Jung archetípusainak használata a marketingben
A „Jung-féle archetípusok” kifejezés sokszor hangzik el úgy, mint valami misztikus trükk a márkaépítésben. Valójában nagyon is prózai dologról beszélünk: közös mintázatokról, amelyekben az emberek értelmet keresnek. Jung megfigyelése szerint a kollektív tudattalanban vissza-visszatérő ősképek (anya, hős, bölcs, tréfamester stb.) szervezik a történeteinket. A marketing nem klinikai pszichológia, de történetmesélés és jelentésadás: a vevő értelmezi […]
Big Five személyiségmodell használata a marketingben
A Big Five – más néven OCEAN (Openness, Conscientiousness, Extraversion, Agreeableness, Neuroticism) – a személyiség ötdimenziós leírása. A vállalati oldalon sokszor félreértik: nem „dobozol be” vele embereket, és nem is varázspálca, ami minden kreatív problémát megold. Amiért mégis érdemes foglalkozni vele, az az, hogy rendet tesz a fejünkben: érthető, konzisztens nyelvet ad ahhoz, hogyan különböznek […]
Myers–Briggs-típuselmélet használata a marketingben
A marketingben mindig is volt egy csábítás: „ha meg tudom nevezni az embert, akinek eladok, akkor előre tudom írni, hogyan fog viselkedni”. A Myers–Briggs‑típuselmélet (MBTI) ezt a vágyat játssza ki ügyesen: négy dichotómia, tizenhat típus, egy könnyen megjegyezhető kód – és máris kész a „persona”. Itt kezdődnek a félreértések. A típusok nyelve kényelmes, de a […]
DISC-modell használata az értékesítésben
Az értékesítés ritkán a „jobb ajánlatról” szól, és még ritkábban a „jobb emberről”. Sokkal gyakrabban dől el azon, hogy a vevő milyen kommunikációs ritmusban képes meghallani, amit mondunk. A DISC-modell – Domináns (D), Befolyásoló (I), Stabil (S), Szabálykövető (C) – ehhez ad gyakorlati térképet. Nem személyiségdiagnózist készít, hanem akcióképes nyelvet ad ahhoz, hogy percek alatt […]
Bevezetés: „Generation Nice” – szép címke, gyenge bizonyíték
A „Millennials = Generation Nice” narratíva jól hangzik. A sajtó szívesen használja: emberközpontúbb, közösségibb, együttérzőbb fiatalokról beszél, akik a társadalmi hasznosságot a pénz elé helyezik. A gond az, hogy ez a kép leginkább stílusleírás, nem pedig adat. Ha a „milyen a generáció” kérdésre kutatási idősorokkal válaszolunk – vagyis ugyanazokat a kérdőíveket hasonlítjuk össze több évtized […]
Mi az a Alpha Generáció?
A „Generáció Alpha” kifejezés azokat a gyerekeket és fiatalokat jelöli, akik nagyjából 2010 és 2024 között születtek – vagyis teljes egészében a 21. században. A címke Ausztráliából indult, demográfiai és piackutatási körökben terjedt el, és ma már a média, az oktatás és a marketing is rutinszerűen használja. A kérdés azonban nem az, hogy létezik-e ez […]
Az AI nem ébred fel: fázisátmenetek a nagy nyelvi modellekben
„Az AI felébredt.” – sokszor találkozom ezzel a sejtelmes, mégis kényelmes narratívával. A jelenséghez tartozik egy menő szakkifejezés is: „emergens képességek”. A történet vonzó, mert drámát ígér: a kis modellek még „nem tudnak semmit”, a nagyoknál viszont egyszer csak felkapcsolódik a villany. Csakhogy a legjobb adatok és elméleti eredmények alapján ez a kép félrevisz. Amit […]
Lehet-e túlzásba vinni az önreklámot? – Hideg fej, meleg márka, tudatos döntés
Egy dolgot gyorsan tisztázzunk: az önreklám nem szégyen, hanem eszköz. Az eredmény mégsem azon múlik, hogy „szabad‑e”, hanem azon, hogy mikor, miért, kinek és hogyan használod. A közösségi platformok – LinkedIn, X, TikTok – egyszerre „előszoba” és „színpad”: itt alakul ki a figyelem íve, itt történik a beválogatás megbízásokra, állásokra, szakmai együttműködésekre. Sokan mégis feszengenek, […]
Fázisátmenet az LLM-nél
Van egy pillanat az emberi tanulásban, amikor a „betűzésből” átfordulunk szövegértésbe. Ugyanaz a villanás most a gépeknél is kirajzolódott – nem mítosz, hanem elméletileg leírt jelenség. A nagy nyelvi modellekben (LLM) nem lineáris javulás zajlik, hanem éles váltás: a pozíciókövető heurisztikákról egyszerre átkapcsolnak jelentésalapú feldolgozásra. Ennek súlya üzletileg alábecsült. A szervezetek többsége úgy pilotol, mintha […]