SEO szakember feladatai
A SEO szakember munkája messze túlmutat a „kulcsszavak beszórásán” és néhány meta címke kitöltésén. A jó SEO-s egyszerre stratégiai gondolkodó, üzleti elemző, technikai tanácsadó, tartalomkurátor, kapcsolatéptő és belső edukátor. Ha helyesen építed fel a feladatkört, a SEO nem „költség a marketingben”, hanem olyan rendszer, amely a teljes üzemi eredményhez tesz hozzá: stabil, kiszámítható és egyre […]
Keresőoptimalizálás (SEO) szakember: digitális láthatóság
Ha ma valaki rákeres egy problémára, ritkán „böngészik”, inkább azonnali választ vár. A keresőoldalak és a generatív felületek rövid, összegzett megoldásokat adnak, a felhasználó pedig csak akkor kattint tovább, ha a találat mögött látható a szakmai súly, a relevancia és a bizalom. Ezzel párhuzamosan a találati oldal szerkezete folyamatosan változik: másképp oszlik meg a figyelem […]
Túlzott választék: a bőség paradoxona
A legtöbben úgy nőttünk fel, hogy a bőség felszabadít. Több íz, több márka, több tarifa, több „személyre szabás” – több szabadság. A valóság az, hogy a bőség sokszor nem szabadság, hanem zaj. Üzletileg ennek ára van: növekvő döntési idő, elhalasztott kosarak, visszaküldések, és csendben ketyegő, meg nem szerzett életciklusérték. A paradoxon élesen látszik a digitális […]
Kilátáselmélet: szubjektív döntések
Sokáig kényelmes volt úgy tekinteni az emberi döntéshozatalra, mint egy tisztán logikus számítógépre. A klasszikus közgazdaságtan és a vezetői gyakorlat is ebből a gondolatból nőtt ki: az emberek információt gyűjtenek, súlyoznak, várható értéket számolnak, aztán választanak. A valóság azonban nem így működik. A mindennapi döntések nem steril laborban születnek, hanem zajban: szűkös időben, töredékes adatokból, […]
Önzetlenség ereje a marketingben
Hosszú évtizedekig tartotta magát a feltevés, hogy a piac hideg fejjel működik: a fogyasztó számol, a vállalat optimalizál, a tranzakció pedig lezárja a történetet. A valóság nem ilyen steril. Ott ül az asztalnál az empátia, a kölcsönösség, a szégyen kerülése, a „jó ember akarok lenni” igénye – és ezek nem csupán a magánéletben mozgatnak, hanem […]
Cselekvési kényszer: bizonytalan helyzetek
Ismerős az érzés, amikor „valamit tenni kell”? Válságban, kampánycsúcson, hibajavításkor a menedzsment és a marketing is gyakran ezt suttogja: cselekedj most, mert a semmittevés a gyengeség jele. Ennek a reflexnek neve is van: cselekvési kényszer (action bias). Lényege, hogy bizonytalan helyzetben azonnali lépést preferálunk a kivárással szemben – sokszor racionális indok nélkül is. A hétköznapi […]
Ritkaság heurisztika: hatékony eszköz
Az üzletben gyakran hisszük, hogy a keresletet a logika irányítja: jó ár, tiszta értékajánlat, korrekt kommunikáció – majd a számok beszélnek. A valóságban a döntés ennél ösztönösebb. Ha valami kevés, ha nehezebb hozzáférni, ha mások is „vadásznak” rá, az agy más üzemmódba kapcsol: nő a figyelem, ugorhat a fizetési hajlandóság, és rövidül a mérlegelés ideje. […]
Kölcsönösség elve: közösségi erő
A legtöbb üzleti történetben a pénz mozgat mindent. A valódi mozgatórugó mégis régebbi és egyszerűbb: „adtál, adok; kaptam, viszonzok”. A kölcsönösség elve – a viszonzás társadalmi szabálya – rétegekben épül be az életünkbe. Egy szelet torta a szomszédnak, egy kedves ajánlólevél kollégának, egy figyelmes ügyfélszolgálati gesztus a vásárlónak: mindegyik olyan cserét indít, amelyben nem a […]
Tekintély hatás: viselkedéstudományi megközelítés
A tekintély egyszerre ad kapaszkodót és kockázatot. Nélküle szétesik a döntéshozatal, a szakmai felelősség és a közösségi együttműködés. Túlzott, kritikátlan tisztelete viszont elég ahhoz, hogy egész szervezetek tévútra fussanak. A modern gazdaságban a tekintély egyszerre politikai, tudományos, orvosi, vállalati és „influenszer” formában jelenik meg, és legtöbbször nem azt kérdezzük, amit kellene: nem azt, hogy ki […]
Társadalmi normák: az együttműködés alapjai
Ha egy pillanatra megállunk egy zebránál, senki sem tart fegyvert a fejünkhöz, mégis átfogó rendben történik minden: a gyalogos kivárja a zöldet, az autós megáll, a siető biciklis pedig, jobb esetben, lassít. Ezeket az apró mozdulatokat nem törvénykönyv lapozgatása vezérli, hanem az a láthatatlan készlet, amely meghatározza, mit tartunk „helyesnek”: a társadalmi normák. Normák nélkül […]