Status Quo hatás: ragaszkodás a megszokotthoz

Főbb pontok

A status quo hatás (bias) a viselkedéstudomány egyik legérdekesebb megfigyelése, amely arra utal, hogy az emberek hajlamosak ragaszkodni a meglévő állapothoz, még akkor is, ha a változás pozitív eredménnyel járhatna. A megszokott környezet, döntések és rendszerek biztonságot jelentenek számunkra, és emiatt nehezen mozdulunk el a komfortzónánkból. A marketingben ezt a természetes emberi hajlamot gyakran tudatosan kihasználják a cégek, hogy fogyasztói hűséget építsenek és megakadályozzák a versenytársakra való átállást.

A Status Quo Hatás Kísérleti Alapja

A viselkedéstudomány számos kísérlettel igazolta a status quo hatás erejét. Az egyik legismertebb példa az 1985-ös New Coke bevezetése során szerzett tapasztalatok. A Coca-Cola bemutatta új italát, a New Coke-ot, amelyet vakíz-tesztek alapján a fogyasztók előnyben részesítettek az eredeti Cola ízével szemben. Azonban, amikor a vásárlóknak választaniuk kellett a régi és az új Coca-Cola között egy nem vakteszten, döntő többségük ragaszkodott az eredeti italhoz, még annak ellenére is, hogy korábban az újat jobbnak ítélték. Ez a kísérlet rávilágított arra, hogy a fogyasztók érzelmileg kötődnek a megszokott termékhez, és ellenállnak a változásnak.

Ez a megfigyelés szorosan kapcsolódik az emberek veszteségkerülő hajlamához is. Gyakran inkább ragaszkodunk ahhoz, amit már birtoklunk – legyen az egy munkahely, egy megszokott márka vagy szolgáltatás –, minthogy kockázatot vállaljunk egy új, potenciálisan jobb lehetőségért.

Hogyan Használja ki a Marketing a Status Quo Hatást?

A marketingesek tudatosan alkalmazzák a status quo hatást, hogy megőrizzék a vásárlói hűséget, és megnehezítsék a vásárlók átpártolását a versenytársakhoz. A status quo iránti elköteleződés több módon is kihasználható a piacon:

  1. Hűségprogramok: A márkák hűségprogramokat építenek, amelyekkel megerősítik a fogyasztóik elköteleződését. A pontgyűjtő rendszerek és exkluzív ajánlatok arra ösztönzik a vásárlókat, hogy hosszú távon a megszokott márkánál maradjanak, hiszen úgy érzik, már „befektettek” a kapcsolatba, és nem akarják elveszíteni ezt az előnyt.
  2. Automatikus Megújítások: Számos szolgáltató kínál automatikus megújítási lehetőségeket. Például, ha valaki internet-előfizetést vásárol, sok esetben alapértelmezett opcióként be van állítva az előfizetés automatikus megújítása. Az emberek a status quo miatt ritkán változtatnak ezen, így könnyen a szolgáltatónál maradnak, még akkor is, ha máshol kedvezőbb feltételeket kaphatnának.
  3. Termékválaszték kiterjesztése: A márkák igyekeznek minél több terméket kínálni az adott piacon, hogy a fogyasztók ne keressenek más márkát, amikor egy új igény merül fel. Például egy technológiai márka, amely nem csak laptopokat, de telefonokat, táblagépeket, és kiegészítőket is kínál, arra ösztönzi a vásárlót, hogy maradjon a márkával, hiszen az összes termékük kompatibilis egymással.

A Bizonytalanságkerülés és a Status Quo Hatás Kapcsolata

A bizonytalanságkerülés szintén szorosan kapcsolódik a status quo hatáshoz. Az emberek azért is ragaszkodnak a megszokotthoz, mert a változás mindig kockázatot rejt magában, és a bizonytalanság érzése sokakat megrémít. A marketingesek ezt is kihasználják, amikor a megszokott, „biztonságos” választást hangsúlyozzák. Például egy jól ismert bank vagy biztosítótársaság gyakran azzal érvel, hogy a hosszú évek óta fennálló, megbízható múltjuk garantálja a szolgáltatásaik minőségét.

A viselkedéstudomány egyik fontos megállapítása, hogy az emberek inkább megbánják a rossz döntést, ha az aktív cselekvésük nyomán születik, mintha semmit sem tettek volna. Ezért a status quo fenntartása kevesebb érzelmi terhet ró a fogyasztóra, még akkor is, ha az aktív döntéshozatal jobb lehetőséget eredményezhetne.

Miért Fontos A Status Quo Hatás a Marketingstratégiában?

A marketingben a status quo hatás kihasználása lehetővé teszi a márkák számára, hogy növeljék vásárlóik lojalitását és megakadályozzák az átpártolást. Az olyan stratégiák, mint a hűségprogramok, a megszokott termékek megerősítése, és a könnyen elérhető alapértelmezett opciók mind azt célozzák, hogy a fogyasztók kevésbé legyenek hajlandók változtatni a megszokott döntéseiken.

A Coca-Cola New Coke példája kiválóan illusztrálja, hogy a fogyasztók nem feltétlenül a termék objektív minőségére alapozzák a döntéseiket, hanem sokkal inkább a megszokás és az érzelmi kötődés hatására döntenek. Ezért a márkáknak érdemes olyan stratégiákat alkalmazniuk, amelyek fenntartják a fogyasztók érzelmi kötődését és minimalizálják a változtatás iránti hajlandóságukat.

Dajka Gábor, marketinges szakértő szerint „a status quo hatás kihasználása nem csak a termékek megtartásában, hanem a márkaidentitás fenntartásában is kulcsfontosságú. Az emberek ragaszkodnak a megszokott márkáikhoz, és a sikeres marketingkampányoknak ezt az érzelmi kötődést kell erősíteniük.”

Következtetés

A status quo hatás alapvető szerepet játszik a fogyasztói döntéshozatalban, és a marketingesek tudatosan építenek erre, hogy növeljék márkáik iránti lojalitást. A megszokott dolgokhoz való ragaszkodás, a bizonytalanság kerülése és a változástól való félelem mind olyan tényezők, amelyek a status quo fenntartását erősítik. A sikeres marketing kampányok ezt a pszichológiai hatást kihasználva képesek stabilan megtartani a vásárlókat, miközben erősítik a márka iránti érzelmi kötődést.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

Woman resting with hot vat on snowy nature

Miért döntünk úgy, ahogy később megbánjuk?

Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor vásárlás után – legyen szó egy drága cipőről, egy „last-minute” utazásról vagy egy tál túlságosan cukros ételről – azonnal érezzük, hogy nem volt jó döntés. A döntés pillanatában még minden érv meggyőző volt, az impulzus ellenállhatatlan. De amikor lehiggadunk, másként látjuk. Ez az ellentmondás a modern döntéspszichológia egyik központi...
Approving, voting or right decision concept.

Több választási lehetőség, kevesebb szabadság

A streaming platformok, e-kereskedelmi óriások és közösségi média algoritmusok mind-mind olyan döntéseket hoznak helyettünk, amelyeket korábban mi magunk vállaltunk. Melyik cikket olvassuk el? Milyen terméket válasszunk? Milyen filmet nézünk este? Az algoritmus „segít”. De vajon tényleg segít, vagy észrevétlenül átvette a döntés feletti kontrollt? A fogyasztói autonómia az elmúlt évtizedben fokozatosan alakult át. A személyre...
Happy Caucasian tourist with coffee to go reading funny publication in networks

Amikor nevetésből vásárlás lesz

„Ez a banánszeletelő tönkretette az életem – most már nem is tudok egész banánt enni.” Egy Amazonon talált, szándékosan nevetséges értékelés ez egy teljesen hétköznapi konyhai eszközről. Az értékelés annyira túlzó, hogy első ránézésre egyértelmű: nem komoly. És mégis – több ezer lájk, újabb vicces hozzászólások, virális terjedés TikTokon és Redditen. A termék eladási mutatói...
Closeup of people hands using data on mobile smart phones

Amikor a hirdető nem húsvér ember

2020-ban egy tizenéves lány, Lil Miquela feltűnt az Instagramon. Hamar több millió követőre tett szert, együttműködött a Prada, a Calvin Klein, a Samsung és a BMW márkákkal. Egyesek példaképként tekintettek rá, mások gyanúsnak tartották a szokatlan, „hibátlan” külsejét. Hamar kiderült: Miquela nem valódi személy, hanem mesterséges intelligencia által generált influenszer, egy digitális karakter, amely algoritmusok...

Itt érsz el

© Copyright 2025