OKR: stratégia egyszerűen
Az OKR (Objectives and Key Results) egy stratégiai keretrendszer, amely segít a szervezeteknek céljaik meghatározásában és azok megvalósításában. Az OKR rendszer hatékonyan támogatja a szervezeti stratégia végrehajtását azáltal, hogy világos célokat és mérhető eredményeket határoz meg. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan működik az OKR és hogyan alkalmazható egyszerűen a stratégia végrehajtására. Célok meghatározása (Objectives) A célok […]
5M Modell: a hatékony marketingkommunikáció
Ha ma ránézel a marketingkommunikációs kampányok többségére, sokszor nem az a baj, hogy „rossz” a kreatív vagy „nem jó” a csatorna. Az igazi hiba rendszerhiba: döntések nincsenek rendesen kimondva, ezért nem is lehet őket következetesen végrehajtani. A klasszikus 5M modell pontosan erre ad fegyelmet. Az 5M az advertising program öt, egymásra épülő pillére: Mission (cél), […]
Politikai marketing: története és jelentősége
A politikai marketing a modern demokráciák egyik legpontosabban szervezett kommunikációs gépezete: eszköztára ugyanabból a logikából építkezik, mint az üzleti marketing, mégis más jellegű „terméket” értékesít. Itt a termék nem egy tárgy vagy szolgáltatás, hanem egy világnézet, egy program, egy jelölt, illetve az ezekhez kötődő jövőkép. A piac fogalma is kiterjed: nem vevőkről, hanem szavazókról beszélünk, […]
A marketing hatása a szociológiára
A marketing a társadalom egyik leghatékonyabb „szociális technológiája”: kollektív jelentéseket hoz létre, terjeszt, és ezek mentén szervezi a fogyasztói döntéseket, a mindennapi viselkedést, sőt a státuszt és a hovatartozás érzését is. Ha meg akarjuk érteni, miért működik egy kampány vagy miért alakul ki egy márka köré közösség, el kell fogadnunk: ez már rég nem pusztán […]
Miért nem megoldás mindenre az AI?
Az elmúlt évek mesterségesintelligencia-robbanása sok vállalatnál ugyanazt a kérdést hozta elő: „Ha az AI ennyire gyors és hatásos, miért ne tennénk mindent rá?” A rövid válaszom: mert az AI nem varázspálca. Az algoritmusok és a nagy nyelvi modellek valóban új kapukat nyitottak a tartalomkészítésben, a predikcióban és az automatizálásban, de nem helyettesítik az emberi ítélőképességet, […]
Hogyan leheljünk lelket a reklámba?
„Az emberek nem reklámokat akarnak látni, hanem visszaigazolást arra, hogy számítanak.” Ezt a mondatot sok vállalat csak kampányszlogennek gondolja, pedig a mai, információval túltelített digitális térben ez az egyetlen biztos iránytű. Naponta több száz inger éri a felhasználót: rövid videók, bannerek, hírlevelek, üzenetek és értesítések versenyeznek ugyanazért a figyelemért. A pusztán racionális üzenetek itt elvesznek […]
Életstílus és marketing: értékek és márka
Az életstílus marketing olyan megközelítés, amelyben a márka nem termékjellemzők mentén, hanem értékek, szokások, identitás és közösségi élmények köré szerveződik. A kérdés nem az, hogy „mit árulunk”, hanem az, hogy „milyen életet segítünk megélni”. A márka így a hétköznapi döntésekben is támponttá válik: mit viselünk, hogyan közlekedünk, hol és hogyan töltjük a szabadidőnket, mibe fektetünk […]
Vállalati jólét és munkavállalói boldogság
A vállalati jólétről sokáig úgy beszéltünk, mint „kedves” HR-kezdeményezésről: gyümölcsnap, masszázsszék, jógaóra a tárgyalóban. Miközben ezek kétségtelenül kellemesek, a valódi kérdés az, hogy mit vesz észre belőlük a teljesítmény, a fluktuáció és a profit. Én abban hiszek – és a tanácsadói és coachként szerzett tapasztalatom is ezt erősíti –, hogy a jólét nem extra, hanem […]
Integrált megközelítés a marketingben
A modern marketing nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy rövid idő alatt – gyakran néhány másodperc alatt – kölcsönös bizalmat teremtsen ismeretlenek között. A legtöbb kampány mégis ott csúszik el, hogy vagy kizárólag érzelmekre, vagy kizárólag racionális érvekre épít. Ez az egyoldalúság különösen látványos a digitális térben, ahol a fogyasztókat folyamatosan éri az ingerzaj: videók autoplay-jel […]
Follow-Up e-mailek a vásárlás után
A vásárlás pillanata nem a kapcsolat vége, hanem a legérzékenyebb kezdete. A döntést követő 24–72 óra a kételyek korszaka: „jól választottam?”, „megérte az árát?”, „mi lesz, ha…?”. Ezt a pszichológiai feszültséget nevezzük kognitív disszonanciának, és ez az időablak az, ahol a márka vagy elveszíti a frissen szerzett bizalmat, vagy tartós lojalitássá formálja. A follow‑up e‑mailek […]