Egy marketing-tanácsadó ismeri az emberek lelkét

Főbb pontok:

Az, hogy ugyanazt a világot mennyire máshogyan érzékeljük, nem elméleti finomság, hanem mindennapi tapasztalat. Egy üdítő illatán vitatkozni apróságnak tűnik, mégis pontosan megmutatja, miért nem működik az „egy üzenet mindenkinek” logika. Ha valaki megérzi a frissen bontott kóla illatában a „pezsgő újat”, míg másnak ez csak „még egy kóla”, akkor a reklámnak és a termékpozícionálásnak is két külön utat kell adnia. A jó marketing-tanácsadó első ösztöne ezért nem az, hogy megmondja, „mi a tuti”, hanem az, hogy kérdez, figyel és képet alkot az eltérő érzékelésről, döntési mintákról, motivációkról. A pszichológia itt nem díszlet: ez adja a hídpillért a kreatív ötlet és a pénzügyi eredmény között. Aki érti, hogy a célcsoportja milyen ingerekre mozdul – illatra, státuszra, árra, biztonságra, játékosságra –, az nem csak „szép” kampányt készít, hanem hatásosat. És ez a különbség a tetszetős kommunikáció és a kasszában mérhető marketing között.

Profilok, hangnemek, kontextusok: így beszélj egyszerre több közönséghez

Egy tanácsadó akkor értékes, ha nem egyhangú. Képes egyetlen termékről több, egymásnak nem ellentmondó, hanem más fókuszú üzenetet írni: praktikusnak a praktikusnak, életstílusnak az életstílus-fogyasztónak, technikainak a technikainak, élménynek annak, aki élményre vágyik. Ezt a rugalmasságot két dolog teszi lehetővé. Az egyik a pszichológiai térkép: világos, hogy kik a fő vásárlói típusok, milyen vágy húzza őket, mitől félnek, mit kerülnének el. A másik a hangnem- és formátumismeret: ugyanazt a magot másképp mondjuk el Facebook-posztban, hírlevélben, landing oldalon, rövid videóban vagy PR-cikkben. Aki ezt biztos kézzel váltogatja, nem „szétbeszél”, hanem rétegez: minden csatornán azt az érzetet és információt adja, amelyik ott a legerősebb. A jó tanácsadó ráadásul nem csak „érzi” ezt, hanem teszteli is. Mer szétválasztani kreatívokat és célzásokat, és adatokkal dönt arról, hogy melyik hang cseng vissza a legtöbb vásárlásban.

Mit árul el egy kedvenc könyv? – Gyors interjútrükk megbízók számára

Hasznos kérdés felvételin: „Mi a kedvenc pszichológiai vagy viselkedéstudományi könyved, és mit használtál belőle utoljára?” Nem a cím a lényeg, hanem a használati történet. Aki konkrét példával válaszol – „ebből a fejezetből vettem a heurisztikák tesztelésének módját, így írtuk át a checkout szövegét” –, az valószínűleg gondolkodásban is rendszerszintű. Aki csak címeket sorol, de nincs mellé esettörténet, annál könnyen lehet, hogy a pszichológia dísz, nem eszköz. Ez a kérdés nem bonyolult, mégis feltárja, mennyire mély a tanácsadó emberismerete, és képes-e a könyvespolcról a gyakorlatba hozni a tudást.

Kreativitás + empátia + adat: a működő marketing háromszöge

A kreativitás önmagában kevés; az empátia önmagában kevés; az adat önmagában kevés. A három együtt adja a stabil rendszert. A kreativitás adja a formát és a meglepetést, az empátia biztosítja, hogy a forma ne legyen üres – valódi emberi húrt penget –, az adat pedig kijózanít: megmutatja, mire reagált a piac és mire nem. A jó tanácsadó ezért nem isteníti a „zseniális ötletet”, és nem is bújik a táblázat mögé: egymás mellé teszi őket. Felépít egy hipotézist (kit miért és mivel fogunk meg), megírja és megrajzolja az első verziókat, kicsiben tesztel, és a számok alapján dönt. Amit szeretünk, de nem hoz, megy a fiókba. Amit kevésbé szerettünk, de hoz, skálázzuk. Ilyenkor látszik az érettség: az egónál fontosabb a profit, a hiúsági mutatóknál fontosabb a rendelés, a „szép” helyett a „működő” az első. És igen – ettől lesz a kampány nem csak megjegyezhető, hanem megtérülő is.

Csak 5775 Ft
kozepen

Trendérzék és kulturális olvasat: mikor, hogyan, mennyit?

A kulturális hangulat is adat – csak nem táblázatban jön, hanem a közbeszédben, mémekben, rendezvényekben, filmekben, dalokban, kommentekben. Egy tanácsadó értéke itt abban áll, hogy felismeri: mi az, amihez érdemes kapcsolódni (mert erősíti a márkát), és mi az, amit jobb elengedni (mert idegen a pozícionálástól, vagy rövid távú zaj). A „mihez” mellett a „mennyit” a kulcs: mennyi trendet visel el a márka anélkül, hogy elveszítené az arcát? Egy okos kulturális rákapcsolás katalizátor: könnyebben jut át az üzenet. Egy túlfűtött, mindenhez igazodni akaró márka viszont identitást veszít. A jó tanácsadó nem csupán észreveszi a hullámot, hanem méri a saját deszkáját is: van-e köze a márkához, a közönséghez, a csatornához?

Eszköztár: célzás, automatizálás, analitika – nem csillogás, hanem pontosság

A „legújabb eszköz” csak addig vonzó, amíg haszna nincs. Amint kiderül, hogy pontosabb célzást, tisztább adatot vagy gyorsabb tanulási ciklust ad, máris stratégiai kérdés lesz. Egy naprakész tanácsadó ismeri azokat a platformokat és technikákat, amelyekkel valóban javítható a konverziós arány: a remarketing finomhangolását, a kreatív-rotációt, az A/B és többváltozós teszteket, a hőtérképes elemzést, a session-felvételeket, a marketingautomatizmust és az ügyfél-út mérését. És tudja azt is, mikor kell egyszerűsíteni: a félkész analitika és az öt külön platform közti zűrzavar többet árt, mint használ. A cél nem az, hogy „minden legyen bekötve”, hanem az, hogy ami kell, az hibátlanul működjön, és döntést lehessen rá építeni.

Mini-checklist megbízóknak: így szűrd a tanácsadókat

Ha marketing-tanácsadót választasz, tedd fel magadnak (és neki) ezt a hét kérdést:

  • Tud több hangon írni ugyanarról a termékről célcsoportonként?
  • Van módszere a pszichológiai profilok feltérképezésére és tesztelésére?
  • Mesél konkrét esetről, ahol egy könyvből tanult elméletet a gyakorlatban alkalmazott?
  • Elválasztja a hiúsági mutatókat az üzleti mutatóktól?
  • Fel tud sorolni három legutóbbi döntést, amit adatok alapján hozott meg (és kettőt, amit emiatt elengedett)?
  • Ismeri a jelenlegi eszközöket – de indokolni tudja, miért pont azokat használja?
  • Van ritmusérzéke: tud lassan szemléletet építeni és gyorsan beavatkozni, ha kell?

Értelmező zárás: emberismeretből van a híd a profitig

A tanácsadás legnagyobb illúziója, hogy a siker titka a „trükk”. A gyakorlat azt mutatja: a titok az emberismeret. Ha érted, hogy a másik mit érez, mit gondol, mire figyel – és ezt lefordítod működő üzenetté, formátummá, méréssé –, akkor a kreatív nem csak szép, az analitika nem csak szám, a csatorna nem csak költség lesz. Híd épül belőlük. A jó marketing-tanácsadó ezért egyszerre áll két világban: közel az emberhez, közel a számhoz. Aki ezt az arányt megtalálja, annak a kampányai nemcsak eljutnak az emberekhez – hatnak is rájuk, és a végén mérhetően jobb vállalkozást hagynak maguk után.

Ha tetszett a cikk, támogasd a blogomat és vedd meg a könyvem.
alul
Címkék:

Egész jók

Csak 5775 Ft

Népszerű

A különböző generációk idegrendszeri fejlődése

Az idegrendszer nem vákuumban fejlődik: a kor, amelybe beleszületünk, maga is „ingerkörnyezet”. Háborúk, jóléti évtizedek, inflációs sokkok, digitális robbanások és politikai fordulatok – mindegyik beírja a maga nyomát a stresszkezelés, a figyelem, a kockázatvállalás és a tanulás idegrendszeri mintázataiba. Mielőtt bárki félreértené: nem arról van szó, hogy a Lost Generation vagy a Z generáció agya...

Lost Generáció (1883–1900) marketing megközelítése

A „Lost generáció” kifejezés az 1883 és 1900 között született nemzedéket jelöli, amely fiatal felnőttként élte át az első világháborút, majd a háború utáni zűrzavaros években, a „roaring twenties” néven emlegetett 1920-as évtizedben kereste helyét a megváltozott világban. Gertrude Stein író nevezte először így ezt a nemzedéket – „elveszett generáció” –, utalva arra, hogy a...

Tanuljunk! Így promtolj a ChatGPT 5-ben

„A prompt nem varázsige, hanem munkautasítás.” Ezzel a gondolattal kezdem minden tréningemet, mert a ChatGPT 5-ben az eredmény minőségét elsősorban nem a modell „hangulata”, hanem a MI bríf-fegyelme határozza meg. A jó prompt nem poétika, hanem szervezett gondolkodás: néhány sorban világos célt, kontextust, korlátokat, kimeneti formát és minőségbiztosítást írunk le – úgy, ahogy egy vezető...

A Z generáció miért nem tartja fontosnak az iskolai végzettséget?

„A diploma mindent megold” – ez a történet sokáig működött. A 20. század ipari és korai információs gazdaságában a felsőfokú végzettség valóban a társadalmi felemelkedés egyik legegyértelműbb jelzése volt: egyszerre jelentett szűrőt és belépőt a magasabb bérszintekhez és presztízspályákhoz. A Z generáció (nagyjából az 1997 és 2012 között születettek) azonban már egy másik világban nőtt...

Itt érsz el

© Copyright 2025