26 azonnali marketing ötlet

Ha ma egyetlen mondatban kellene összefoglalnom, mi működik a hazai piacon, akkor nem trendet mondanék, nem új platformot, és nem is egy új „hack”-et. Azt mondanám: a gyorsan kivitelezhető, mérhető és következetesen ismételhető akciók. A magyar KKV-k nagy része azért nem nő, mert nincs ötlete, hanem azért, mert az ötletből nem lesz végrehajtás, a végrehajtásból nem lesz mérés, a mérésből pedig nem lesz döntés. A marketinget sokan túlbonyolítják, miközben a pénz a józan egyszerűségben van: konkrét tennivalók, egyértelmű célok, fegyelem a számokban, és bátorság leállítani azt, ami nem hoz eredményt.

„A növekedés nem a véletlen műve, hanem a sok kicsi, letesztelt lépés szigorú fegyelmének eredője.” – Dajka Gábor

Ebben a cikkben nem megabüdzsés kampányokról lesz szó, hanem egy 26 elemű, azonnal bevethető arzenálról. A célom kettős. Egyrészt adok egy praktikus menetrendet kis- és középvállalkozásoknak: hogyan indulj el úgy, hogy jövő héten már kézzelfogható jeleket láss. Másrészt adok egy olyan rendszerszemléletű anyagot, amit a szakmabeliek is nyugodt szívvel tovább tudnak építeni: mit mérj, hol szokott elcsúszni a kivitelezés, és mivel érdemes összekapcsolni az egyes elemeket. Nem azért, mert mindenkinél ugyanaz működik, hanem azért, mert a módszer ugyanaz: gyors teszt, mérés, iteráció.

Ha eddig úgy érezted, hogy a marketinged „szét van esve”, akkor jó hír, hogy nem újabb inspirációra van szükséged, hanem egy szűrőre. Ez a cikk egy ilyen szűrő: mire mondj igent, mire mondj nemet, és mikor. A következő fejezetben ezért először rendbe tesszük a logikát, hogy a 26 ötlet ne egy lista legyen, hanem egy döntési rendszer része.

Miért működik a gyors teszt → mérés → iteráció logika

A marketingben a legdrágább állapot a bizonytalanság. Nem a hirdetési költés, nem a kreatív gyártás, hanem az, amikor hetek mennek el úgy, hogy valójában nem tudod, mi működik és mi nem. Ilyenkor a vállalkozó gyakran két szélsőség között ingázik: vagy mindent egyszerre próbál, és a végén semmiből nem tanul; vagy bénultan vár, „majd ha kész lesz a weboldal”, „majd ha lesz jobb termékfotó”, „majd ha lesz több pénz”. A gyors tesztelés lényege, hogy kicsi, kontrollált lépésekben csökkented a bizonytalanságot, miközben nem teszed kockára az üzlet stabilitását.

Befektetői szemmel a marketing nem egy nagy dobás, hanem egy portfólió. Sok kicsi próbálkozásból áll, ahol vannak vesztesek és nyertesek. A fegyelmezett működés nem azt jelenti, hogy nem hibázol, hanem azt, hogy olcsón hibázol, gyorsan észreveszed, majd azonnal módosítasz. Egy jó akció nem attól jó, hogy tetszetős, hanem attól, hogy a végén egy döntést könnyít meg: skálázom, finomítom, vagy leállítom. A „tetszik” vállalkozói szinten veszélyes, mert az egóhoz tapad. A „működik” viszont hideg, száraz, és profitot termel.

A gyors teszt akkor korrekt, ha előre rögzíted három dolgot: (1) mi a hipotézis, (2) mi az egyetlen fő mérőszám, (3) mi a leállítási feltétel. Példa: „Ha 48 órás kuponkódot adok Instagramon, akkor nő a beváltások száma, és a bevétel legalább fedezi a hirdetési költést.” Fő mérőszám: beváltott kódokból származó bevétel. Leállítási feltétel: ha a kattintások jönnek, de beváltás nincs, akkor vagy az ajánlat rossz, vagy a landing nem konvertál, vagy a forgalom nem releváns. Ilyenkor nem azt mondod, hogy „az Instagram nem működik”, hanem azt, hogy „ez a variáció nem működik, és megmondom, miért”. Ez a különbség a tapasztalat és a vélemény között.

Ha ezt a gondolkodást elfogadod, akkor a 26 ötlet nem „feladatlista” lesz, hanem eszköztár. A következő részben megnézzük, miért érdemes mindezt most komolyan venni a magyar piacon, és hol vannak a leggyorsabb nyerők.

Miért érdemes most lépni a magyar piacon

A magyar piac ciklikus. Nem kell hozzá makrogazdasági elemzés, elég ránézni a saját számláidra: vannak erős hónapok és gyengébbek, vannak szezonok, amikor a figyelem olcsóbb, és vannak, amikor a figyelem drágább. Aki ezt nem kezeli rendszerszinten, az mindig úgy fogja megélni, hogy „most valamiért nem megy”. Aki kezeli, az ugyanazt mondja: „oké, ez egy ilyen időszak, és van rá protokollom”. A protokoll lényege pedig pont az, amit itt végig fogunk vinni: gyorsan indítható akciók, mérhető hatás, és fegyelmezett ismétlés.

Az is tény, hogy a figyelemért folyó verseny sűrűbb, mint korábban. Nem azért, mert mindenki zseni lett, hanem azért, mert mindenki gyárt tartalmat. Ha ugyanazt mondod, ugyanabban a stílusban, ugyanabban a formában, mint a többiek, akkor a piac nem fogja „észrevenni”, hogy te jobb vagy. A különbség sokszor nem a termékben van, hanem a kommunikáció szervezettségében: az ajánlat tisztaságában, a visszatérők kezelésében, az értékelésekben, a gyors reakcióban. A legtöbb KKV-nál itt van a gyors nyereség, nem a következő fancy csatornában.

Az elmúlt években ráadásul rövidebb lett az út az érdeklődéstől a cselekvésig. A helyi szolgáltatóknál sokszor egy Google-keresés, egy Cégprofil, egy telefonhívás. Webáruháznál egy rövid videó, egy landing, egy kosár. Ez jó hír, mert a tesztek gyorsabban adnak visszajelzést, és kevesebb „történik közben”, ami elmaszatolja a képet. Ha frissíted a tölcsér elejét (UGC, rövid videók, mikroinfluenszer), középen megerősíted (remarketing, landing), alul pedig súlyozol (limitált ajánlat, visszatérő ösztönző), akkor nem csodát vársz három hét alatt, hanem trendfordulót. És a trendforduló a vállalkozásban sokszor többet ér, mint egy nagy, egyszeri bevételi csúcs.

Most jön a lényeg: nem „mindent kell csinálni”, hanem priorizálni kell. Ehhez adok először egy 7 napos gyorsstart menetrendet, amivel kikerülsz a „majd egyszer” fiókból. Utána jön a 26 ötlet, KPI-val, hibalehetőséggel, kombinációval.

Gyorsstart akcióterv 7 napra

Ez a menetrend nem egy szép terv, hanem egy végrehajtási váz. Az a cél, hogy minden nap végén legyen kézzelfogható kimenet: beállítás, kreatív, frissített profil, kiküldött e-mail, elindított kampány. Ha egy pontnál elakadsz, az általában nem szakmai probléma, hanem döntési probléma: túl sok opció, túl kevés felelősség. Itt most szándékosan szűkítünk.

1. Nap 1 – Diagnózis: nézd át az elmúlt 6 hét adatait. Mi hozta a legtöbb érdeklődőt? Mi hozta a legtöbb vásárlást? Mi volt a legjobb ajánlat? A cél: egy hipotézis a legkönnyebb gyors nyerőről.
2. Nap 2 – Alapok: Google Cégprofil frissítés (nyitvatartás, fotók, 3 poszt, értékelésekre válasz), weboldal sebesség gyors ellenőrzése, és egy magas szándékú landing kiválasztása (1 ajánlat, 1 CTA).
3. Nap 3 – Remarketing: látogatókra és kosárelhagyókra két kreatív (videó + statikus), 24–72 órás ablak. Cél: visszahozni a „már majdnem” embereket.
4. Nap 4 – Aktiválás: 24 órás ajánlat vagy limitált csomag. Ezzel párhuzamosan egy frissített hírlevél sablon és kiküldés (ne legyen hosszú, legyen tiszta CTA).
5. Nap 5 – UGC és vélemények: egyszerű ösztönző: fotó vagy rövid videó beküldése a termékről/szolgáltatásról; a legjobbakat megosztod. Plusz aktív értékelés-gyűjtés (kulturált, rövid kérés, nem agresszív).
6. Nap 6 – Élő Q&A: 20–30 perc a leggyakoribb kifogásokról. CTA: az a landing, amit Nap 2-3 környékén előkészítettél.
7. Nap 7 – Mérés és döntés: CTR, költség/eredmény, konverziós arány, kosárérték, bejövő érdeklődések minősége. Ami működik: duplázod. Ami nem: leállítod vagy módosítod.

Ha ezt a 7 napot végigviszed, akkor nem csak „csináltál valamit”, hanem beállt egy működési mód. A következő fejezetben a 26 ötletet úgy adom át, hogy mindegyiknél lásd: mit csinálj egy héten belül, mit mérj, hol csúszik el, és mivel érdemes összekötni.

A 26 azonnal bevethető marketing ötlet – teendők, mérés, hibalehetőség, kombináció

A lista önmagában semmit nem ér, ha nem tudod kiválasztani belőle a következő két-három lépést. Ezért a 26 ötletet nem „inspirációnak” írom, hanem végrehajtási egységnek: rövid teendő, egy fő mérőszám, tipikus buktató, és egy javasolt párosítás. A logika egyszerű: ha a tölcsér elején hozol be friss forgalmat, középen biztosítod a bizalmat (landing, vélemények), alul pedig visszahozod és aktiválod (remarketing, ajánlat), akkor az egész rendszer stabilabb lesz. Itt nem az a cél, hogy mindent egyszerre csinálj, hanem az, hogy egymásra épülő elemekből álljon össze a növekedés.

Fontos: a legtöbb ötlet akkor bukik el, amikor a vállalkozó „túl okos” akar lenni. Túlszabályozott ajánlóprogram, túl sok cél a landing oldalon, túl hosszú live, túl széles remarketing közönség, túl gyakori akció. A piac nem jutalmazza a bonyolítást. A piac a tiszta ajánlatot jutalmazza, és a következetes ismétlést. Ha most egyetlen döntést hozol, legyen ez: minden ötlethez előre kijelölsz egy fő KPI-t, és nem engeded, hogy a végén „érzésből” értékelj.

Ha most elvesznél a bőségben, akkor egy egyszerű szabály segít: először stabilizálsz (remarketing + landing), közben karbantartasz (Cégprofil + értékelések), és csak utána gyorsítasz (mikroinfluenszer/UGC/flash). A következő fejezetben ezt priorizáljuk: hatás kontra ráfordítás, és egy döntési logika, amivel nem fogsz hetente újrakezdeni mindent.

Prioritás: hatás vs ráfordítás, és hogyan dönts a következő lépésről

A vállalkozók egyik klasszikus hibája, hogy a „mi legyen a következő?” kérdésre érzésből válaszolnak. Pedig ez valójában erőforrás-menedzsment. Két dolgot kell nézni: mennyi idő alatt indítható el valami, és mekkora a várható üzleti hatás. Ehhez jön egy harmadik tényező, amit kevesen vesznek komolyan: mekkora a hibázás kockázata. A flash ajánlat például gyors és erős lehet, de ha túltolod, árat rombol. A Cégprofil frissítés sokszor lassabbnak tűnik, de alacsony kockázatú, és lokális szolgáltatóknál nagyon stabil tud lenni.

Én egy egyszerű, vezetői szemléletű pontozást szeretek: Hatás (1–5), Ráfordítás (1–5), Kockázat (1–5). Nem kell tudományoskodni, csak őszintének lenni. A cél: kiválasztani azt a 3 dolgot, ami a te helyzetedben a legjobb arányt adja. Egy átlagos magyar KKV-nál gyakran ezek jönnek ki az elején: (1) remarketing rendbetétele, mert ott van a „meleg” forgalom, (2) egyetlen tiszta landing, mert ott dől el a konverzió, (3) értékelések és Cégprofil, mert ez a bizalom gyors útja. Ezek után jöhetnek a forgalomgyorsítók, mint az UGC vagy mikroinfluenszer.

A pont itt az, hogy ne pörögj rá a „legtökéletesebb” megoldásra. Válassz három dolgot, csináld meg, és mérj. A következő fejezetben megadom azt a minimál mérési keretet, ami nélkül csak találgatsz, és amivel a döntésed nem fog hangulatfüggő lenni.

Mérés és visszacsatolás: a minimál keretrendszer, ami nélkül csak találgatsz

A vállalkozók egy része imád számokat nézni, csak épp rossz számokat. A másik része meg utál számokat nézni, ezért inkább „érzésből” dönt. Mindkettő veszélyes. Az egyik azért, mert könnyű belefulladni a részletekbe, a másik azért, mert a piac nem az érzéseidhez alkalmazkodik. A megoldás a minimál keretrendszer: kevés, de jól megválasztott mérőszám, és egy heti döntési rutin. Nem kell enterprise BI, nem kell tíz dashboard. Kell egy vezetői táblázat és fegyelem.

A legalapvetőbb elemek: (1) csatornánként UTM paraméterek, hogy tudd, honnan jön az eredmény; (2) konverziók rendes beállítása (vásárlás, ajánlatkérés, időpontfoglalás, telefonkattintás – ami nálad üzletileg értelmezhető); (3) heti bontásban: elérés → kattintás → konverzió → bevétel/lead. Ehhez jön két dolog, ami sok pénzt ment: „egészségmutatók” és „leállítási szabályok”. Egészségmutató például a frekvencia (ha ugyanazt az embert túl sokszor találod meg, elfárad a kreatív), vagy a kosárelhagyás (ha nő, akkor valószínűleg nem a forgalom a gond, hanem az oldal).

Az A/B tesztelés józan változata KKV-nál így néz ki: egyszerre egy változót módosítasz, és nem magyarázol bele tíz dolgot. Ha kreatívot tesztelsz, az ajánlat marad. Ha ajánlatot tesztelsz, a kreatív marad. Ha a landinget javítod, a forgalmi forrás marad. Ez nem akadémiai szigor, hanem üzleti tisztaság. A kísérleti napló pedig nem extra adminisztráció, hanem a memóriád meghosszabbítása: mit próbáltál, milyen volt a hipotézis, mi lett a vége, mi a következő lépés. Dajka Gábor tapasztalata szerint a legtöbb vállalkozás ott éget el sok pénzt, hogy nem dokumentálja a saját próbálkozásait, majd 3 hónap múlva újra elköveti ugyanazt a hibát.

Ha szeretnél egy egyszerű KPI-áttekintőt: felül (figyelem) nézd a videóvégignézést és a nem követőktől érkező elérést; középen (szándék) nézd a landing konverziót és a kosárba helyezést; alul (pénz) nézd a költség/eredményt, a bevételt, és a 30/60/90 napos visszatérést. A következő fejezetben ezt a keretet ráültetjük a magyar piac sajátosságaira: bizalom, árérzékenység, és az a fajta „közeli ajánlás”, ami itthon különösen erős.

Magyar piac: bizalom, árérzékenység, és a stabil digitális jelenlét fegyelme

A magyar fogyasztó árérzékeny, de nem ostoba. Nem csak az árat nézi, hanem a kockázatot. A kockázat pedig sokszor nem a termékben van, hanem abban, hogy „vajon ez a cég tényleg létezik?”, „felveszik a telefont?”, „ha gond van, visszaírnak?”, „van-e értékelés?”, „látszik-e, hogy normálisak?”. Ezért működnek jól a vélemények, az ajánlások, és ezért tud egy rendezett Google Cégprofil sokszor több bevételt hozni, mint egy új hirdetési ötlet. Mert a bizalom a konverzió alapja, és itthon ennek nagy a súlya.

Ugyanakkor a bizalomépítés nem érzelgősség, hanem menedzsment. 24–48 órán belül válasz az értékelésekre. Pontos nyitvatartás, ünnepnapokkal. Friss fotók. Egyértelmű szolgáltatáslista. Ha lokális szolgáltató vagy, ez a digitális kirakatod. Ha webáruházad van, ugyanez a felület a webshopon belül: tiszta szállítási információ, visszaküldés, garancia, valódi vásárlói visszajelzés, és egy olyan checkout, ahol nem kérsz feleslegesen adatot. Ezek nem „szépítések”, hanem bevételi tényezők.

Az árakciókkal itthon óvatosan kell bánni. Rövid távon erősek tudnak lenni, de ha a márkád csak akcióban él, akkor a piac megtanítja a vevőidet várni. A jobb megoldás sokszor a csomagolás: bónusz, kiegészítő, hosszabb garancia, gyorsabb szállítás, egyedi időpont. Ezekkel lehet értéket adni úgy, hogy közben nem tolod le a profitodat a nullához. Dajka Gábor tapasztalata szerint a magyar KKV-k egyik legnagyobb önsorsrontása az, amikor a növekedést kizárólag kedvezményben tudják elképzelni, majd csodálkoznak, hogy nincs pénz fejleszteni.

Végül: tartsd tiszteletben a jogi és etikai kereteket. Remarketingnél hozzájárulás, hírlevélnél valódi feliratkozás és látható leiratkozás, nyereményjátéknál átlátható szabályok. Nem azért, mert „félned kell”, hanem azért, mert hosszú távon a tiszta működés épít márkát. A következő fejezetben megmutatok egy mintafolyamatot, ami a magyar piacon gyakran gyors eredményt hoz: mikroinfluenszer + landing + remarketing, végig mérhetően.

Kivitelezési minta: mikroinfluenszer + landing + remarketing 7–10 nap alatt

Tegyük fel, hogy van egy terméked vagy szolgáltatásod, ami önmagában rendben van, de a forgalom hullámzik. Nem akarsz hónapokig brandet építeni, most kontrollált teszt kell. A mikroinfluenszer együttműködés azért jó, mert gyorsan ad releváns figyelmet, ha jól választasz. A „jól választás” pedig nem azt jelenti, hogy sok a követő, hanem azt, hogy a közönség valódi és a téma illeszkedik. Nézd meg a kommenteket, nézd meg a korábbi együttműködéseket, és figyeld, hogy van-e értelmes reakció, nem csak emoji.

A folyamat: (1) Kutatás (1 nap) – 10–15 jelölt, 3–5 végső. (2) Megállapodás (1 nap) – tartalomcsomag és egyedi kuponkód, plusz egyetlen cél: landingre kattintás. (3) Landing (1–2 nap) – egy ajánlat, egy CTA, bizalmi elemek (vélemények, garancia, szállítás), mobil ellenőrzés. (4) Mérés (pár óra) – UTM-ek influenszer szinten, kuponkódok, konverziók rendben. (5) Remarketing (1 nap) – a landing látogatók és a videót nézők külön célzás, két kreatív, rövid és hosszabb időablak. (6) Utánkövetés (pár óra) – aki feliratkozott: emlékeztető és bónusz. (7) Elemzés (1 nap) – kuponos bevétel, landing konverzió, remarketing költség/eredmény.

Hol szokott elcsúszni? A leggyakrabban három ponton. Először: nincs tiszta landing, ezért a forgalom „elszivárog”. Másodszor: nincs rendes mérés, ezért nem tudod, mi történt. Harmadszor: nincs follow-up, ezért a drágán megszerzett érdeklődő elfelejt téged. Ez a hármas együtt különösen fáj. És igen, ide tartozik a fegyelem a kommunikációban is: legyen világos, ha együttműködésről van szó, és legyen korrekt az ajánlat. Rövid távon lehet trükközni, hosszú távon a piac visszaveszi.

Ha ezt a mintát egyszer végigviszed, akkor utána már nem „mindenbe belekapni” fogsz, hanem lesz egy új alapfolyamatod. A következő részben összeszedem a leggyakoribb kivitelezési hibákat egy ellenőrzőlistában, hogy ne ugyanazokon a pontokon vérezz el.

Hibakerülő ellenőrzőlista

• Ne csinálj mindent mindenhol: válassz 3–5 csatornát, és tartsd őket rendben.
• Landing oldalon egy ajánlat legyen: egy oldal, egy cél, első képernyőn legyen a lényeg.
• Remarketingnél szegmentálj: látogató ≠ kosárelhagyó, és rotálj kreatívot, ha fárad.
• Értékelésekre válaszolj gyorsan: sablon helyett normális hang, 24–48 órán belül.
• Cégprofil legyen friss: nyitvatartás, kategória, fotók, posztok, linkek.
• Popup csak kilépéskor: ne az első 5 másodpercben támadj.
• Ajánlóprogram legyen egyszerű: azonnali jutalom, kevés feltétel.
• Live legyen rövid és célzott: forgatókönyv, végén CTA, és vágj belőle rövid anyagokat.
• Minden teszthez legyen leállítási szabály: különben csak tologatod a költést.

Dajka Gábor marketingszakértő, business coach és befektető szerint

A magyar KKV-k nagy részének nem több ötletre van szüksége, hanem több következetességre. A „majd egyszer” nem stratégia, hanem önfelmentés. Ha a céged növekedése azon múlik, hogy „mikor ér rá a kreatív”, akkor valójában nincs rendszered. És ahol nincs rendszer, ott a vállalkozó idegrendszere viszi a döntéseket. Ezért mondom azt, hogy a növekedés fegyelem kérdése: hetente kísérletezel, hetente mérsz, hetente döntesz. Nem mindent egyszerre, hanem mindig a következő értelmes lépést.

„Az, hogy ma mit teszel a következő hét napban, jobban befolyásolja a negyedéves eredményedet, mint bármely PowerPoint. A tesztelt cselekvés érték.” – Dajka Gábor

Ha ebből az anyagból csak egy dolgot viszel haza, akkor ez legyen: válaszd a bizonyítékot a benyomás helyett. A marketingben a legkönnyebb önbecsapás, hogy „dolgozunk rajta”. A piacot nem érdekli, hogy dolgozol-e rajta. A piacot az érdekli, hogy a vásárló cselekszik-e. A 26 ötlet nem trükkök gyűjteménye, hanem egy kontrollált kísérleti keret, ami rávesz, hogy végre úgy viselkedj, mint egy vezető: priorizálsz, végrehajtasz, mérsz, döntesz. Ha három hét alatt három kört futsz végig két-három ötlettel, akkor a tanulságod többet ér, mint egy év „tanulok még róla” állapot.

És ha a magyar piac pszichológiai oldalát is mélyebben, rendszerezve szeretnéd érteni, akkor érdemes kézbe venni a Dajka Gábor: Online marketing és pszichológia című könyvet. Nem azért, mert trendeket fogsz belőle megtanulni, hanem azért, mert stabil alapokat kapsz: hogyan gondolkodik a vevő, hogyan épül a bizalom, és hogyan lehet a marketinget stratégiai szemlélettel kezelni akkor is, ha nem vagy nagy cég.

Szakértő válaszol – gyakori kérdések

Hogyan válaszd ki az első három ötletet, ha minden jónak tűnik?

Menj vissza az adataidhoz. Először azt válaszd, amire már van bizonyítékod (van forgalom, van érdeklődés, csak nem elég). Ilyenkor általában a remarketing és a landing javítás hozza a leggyorsabb tanulságot. Másodiknak válassz egy alacsony belépési küszöbű karbantartást (Cégprofil frissítés, értékelések kezelése, hírlevél sablon egyszerűsítése). Harmadiknak jöhet egy forgalomgyorsító kísérlet (UGC vagy mikroinfluenszer). Így lesz egy stabilizáló, egy bizalomépítő és egy növekedési próbálkozásod, nem pedig 12 félbehagyott projekted.

Mennyi pénzt tegyél az első heti tesztekre?

Olyan összeget, amiből lesz értelmezhető visszajelzés. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy csatornánként legyen annyi költésed, hogy ne 5 kattintásból akard megérteni a világot. A pontos összeg iparágfüggő, de a gondolkodásmód nem: előre rögzítsd, mi számít elfogadható eredménynek, és mi az, aminél leállsz. A döntési szabály a lényeg, nem a hősies költés. Ha a kereted kicsi, kezdj remarketinggel és olyan csatornákkal, ahol már van „meleg” közönséged.

Van értelme nyereményjátéknak, ha nem akarod az „ingyenvadászokat”?

Van, ha a nyeremény nagyon releváns, és a részvétel nem puszta like-gyűjtés. A legjobb verzió az, amikor a belépéshez valamilyen minőségi cselekvés kell: rövid válasz, UGC beküldés, vagy egy olyan kérdés, ami segít szegmentálni. A játék után pedig jön a szűrés: remarketing és e-mail szegmensek. Ha mindenkinek mindent küldesz, akkor valóban csak zajt gyártasz. Ha viszont rendszert raksz mögé, akkor a játék egy gyors közönség-építő eszköz.

Mi működik legjobban a magyar B2B-ben?

B2B-ben a „szakértői jel” a legerősebb. Ez lehet egy rövid webinár, egy jó minőségű, konkrét problémára írt anyag, vagy egy célzott remarketing a weboldal-látogatókra. A landing legyen problémamegoldó: három gyakori hiba, három megoldás, és egy nagyon egyszerű következő lépés (demo, konzultáció, ajánlatkérés). Ne a „mi vagyunk a legjobbak” szövegekben bízz, hanem abban, hogy megmutatod: érted a helyzetet, és van módszered.

Mit tegyél, ha az akciók miatt félsz, hogy romlik az árazásod?

Ne csak százalékban gondolkodj. A kedvezmény a legegyszerűbb ösztönző, de nem mindig a legjobb. Sokszor hatékonyabb a csomagolás (bónusz, extra szolgáltatás, gyorsabb kiszállítás, kiterjesztett garancia), mert úgy adsz többet, hogy közben nem vágod meg a profitot annyira, mint egy „leárazásnál”. Ha mégis kedvezményt adsz, legyen szabálya: ritkán, rövid ideig, világos céllal, és utána vissza az alapárra. Az ár nem játék, hanem pozicionálás.

Ajánlott magyar videó/podcast

Ha a fenti 26 ötletből csak annyit viszel el, hogy „mérni kell”, akkor a következő lépés az, hogy jobban értsd a konverzió logikáját és a vásárlói döntés útját. Ehhez a témához ez a videó passzol a legszorosabban:

Források

• Google Business Profile súgó: Tippek a helyi rangsor javításához
• Do Referral Programs Increase Profits? (PDF)
• What Matters in a Measure? (PDF)

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.