Pénz és gazdaság

Számviteli alapelvek: 14 előírás vállalkozói példákkal

Ha hosszú távon sikeres vállalkozást szeretnénk irányítani, akkor legalább a számviteli alapelveket ismernünk kell. Véleményem szerint, ezek logikusak, nem bonyolultak és könnyen megjegyezhetők. Nézzünk rá a 14 alapelvre.

Számviteli alapelvek: 14 előírás vállalkozói példákkal

Ha hosszú távon sikeres vállalkozást szeretnénk irányítani, akkor legalább a számviteli alapelveket ismernünk kell. Véleményem szerint, ezek logikusak, nem bonyolultak és könnyen megjegyezhetők. Nézzünk rá a 14 alapelvre.

A számvitel célja a gazdasági rendszerrel kapcsolatba kerülők információkkal való ellátása, döntéseik jövőbeni meghozatalának megalapozásához. A vállalkozásunkkal kapcsolatba kerülhetnek a bankok, befektetők, elemzők vagy éppen a konkurensünk is. Az azonos szabályrendszer szerint készülő beszámolók közös szerkezete segíti az összehasonlítást. Az eltérő beszámolótípus, tevékenység és számviteli politika azonban korlátozhatja a számok közvetlen összevetését. Marketingesként ennek óriási haszna van, amikor a konkurenseket elemezzük. A vállalkozók gyakran tévedésben vannak amikor a versenytársukat kell értékelniük. Gyakran mondják azt, hogy a konkurensük úgy tarolja le a piacot, hogy alig költenek marketingre – miközben a részletesen közzétett adataik jelentős reklámráfordítást is mutathatnak –, és ezért ők is csak minimálisat akarnak költeni.

A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók beszámolási kötelezettségét a törvény és az adott szervezetre vonatkozó szabályok határozzák meg. Az egyéni vállalkozó például nem e törvény általános vállalkozói beszámolási rendje szerint működik. A közzétételre kötelezett cégek beszámolói az igazságügyi tárca Elektronikus Beszámoló Portálján kereshetők. A kereskedelmi cégadatbázisok másodlagos felületek, ezért az eredeti közzétett dokumentumot is érdemes megnyitnod.

Milyen számviteli struktúrákat használunk az összehasonlításra?

Mérleg → Az eszközök és források összehasonlíthatók, pl. likviditás, eladósodottság szempontjából.
Eredménykimutatás → A bevételek, költségek és a nyereség vagy veszteség összevethetők.
Cash flow kimutatás → Megmutatja, hogyan változtak a pénzeszközök az időszak működési, befektetési és finanszírozási folyamatai miatt.
Pénzügyi mutatók → Különböző arányszámok segítenek a cégek összehasonlításában (pl. nyereségesség, tőkeszerkezet, likviditás).

Példa az összehasonlításra:

Két vállalat nettó profit marginja így néz ki:

  • Vállalat A: 12%
  • Vállalat B: 8%

A szemléltető példa alapján A vállalat nettó eredményhányada magasabb, mert minden 100 Ft árbevételből 12 Ft nyereséget termel, míg a másik cég csak 8 Ft-ot.
Ez önmagában még nem bizonyít nagyobb működési hatékonyságot: az üzleti modell, az egyszeri tételek és a finanszírozás is számít. A magyar eredménykimutatásnak nincs általánosan kötelező, önálló „marketing és reklámköltségek” sora. A reklámköltség gyakran összevont költségsorban szerepel; részletesebb adat csak a kiegészítő mellékletből vagy külön közzétételből ismerhető meg.
A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

Nézzük meg a 14 számviteli alapelvet

1.) A vállalkozás folytatásának elve

A vállalkozás működésének folytatására épül – a beszámolót úgy kell elkészíteni, hogy feltételezzük, a vállalkozás nem szűnik meg a közeljövőben.

Példa: Egy várhatóan tíz évig használt gépnél a folytatódó működés feltételezése lehetővé teszi a használati időre épülő értékelést. A terv szerinti értékcsökkenést azonban a várható hasznos élettartam, a maradványérték és a választott leírási módszer alapján kell meghatározni; a tízéves elszámolás nem következik önmagában ebből az alapelvből.

2.) A teljesség elve

Minden gazdasági eseményt rögzíteni kell, amely az adott időszakban történt, nem lehet kihagyni semmilyen lényeges tranzakciót vagy kötelezettséget.

A 14 alapelv együtt alkalmazandó. A teljesség az üzleti évhez tartozó, a mérlegkészítésig ismertté vált eseményekre is kiterjed; ezért az évzárás nem állhat meg a decemberben kézhez kapott számlák összesítésénél. A folytonosság alapvető követelménye, hogy az üzleti év nyitóadatai egyezzenek az előző év megfelelő záróadataival. A következetesség pedig az összehasonlíthatóságot szolgálja, miközben a jogszabály vagy a gazdasági körülmények indokolhatnak megfelelően bemutatott változtatást. Ezeket a követelményeket a számviteli törvény 15–16. §-a foglalja össze.

Példa: Ha egy cég év végén még kapott egy számlát, azt bele kell venni a könyvelésbe, még ha a fizetés csak januárban történik is meg.

3.) A valódiság elve

A könyvelési adatoknak valóságosnak és bizonyíthatónak kell lenniük, minden pénzügyi adatnak megbízható dokumentációval alátámasztottnak kell lennie (pl. számlák, szerződések).

Példa: Nem lehet fiktív bevételeket könyvelni csak azért, hogy jobb legyen az eredmény.

4.) A világosság elve

A pénzügyi kimutatásoknak átláthatónak és érthetőnek kell lenniük, a könyvelésben logikus és jól rendszerezett módon kell az adatokat rögzíteni.

Példa: A beszámolót úgy kell elkészíteni, hogy azt egy külső szemlélő is könnyen megértse.

5.) A következetesség elve

A könyvelési módszerek és elvek nem változtathatók meg egyik évről a másikra, csak különösen indokolt esetben. Ha mégis változás történik, azt indokolni kell és be kell mutatni a hatását.

Példa: Ha egy cég egyik évben lineáris értékcsökkenési módszert használ, a következő évben nem térhet át hirtelen más számítási módra anélkül, hogy ezt dokumentálná.

6.) A folytonosság elve

A beszámolási időszakok közötti adatoknak összhangban kell lenniük. Az előző évek adatait nem lehet önkényesen módosítani, csak ha indokolt és dokumentált.

Példa: Ha egy vállalkozás az előző évben egy beruházást aktivált, akkor az nem tűnhet el a következő évi beszámolóból.

7.) Az összemérés elve

A bevételeket és a hozzájuk tartozó költségeket ugyanabban az időszakban kell elszámolni, nem lehet a bevételeket előrehozni vagy a költségeket késleltetni.

Példa: Ha egy cég decemberben teljesít egy szolgáltatást, de csak januárban számlázza ki, akkor a bevételt még decemberre kell könyvelni.

8.) Az óvatosság elve

A lehetséges veszteségeket mindig figyelembe kell venni, a bizonytalan bevételeket viszont nem szabad előre elkönyvelni, mert a könyvelés nem lehet túl optimista.

Példa: Ha egy ügyfélnek tartozása van, és kétséges, hogy fizetni fog, az értékvesztés törvényi feltételeit és összegét meg kell vizsgálni; ha a feltételek fennállnak, az elszámolás kötelező.

9.) A bruttó elszámolás elve

A bevételeket és a költségeket külön-külön kell kimutatni, nem lehet azokat összevonni. Nem lehet például a bevételekből levonni a költségeket és csak a különbözetet kimutatni.

Példa: Ha egy cég 10 millió Ft árbevételt ér el, és 3 millió Ft költsége van, akkor külön kell kimutatni, így nem lehet csak azt leírni hogy 7 millió a nyereség.

10.) Az egyedi értékelés elve

Minden egyes vagyonelemet külön kell értékelni a mérlegben, a törvényben megengedett csoportos értékelési eljárások figyelembevételével. Az egyedi értékelés elve például nem tiltja általában a készletek súlyozott átlagáras értékelését.

Példa: Ha egy cég több ingatlant birtokol, mindegyiket külön kell értékelni, nem lehet egy átlagos értéket használni.

11.)  Az időbeli elhatárolás elve

Az adott időszakra vonatkozó bevételeket és ráfordításokat el kell határolni, még ha a pénzügyi teljesítés más időszakban történik is.

Példa: Ha egy cég előre kifizet egy éves bérleti díjat, azt időarányosan kell elhatárolni.

12.) A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve

A gazdasági eseményeket valós tartalmuk szerint kell kimutatni, nem csak a jogi formájuk alapján.

Példa: Pénzügyi lízingnél a lízingbevevő eszközként mutatja ki a lízingelt vagyontárgyat a számviteli szabályok szerint. A minősítéshez a kockázatok, a hasznok, a költségviselés és a tulajdonszerzés feltételeit együtt kell értékelni; a szerződés címe vagy egyetlen kikötése önmagában nem elegendő.

13.) A lényegesség elve

Lényeges az az információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a beszámoló felhasználójának döntését. Ez a beszámoló bemutatási szempontja; a gazdasági események könyvelését és bizonylatolását nem teszi szabadon mellőzhetővé.

Példa: Egy kis összegű eszköz egyszerűbb elszámolása indokolt lehet az alkalmazható szabályok és a számviteli politika alapján. A beszerzés bizonylatát és könyvelését ettől még nem hagyhatod el arra hivatkozva, hogy az összeg jelentéktelen.

14.) A költség-haszon összevetésének elve

A könyvelési információk előállításának költsége ne legyen nagyobb, mint az abból származó haszon.

Példa: Egy kisvállalkozásnak nem kell drága rendszert fenntartania egy kis jelentőségű tétel nyomon követésére.

Összegzés

A számviteli alapelvek biztosítják, hogy a pénzügyi kimutatások pontosak, átláthatóak és összehasonlíthatóak legyenek. Segítenek a vállalkozások pénzügyi helyzetének hiteles bemutatásában. Az elvek betartása törvényi előírás és segíti a pénzügyi döntéshozatalt.

Dolgozzunk együtt

Kérj ajánlatot a marketingedre

Írd meg, miben kérsz segítséget, és mi a legfontosabb célod. Az üzeneted alapján egyeztetjük a feladatot és az együttműködés lehetőségeit.

Inkább közvetlenül keresnél? E-mailben vagy telefonon is kérhetsz ajánlatot.

A szerző

Dajka Gábor marketingszakértő, marketingmenedzser, business coach és befektető, az Online Marketing és Pszichológia című könyv szerzője. A DG Marketing Magazin főszerkesztője.

További cikkek →