A G.I. generáció (1901–1927) marketingmegközelítése
A G.I. generáció kifejezés az angol „Government Issue” rövidítésből ered, és eredetileg az amerikai katonákra utalt – nem véletlenül, hiszen e nemzedék jelentős része a második világháború frontjain szolgált. A generáció tagjai 1901 és 1927 között születtek, így gyermek- vagy fiatal felnőtt korukra estek a 20. század első felének kataklizmái. A legidősebbek közül sokan még […]
Lövészárok-sokk a Lost generációnál
A „lövészárok-sokk” nem irodalmi túlzás, hanem a modern lélektan egyik ősképe: név arra a tapasztalatra, amikor az idegrendszer folyamatos életveszélyben „újrarendeződik”, és a világ többé nem ugyanaz. Az I. világháború frontjain töltött hónapok–évek milliókat hagytak hátra reszkető kézzel, éjszakai rémálmokkal, lüktető fejfájással és tartós riadókészültséggel. A lövészárok-sokk (akkori nevén shell shock) nyomot hagyott az egész […]
Mi a hatékony kommunikáció titka?
„A kommunikáció egyetlen igazi problémája az az illúzió, hogy megtörtént.” – tartja a mondás George Bernard Shaw nyomán. Mindannyian kerültünk már abba a helyzetbe, hogy azt hittük, világosan elmondtunk valamit, a másik fél mégsem értette meg. Naponta kommunikálunk otthon, a munkahelyen, üzleti tárgyalásokon és online felületeken, mégis a félreértések száma szinte végtelen. Gondoljunk bele: egy […]
Mi az a „generációs sablon”, és mire jó?
2011 őszén az iPhone 4s nem csak egy újabb telefon volt: a Z generáció késői hullámának világképe ezzel vált igazán digitálisan állandóvá. A korai Z még emlékszik a nyomógombos készülékekre, az iWiW-re és az MSN-re; a késői Z már úgy nőtt fel, hogy a „telefon” az identitás és a társas jelenlét elsődleges felülete lett. Ez […]
A különböző generációk idegrendszeri fejlődése
Az idegrendszer nem vákuumban fejlődik: a kor, amelybe beleszületünk, maga is „ingerkörnyezet”. Háborúk, jóléti évtizedek, inflációs sokkok, digitális robbanások és politikai fordulatok – mindegyik beírja a maga nyomát a stresszkezelés, a figyelem, a kockázatvállalás és a tanulás idegrendszeri mintázataiba. Mielőtt bárki félreértené: nem arról van szó, hogy a Lost Generation vagy a Z generáció agya […]
Lost Generáció (1883–1900) marketing megközelítése
A „Lost generáció” kifejezés az 1883 és 1900 között született nemzedéket jelöli, amely fiatal felnőttként élte át az első világháborút, majd a háború utáni zűrzavaros években, a „roaring twenties” néven emlegetett 1920-as évtizedben kereste helyét a megváltozott világban. Gertrude Stein író nevezte először így ezt a nemzedéket – „elveszett generáció” –, utalva arra, hogy a […]
Tanuljunk! Így promtolj a ChatGPT 5-ben
„A prompt nem varázsige, hanem munkautasítás.” Ezzel a gondolattal kezdem minden tréningemet, mert a ChatGPT 5-ben az eredmény minőségét elsősorban nem a modell „hangulata”, hanem a MI bríf-fegyelme határozza meg. A jó prompt nem poétika, hanem szervezett gondolkodás: néhány sorban világos célt, kontextust, korlátokat, kimeneti formát és minőségbiztosítást írunk le – úgy, ahogy egy vezető […]
A Z generáció miért nem tartja fontosnak az iskolai végzettséget?
„A diploma mindent megold” – ez a történet sokáig működött. A 20. század ipari és korai információs gazdaságában a felsőfokú végzettség valóban a társadalmi felemelkedés egyik legegyértelműbb jelzése volt: egyszerre jelentett szűrőt és belépőt a magasabb bérszintekhez és presztízspályákhoz. A Z generáció (nagyjából az 1997 és 2012 között születettek) azonban már egy másik világban nőtt […]
Mi az a patinás reklám?
A „patinás reklám” kifejezés első hallásra ízléses sznobizmusnak tűnhet: régi logók, enyhén megsárgult fotók, szelíd tipográfia, lassú zongora a háttérben. Valójában azonban sokkal többről van szó. A patina nem dekoráció, hanem bizalmi tőke: a használat, a következetesség és az idő által lerakódott bizonyíték. A patinás reklám az a kommunikáció, amely ezt a bizonyítékhalmazt úgy rendezi […]
Generációk figyelme marketing szempontból
Az üzleti verseny ma elsősorban a figyelem piacán dől el. Nem azért, mert „eltűnt” volna a fókuszunk, hanem mert a kínálat – ingerből, tartalomból, csatornából – exponenciálisan nő, miközben az emberi idő marad 24 óra. A márkák nem percenként fizetnek a sikerért, hanem a relevancia, a kontextus és az élmény által kiérdemelt figyelemért. Ez a […]