A.I. pszichológia: létezik? Mit értünk alatta?
„Az A.I. ezt szereti.” „Az A.I.-t így kell meggyőzni.” Ilyen mondatok terjednek a szakmai beszélgetésekben, a board meetingen és a konyhapultnál is. A fordulat csábító, mert egyszerre magyaráz és egyszerűsít: ha a mesterséges intelligenciának „van pszichológiája”, akkor talán megérthető, modellezhető, sőt menedzselhető, mint bármelyik ügyfél vagy munkatárs. Itt azonban az első buktató: a nagy nyelvi […]
A magány átalakítja a munkahelyedet
A magány nem hirtelen tört az életünkbe: lassú, alattomos átrendező erő, amely előbb a közösségeinket bontja le, majd a munkahelyi csapatok szövetét kezdi ki. Vezetőként gyakran azt látjuk, hogy a célok teljesülnek, a meetingek mennek, a chat-csatornákon van forgalom – mégis érezhetően csökken az energia, tompul a kezdeményezőkészség, és szaporodnak a „csendes félreértések”. A jelenséget […]
Hagyd néha unatkozni az agyadat
Az unalom rossz PR-t kapott. A legtöbben hibának tekintik: egy jelzésnek, hogy a világ nem elég izgalmas, mi pedig lemaradunk. Én mást látok. Az unalom a figyelem gazdaságának pihenőzónája, ahol a gondolkodás „karbantartó üzemmódba” kapcsol, és elkezdi összevarrni a nap széttartó szálait. Ha mindig inger alatt tartjuk magunkat, a fejünk tele lesz félkész gondolatokkal és […]
Egy új kutatás szerint a soft skillek most fontosabbak, mint valaha
Van egy félreértés, ami 2025-ben különösen drágává vált: hogy a soft skillek „kedves” kiegészítők, míg a technikai tudás „igazi” munka. A valóság ennek a fordítottja. A technikai tudás egy eszközkészlet, ami gyorsan avul. A soft skillek pedig olyan működési képességek, amelyek meghatározzák, hogy egy csapat milyen gyorsan tanul, mennyire tud hibát javítani, mennyire képes tisztán […]
Csendes márkák nyernek: kevesebb reklám, magasabb bizalom
Ez első hallásra paradoxonnak tűnhet egy olyan korszakban, ahol minden felület küzd a figyelemért, és a hirdetési technológia a legapróbb célzási különbségeket is képes kihasználni. Mégis, minél nagyobb a zaj, annál inkább értékké válik a csend – pontosabban a zajmentes, tiszta, döntéskönnyítő jelenlét. A klasszikus „többet, hangosabban, sűrűbben” logika a figyelem szűkösségének törvényébe ütközik: a […]
A magyar fogyasztó lelke drágább, mint a pénze
Nem költői túlzás, hanem piaci tapasztalat: az emberek többsége nem a legalacsonyabb árra, hanem a legalacsonyabb idegrendszeri költségre optimalizál. A vásárlás pillanatában nem excel táblát nyitunk; rutint, kockázatérzetet, bizalmi jeleket és döntési rövidutakat futtatunk. A magyar piacon ez különösen élesen látszik. A mindennapokban sűrű a zaj, az információs aszimmetria magas, a szolgáltatási minőség szórása nagy, […]
Miért nem a pénztárca dönt, hanem az idegrendszer?
„Miért nem a pénztárca dönt, hanem az idegrendszer?” – a kérdés elsőre provokatív, mégis hétköznapi tapasztalatra épül: a legtöbb vásárlásnál nem azt vesszük meg, ami papíron a legolcsóbb, hanem azt, ami a fejünkben a legkevesebb ellenállással jár. A pénztárca számol, az idegrendszer kímél. A menedzsment gyakran úgy szervezi a marketinget és az értékesítést, mintha az […]
A reklám halott, éljen a döntéspszichológia!
„A reklám halott, éljen a döntéspszichológia!” – ez nem puszta retorikai fordulat, hanem tétel: a klasszikus reklámipar eszköztára mára túlnyomórészt elvesztette erejét, mert rossz problémára adott jó választ. A reklám a figyelmet akarta megvenni, miközben a vevői döntést a kontextus, a rutin és a kognitív egyszerűsítések irányítják. Aki ma is GRP-ban, megjelenésekben és „minél több […]
Generációk háborúja vagy DISC-ellentét?
„Generációk háborúja” – látványos cím, hálás kattintás, de félrevezető diagnózis. Az, amit sok hazai vállalatnál „boomerek vs. Z-sek” konfliktusaként élünk meg, a gyakorlatban gyakran inkább négy kommunikációs és döntési stílus ütközése. A DISC-modell – Domináns (D), Befolyásoló (I), Stabil (S), és Lelkiismeretes (C) – egyszerű kerete megmutatja, hogy a vita sokszor nem életkorból, hanem tempóból, […]
Marketingezz úgy, mint egy kémelhárító
A legtöbb cég úgy marketingel, mintha díszszemlére készülne: kifényesíti az üzenetet, kitolja a zászlókat, és reméli, hogy a piac majd tapsol. A valóság inkább a „szürke zóna”: zaj, ellenvélemények, algoritmusok által formált láthatósági ingadozás, versenytársi reakciók, sőt időnként jól célzott zavarkeltés. Az a vállalkozás, amelyik ezt továbbra is ünnepi felvonulásként kezeli, folyamatosan drágábban szerez ügyfelet, […]