A számlakiállítás határideje az ügylet jellegétől függ: lehet haladéktalan, nyolcnapos, illetve a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig tartó határidő. A nyolc nap gyakori szabály, alkalmazhatóságát azonban minden ügyletnél ellenőrizni kell.
Először a számlaadási kötelezettséget, az alkalmazandó ország szabályait és az áfa szerinti teljesítési időpontot kell meghatározni. A vevő fizetési határideje külön kérdés: a harmincnapos fizetési megállapodás önmagában nem hosszabbítja meg a számlakibocsátásra rendelkezésre álló időt. Az alábbi szabályokat 2026. október 27-én ellenőriztem.
Számlakiállítási határidők röviden
| Ügylet | Irányadó határidő |
|---|---|
| A teljesítésig megfizetett ellenértékű, számlaköteles belföldi ügylet; az alább jelzett kivételekkel | A teljesítéskor haladéktalanul |
| Számlaköteles előleg egy szokásos belföldi termékértékesítéshez vagy szolgáltatáshoz | Az előleg kézhezvételekor vagy jóváírásakor haladéktalanul |
| Utólag megfizetett ellenérték, áthárított áfát tartalmazó vagy tartalmazni köteles számla | A teljesítéstől számított 8 napon belül |
| Áfa tv. 89. § szerinti Közösségen belüli adómentes termékértékesítés | A teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig |
| A héairányelv 196. cikke szerinti, másik tagállamban a vevő által adózott szolgáltatás | A teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig |
A határidőket az áfatörvény 163. §-a rögzíti. A táblázat a szokásos eseteket mutatja. Az első sorból külön kell kezelni az automataberendezés használatával megfizetett ellenértékű ügyletet, valamint a táblázatban önállóan szereplő uniós ügyleteket. A gyűjtőszámla saját feltételeit a 164. § alapján kell vizsgálni. Adómentes vagy belföldi fordított adózású, utólag fizetett ügyletekre a nyolc napot nem lehet pusztán az utólagos fizetésből levezetni.
Az egyes számlázási esetek részletesen
-
A teljesítésig megtérített ellenérték: a 163. § (2) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó esetben a számlakibocsátás haladéktalan. Ez nem kizárólag készpénzes fizetésre vonatkozik: a teljesítésig megtérített ellenérték időpontja számít. A törvény külön kezeli a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést, az érintett uniós fordított adózású szolgáltatást és az automataberendezés használatával megfizetett ellenértékű ügyletet. A kivételekre nem lehet egységesen nyolc napot mondani; az uniós különszabályban például a következő hónap 15. napja a határ. Kiskereskedelmi ügyletnél előbb azt is tisztázni kell, hogy az adott feltételekkel számla vagy nyugta kibocsátása kötelező-e.
-
Előleg átvétele: amikor az előlegről számlát kell kibocsátani és a 163. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazandó, a határidő haladéktalan. A 159. § (2) bekezdése szerint másik adóalanytól vagy nem adóalany jogi személytől kapott előlegnél az összeghatártól függetlenül fennáll a számlaadási kötelezettség. Más vevőnél, például nem adóalany magánszemélynél, a 900 000 Ft-ot elérő vagy meghaladó előlegről kérés nélkül is számlát kell kibocsátani; ennél kisebb előlegnél akkor, ha a vevő számlát kér. A 89. § szerint adómentes Közösségen belüli termékértékesítés előlegére külön számlakibocsátási kivétel vonatkozik. A díjbekérő fizetési felhívás: önmagában nem igazolja az előleg beérkezését, és nem helyettesíti a szükséges előlegszámlát.
-
Utólagos fizetés és áthárított adó: a nyolcnapos határidő a 163. § (2) bekezdés c) pontja szerinti olyan egyéb esetben irányadó, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy tartalmaznia kellene. Ez gyakori a belföldi, utólag átutalással fizetett ügyleteknél. A puszta utólagos fizetésből azonban nem következik automatikusan minden adómentes vagy belföldi fordított adózású számlára ugyanilyen számszerű határidő. Az ésszerű idő követelménye ott is érvényes. A nyolcnapos szabály 2020. július 1-jétől váltotta fel a korábbi tizenöt napot. A nyolc napot nem helyes „egy héten belül” fordulattal azonosítani, és a számlázást nem érdemes az utolsó lehetséges napra hagyni.
-
Közösségen belüli adómentes értékesítés (EU-n belüli termékértékesítés): Ha a terméket másik EU-tagállamba értékesítik adómentesen (Áfa tv. 89. § szerinti ügylet), akkor a számla kiállításának ésszerű határideje hosszabb. Ilyenkor legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig el kell készíteni és ki kell bocsátani a számlát. Ez összhangban van az uniós áfairányelv előírásaival, és biztosítja, hogy a következő hónap közepéig legyen számla az ügyletről.
-
A héairányelv 196. cikke alá tartozó uniós szolgáltatás: ha az adót a másik tagállami szolgáltatás-igénybevevő fizeti, a 163. § (2) bekezdés a) pontja szerint a számlát a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani. Ez törvényi határidő, nem ajánlás. Nem minden külföldi szolgáltatás vagy minden fordított adózású ügylet sorolható ide: először a teljesítési helyet és az adófizetésre kötelezettet kell meghatározni. A számlázási határidőt pedig nem szabad a másik ország áfabevallási határidejével azonosítani. A vevő bevallásának ütemezése külön szabály, országonként is eltérhet.
A megfelelő határidőt tehát az adott ügylethez válaszd. A nyolcnapos kör, a haladéktalan kibocsátás és az uniós következő havi határidő nem cserélhető fel. Időszakos elszámolásnál az áfa szerinti teljesítést az 58. § alapján kell meghatározni; ez nem mindig azonos a munkavégzés utolsó napjával. A gyűjtőszámla pedig külön feltételekkel alkalmazható a 164. § szerint. A szerződésben használt elnevezés helyett a tényleges tartalom dönti el, melyik szabályra épülhet a számlázás.
Az adóhatóság ellenőrzése és szankciói késedelmes számlázás esetén
A NAV ellenőrizheti, hogy a számlát az ügyletre irányadó határidőben bocsátottad-e ki. A teljesítési időpont, a fizetés és a számla kelte közötti eltérést az ügylet szabályai szerint kell megítélni. Az Online Számla adatai felhasználhatók az ellenőrzéshez, de a dátumok önmagukban nem minden esetben mutatják meg az alkalmazandó határidőt. Igazolt késedelem esetén mulasztási bírság merülhet fel, amelynél a törvényi tényállás és a mulasztás körülményei is számítanak.
Az Art. 220. §-a természetes személy adózónál 400 000 Ft, más adózónál 1 000 000 Ft általános felső határt rögzít. Ezek az általános maximumok. Az Art. 228. § (1) bekezdése külön szabályként 2 000 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságot tesz lehetővé a számla- vagy nyugtakibocsátás elmulasztásánál, illetve a tényleges ellenértéktől eltérő összeg feltüntetésénél. Ezért először a konkrét jogsértést kell minősíteni: a puszta késedelmes teljesítésre nem lehet automatikusan az elmulasztás külön maximumát rávetíteni. A törvényi maximum nem automatikus, minden késedelmes számlára változatlanul kiszabott összeg. A hatóságnak az alkalmazandó tényállást és a bírságkiszabás körülményeit is értékelnie kell. Rendszeres késedelemnél ettől függetlenül jelentős kitettség keletkezhet, ezért a határidő betartását szervezési kérdésként is kezeld.
Késedelmes teljesítésnél az Art. 220. § (3) bekezdésének kimentési szabálya különösen fontos: a kötelezettség teljesítése mellett igazolni kell, hogy az adózó az adott helyzetben általában elvárható módon járt el. A törvényben meghatározott feltételek fennállásakor nincs helye mulasztási bírságnak; ez több egyszerű, szabadon megadott méltányosságnál. A vevő késedelmes válasza ugyanakkor önmagában nem garantált felmentés. A szükséges adatokat érdemes már szerződéskötéskor beszerezni, a hiánypótlási kérést és az akadály elhárítására tett lépéseket dokumentálni. Ha a számla már elkésett, a kibocsátás valós dátumával pótold: az utólagos visszadátumozás nem rendezi a késedelmet. Vizsgáld meg azt is, hogy a megfelelő bevallási időszakban szerepelt-e az ügylet.
Hogyan építsd be a számlázást a napi működésbe?
A számlázásért felelős személy kapjon egyértelmű adatot a teljesítésről és az előleg beérkezéséről. Szerződéskötéskor szerezzétek be a szükséges vevőadatokat, az ügylethez rendeljétek hozzá a megfelelő határidőt, a kibocsátás után pedig ellenőrizzétek a vevőhöz történő eljuttatást és az adatszolgáltatás visszajelzését. Ha a számla elkésett, a valós kibocsátási dátummal pótold, és a könyvelővel ellenőrizd a bevallási következményeket. A visszadátumozás további eltérést okozna a dokumentációban.
A számlázóprogram jó beállítása mellett legyen egyértelmű, kitől kapja meg a számlázásért felelős személy a teljesítés és az előleg adatait. A kiállítás, a vevő részére történő kibocsátás és az Online Számla-adatszolgáltatás három összefüggő feladat; az adatszolgáltatás önmagában nem pótolja a számlát. Ha egy ügylet különszabály alá tartozik, azt a folyamatban is jelöld, hogy a következő hasonló megrendelésnél már a megfelelő határidő induljon.
Gyakori kérdések
Minden számlát nyolc napon belül kell kiállítani?
Nem minden számlára nyolc nap a határidő. Az előre vagy a teljesítésig rendezett ellenértékű, szokásos belföldi számlaköteles ügyletnél haladéktalan kibocsátás szükséges. A táblázatban jelölt uniós ügyleteknél a következő hónap 15. napja irányadó. A nyolcnapos esetet ezek figyelembevételével válaszd ki.
Megvárhatom a számlázással, amíg a vevő fizet?
A vevő fizetési esedékessége önmagában nem halasztja el a számlakibocsátást. A teljesítés dátumából és az ügyletre vonatkozó szabályból indulj ki.
Alanyi adómentesként is automatikusan nyolc napom van?
Alanyi adómentességnél is az ügyletből kell kiindulni. Ha egy szokásos belföldi ügylet ellenértékét a teljesítésig megkapod és számlát kell kibocsátanod, a haladéktalan szabály áfamentesség mellett is alkalmazandó. Utólagos fizetésnél az áthárított adó hiánya miatt a nyolcnapos rendelkezésből nem következik automatikus határidő; az alkalmazandó szabály szerinti észszerű időn belül gondoskodj a kibocsátásról.
A NAV-adatszolgáltatás helyettesíti a számla elküldését?
A vevő részére történő számlakibocsátásról külön gondoskodni kell. A belső folyamatodban ezért a számla átadásának vagy elküldésének állapotát is kövesd.
Tudáspróba: melyik számlázási szabályt választanád?
Válassz kérdésenként egy választ, majd nyisd le a megoldást. Minden helyes válasz 1 pont; a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont. A példákban a megadott körülményekből indulj ki.
1. Egy szokásos belföldi, számlaköteles szolgáltatás díját a teljesítéssel egyidejűleg banki átutalással megkapod. Nincs alkalmazandó különszabály. Mikor kell kibocsátanod a számlát?
- A) A banki átutalás miatt 8 napon belül.
- B) A teljesítéskor haladéktalanul.
- C) A következő hónap 15. napjáig.
Megoldás és magyarázat
Helyes válasz: B. A haladéktalan szabály a teljesítésig megtérített ellenértékhez kapcsolódik, nem kizárólag a készpénzes fizetéshez. A fizetési mód önmagában nem teszi nyolcnapossá a határidőt.
2. Egy szokásos belföldi, 27%-os áfát tartalmazó ügyletet teljesítettél. A vevő utólag, 30 nap múlva fizet; nincs különszabály. Meddig kell számláznod?
- A) A teljesítéstől számított 8 napon belül.
- B) Elég a fizetés napján.
- C) A harmincnapos fizetési határidő végéig.
Megoldás és magyarázat
Helyes válasz: A. Az áthárított adót tartalmazó, utólag fizetett ügylet ebben a példában a 163. § (2) bekezdés c) pontja alá tartozik. A fizetési megállapodás nem hosszabbítja meg a számlázás határidejét.
3. Nem adóalany magánszemély 900 000 Ft előleget fizet egy szokásos belföldi szolgáltatásra, és nem kér számlát. Kötelező előlegszámlát kibocsátani?
- A) Csak akkor, ha a vevő utólag kéri.
- B) Csak a 900 000 Ft feletti részről.
- C) Igen, mert az előleg eléri a törvényi összeghatárt.
Megoldás és magyarázat
Helyes válasz: C. A 159. § (2) bekezdés b) pontja az összeghatárt elérő előleget is magában foglalja. A számlakérés a küszöb alatti, ebbe a vevői körbe tartozó előlegeknél döntő.
4. Alanyi adómentes, szokásos belföldi szolgáltatás ellenértékét a teljesítés után kapod meg. Mi következik ebből a számlázásra?
- A) A számlázásnak nincs időbeli korlátja.
- B) Az észszerű idő követelménye érvényes; az áthárított adóra épülő nyolc nap nem alkalmazható automatikusan.
- C) Mindenképpen a következő hónap 15. napja a határidő.
Megoldás és magyarázat
Helyes válasz: B. Az áthárított adó hiánya miatt a 163. § (2) bekezdés c) pontjából nem vezethető le automatikusan nyolc nap. A számlakibocsátásról ettől még az alkalmazandó szabály szerinti észszerű időn belül gondoskodni kell.
Értékeld a válaszaidat:
0–1 pont: Nézd át a határidőtáblát, és a következő számlázás előtt a könyvelővel sorold be az ügyletet.
2–3 pont: A hibás válaszodnál szereplő feltételt építsd be a saját ellenőrzésedbe: fizetés időpontja, áfatartalom vagy előleg és vevőtípus.
4 pont: A négy alaphelyzetet megkülönböztetted. Most ellenőrizd a saját folyamatodban, hogy a számlázásért felelős személy időben megkapja-e ezeket az adatokat; az uniós és időszakos ügyleteket külön vizsgáld.
Ha a vállalkozásod marketingjét és a vásárlói döntéseket is tudatosabban szeretnéd átgondolni, nézd meg az Online Marketing és Pszichológia könyvemet.
Kapcsolódó téma: Mikor kell fizetni, ha eltér a szerződés és a számla fizetési határideje?