapú szemlélet a címzett választására és a vállalt kommunikáció következetes teljesítésére épül. A hatékonyságot a tartalom, a célcsoport, az ajánlat és a költség együtt alakítja. A kapcsolat akkor értékes, ha a címzett számára hasznos marad, és a vállalkozás is látja, milyen célt szolgál. A feliratkozás megszerzése ezért a munka kezdete: az ígéretet minden új üzenetben teljesíteni kell.
Összegzés
Seth Godin tanításai átfogó keretet adnak a 21. századi marketing és vállalkozás stratégiájához. Minden területen egy közös vezérfonal húzódik: a fogyasztó (vagy követő) tisztelete és valódi érték nyújtása. Legyen szó a figyelem felkeltéséről (amihez elengedhetetlen a különbözőség és kreativitás), a meggyőzésről (amit a hiteles történetmesélés és érzelmi kapcsolat által érünk el), vagy a hűség és hosszú távú siker felépítéséről (amit a közösségépítés és engedélyezett kommunikáció biztosít) – Godin minden esetben azt hangsúlyozza, hogy emberi módon, a közönségünk nézőpontját átérezve cselekedjünk.
Marketingesként és vezetőként a legfőbb kihívás ma az, hogy az óriási zajban megtaláljuk a saját hangunkat, és azzal a megfelelő embereket szólítsuk meg. Ehhez Godin szerint nem trükkökre vagy óriási költségvetésre van szükség, hanem bátorságra és vízióra: merjünk mások lenni, merjünk egy szűkebb közönséghez szólni a tömeg helyett, és merjük a bevett normákat megkérdőjelezni. A jó marketing nem manipuláció, hanem értékteremtő szolgálat – segít a vevőnek megtalálni azt, amire szüksége van, olyan módon, hogy közben jól is érzi magát. Godin azt is megtanítja, hogy a márka és fogyasztó viszonya egy partneri kapcsolat: ha törődünk a törzsünkkel, ők is törődni fognak velünk. Ez a szemlélet egybecseng a modern marketingtrendekkel: a fogyasztók ma már párbeszédet és bevonódást várnak el, nem egyirányú üzenetbombázást.
Végül, Godin öröksége a vállalkozók és vezetők felé az, hogy a marketinget és vezetést ne válasszák külön: egy jó vezető egyben jó marketinges is, mert víziójával meg tud szólítani és mozgósítani tud egy közösséget. A Tribes üzenete, miszerint „vezetni annyi, mint változást létrehozni, amiben hiszünk”, összefonódik a marketing funkciójával is. Hiszen a marketing végeredményben nem más, mint változás elérése – a fogyasztó fejében, szokásaiban, hogy a mi termékünket válassza a régi helyett. Godin szerint ezt a változást szenvedéllyel, kitartással és emberközpontú stratégiákkal lehet elérni. Az általa felvázolt keretrendszer – pozicionálj egyedien, mesélj jó történetet, ragadd meg és tiszteld a figyelmet, újíts bátran, építs közösséget, kérj engedélyt – egy olyan továbbgondolható elvgyűjtemény, amely a gyorsan változó technikák világában is használható kiindulópontot ad. Ahogy a piaci trendek mutatják, Godin koncepciói ma aktuálisabbak, mint valaha: a márkák versenye a fogyasztók szívéért és bizalmáért folyik, nem pusztán a pénztárcájukért. Ebben a versenyben pedig azok győznek, akik alkalmazzák ezeket a tanulságokat, és remarkábilis, emberközeli, közösségi élményt nyújtanak. Seth Godin öröksége tehát egy humánusabb és hatékonyabb marketing- és üzleti világ víziója, amelyben minden tranzakció egyben kapcsolat is a felek között – és ebben rejlik a hosszú távú üzleti siker.