Viselkedéstudomány

Sikeresebbek a nagyobb mérettel rendelkező vállalkozók?

A tudományos szakirodalomban szinte egyáltalán nem találunk közvetlen vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a férfiak péniszmérete és a vállalkozói (üzleti) siker között lenne-e összefüggés.

Sikeresebbek a nagyobb mérettel rendelkező vállalkozók?

A tudományos szakirodalomban szinte egyáltalán nem találunk közvetlen vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a férfiak péniszmérete és a vállalkozói (üzleti) siker között lenne-e összefüggés. A téma meglehetősen szokatlan és érzékeny, így kevés kutató foglalkozott vele közvetlenül. Nincsenek ismert, lektorált tanulmányok, amelyek kifejezetten sikeres vállalkozók mért péniszméretét vetik össze üzleti eredményeikkel. Ennek ellenére léteznek olyan felmérések és elemzések, amelyek közvetett módon vizsgálták a péniszméret és anyagi vagy szakmai siker kapcsolatát. Ezek között találunk nem tudományos felméréseket (pl. online kérdőíves kutatást), illetve egyedi statisztikai elemzéseket, amelyek inkább gazdasági vagy evolúciós összefüggéseket kerestek. Az alábbiakban ezeket ismertetjük, majd kitérünk az esetleges elméleti magyarázatokra és a kapcsolódó témakörökre.

Empirikus vizsgálatok és eredményeik

OnBuy felmérés (2020) – Fizetés és önbevallott méret

Egy 2020-as felmérés ugyan nem tudományos folyóiratban jelent meg, de gyakran idézik a médiában, mivel összefüggést talált a férfiak bevallott péniszmérete és jövedelme között. Az OnBuy nevű online piactér által végzett kérdőíves felmérésben 997 férfit kérdeztek meg a munkahelyi pozíciójukról, fizetésükről és a péniszméretükről.

• Eredmények és értelmezés: Az OnBuy-felmérés körül megjelent sajtóállítások fordított kapcsolatot sugalltak a bevallott méret és a fizetés között. A péniszméret szerinti jövedelemsávok megbízhatóságához ellenőrizhető adatbázis, összevethető csoportok és részletes módszertan szükséges; a sajtóban megjelent rangsor önmagában ezek egyikét sem pótolja. A munkabér ráadásul más változó, mint a vállalkozói siker: egy alkalmazott keresete nem mutatja meg egy vállalkozás nyereségét, túlélését vagy vezetésének minőségét. Az sem világos, a szélső csoportokba hány résztvevő került; néhány kiugró kereset erősen megemelhet egy átlagot. A sajtóban használt orvosi címkét, például a mikropénisz megnevezést önbevallásos méretből és hiányzó mérési körülményekből nem lehet felelősen alkalmazni. A figyelemfelkeltő összefüggés így leginkább forráskritikai példa.

• Módszertan: Az önbevallásnál a méret és a jövedelem is pontatlan lehet. A probléma nem oldódik meg attól, hogy közel ezer válasz érkezik: a nagyobb minta a szisztematikus torzítást nem tünteti el. Tudni kellene, kik és hogyan kerültek a vizsgálatba, milyen mérési utasítást kaptak, volt-e adattisztítás, és milyen bizonytalanság tartozik az átlagokhoz. Az életkor, a végzettség és a szakma egyaránt összefügghet a keresettel. Ezek figyelmen kívül hagyása félrevezető kapcsolatot hozhat létre. Az eredményből ezért nem következik, hogy valamelyik testi adottság előnyt vagy hátrányt jelent a karrierben.

Westling tanulmánya (2011) – Makroszintű elemzés

Egy szokatlan gazdasági elemzés is született a témában Tatu Westling közgazdász jóvoltából, bár ez nem egyéneket, hanem országokat vizsgált. Westling 2011-ben közzétett egy tanulmányt „Male Organ and Economic Growth: Does Size Matter?” címmel, amelyben 121 ország adatait elemezte az 1960 és 1985 közötti időszakra vonatkozóan. Ebben az elemzésben az országok átlagos péniszméretét vetette össze a gazdasági növekedéssel és fejlettséggel.

• Eredmények: Westling 2011-es munkapapírja országos átlagokra épített gazdasági modelleket közölt. Az országos gazdasági változók közötti becsült összefüggésből nem lehet egy vállalkozó testi adottságára és várható növekedésére következtetni. Itt az adatok forrása, az időszak és a modell felépítése alapvetően meghatározza a becslést. Az országok összevetése különösen érzékeny az eltérő mérési gyakorlatra és a kimaradó gazdasági tényezőkre. A modellben kimutatott kapcsolat nem mutatja meg, mi történik két azonos környezetben dolgozó vállalkozó között. Egy ország átlagértéke sem mondja el, milyen a konkrét ember teste vagy teljesítménye.

• Módszertan: Westling egy növekedési modellt (az úgynevezett Solow-modell kiterjesztett változatát) alkalmazta, bevonva az átlagos péniszméretet, mint változót. A statisztikai szignifikancia önmagában nem hitelesíti az alapadatot, a változók kiválasztását vagy a feltételezett mechanizmust. Munkapapírról van szó; ezt a közlésformát is külön kell választani a megismételt, megerősített kutatási eredménytől. Ugyanakkor a szerző hangsúlyozta, hogy ez pusztán korreláció, nem okozati kapcsolat. Az adatok érdekességként szolgálnak, de nem bizonyítják, hogy a péniszméret okozza a gazdasági siker vagy sikertelenség különbségeit. Az országos adatok ráadásul nagyon sok egyéb tényezőtől függenek, ezért az összefüggés inkább hipotézis-generálónak tekinthető.

Összességében

Egyéni szinten nem készült ismert tudományos publikáció, amely például vállalatvezetők vagy vállalkozók péniszméretét mérte volna fel. A fenti két példa eltérő adatforrást és elemzési szintet használ, ezért eredményeik nem erősítik meg automatikusan egymást. Sem a sajtófelmérés, sem az országos modell nem ad megfelelő bizonyítékot egy vállalkozó várható sikerére. Az OnBuy felmérés a mikro-, Westling tanulmánya pedig a makroszintű megközelítést példázza.

Alternatív pszichológiai és evolúciós elméletek

Mivel kevés empirikus adat áll rendelkezésre, többnyire elméleti síkon merül fel a kérdés: miért is lehetne bármiféle kapcsolat a nemi szerv mérete és a vállalkozói (vezetői) siker között? A szakértők és kutatók néhány lehetséges magyarázatot fogalmaztak meg – ezek azonban inkább feltevések, melyeket nem mindig támasztanak alá erős adatok

Íme néhány elmélet:

Az elmélet értékét az adja, ha előre megmondja, milyen adat cáfolná. Ha a nagyobb üzleti sikert és a kisebb sikert is ugyanazzal a „kompenzációval” magyarázzuk, akkor a történet már alig ellenőrizhető. A kutatásban előre definiálni kellene a sikert, a testi mérés módját, az összehasonlítási csoportot és a zavaró tényezőket. A vállalkozás bevétele, nyeresége, fennmaradása és a tulajdonos jövedelme közül egyik sem helyettesíti automatikusan a többit. Ebből a cikkből marketingesként én ezt a fegyelmet vinném tovább: egy hangzatos állításnál először azt kérdezem, pontosan mit mértek, és a következtetés ugyanarról szól-e.

• Biológiai, hormonális feltevések: Az androgéneknek szerepük van a nemi fejlődésben, de ebből nem vezethető le egyszerű kapcsolat a felnőttkori anatómiai méret, a jelenlegi tesztoszteronszint és a vállalkozói eredmény között. Három külön változóról beszélünk, eltérő mérési problémákkal. A 2D:4D ujjhosszarány sem közvetlen hormonszintmérés; egy felnőtt ujjai alapján nem állapítható meg pontosan a magzati hormonális környezete. Ha egy vizsgálat ujjhosszarányt és önfoglalkoztatást vet össze, az önmagában nem vizsgál péniszméretet és nyereséges vállalkozást. Az önfoglalkoztatás lehet választott életforma vagy kényszerhelyzet is. A kockázatvállalás és a siker szintén külön kérdés: bátran elindítani egy céget más, mint több éven át eredményesen működtetni. A genetikai változókat használó okozati becsléseknek is megvannak a feltételezéseik; az ilyen módszer neve még nem tesz minden következtetést véglegessé. Én ezért nem építenék sem kiválasztást, sem vezetőfejlesztést ezekre a testi jelzőkre. A döntési helyzetben a megfigyelhető működést érdemes elemezni: hogyan értékeli az illető a kockázatot, mit tesz bizonytalanság esetén, és módosít-e a tervén, amikor új adat érkezik. Ezek közvetlenül kapcsolódnak az üzleti feladathoz, és nem kívánnak ellenőrizetlen biológiai következtetést.

Pszichológiai kompenzáció mint feltevés. A testtel való elégedettség és az önértékelés kapcsolata vizsgálható kérdés. Ebből azonban nem következik, hogy egy kisebb testi adottsággal rendelkező férfi szükségszerűen pénzzel vagy hatalommal akar kompenzálni. A „Napóleon-komplexus” köznyelvi címke; vállalkozói motiváció vagy személyiség megítélésére nem alkalmas. Westling munkapapírjában az önértékelésre adott magyarázat egy országos együttjárás utólag felvetett értelmezése. Nem mérték meg hozzá egyénenként a szexuális önbizalmat, a pénzszerzési motivációt és a vállalkozói teljesítményt. Ezek hiányában a feltételezett közvetítő folyamatot sem igazolták. Ha ezt a gondolatot kutatni szeretnéd, külön kell mérned a testtel való elégedettséget, az ambíciót és a tényleges teljesítményt, és vizsgálnod kell az alternatív magyarázatokat. Egy ember ambíciójából vagy vásárlásából nem következtethetsz a testére.

• Férfias túlkompenzálás jelensége: A pszichológiai kompenzáció egyes hipotéziseit kísérleti helyzetekben is vizsgálják. Az alábbi feladatlogika szemléltetés; nem a péniszméret vagy a vállalkozói teljesítmény mérése. A férfiasság fenyegetettségével foglalkozó kísérleti megközelítések azt vizsgálják, hogy ha a férfiak férfiasságérzetét megsértik vagy megkérdőjelezik , akkor hipermaszkulin attitűdökkel és vágyakkal reagálnak . Egy ilyen kísérleti feladatban a résztvevőknek hamis visszajelzést adhatnak saját „nemiszerep-identitásukról”, majd megvizsgálhatják, változik-e a státuszhoz vagy a dominanciához társított termékek és állítások megítélése. A konkrét vizsgálat nélküli eredményállítást azonban kerülni kell, különösen, ha abból teljes társadalmi csoportot jellemeznénk. Ezt a jelenséget nevezik maszkulin túlkompenzálásnak : a férfiak egy része hajlamos túlzóan „férfias” viselkedéssel és teljesítménnyel ellensúlyozni, ha úgy érzik, férfiasságukban csorba esett. Ennek fényében nem meglepő az sem, hogy a közbeszédben időnként tréfásan összekapcsolják a luxusjavak hajszolását a hiányos férfiassággal .

• Kompenzáció a gyakorlatban – a sportautós feltevés: A 2023-ban terjedni kezdett, Small Penises and Fast Cars című kézirat az észlelt relatív méret és a sportautók kívánatosságának kapcsolatával foglalkozott. A közbeszédben ezt gyakran úgy adják tovább, mintha megmérték volna az autótulajdonosokat, és a tényleges vásárlásaikat magyaráznák. A két állítás nem ugyanaz. A feladatban az összehasonlításhoz adott információt változtatták, majd termékek megítélését kérdezték. Ez a kutatási logika egy pillanatnyi értékelést vizsgálhat, nem a résztvevők vállalkozói pályáját. A kézirat preprintként terjedt; a preprint elérhetősége nem jelenti önmagában a független szakmai ellenőrzést vagy a megismételhetőséget. Az eredmény általánosíthatóságához az életkori csoportok létszámát, az elemzés előzetes tervét és a független ismétlések eredményét is ismerni kellene. Még egy megbízhatóan kimutatott csoportkülönbségből sem lehetne visszafelé diagnosztizálni egy sportautó tulajdonosának önértékelését vagy testi adottságát. Lehet, hogy a vezetési élményt, a műszaki megoldást vagy a formát kedveli. A sztereotípia megvizsgálása és a sztereotípiával történő személyminősítés között ez a lényeges szakmai határ. A vállalkozói sikerhez pedig még külön kapcsolatot kellene igazolni, amelyet az autó kívánatosságának értékelése nem mér.

Evolúciós értelmezések korlátai. A párválasztási preferenciák kutatása különböző testi és társadalmi jellemzőket is vizsgálhat. Ez nem támasztja alá azt a konkrét állítást, hogy a testi vonzerő vagy a nemi szerv mérete és az üzleti ambíció között szükségszerű csereviszony van. Az állatvilágból vett analógia nem helyettesít embereken végzett, megfelelően tervezett vizsgálatot. A párválasztásban észlelt vonzerő, az erőforrások, a karriercélok és egy vállalkozás nyeresége külön változó. Egy vizsgálatnak azt is kezelnie kellene, hogy az életkor, a társadalmi helyzet és a kulturális környezet több változóval egyszerre függhet össze. A jelen cikkben idézett országos és laboratóriumi adatok nem vizsgálják ezt a teljes folyamatot. Ezért a felvetést ellenőrizetlen magyarázatként érdemes bemutatni, üzleti vagy személyes következtetés nélkül.

Összességében tehát több elméleti mechanizmus is szóba jöhet (hormonális hatások, önértékelési és kompenzációs folyamatok, evolúciós trade-off stratégiák), amelyek létrehozhatnak valamiféle kapcsolatot a péniszméret és a férfiak törekvései, sikerei között. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ezek az elméletek nincsenek egyértelműen empirikusan igazolva a vállalkozói siker vonatkozásában – inkább csak gondolatkísérletek vagy közvetett bizonyítékok támasztják alá őket.

Kapcsolódó témakörök vizsgálatai (férfiasság, dominancia, önbizalom)

Mivel specifikus kutatás alig van, érdemes megvizsgálni rokon témájú kutatásokat, amelyek ugyan nem a péniszméretre fókuszálnak, de a férfiasság és siker kapcsolatát boncolgatják. Ezek a vizsgálatok közvetetten tájékoztathatnak a feltett kérdésről:

• Fizikai férfiasság és vezetői siker: Számos kutatás kimutatta, hogy bizonyos férfias testi jegyek összefügghetnek a karrierben betöltött szereppel és sikerrel. Például a magasság előnye jól dokumentált: a statisztikák szerint a magasabb férfiak átlagosan többet keresnek és nagyobb eséllyel töltenek be vezető pozíciókat, mint alacsonyabb társaik. Hasonlóképpen, egy tanulmány megállapította, hogy az arc maszkulinitása (konkrétan a szélesebb arckarakter, amelyet egyes vizsgálatok testi jelzőként kezeltek) pozitív korrelációt mutatott a vállalat teljesítményével: az egyaránt magas beosztású férfi vezérigazgatók közül a szélesebb arcúak cégei jobb pénzügyi eredményeket értek el, mint a keskeny arcúaké. Az arcszélességből a dominanciára, az agresszióra vagy a hormonszintre történő egyéni következtetés azonban nem megalapozott vezetőértékelés. Ez arra utal, hogy a domináns megjelenésű, magabiztos fellépésű férfiakat hajlamosak lehetünk hatékonyabb vezetőnek tekinteni, ami karrierjük sikerét segítheti. (Ugyanakkor megjegyzendő, hogy ugyanez a tulajdonság a viselkedésben negatívumokkal is járhat: egy anatómiai csoportkülönbségből nem szabad egy adott ember megbízhatóságára vagy etikusságára következtetni. Tehát a dominancia megítélése és a valós siker nem mindig esik egybe.)

Önbizalom és kockázatvállalás. A vállalkozás elindítása, a kockázat vállalása és a tartós nyereség külön eredmény. A magabiztosság támogathatja a cselekvést, a túlzott magabiztosság pedig hibás becslésekhez is vezethet. Ezek egyikéből sem következik a vállalkozó testi adottsága vagy hormonszintje. Stanton és munkatársai 2021-es, három vizsgálatból álló kutatása két placebokontrollos kísérletet és egy korrelációs vizsgálatot foglalt magában. Összességében nem találtak következetes kapcsolatot a tesztoszteron és a vizsgált pénzügyi viselkedések vagy preferenciák között. Ez fontos korlátja annak az egyszerű történetnek, hogy a magasabb hormonszint bátrabb és sikeresebb vállalkozót eredményez. Saját üzleti döntésnél az előzetes becslést, a vállalt veszteség keretét és a tényleges eredményt érdemes összevetni. Így a kockázatkezelést közvetlenül vizsgálod, és az önbizalmat sem kevered össze a szakértelemmel.

• Maszkulinitás és társadalmi elvárások: A férfiasság megítélése a társadalomban is hat a sikerre. A kultúra gyakran azt várja el a férfiaktól, hogy erősek, versengők, sikeresek legyenek. Emiatt a férfiak nagy része igyekszik megfelelni ezeknek az ideáloknak – függetlenül attól, hogy testi adottságai milyenek. Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a pénisz mérete szerint bárki is más bánásmódban részesülne az üzleti életben. Viszont vannak bizonyítékok arra, hogy a férfias viselkedésminták (agresszivitás, kockázatvállalás, dominancia) hatással lehetnek az üzleti döntésekre és eredményekre. Például a tőzsdei kereskedőknél megfigyelték, hogy a reggeli tesztoszteronszint és az aznapi eredmény között együttjárást jelentettek – ennek lehetséges magyarázatát azonban a puszta együttjárás nem dönti el. Egy kis kereskedői mintában talált együttjárás nem bizonyít általános, hosszú távú hormonhatást vagy optimális tesztoszteronszintet az üzleti sikerhez. A kockázatvállalást a döntési helyzettel, az ösztönzőkkel és az eredményekkel együtt kell vizsgálni.

Ezt vidd el

Nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a péniszméretből vállalkozói vagy üzleti sikerre lehetne következtetni. Az itt tárgyalt példák elsősorban azt mutatják meg, hogyan keveredhet össze a sajtófelmérés, az országos statisztika, a laboratóriumi értékelés és a tényleges teljesítmény. Ezek más kérdésekre válaszolnak. A hiányzó kapcsolatot nem pótolja az, ha több közvetett feltevést egymás mellé teszünk.

A hormonális vagy kompenzációs magyarázatot külön kellene igazolni; több egymáshoz kapcsolt feltevés nem ad bizonyítékot. A fenyegetett önértékelésre adott reakció vizsgálata sem állapít meg kapcsolatot a péniszméret és a vállalkozói siker között. A cikk gyakorlati tanulsága a mérési szintek megkülönböztetése: egy testjellemző, egy pillanatnyi értékelés, egy munkabér és egy vállalkozás eredménye nem helyettesíti egymást.

A megjelenés befolyásolhatja mások benyomását, de a megítélt vezetői alkalmasság és a tényleges eredmény külön változó. Ha vezetőt választasz vagy üzleti partnert értékelsz, a döntési előzményeket, a hozzáértést és a vállalt feladat teljesítését nézd. Az anatómiai tulajdonságokból nem vezethető le az ember szakmai értéke.

A kérdés tehát jelenleg nyitva marad

A kérdés tehát jelenleg nyitva marad tudományos szempontból. A bizonyíték hiánya alapján sem a kapcsolat létezését, sem annak feltételezett közvetítő mechanizmusát nem lehet kijelenteni. A bizonytalanságot itt érdemes bizonytalanságként meghagyni. További, célzott kutatások híján a téma elsősorban elméleti találgatásokra és közvetett adatokra hagyatkozik. Jelen tudásunk szerint a vállalkozói siker kulcsa sokkal inkább a kompetenciákban, személyiségben és a kedvező környezeti tényezőkben keresendő, semmint bármilyen anatómiai adottságban .

Dolgozzunk együtt

Kérj ajánlatot a marketingedre

Írd meg, miben kérsz segítséget, és mi a legfontosabb célod. Az üzeneted alapján egyeztetjük a feladatot és az együttműködés lehetőségeit.

Inkább közvetlenül keresnél? E-mailben vagy telefonon is kérhetsz ajánlatot.

A szerző

Dajka Gábor marketingszakértő, marketingmenedzser, business coach és befektető, az Online Marketing és Pszichológia című könyv szerzője. A DG Marketing Magazin főszerkesztője.

További cikkek →