Pszichológia és reklámpszichológia

Viselkedéstudomány és marketing

A viselkedéstudomány és a marketing kapcsolatában különleges izgalom rejlik, mert a két terület a létező legmélyebb módon egészíti ki egymást.

A marketing mindig a változásról és az alkalmazkodásról szólt

A viselkedéstudomány és a marketing kapcsolatában különleges izgalom rejlik, mert a két terület a létező legmélyebb módon egészíti ki egymást. A viselkedéstudomány arra keresi a választ, miért úgy cselekszünk és döntünk, ahogy, míg a marketing ennek ismeretében igyekszik hatni a vásárlási döntésekre és a fogyasztók pszichés állapotára. Ebben a két területben egyszerre fedezhetjük fel az emberi természet pszichológiai törvényszerűségeit és azt, hogy hogyan fordíthatjuk ezeket a vállalkozásunk előnyére. Mindezek akkor lesznek tényleg izgalmasak, amikor megértjük, hogy mennyire irracionálisak vagyunk. Az agyunk tele van torzításokkal és egyszerűsítő mechanizmusokkal. Ezeket pedig a viselkedéskutatók kutatják. A marketingünk akkor lesz igazán hatékony, ha a fogyasztókat már nem csak racionális módon közelítjük meg.

A viselkedéstudomány erősen kitér arra is, miként hatnak ránk az érzelmi tényezők. Könnyen hihetjük, hogy a logika és a számok uralják a döntéseinket, de számos kísérlet bizonyította, hogy az érzelmi benyomások azonnal befolyásolják az észlelést. Shiv és Fedorikhin 1999-es, a Journal of Consumer Research folyóiratban megjelent vizsgálata az érzelmi és a mérlegelő folyamatok kölcsönhatását elemezte eltérő kognitív terhelés mellett. A kísérleti ételválasztásból nem következik, hogy minden vásárlásnál előbb dönt az érzelem, majd utólag érkezik az indoklás. Az utólagos önigazolás külön kérdés, amelyet a választás puszta megfigyeléséből nem állapíthatsz meg. Éppen ezért látunk olyan reklámokat, amelyek szinte kizárólag érzelmekre építenek. A marketingnek az a része, amely a pozitív élmények és érzetek keltésére törekszik, megalapozza a későbbi logikusnak tűnő érveléseket. Sokan mondják, hogy az emberek nem terméket vesznek, hanem élményt, és bár ez elcsépeltnek tűnhet, valójában arra a mély emberi tulajdonságra mutat rá, hogy az érzelmeinket rendkívül erősen befolyásolják a körülöttünk lévő ingerek és ígéretek. Ha tudatosan szeretnénk használni, akkor olyan márkakommunikációt érdemes kidolgoznunk, amely egy pozitív életszituációt vagy jövőképet rajzol fel a fogyasztó számára.

A viselkedéstudomány másik fontos felismerése a kognitív disszonancia jelensége. Leon Festinger (1957) meghatározása szerint kognitív disszonanciáról akkor beszélhetünk, amikor a személy számára fontos gondolatok, meggyőződések vagy cselekvések ellentmondásba kerülnek egymással, és ez feszültséget kelthet. A jelenség döntés előtt és után is megjelenhet. Ezért gyakran előfordul, hogy vásárlás után elkezdjük igazolni magunknak, miért volt ez a döntés valójában rendben, miért ezt kellett választani. Ez a jelenség marketinggel támogatható. Ha rögtön a vásárlás után küldünk egy megerősítő üzenetet, egy barátságos köszönő emailt, vagy felhívjuk a figyelmet a termék pozitív tulajdonságaira, csökkenthetjük a disszonancia mértékét, és növelhetjük annak az esélyét, hogy az ügyfél elégedett marad. Az utánkövetésben először a valós helyzetet tisztázd. A használati útmutató, az elérhető segítség és a panasz rendezése többet érhet, mint egy újabb dicsérő üzenet. Ha a termék nem megfelelő, a vevőnek a probléma megoldására van szüksége; a kételyeit önmagukban nem kell marketinghibának tekintened.

A viselkedéstudomány arról is szól, hogyan lehet apró környezeti változtatásokkal, úgynevezett nudging technikákkal terelni az embereket a helyesebb vagy kívánatosabb irányba. Richard Thaler és Cass Sunstein (2008) Nudge című munkájukban arra hívták fel a figyelmet, hogy a döntéshozatal során sokszor igen kicsi változások is jelentős hatást gyakorolnak. Gondolj csak arra, hogy a regisztrációs űrlapoknál mekkora különbség van aközött, hogy be kell-e pipálnod valamit, vagy alapból ki van pipálva. A marketingben például ez azt jelenti, hogy az érthető felület és a jól azonosítható következő lépés csökkentheti a használat nehézségét. Egy plusz mező ugyanakkor növelheti is a lemorzsolódást; a hatás irányát és nagyságát a konkrét felületen kell megvizsgálni. A nudging pszichológiája abból indul ki, hogy nem megváltoztatni akarjuk az emberek gondolkodását, hanem olyan helyzetet teremtünk, amelyben a döntéskörnyezet segít a számunkra kedvezőbb opciót választani. A legjobb, ha ezt etikus módon alkalmazzuk, és a fogyasztó érdekét is figyelembe vesszük.

Az online marketingben a viselkedéstudomány alkalmazása szinte határtalan, de fontos kérdések merülnek fel az etikai oldallal kapcsolatban. A pszichológiai és döntéstudományi módszerek ugyanis könnyen átfordulhatnak egyoldalú manipulációba, ha csak arra használjuk őket, hogy minél inkább rávegyük a fogyasztót valamire, ami lehet, hogy nem is a valódi érdeke. A döntési szabadság gyakorlati kérdés: a látogató észreveszi-e az alternatívákat, érti-e a költségeket, és ugyanolyan könnyen tud-e nemet mondani, mint igent. Az előre bejelölt választás etikai és adatkezelési következményeit külön is vizsgáld; a nagyobb kattintási arány önmagában nem igazolja a megoldást. Amikor marketingesként vagy vállalkozóként használod a viselkedéstudomány eredményeit, érdemes végiggondolni, mennyire tiszteled a fogyasztó szabad akaratát. Egy egészséges egyensúly ott alakulhat ki, ha a terméked tényleg lehetővé teszi, hogy az illető jobban érezze magát, vagy a döntése valóban hasznos legyen számára. Ha ezt a keretet tartod szem előtt, a viselkedési eszközöket inkább a cselekvés megkönnyítésére, az egyértelműség növelésére és a pozitív élmények megerősítésére használod.

Horgonyzás

A témánkat a döntéshozatal folyamatával és a kognitív torzításokkal érdemes kezdenünk. Daniel Kahneman és Amos Tversky alapműnek számító kutatásai (Tversky és Kahneman, 1974) megmutatták, hogy a döntéseinkben a részletes mérlegelés mellett ítéleti rövidítések, úgynevezett heurisztikák is szerepet kapnak. Ilyen a horgonyzás, amikor egy kezdeti információ – egy ár, egy szám, egy első benyomás – annyira meghatározza a későbbi ítéleteinket, hogy a tények ismerete sem elég, hogy ezt a hatást teljesen felülírja. Ha például egy terméket először 50 ezer forintos áron látjuk, és később 30 ezerre csökken, akkor úgy érezhetjük, kihagyhatatlanul jó üzletet kötünk, holott lehet, hogy a 30.000 Ft is, még magas ár érte. Marketingesként ezt a horgonyt ügyesen alkalmazhatod, amikor bevezetsz egy új árkategóriát, vagy valamilyen akciót kommunikálsz. A fogyasztó rendszerint az első benyomásához fog ragaszkodni, és ahhoz viszonyítja a későbbi árakat, ajánlatokat.

A horgonyzás klasszikus leírása Tversky és Kahneman 1974-es tanulmányában szerepel. Az árpélda szemléltetés, nem egy kampány mért eredménye. Vizsgáld meg, milyen összehasonlítási alapot ismer a vevő, és a termék tényleges használati értékét is mutasd be. A kiragadott magas összehasonlító ár félrevezető képet adhat az előnyről.

Endowment-effektus

Dan Ariely 2008-as Predictably Irrational című könyve közérthetően tárgyalja a döntési torzításokat. A birtoklási hatás szakmai lényege az, hogy az eladásért elvárt és a vásárlásért vállalt összeg bizonyos kísérleti helyzetekben eltérhet. A hatás nem minden terméknél és minden embernél azonos. A leárazás észlelése és a tárgyhoz való érzelmi kötődés külön jelenség. A birtoklási hatás klasszikus kísérleteiben ugyanazért a tárgyért a tulajdonosok magasabb eladási árat kértek, mint amennyit a vásárlók fizettek volna érte. Ez nem bizonyítja, hogy minden kedvezmény túlfizetéshez vezet. A termék kipróbálása marketinges alkalmazási lehetőség, de a kipróbálás az alkalmatlanságát is megmutathatja. A tisztességes próba világos visszaadási feltételeket ad; az elköteleződést nem a kilépés megnehezítésével érdemes elérni.

Társas befolyásolás

A társas normák és a csoportnyomás tudatos mérlegelésen és kevésbé tudatos alkalmazkodáson keresztül is befolyásolhatják a választást. Robert B. Cialdini (2001) évtizedek óta tanulmányozza a társas befolyásolás mechanizmusait, és egyértelműen rámutatott, hogy olyan alapelvek, mint a kölcsönösség, a szimpátia vagy a társadalmi bizonyíték milyen óriási szerepet játszanak a vásárlási döntések alakulásában. A társadalmi bizonyítékot általában véleményvezérek, hírességek vagy elégedett ügyfelek visszajelzései erősítik. A fogyasztó azt gondolja: Ha ennyi embernek bevált ez a termék, akkor valószínűleg nekem is beválik. Ez lehet a bizonytalanság és az információkeresés költségének csökkentése: nem szeretnénk minden lehetőséget egyenként végigelemezni, ezért lerövidítjük a gondolkodást azzal, hogy másokat követünk.

A késleltetés iránti intolerancia

A különféle viselkedésalapú megközelítések azért is egyre fontosabbak, mert a digitális térben a felhasználókra zúduló információmennyiség óriási, és ebből az áradatból nehéz kitűnni. Az online környezet sajátossága, hogy a fogyasztók néhány másodperc alatt döntenek arról, érdekli-e őket az üzeneted, vagy sem. Ezt a néhány másodpercet a saját javadra fordíthatod, ha egyszerre ismered a kognitív korlátokat és a mikro-szinten működő befolyásolási mechanizmusokat. Itt jön be a figyelem pszichológiája, ahol a horgonyzástól kezdve az érzelmi hívószavakon át a társadalmi bizonyíték bemutatásáig sok eszköz létezik, hogy megragadd és megtartsd az érdeklődést. A sebesség üzleti hatásához a saját mobilos forgalmadban nézd meg a betöltést, az interakciók késését és a kilépéseket. Egy korábbi iparági átlagból nem tudod kiszámolni a te oldalad veszteségét, különösen eltérő eszközök, hálózatok és vásárlói szándékok mellett. Ez a jelenség a késleltetés iránti intolerancia egyik példája, egyben megint csak a viselkedéspszichológia megnyilvánulása. Ha ismered az emberek türelmetlenségét, akkor jobban optimalizálod a weboldalad, a betöltési sebességet vagy a felhasználói élményt, és ezek az apró változtatások óriási különbséget jelenthetnek a konverziókban.

Amikor kombinálod a viselkedéstudományt és a marketinget, lényegében az emberi természet mélyrétegeiben kutatsz, és megtanulod, hogyan lehet egyszerre hatni az értelemre és az érzelemre. Ez a kettő nem választható szét, hiszen a legtöbb ember egyszerre vágyik arra, hogy racionális, jól tájékozott döntéseket hozzon, és közben gyors, egyszerű megoldásokat szeretne. A két vágy közti egyensúly általában a heurisztikák, érzelmi megerősítések és néha rejtett torzítások révén születik meg. A legjobb marketing viszont nem csak manipulálni akar, hanem rájátszik erre az ambivalenciára, és irányított, de mégis szabad döntési helyzeteket teremt. Akkor érzed igazán a viselkedéstudomány erejét, amikor látod, hogy az ügyfeleid nem csupán megvásárolnak valamit, hanem meg is győződnek a döntés helyességéről, és hosszabb távon lojálissá válnak. A saját eredményedet a tényleges használaton mérd le: csökkennek-e a félreértések, a hibás rendelések és a jogos panaszok, miközben javul az elégedettség és a visszatérés. Így külön láthatod a könnyebb döntést és a tartós üzleti eredményt; egyikből sem következik automatikusan a másik.

Dolgozzunk együtt

Kérj ajánlatot a marketingedre

Írd meg, miben kérsz segítséget, és mi a legfontosabb célod. Az üzeneted alapján egyeztetjük a feladatot és az együttműködés lehetőségeit.

Inkább közvetlenül keresnél? E-mailben vagy telefonon is kérhetsz ajánlatot.

A szerző

Dajka Gábor marketingszakértő, marketingmenedzser, business coach és befektető, az Online Marketing és Pszichológia című könyv szerzője. A DG Marketing Magazin főszerkesztője.

További cikkek →